Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-26 / 22. szám

4 TOT,VA WTCGYFI NÉPÚJSÁG 196”. január 2G; Abel ezredes elmondja történetét Lelkierő és szabadulás 3. Megbilincselve vittek le az autó- közölték, hogy velük kell men­ba és a sofőr mögé ültettek. Mel- nem — hogy hová és miért azt Ám így sem maradt semmi'két- lém egy INS-tiszt került, elébem nem tették hozzá. Ismét megbilin- ségem vagy Illúzióm a további is egy másik, idősebb tiszt, való- cseltek és a repülőtérre szállítot- sorsom felől. Tudtam, hogy a két színűleg az előbbinek a főnöke. A tak, ahol őreim kíséretében gép­legfőbb bizonyíték megsemmisíté- kocsiban még egy fontos bizonyí- re ültem. Hosszú ideig repültünk, se még nem elég, a többi is ele- téktól sikerült megszabadulnom. Este 11-kor ötórás repülés után gendő lesz. hogy valljon ellenem. A nyakkendőtűmben őriztem egy leszálltunk egy kis repülőtéren, Azt is élénken el tudtam képzel- igen fontos jelentés mikrofilmmá- üzemanyagot vételeztünk, majd is- ni, hogyan jutott nyomomra az solatát. Amikor elkezdtem a tűm- mét felszálltunk. Hajnali négykor FBI. Az ügynökök oly nagy bűz- mel babrálni, a tiszt felfigyelt a gép ablakából fényfoltok ezreit galommal akartak meggyőzni ró- mozdulatomra és kikapta a ke- pillantottam meg, s rájöttem, hogy la, hogy mindent tudnak, hogy zemből. Am ahelyett, hogy alapo- ezek az olajtornyok éjjeli reflek­san és nyugodtan megvizsgálta torai. Texasban voltunk. eközben leleplezték előttem infor­mációik forrását, az árulót. Sokan úgy képzelik, hogy a hír­szerző előbb-utóbb megszokja az esetleges lebukás és bebörtönzés gondolatát, s ettől kezdve már nem is gondol rá és csökkenti éberségét. Nos, az igazat megvall­va valóban nem jó állandóan a börtönbe jutás lehetőségén töp­rengeni, mert az állandó idegfe­szültség megmutatkozna, s így azonnal elárulná a hírszerzőt. A frontkatonához hasonlóan a hír­szerző is tudatában van a veszély­nek, de ha van benne egy kis böl­csesség, nem engedi meg, hogy a gondolat úrrá legyen rajta. Betart­volna, szétszedte apró darabokra. S amikor riagynehezen boldogult az aprólékos szerkezettel, a film észrevétlenül a földre hullott. O még sokáig forgatta, nézegette a tűt, de nem talált semmit s ek­kor visszaadta. Annyira felvidított a siker, hogy gúnyosan odaszól­tam: — Uram, önök igazán tele van­nak a legfurcsább gyanakvással. Őreim meglepődtek, amikor kö­zöltem velük, hogy szerintem elő­ször Alabamában szálltunk le, most pedig Dél-Texashoz közele­dünk. Ugyanis a csillagok állásá­ból következtetni tudtam a repü­lés irányára, a távolságot pedig a sebesség alapján kiszámítottam. Ezek az őrök egyébként igyekez­tek figyelmesen és udvariasan vi­selkedni, de leghatározottabban el­zárkóztak attól, hogy valamiről is pontos felvilágosítást adjanak. Hajnali fél ötkor tehát leszáll­tunk Brownsville-ben, ahonnan kocsival hajtottunk az INS Maca- len-i büntetőtáborába. A nap még nem kelt fel. Bezártak egy cellá­ba és megengedték, hogy aludni térjek. Reggel 9-kor azonban már fel­Nem tudtam mire vélni, hogy egyetlen riportert sem láttam ma­gunk körül. Nyilvánvalóan az FBI és a CIA abban reménykedtek, hogy sikerül engem együttműkö- t . , . . , ,, , , désre bírniok és akkor nem hoz­ja az óvatossági rendszabályokat, zák nyilvánosságra az ügyet. Az hogy a kockázatot a lehető legki- csup;jn azoitat tartóztathatja sebbre csökkentse es ezen tulme- le_ akik törvénytelen módon jutot- noen nem foglalkozik a kérdéssel. fak az országba, ezért a sajtó Azóta is sokat gondolkodtam nem ad hírt az INS akcióiról. Az keltettek, megparancsolták, hogy rajta, hogyan lehet az, hogy a le- FBI viszont nagy propaganda kö- öltözzem fel, mert azonnal visz- tartóztatásom napján és a rákövet- zepette folytatja tevékenységét. nek kihallgatásra. A kihallgatások kező hónapokban annyira kevéssé Az INS székhazában lefényké- ezután egymást követték hat hé­rettegtem, kevéssé aggódtam ön- peztek szemből és profilból, ujj- ten át, amikor is határozott kéré- magamért. A legfőbb ok talán az lenyomatot vettek, majd bevezet- semre a letartóztatásom hírét nyíl- lehetett, hogy az FBI-ügynökök tek a kihallgató helyiségbe. Őreim vánosságra hozták, engem pedig megjelenésének pillanatában rög- egyike az INS sajtóosztályának ve- átszállítottak egy New York-i bör­... , ,, ,. v,„ ... . , . , , , .tonbe. A többi mar ismert, hiszen t on arra kellett gondolnom, ho- zetoje volt. Az o feladatai köze tárgyalásom jegyzőkönyve azóta gyan mentsem meg segítőtársai- tartozott, hogy a sajtót megfelelő napvilágot látott. mat a letartóztatástól. módon informálja, a riporterek Mindent összevetve négy évet és _________________________ előtt minden lehető eszközzel nyolc hónapot töltöttem börtön­h angsúlyózza szervezetének fon- ben. Ekkor, hála a szovjet kor- tosságát. Emberem igen beszédes mány erőfeszítéseinek, hazatérhet- , ,,, tem. A bortonevek alatt-is szilar­voit, lelkesen es onmagat vallon- öan élt bennem a meggyőződés, veregetve szónokolt nekem az hogy egykor majd visszanyerem a INS-ről. Egy másik őrrel pedig a szabadságomat, s ez erőt adott a fiatalkori bűnözés elleni harc nehézségek elviseléséhez. Az éle- . , ,, .... , tem legvalsagosabb pillanataiban módszereiről beszélgettünk. , . , , ;, , is vigaszt leltem a festésben, a Négy óra után valamivel két szépirodalomban és a természet­férfi lépett a szobába. Az INS tudományos művekben, az ezer­______________________________ tisztviselőiként mutatkoztak be és mesterkedésben és a hangszerek­i lUlllllllllllllliiuiiiilillllllllllJlllllllllHllllllllllllllllUIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIitlsben, amelyeken muzsikálok. Mind­sez képessé tett rá, hogy lelkierő- Smet, kiegyensúlyozottságomat még Saz amerikai börtönökben sem ve- Eszítsem el. Esztergályos, öntő, hegesztő, festő, bognár, asztalos, ada­golóbeállító, általános la­katos szak- és betanított munkásokat FELVESZÜNK. Jelentkezéseket írásban kér­jük: Gyönk, Gépjavító Állo­más címre. Munkásszállás, étkezés van. (137) •f| 4MTM3I1N. <fi muhKurzflL = (Megjelent a Molodoj Kommu­, , sniszt-baiv) FEJEZETEK VRONAY VAL NAPLÓJÁBÓL = Fordította: Z. J. Sok új tapasztalattal gazdagodnak Esténként sokáig világítanak Bátaszéken a községi ’,i— pártbizottság épületének ablakai. A párt­tagok, népfront- és tömegszervezeti aktívák egymás kezébe adják a kilincset. A választási előkészületek mozgalmas mun­kája a pártházba vonzza az embereket. A pártalapszerveze- tekben lezajlottak a taggyűlések. Kulcsár Ferenc elvtárs, a pártbizottság titkárának tájékoztatója szerint, a választási munkában 300—350 aktívára számítanak. E munlcában jára­tos párttagok melleit tömegszervezeti és gazdasági vezetők, s népfront-aktivisták vesznek részt. Sok minden történt a négy év alatt -Bátaszéken. Tallóz- va, az elmúlt választások jelölőgyűlésein élhangzott javas­latok között, és, hogy a javaslatokból mi és mennyi valósult meg, az agitációs munkában résztvevőknek van miről be­számolni. Az elmúlt választások jelölőgyűlésein többen kér­ték a vásártér felé vezető út, az Árpád és a Vörösmarty ut­ca kövezését. Az attak rendezésére és Járdaépítésre, több mint egymillió forintot költöttek. A jelölőgyűléseken el­hangzott 135 közérdekű javaslat között a közművesítés és a villanyhálózat fejlesztése iránti igény. A_jiúUanyhálózat kor­szerűsítésére 2 millió 800 ezer forintot, bővítésére pedig 365 ezer forintot költöttek. Teljesült részben a külterületen lajtók régi kérése is. Kivezették a telefont Kövesdre és Lajvérre. Kövesden fel­újították a kultúrotthont is. A felújításra 20 ezer forintot költöttek. Parkosítás, orvosi rendelő, autóbusz-váróterem építése és a tanterembővítés iránti igényt nagyjából telje­sítették. Milliókat tesz ki a megvalósításra fordított forintok összege. A kereskedelmi hálózat fejlesztésére és a szolgálta­tások javítására tett észrevételeknek, javaslatoknak meg­felelően szaküzletet, létesítettek, és 850 ezer forintot költöt­tek a kisvendéglő bővítésére. foglalkoztatásának megoldását sokan hangoztatták. Hivatkozva a község | A lakosság kedi'ező közlekedési adottságaira, ipari üzem létesítését kér­ték. Ipari üzemet bár nem kapott Bátaszék, de viszont je­lentősen fejlődtek a ktsz-ek. Négy évvel ezelőtt 120—150 em­bert foglalkoztattak, jelenleg 500 nőt, férfit foglalkoztatnak a kisipari szövetkezetek. A jelölőgyűléseken elhangzott javaslatok közül néhány, a korcsolyapálya létesítése, az utak portalanítása, az öntöző­kocsi vásárlása, nem valósult meg. Nem tellett a község anyagi erejéből a Kövesdre és Lajvérre kért bekötőút meg­építésére. Ettől eltekintve, nem sok „adósságot” hagynak a bátaszéki tanácstagok az utánuk következőkre. A nagyobb summát igénylő beruházások — kivéve a lajvéri és kövesdi választók kérése, a bekötőutak építése — megvalósult. A kisebb, apró-cseprő „adósságot” pedig nem lesz nehéz „le- törleszteni”. A község fejlődése, a harmadik ötéves tervben lényege­sen gyorsul. Szakközépiskolát létesítenek Bátaszéken, három­millió forint költséggel. Kenyérgyár épül, hétmillió forint beruházással, és hárommillió forintot költenek a malom bővítésére. A kádár ktsz bővítése ötmillió forintba kerül. Szerepel még a tervben az óvoda felújítása és egy korszerű ABC-áruház építése. Az elöbbirí 250 ezer forintot, az áruház építésére egymillió 500 ezer forintot költenek. Az út és járda javítása továbbra is napirenden lesz. Kőburko­latot kap a Kossuth utca, és 250 ezer forintos költséggel járda épül a községben. I A választási munkában részt vevő párttagok, párton- 1-------- kívüliek jól ismerik a község múltját, j elenét és jö vőjét. A választópolgárokkal való találkozáso­kon van miről beszélni. Az agitáció különböző formáit al­kalmazzák, kisgyűléseken, csoportos beszélgetéseken és egyé­ni látogatások alkalmával eszmecserét folytatnak a válasz­tókkal. Az agitátorok a közösség érdekében fáradoznak, s közben maguk is sok új tapasztalattal gazdagodnak. POZSONYI IGNÁCNE liailllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllielltlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilillllllllllllllllllllllll lllllllllltlllil!8llllllll» — 91 — Sőt, saját cselédsége is hálátlanul és gyalázatosán viselkedett. Tehát ezeket és másokat megfenyíte­ni rándultam ebbe a községbe, mert volt munka elég. A kocsma udvarán az első félórában egy fá­ra máris 5 kommunista lett felhúzva. Az öreg gróf inasa, akinek csak jó dolga leheteti gazdá­jánál, legjobban megérdemelte volna az akasz- tófát — ettől is csak azért menekült meg, mert az öreg gróf maga kérte, hogy ne legyen bántó- dása. Ezért azután csak 100 botot kapott, de eb­be is majd belehalt. Azután a különítményemben is el kellett si­mítanom holmi összeveszéseket, melyek Salm Hermann miatt támadtak. Ugyanis néhány puna- lelkű, talán liberálisan gondolkodó és érző tiszt kifogásolta Salm szadisztikus magatartását, amennyiben elfogott kommunistákat, túlmenve a határon, megkínzott és megszekírozott, ha szabadjára hozzájuk fért. Miután ebből kifolyólag támadt az összekü- lönbözés, azért főleg Salm Hermann t vettem elő. és megtiltottam neki mindenféle önhatal- maskodást — de főleg azon éretlen, gyerekes tréfákat, amelyeket a foglyokkal elkövetni min­dig kész volt. Nemkülönben megdorgáltam a galamblelkű okét is, nehogy nekem még egyszer botrányt vagy szenzációt csináljanak olyan ese­ményekből kifolyólag, melyeket egv büntető expedíciónál látr.rk vagy tapasztalnak — mivel ilyenekre úgyis c! lehetnek készülve. Különben ne jelentkeztek volna hozzám. Ha nem bírják — 92 — — menjenek ministránsoknak. Szemet számért, fogat fogéit — nálam ez a jelszó. II. köt. 185—186. old. LEPSÉNY Kb. augusztus közepén értem különítményem­mel a fent nevezett községbe, ahol a vasút mel­lett fekvő gróf Nádasdy-féle majorban helyezked­tem el. Ebben a faluban állott még a vörösöktől visszamaradt lovasszázad Valentini Leó szds. pa­rancsnoksága alatt. Vele együtt az egész környék rendfenntartásán működtünk közre. Magában Lepsényben és a vidékén összefogott veszélyes kommunistákat az uradalmi magtárba csukattam. Sok bajt és jajgatást okozott a zsidóságnál egy kommunista zsidó állatorvos lefogatása is, aki egyike volt a legvérengzőbbeknek, és akit több mással együtt szintén nevezett épületben őriz­tettem. Ezen minden bűnnel megátalkodott zsidónak első dolga volt egy óvatlan pillanatban cipőjé­ben elrejtett bicskájával nyakát össze-vissza nyi- szálni — nehogy felakasszák. Azonban ez egyszer csalódott, mert ez nem képezett akadályt arra, hogy méltó büntetését többi társaival együtt meg ne kapja. A major melletti öreg tölgyfáknak ágai többet regélhetnének erről. Lepsény, azután a körülötte elfekvő falvak gyorsan meg lettek tisztítva a lázító kommunis­ta elemektől. A kisebb bűnösök már csak botbün­tetéseket kaptak. Az én főhadiszállásom, lova­saimmal együtt, Balatonfökajáron volt... Kajárról automobilon jártam Lepsénybe. Egy reggel, amint odaérkeztem, nagy csődületet lát­tam az országúton egy automobil körül. Egy tisz­tem jelentése szerint kommunista terrorfiúkat fogtak el, akik Pestről jövet, dél felé akartak szökni, de különben is erre vonatkozóan egy tele­fonjelentés is érkezett onnét. A továbbiakban ar­ról is referált, hogy már benn is vannak az istál­lóban megkötözve. Oda belépve 4 kabátos embert vettem észre, akik borjúkötéllel a nyakukon a jászlakhoz kötve állottak, előttük pedig zöld szecska volt szórva. A legkövérebb közülük, aki nem is nézett ki terroristának, de nekem mind­járt ösmerősnek tetszett, amint észrevett, vigyor- gó arccal megszólalt: „Kapitány úr, az Istenért, segítsen, mert ezek megölnek. Nem tetszik ismer­ni, én Fleckenstein, detektívfelügyelő vagyok — kapitány urat és a kedves bátyját, aki Frigyes főhercegnél van, jól ösmerem. Én a terroristákat üldözöm társaimmal felsőbb parancsra automobi­lon, és én leszek elfogva.” Tényleg ráismertem Fleckensteinre, akit ré­gebben láttam, amikor Szombathelyen vagy rész­ben Pozsonyban udvari szolgálatra lett kirendel­ve. A köteleket tehát azonnal eloldottam, aminek mind a négyen igen örültek. De később ők ma­guk legjobban nevettek ezen a kritikus félreér­tésen. mely eleinte őket igen megijesztette. Mi­után időközben megjött a telefon, amely a jelzett kiküldetést megerősítette, mi sem állott útjában azután annak, hogy üldözésüket a terroristák el­len ne folytathassák Kanizsa felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom