Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-27 / 23. szám

TOLNA C i mka proletárjai ectes^uete* « NüfíUSAB A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 23. szám ARA: GO FILLÉR Péntek, 1967. január 27. r i Selyemgyári könyvbarátok 4. o. Hősök emlékeznek **•9 S. o. Jövő heti tv-műsor 1 J Az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat az országgyűlés előtt Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bízott sásának első titkára, Kállai Gyu­la, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Eéla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bizott­ság póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban he­lyet foglalt a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Pólyák János, az or­szággyűlés alelnöke nyitotta meg. Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány megbízásából Tímár Mátyás pénzügyminiszter benyúj­totta az 1967. évi állami költ­ségvetésről szóló törvényjavasla­tot. A benyújtott törvényjavasla­tot előzetes tárgyalásra megkap­tál?; az országgyűlés állandó bi­zottságai és szétosztották a kép­viselők között. Bejelentette to­vábbá, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyű­lés 1966. .november 11-én bere- kesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendel­kezéseinek megfelelően — a kép­viselők között szántén szétosz­tották. Az országgyűlés ezután Pólyák János indítványára elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napi­rend a következő: 1. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának beszámolója. 2. Az 1967. évi állami költség- vetésről szóló törvényjavaslat. Az Elnöki Tanács beszámolója Ezután Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő az Elnöki Tanács beszámolóját A referátum hangsúlyozta, hogy 1966-ban az Elnöki Ta­nács 32 törvényerejű rendele­tet adott ki, s különböző bel- és külpolitikai tárgyú határozato­kat hozott. Az Elnöki Tanács az elmúlt esztendőben 155 határozatot ho­zott külügyi, tanácsi, állampolgár- sági és egyéb ügyekben. Nemzet­közi kapcsolataink bővülését jelzi, hogy harminc nemzetközi egyezményt erősített meg a tes­tület. Kiss Károly ezután beszámolt az Elnöki Tanács által kitűzött járásbírósági és megyei bírósági népi ülnökök választásáról. El­mondta, hogy a tanácsok három évi időtartamra 18 865 népi ül­nököt választottak. — Az Elnöki Tanács az egy­házakkal összefüggő feladatait az állam és az egyházak közötti kapcsolatok további szilárdításá­nak szellemében látta el — foly­tatta Kiss Károly. A továbbiakban az Elnöki Ta­nács területszervezési tevékeny­ségéről adott számot Kiss Károly. Megemlítette, hogy Baranya, Bor­sod, Fejér, Győr, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyékben egy év alatt 386 kisközséget vontak össze 154 közös községi tanácsba. Az állampolgársági ügyek in­tézésével kapcsolatban Kiss Ká-' roly megemlítette, hogy az el­múlt időszakban az Elnöki Ta­nács — a belügyminiszter javas­latára — egyes külföldön tartóz­kodó, hazánk ellen aktív, ellen­séges tevékenységet folytató, a magyar állampolgárságra érdem­telenné vált személyeket meg­fosztott állampolgárságuktól. Ha­sonlóképpen jártak el azokkal a külföldön tartózkodó személyek­kel szemben, akik bűnöző élet­módjukkal váltak érdemtelenné a magyar állampolgárságra. Ez utóbbiak száma nem haladta meg az ötvenet. Tavaly az Elnöki Ta­nács 170 személynek honosítás, 568-nap pedig visszahonos-ítás út­ján adott magyar állampolgársá­got Az Elnöki Tanácsnak a kitün­tetések adományozása terén vég­zett munkáját ismertetve be­jelentette, hogy a múlt év végén új kitüntetést alapítottak, a fel- szabadulás előtt a forradalmi mozgalomban végzett kimagasló tevékenység elismerésére. A Szo­cialista Hazáért érdemrend