Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

Walt Disney világa Gyermekkorunk legszebb örö­meire emlékeztetnek Walt Disney alakjai, barátainkká, személyes ismerőseinkké váltak, s mind­egyikre úgy emlékezünk vissza, mint a gyerekévek felejthetetlen barátaira. Az is volt mindegyik. Miki egér, Donald kacsa, Adal­bert, az eb, Ferdinand, a bika, s a csetlő-botló fabábu, Pinocchio. Az ifjúsági irodalom is kiter­melte a maga klasszikusait, s néha magunk se tudjuk, egyik­másikuk hogyan válhatott min­den idők gyerek-világsikerévé. Robinson kitartásra, leleményes­megtudjuk, hogy holló azért ejti el a sajtot, mert hiú, s a hazug embert rendszerint előbb utól­órik, mint a sánta kutyát. Per­sze, a tanulság így is gyakran sán­tít; én még ma is zavarba jövök, hogy miért csak a holló jár pó­rul, s a hízelgő róka miért kapja ajándékba azt a sajtot, amit iga­zán nem érdemelt meg? A nagy mesélők, s ezek közé tartozott Walt Disney is, világa más. Nem utánozza a valóságot, hanem külön világot teremt, amelynek minden lakosa otthon van, s minket is arra hív, hogy lépjük át azt a határt, ami nem­csak elválaszt tőlük, hanem ami össze is köt velük. Ezért éreztük meghitt barátunknak Walt Dis­ségre tanít, de mire tanít a kiáb­rándult Gulliver, aki, miután mindenütt megfordult, hazatérve csak kedves lovai között érzi igazán otthon magát? S mire ta­nít Don Quijote, a búsképű lo­vag, aki mindig a legnagyobb cé­lokra tör, de mindenbe bele­bukik, s Mambrin legendás si­ney költői leleményeit, Miki egér. Ferdinánd, Donald, Adalbert re- lejthetetlen alakját. Walt Disney azonban nem állt meg ezen a ponton, visszalépett a valóságba, vagy pontosabban: felfedezte a természetet is. Meg­örökítette a virágok életét, s az állatokat be tudta mutatni úgy is, ahogy saját környezetükben élnek. A mesét valóságossá tudta tenni, s költői leleményéből arra is futotta, hogy meseszerűvé vál­toztassa a valóságot. CSÁNYI LÁSZLÓ MAGYAR KATALIN: Emlék Ékkövek csillagok — lomb-szárnya hallgatott, fehér falú házak ablaka pislogott. Hold teje csordogált, ezüstös melle fájt. Ég testén sötétkék szél fátyla szálldogált. Füvek esti zöldje lefeküdt a földre, diófa bozontja fogott körbe-körbe. Szépek, hősek voltak, ahogy barangoltak az erdők az útra s arcunkba daloltak. Neked fáj az cm'ék? Tegnap volt csak, nemrég. Ha lehetne újra — én elébe mennék. PÁLOS ROZIT A: Staccato Minek beszélni, mondd, a tegnapról? Halott. Fölösleges a gond, mit sorsunk elhagyott. A hóból — hantnegyet — ha kéred, bűvölök csodálatost, neked, egy dal lesz benn örök; a végső rózsahang, mi rejtve megmaradt, elásva, mint harang, a lélekhárs alatt. Költözik a fény Szavak, melyekben éltem egykor, akár az üres csigaházak, mögöttem végleg elmaradtak. Szavatlan szeretnék szólni már, miként a fény vagy esti mozdulat, mely a mindennapi könnyeket I letörli csendben és megszakad. Mikszáth hagyatéka Százhúsz évvel ezelőtt, 1847- ben született Mikszáth Kálmán — Jókai mellett — a magyar próza- irodalom egyik legnagyobb alakja. Jókai népszerűségének hanyat­lása után hosszú időn keresztül ő a közönség kedvence, a leg­népszerűbb regényíró. Amíg kor­társai közül többen nyomorog­nak, ő mindent megkap, amit ez az ország megadhat kedvenc író­jának: erkölcsi és anyagi meg­becsülést egyaránt. Tizenkét nap­pal halála előtt — 1910. májusá­ban — ünnepelte az ország írói pályájának 40 éves jubileumát, s ekkor nemcsak országos ünnep­lésben részesül, hanem szülő­faluját is róla nevezik el Mik- száthfalvának. A jubileumi üd- • ,x~iAc~kre mondott válaszb“szé- dét így zárta: „Menjenek haza és mondják el, hogy láttak egy ‘gazán boldog embert”. Nagyon kevés magyar író mondhatta ezt el magáról. A régi irodalomtörténetek cinikus, fele­lőtlen, kedélyesen esdbukozó, lé­ha és hitetlen Mikszáthot ábrá­zoltak, aki romantikus és naiv történeteivel, a valóságra általá­ban nem jellemző „különceivel”, anekdotázó stílusával, mosolyogva szórakoztatja az olvasót. Napjainkban már látjuk, hogy Mikszáth sokkal közelebb áll az úri Magyarország nagy bíráihoz, Adyhoz és Móriczhoz, semmint azt régebben gondoltuk. „Az igazi Mikszáth sokkal szilárdabb elvi, erkölcsi alapon áll, mint bár­mely kortársa” — írja róla Sőtér István. így jogosan felmerül a kérdés: mi annak a magyarázata, hogy a kor hivatalos országvezetése mégis annyira magáénak vallotta Mikszáthot? Erre életének és műveinek be­hatóbb elemzése ad csak választ. Szülei polgári foglalkozású embe­rek: édesapja gazdálkodik, de 1 korcsmát és mészárszéket is bé­sakja helyett is kénytelen beérni egy borbélytányérral? Walt Disney a legtisztább for­rásokhoz tért vissza, s alakjainak legközelebbi rokona Andersen világa, akinek legszebb meséi, úgy látszik, minden nemzedék gyerekéveit végigkísérik. Alakjai létükkel hatnak, azzal, hogy van­nak, s nem erőltetnek ránk mindenáron valami tanulságot. A gyerekmesék legtöbbünket azzal riasztottak el, hogy erőnek ere­jével bizonyítani akartak valamit s ezért hallgattuk viszolyogva az olyan meséket, amelyek végén ott ijesztett a tanulság, hogy ne ha­zudjunk, vagy mossuk meg a nyakunkat. A szellemes La Fon­taine meséit is rendszerint a ta­nulság húzza le: megszólalnak az állatok, beszélni kezd a szék. vagy a reszelő, s a végén egy jjjárrímben összefoglalva újra Eöy kiállítás Londonban A londoni képzőművészeti évad idei legnagyobb eseménye kétség­telenül L. S. Lowry gyűjteményes kiállítása a modern művészet nagy kiállítócsamokában, a Taté Gaileryben. A siker azért is érde­kes, mert nemcsak a szakemberek, a műértők viszonylag szűk réte­gére terjed ki. Százan és ezren tolonganak naponta a kiállítás be­járatánál. Milyen irányzatot képvisel Low­ry, ha ekkora sikere lehet a vi­lág egyik legnagyobb fővárosá­ban? Talán valamelyik „ultra­modern” árnyalatot, az absztrak­ciónak valamely új fajtáját, a mozgó szerkezetek játékára építő „kinetikus művészetet”, vagy a tárgyuk kultuszából sarjadt „pop- artot”? Lowry művészete ezeknél is meglepőbb: egyfajta újszerű, a városok és gyárak életéhez kap­csolódó népies realizmus. Lowry csaknem 80 éves (1887- h°n szil’“tett). Az igazi sikert az utolsó tíz év hozta meg, eikkor szaporodtak meg kiállításai, ekkor értette meg a közönség, és ekkor értette meg művészetének egyéni ízét a szakemberek szűkebb köre. Nyolcadik évtizedébe lépve jutott el a világhírnév küszöbéhez. V. L L, Sb tmkaéayei Kilátás m IrweU folyón», réL Elődeiről az író így emléke­zik meg: „.. .mind olyan rebel­lisek, királyokait nem tisztelő, kormányokat ócsárló emberek, mint magam”. Apja 48-as gon­dolkodású ember volt, aki örö­költe ősei rebellis természetét, s ezt fiának is igyekezett tovább­adni. Szklabonyán az édesapa nagy kalligrafikus betűkkel ráíratta kedves fehér kakasuk felkunko- rodó tollára, hogy „Éljen Kossuth Lajos!”. Az iskolai években is hasonló hatások értek a fiatal Mikszáthot. Rimaszombaton és Selmecbányán járt gimnáziumba. Rimaszombati tanárairól maga írja: „Nem af­féle tanügyi bácsik voltaik, hanem az utolsó generálisok, akik titok­ban hadseregeit nevelnek, ügyes politikusok, akik nagy óvatosan, nagy furfanggal belecsepegtetik a rideg, száraz tananyagba azokat az édes érzéseket, amelyekből a hazaszeretet lombosodik ki, bű­vészek voltak, akik úgy tudják mutogatni a múltat, hogy benne látszik kidomborodva a jövő, pró­féták voltak, akikben a hit nem szétfoszló ábránd, hanem élő fa, mely gyökereit beleereszti a fo­gékony gyermeki szívekbe”. Érettségi után Budapesten jo­gász, majd 1869-ben ismét Nóg- rád megyébe kerül vissza. Balas­sagyarmaton dolgozik megyei szolgálatban. Itt ismeri meg a korabeli Magyarország vezetőinek korruptságát, a dzsentri parazita életét, az arisztokraták zsarnok­ságát, ugyanakkor a szánandó sorsú népet. Ekkiar kezd komolyabban írni, s ebben az évben jelennek meg első írásai is nyomtatásban, a Jókai által szerkesztett „Igaz­mondó” című ellenzéki lapban. Balassagyarmaton kezdődött ro­mantikus szerelme is. Főnöke leányát vette feleségül. A házas­ságot — az apa tiltakozása miatt — titokban kötötték meg, 1873 nyarán. Öt esztendeig éltek ezután Pesten, de mérhetetlen nyomorba jutottak, s az író arra kérte feleségét, hogy váljanak eí, mert nem tudja számára bizto­sítani a gondtalan életet. Még ugyanebben az évben Sze­gedre ment újságírónak, s 1880- ban tért vissza Pestre, s itt rö- . videsen országra szóló sikert ért el; 1881-ben megjelenik a „Tót anyafiak”, majd a „Jó palócok” című kötete. Biztos megélhetés­hez jutott a Pesti Hírlapnál, s hamarosan az olvasóközönség kedvencévé vált írói munkásságával ezután egy­re nagyobb sikereket ért el; aka­démiai tagságot is kapott, majd országgyűlési képviselő lett, Tisza Kálmán jóvoltából: ellenzékisége ezután tompult, annak a rend­szernek lett a segítője, amelyet ugyanakkor legnagyobb műveiben élesen ostorozott Életének és írói munkásságá­nak tehát kétségtelenül van el­lentmondása. Élete egyébként révbejutása után nem nagyon mutat változatosságot. Fejlődé­sének utolsó szakaszában — első­sorban a „Különös házasság” és a „Noszty fiú esete Tóth Marival” című regényeivel — a magyar kritikai realizmus remekeihez tartozó műveket alkotott Jókai bűvköréből indult, de valóban tovább jutott Jókainál: el tudott szakadni szemléletében a nemesi osztályalapról, a nemesi „hazafiságtól”, s ed tudta hagyni a romantikát a realizmusért. S ha élete és munkássága® közt van is ellentmondás, mégis Mik­száth Kálmán, Ady és Móricz Zsigmond életművének nagyszerű előkészítője. MÉSZÁROS LAJOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom