Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

Walt Disney világa

Gyermekkorunk legszebb örömeire emlékeztetnek Walt Disney alakjai, barátainkká, személyes ismerőseinkké váltak, s mindegyikre úgy emlékezünk vissza, mint a gyerekévek felejthetetlen barátaira. Az is volt mindegyik. Miki egér, Donald kacsa, Adalbert, az eb, Ferdinand, a bika, s a csetlő-botló fabábu, Pinocchio.

Az ifjúsági irodalom is kitermelte a maga klasszikusait, s néha magunk se tudjuk, egyikmásikuk hogyan válhatott minden idők gyerek-világsikerévé. Robinson kitartásra, leleményesmegtudjuk, hogy holló azért ejti el a sajtot, mert hiú, s a hazug embert rendszerint előbb utólórik, mint a sánta kutyát. Persze, a tanulság így is gyakran sántít; én még ma is zavarba jövök, hogy miért csak a holló jár pórul, s a hízelgő róka miért kapja ajándékba azt a sajtot, amit igazán nem érdemelt meg?

A nagy mesélők, s ezek közé tartozott Walt Disney is, világa más. Nem utánozza a valóságot, hanem külön világot teremt, amelynek minden lakosa otthon van, s minket is arra hív, hogy lépjük át azt a határt, ami nemcsak elválaszt tőlük, hanem ami össze is köt velük. Ezért éreztük meghitt barátunknak Walt Disségre tanít, de mire tanít a kiábrándult Gulliver, aki, miután mindenütt megfordult, hazatérve csak kedves lovai között érzi igazán otthon magát? S mire tanít Don Quijote, a búsképű lovag, aki mindig a legnagyobb célokra tör, de mindenbe belebukik, s Mambrin legendás siney költői leleményeit, Miki egér. Ferdinánd, Donald, Adalbert re- lejthetetlen alakját.

Walt Disney azonban nem állt meg ezen a ponton, visszalépett a valóságba, vagy pontosabban: felfedezte a természetet is. Megörökítette a virágok életét, s az állatokat be tudta mutatni úgy is, ahogy saját környezetükben élnek. A mesét valóságossá tudta tenni, s költői leleményéből arra is futotta, hogy meseszerűvé változtassa a valóságot.

CSÁNYI LÁSZLÓ

MAGYAR KATALIN:

Emlék

Ékkövek csillagok — lomb-szárnya hallgatott, fehér falú házak ablaka pislogott.

Hold teje csordogált, ezüstös melle fájt.

Ég testén sötétkék szél fátyla szálldogált.

Füvek esti zöldje lefeküdt a földre, diófa bozontja fogott körbe-körbe.

Szépek, hősek voltak, ahogy barangoltak az erdők az útra s arcunkba daloltak.

Neked fáj az cm'ék? Tegnap volt csak, nemrég. Ha lehetne újra — én elébe mennék.

PÁLOS ROZIT A:

Staccato

Minek beszélni, mondd, a tegnapról? Halott. Fölösleges a gond, mit sorsunk elhagyott.

A hóból — hantnegyet — ha kéred, bűvölök csodálatost, neked, egy dal lesz benn örök;

a végső rózsahang, mi rejtve megmaradt, elásva, mint harang, a lélekhárs alatt.

Költözik a fény

Szavak, melyekben éltem egykor, akár az üres csigaházak, mögöttem végleg elmaradtak. Szavatlan szeretnék szólni már, miként a fény vagy esti mozdulat, mely a mindennapi könnyeket I letörli csendben és megszakad.

Mikszáth hagyatéka

Százhúsz évvel ezelőtt, 1847- ben született Mikszáth Kálmán — Jókai mellett — a magyar próza- irodalom egyik legnagyobb alakja. Jókai népszerűségének hanyatlása után hosszú időn keresztül ő a közönség kedvence, a legnépszerűbb regényíró. Amíg kortársai közül többen nyomorognak, ő mindent megkap, amit ez az ország megadhat kedvenc írójának: erkölcsi és anyagi megbecsülést egyaránt. Tizenkét nappal halála előtt — 1910. májusában — ünnepelte az ország írói pályájának 40 éves jubileumát, s ekkor nemcsak országos ünneplésben részesül, hanem szülőfaluját is róla nevezik el Mik- száthfalvának. A jubileumi üd- • ,x~iAc~kre mondott válaszb“szé- dét így zárta: „Menjenek haza és mondják el, hogy láttak egy ‘gazán boldog embert”.

Nagyon kevés magyar író mondhatta ezt el magáról. A régi irodalomtörténetek cinikus, felelőtlen, kedélyesen esdbukozó, léha és hitetlen Mikszáthot ábrázoltak, aki romantikus és naiv történeteivel, a valóságra általában nem jellemző „különceivel”, anekdotázó stílusával, mosolyogva szórakoztatja az olvasót.

Napjainkban már látjuk, hogy Mikszáth sokkal közelebb áll az úri Magyarország nagy bíráihoz, Adyhoz és Móriczhoz, semmint azt régebben gondoltuk. „Az igazi Mikszáth sokkal szilárdabb elvi, erkölcsi alapon áll, mint bármely kortársa” — írja róla Sőtér István.

így jogosan felmerül a kérdés: mi annak a magyarázata, hogy a kor hivatalos országvezetése mégis annyira magáénak vallotta Mikszáthot?

Erre életének és műveinek behatóbb elemzése ad csak választ. Szülei polgári foglalkozású emberek: édesapja gazdálkodik, de 1 korcsmát és mészárszéket is bésakja helyett is kénytelen beérni egy borbélytányérral?

Walt Disney a legtisztább forrásokhoz tért vissza, s alakjainak legközelebbi rokona Andersen világa, akinek legszebb meséi, úgy látszik, minden nemzedék gyerekéveit végigkísérik. Alakjai létükkel hatnak, azzal, hogy vannak, s nem erőltetnek ránk mindenáron valami tanulságot. A

gyerekmesék legtöbbünket azzal riasztottak el, hogy erőnek erejével bizonyítani akartak valamit s ezért hallgattuk viszolyogva az olyan meséket, amelyek végén ott ijesztett a tanulság, hogy ne hazudjunk, vagy mossuk meg a nyakunkat. A szellemes La Fontaine meséit is rendszerint a tanulság húzza le: megszólalnak az állatok, beszélni kezd a szék. vagy a reszelő, s a végén egy jjjárrímben összefoglalva újra

Eöy kiállítás Londonban

A londoni képzőművészeti évad idei legnagyobb eseménye kétségtelenül L. S. Lowry gyűjteményes kiállítása a modern művészet nagy kiállítócsamokában, a Taté Gaileryben. A siker azért is érdekes, mert nemcsak a szakemberek, a műértők viszonylag szűk rétegére terjed ki. Százan és ezren tolonganak naponta a kiállítás bejáratánál.

Milyen irányzatot képvisel Lowry, ha ekkora sikere lehet a világ egyik legnagyobb fővárosában? Talán valamelyik „ultramodern” árnyalatot, az absztrakciónak valamely új fajtáját, a mozgó szerkezetek játékára építő „kinetikus művészetet”, vagy a tárgyuk kultuszából sarjadt „pop- artot”? Lowry művészete ezeknél is meglepőbb: egyfajta újszerű, a városok és gyárak életéhez kapcsolódó népies realizmus.

Lowry csaknem 80 éves (1887- h°n szil’“tett). Az igazi sikert az utolsó tíz év hozta meg, eikkor szaporodtak meg kiállításai, ekkor értette meg a közönség, és ekkor értette meg művészetének egyéni ízét a szakemberek szűkebb köre. Nyolcadik évtizedébe lépve jutott el a világhírnév küszöbéhez.

V. L

L, Sb tmkaéayei Kilátás m IrweU folyón»,

réL Elődeiről az író így emlékezik meg: „.. .mind olyan rebellisek, királyokait nem tisztelő, kormányokat ócsárló emberek, mint magam”. Apja 48-as gondolkodású ember volt, aki örökölte ősei rebellis természetét, s ezt fiának is igyekezett továbbadni.

Szklabonyán az édesapa nagy kalligrafikus betűkkel ráíratta kedves fehér kakasuk felkunko- rodó tollára, hogy „Éljen Kossuth Lajos!”.

Az iskolai években is hasonló hatások értek a fiatal Mikszáthot. Rimaszombaton és Selmecbányán járt gimnáziumba. Rimaszombati tanárairól maga írja: „Nem afféle tanügyi bácsik voltaik, hanem az utolsó generálisok, akik titokban hadseregeit nevelnek, ügyes politikusok, akik nagy óvatosan, nagy furfanggal belecsepegtetik a rideg, száraz tananyagba azokat az édes érzéseket, amelyekből a hazaszeretet lombosodik ki, bűvészek voltak, akik úgy tudják mutogatni a múltat, hogy benne látszik kidomborodva a jövő, próféták voltak, akikben a hit nem szétfoszló ábránd, hanem élő fa, mely gyökereit beleereszti a fogékony gyermeki szívekbe”.

Érettségi után Budapesten jogász, majd 1869-ben ismét Nóg- rád megyébe kerül vissza. Balassagyarmaton dolgozik megyei szolgálatban. Itt ismeri meg a korabeli Magyarország vezetőinek korruptságát, a dzsentri parazita életét, az arisztokraták zsarnokságát, ugyanakkor a szánandó sorsú népet.

Ekkiar kezd komolyabban írni, s ebben az évben jelennek meg első írásai is nyomtatásban, a Jókai által szerkesztett „Igazmondó” című ellenzéki lapban.

Balassagyarmaton kezdődött romantikus szerelme is. Főnöke leányát vette feleségül. A házasságot — az apa tiltakozása miatt — titokban kötötték meg, 1873 nyarán. Öt esztendeig éltek ezután Pesten, de mérhetetlen nyomorba jutottak, s az író arra kérte feleségét, hogy váljanak eí, mert nem tudja számára biztosítani a gondtalan életet.

Még ugyanebben az évben Szegedre ment újságírónak, s 1880- ban tért vissza Pestre, s itt rö- . videsen országra szóló sikert ért el; 1881-ben megjelenik a „Tót anyafiak”, majd a „Jó palócok” című kötete. Biztos megélhetéshez jutott a Pesti Hírlapnál, s hamarosan az olvasóközönség kedvencévé vált

írói munkásságával ezután egyre nagyobb sikereket ért el; akadémiai tagságot is kapott, majd országgyűlési képviselő lett, Tisza Kálmán jóvoltából: ellenzékisége ezután tompult, annak a rendszernek lett a segítője, amelyet ugyanakkor legnagyobb műveiben élesen ostorozott

Életének és írói munkásságának tehát kétségtelenül van ellentmondása. Élete egyébként révbejutása után nem nagyon mutat változatosságot. Fejlődésének utolsó szakaszában — elsősorban a „Különös házasság” és a „Noszty fiú esete Tóth Marival” című regényeivel — a magyar kritikai realizmus remekeihez tartozó műveket alkotott

Jókai bűvköréből indult, de valóban tovább jutott Jókainál: el tudott szakadni szemléletében a nemesi osztályalapról, a nemesi „hazafiságtól”, s ed tudta hagyni a romantikát a realizmusért.

S ha élete és munkássága® közt van is ellentmondás, mégis Mikszáth Kálmán, Ady és Móricz Zsigmond életművének nagyszerű előkészítője.

MÉSZÁROS LAJOS