ado­mányozásával kapcsolatos elő­készítő munkát megkezdték és a kitüntetést még ez- év május 1-e előtt ünnepélyesen kiosztják jo­gos tulajdonosaiknak. Referátuma befejező részében Kiss Károly köszönetét mondott az országgyűlésnek, a képviselők­nek, az Elnöki Tanács munká­jához nyújtott segítségért. Az országgyűlés a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának be­számolóját, valamint a két ülés­szak között alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését jóvá­hagyólag tudomásul vette. Napirend szerint ezután az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. tékben, 1,3 százalékkal csökkent az önköltség. Ennek megfelelően az ipar 1966. évi eredményei alapján az idén a megelőzőnél mintegy 130 millió forinttal több nyereségrészesedést fi­zetnek majd. ki. A termelőszövetkezetek költ­ségvetési befizetéseiknek általá­ban eleget tettek. A január 1-i felvásárlási áremelés, valamint az ezzel összefüggésben hozott intéz­Timár Mátyáss A költségvetés volumene első ízben haladja meg a 100 milliárd forintot kedések lehetővé tették a gaz­dálkodás fejlesztését, az önálló­ság fokozott érvényesítését, a az amortizációs alap révén azt, hogy az állóeszközök pótlásárak és bővítésének növekvő részét saját forrásaikból fedezhessék a szövetkezetek. A lakosság is eleget tetít adó­fizetési kötelezettségeinek. A költségvetés kiadási oldalán a tervezettnek megfelelően ala­kult a beruházások előirányzata. Az 1966. évben létrehozott vál­lalati alapok felhasználását is fi­gyelembe véve, körülbelül 7 szá­zalékkal többet fordítottak be­ruházásokra, mint 1965-ben. Saj­nos, azok a hiányosságok, ame­lyek az előző évek gyakorlatát jellemezték, 1966-ban is fenmállol- taík. A keretek túlságosan sokfelé forgácsolódtak el, ami mindig együtt jár a kivitelezés elhúzódá­sával. így mintegy 120—13Ö — értékhatár feletti — beruházás befejezése húzódott át 1967-re. Áz új beruházások jelentős részénél a tervezett költségeket túllépték s egyes létesítmények nem az en­gedélyezéskor ígért hatékonyság­gal működnek. Mindezek utalnak arra, hogy szükséges a beruházási rendszer megváltoztatása, ami a folyamatban lévő gazdaságirányí­tási reform fontos része. A készletek növekedése az el- műit évben Is kisebb mértékű volt, mint az 1961—1964. években. Ä készletállomány volumene azonban még mindig magas, s összetételében sok területen nem féléi meg a termelés által támasz­tott igényeknek. Az elmúlt évben export-ter­veinket jelentősen túlteljesítettük, és az import alacsonyabb volt a tervezettnél. Ez előnyösen hatott a külkereskedelmi és a fizetési mérleg alakulására. Az árfciegyen- lítésd kiadások azonban megnöve­kedtek, ami a költségvetésben bizonyos hiányt okozott. A KGST-orsaágok által létre­hozott Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank egyre na­gyobb szerepet játszik kapcsola­taink és egymás közötti fizeté­seink zavartalan bonyolításában, hozzájárul szocialista pénzügyi kapcsolataink rendszerének to­vábbi tökéletesítéséhez. A közülietek gazdálkodásában éreztették hatásukat az 1964. év végén hozott határozatok. Tímár Mátyás pénzügyminisz­ter emelkedett szólásra. Tisztelt országgyűlés! Az 1966-os év eredményes volt. Nemzeti jövedelmünk a ter­vezettnél nagyobb mértékben. 6 százalékkal emelkedett, az ipari termelés 7 százalékkal nőtt. Az iparon belül az elhatározásoknak megfelelően a minőségi mutatók: a termelékenység, az önköltség, az exportfeladatok teljesítése, a Választék bővítése, a készletgaz­dálkodás javítása volt előtérben. A mezőgazdasági termelés ked­vezően alakult, s az elmúlt öt év átlagához képest körülbelül 6—7 százalékkal magasabb volt. Áru­kivitelünk mind a szocialista, mind a tőkés és más országok vonatkozásában jelentősen meg­haladta az előző évit. A népgazdaság állóeszközeinek korszerűsítésére és bővítésére 47 milliárd forintot használtunk fel. Clyan nagy új létesítmények fe­jeződtek be. mint például a Ti­szai Vegyikombinát karbamid- üzeme, az évi 1 milliárd köbmé­ter kapacitású Hajdúszoboszlói Földgázüzem, a Pécsi Hőerőmű újabb 50 megawattos gépegysége, a Szerencs—Nyíregyháza közötti vasútvonal villamosítása. Meg­kezdődött a próbaüzemelés a Du­naújvárosi Papírgyárban. A lakosság vásárlóereje 1966- ban körülbelül 7 százalékkal ha­ladta meg az előző évit, a kere­seti arányok a fogyasztási szer­kezet vonatkozásában a február 1-i ár- és bérintézkedések általá­ban elérték a kívánt célokat. Az életkörülmények javulá­sát tükrözi a kiskereskedelmi forgalom mintegy 7 száza­lékos emelkedése, a turista­utazások számának növeke­dése is. 1966-ban 953 000, az előző évi nél 7 százalékkal több magyar állampolgár járt külföldön, 810 000-en a szocialista és 143000-em a tőkés országokban. Az év végén a magán-személy- gépkocsik állománya elérte a 100 000 darabot, ami 21 százalék­kal több mint egy évvel ezelőtt. A televízióelőfizeiőinek száma elérte az egymilliót. A takarék­betét-állomány, amely a lakosság vásárlóerejének szintén egyik fontos mutatója, 2,6 milliárd fo-. rinttal nőtt. Általában elmondhatjuk, hogy a népgazdaság a terv ered­ményes végrehajtása alapján tovább fejlődött. Ezt tükrözik az összefoglaló pénz­ügyi mérlegek, köztük az állami költségvetés is. A költségvetés bevételeinek legjelentősebb for­rása az állami vállalatok befi­zetései, ezekből adódott 1966-ban az összbevételeknek 80 százaléka. Az ipar termelési többletének több mint 80 százalékát a ter­melékenység emelkedése fedez­te, a létszám csak kis mértékben nőtt. A bérből és fizetésből élők száma körülbelül 42 000-rel gya­rapodott. A növekedés alacso­nyabb volt a sok évi átlagnál, s ez arra mutat, hogy vállalataink a belső tartalékokat jobban igény­be vették és kevesebb munkaerőt vontak el a mezőgazdaságból. Az iparban a népgazdasági tervben számításba vettnél nagyobb mér­Idei feladataink Az 1967-es év feladatait meg­szabják pártunk IX. kongresszu­sának határozatai, a folyamat­ban levő Ötéves terv, valamint az a tény, hogy ez az év a gazdaság- irányítási reform bevezetését, megelőző időszak, a reform mun­kálatai végső fázisba jutottak, s az átállásra minden területen fel kell készülni. A népgazdasá­gi terv legfontosabb előirányzatai a következők. A nemzeti jövedelem 1966. évihez viszonyított növekedése mintegy 3,5-«—1 százalék. Az ipari termelés a számítások szerint 4—6 százalékkal bő­vül. Ezen belül az igényeknek meg­felelően legdinamikusabban nö­vekszik a villamosenergia-ipar, a vegyipar, a gjép- és fémtömeg­cikk-ipar, valamint a könnyű­ipar egyes ágainak termelése. A legkisebb mértékű a növekedés a kohászatban, a szénbányászat termeLése pedig az ©nergiastruk­íura racionális irányú változtatá­sa miatt csökken. Az iparban előtérben áll továbbra is a ter­melékenység emelése, az önkölt­ség csökkentése — itt a feladat 1 százalék, — az export szélesíté­se és gazdaságosságának fokozá­sa, a választék bővítése, a jobb készletgazdálkodás. Az ipar ex­portszállítása a terv szerint 4 százalékkal nő, s ezen belül a tő­kés exportfeladatok teljesítése és kívánatos túlteljesítése jelentős erőfeszítéseket követel. Az építőipar termelésének nö­vekedése meghaladja a 3. ötéves tervben előírt ütemet, az 1966. évihez képest 6,5 százalékkal lesz magasabb. Az’építőanyag-ipar fel- adaita 5 százalékkal nő. A kor­mány ú.iabb beruházásokat hatá­rozott .el az építőipari kapacitás szélesítésére. A terv a mezőgazdasági ter­melés 2—3 «zúzalékos növelé­sével számol. (Folytatás a 2. oldalon^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom