Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-20 / 17. szám

1867. január 26. TOLNA MEGYEI NtPÜJSAG A vezetés tudományra Mihez értsen a termelőszövetkezet A TENGELICI KÖZÖS GAZ­DASÁG elnökét valamelyik nap, a délelőtti órákban egy asszony kereste fel. Bonyolult, örökösödé­si ügyét adta «lő, és az elnöktől kért megnyugtató jogi tanácsot. Amikor ez az asszony megnyu­godva távozott, Horváth elvtárs, azt a témát folytatta, amelyiket korábban abbahagytunk. Elmond­ta: a tsz-droda túlzsúfolt, gyakor­latilag a közös gazdaság szövet­kezeti házzal nem rendelkezik, de ő, az elnök reméli, hogy ha­marosan felépül a bölcsőde és átköltöztetésekkel, az adminiszt­ráció is normális helyre költöz­het. A bölcsőde felépítésiéhez egyébként a tsz 300 ezer forint értékű társadalmi munkával já­rul hozzá. Megcsinálták a kalku­lációt. Amíg erről beszélgettünk, az elmük többször ránézett az órájára. Fél tizenegykor kezdődik a munkavédelmi vizsga, nem kés­het el, neki is vizsgát kell ten­nie. A lengyeli közös gazdaság el­nökével egy alkalommal Buda­pesten futottunk össze. Mi já­ratban? „Fejőgépet akarok vásá­rolni” — mondta- A pálfai tsz- elnök heves szakmai vitát foly­tatott, gyapjúminősítési ügyben. Cseppet sem csodálkoztam azon, bocrv kitűnően érti és ismeri az idetartozó szakkifejezéseket. Univerzális, majdhogynem poli- hisztori tudást igényel a komplex- brigádok szervezése, működteté­se. A bátaszéki elnök szinte szak­értője ennek az új munkaszerve­zetnek. Sorolhatnánk még a pél­dákat. amelyek az elnöki munka bonyolultságát és sokoldalúságát bizonvítjálk. Igaz azonban, hogy e példák nélkül is világos, hogy a termelőszövetkezetben az elnök tevékefWséee hol járt hol gé­pészmérnöki, hol kereskedői, köz­gazdáért és persze legtöbbször agrármérnöki képzettséget kíván meg. Mindegeket megelőzően, leg­többször politikai vezetőként kell fellépnie, munkálkodnia. Elsősor­ban ott és akkor, ahol valami hasznos, űi módszert, iövedei- mező ói el tárást szándékoznék bevezetni és esetfe» a tagok ide­genkednék tőle. Vágy néMíul most. a.miknr több tenm-“lŐ!,z5vot- keeet indokéit egyesülési szVi- dékkai foálnlikogik. az elnökön velőben reffvoil sok Tn'Olk. A srvr'veHTő'ődős még azt is meg- k'vénie tőle. hogv eev-eov ágam­elnöke ? tan belül értse és ismerje, ha pél­dául a növénytermesztésről van szó. a kemizálás alapelveit, vagy a mi megyénkben a rét- és lege­lőgazdálkodás elméletét és gya­korlatát. De tőle, mint vezetőtől, azt is elvárják, hogy tudjon táv­latokban gondolkodni. Megfelelő koncepcióval, történetesen legyen képes mérlegelni olyan kérdése­ket, hogy az üzemben, az állat­tenyésztés távlati fejlesztési ter­vének megvalósításával összefüg­gésben, miért és miként billen­jen a mérleg az iregi takarmány- termesztési módszer javára. Nyilván, a helyzetfelismerés adta tehát a tez-elnökök szájába a szót, amikor a dunaújvárosi ta­nácskozáson is feltették a kér­dést: mihez értsen tulajdonkép­pen a termelőszövetkezetben az elnök? A sztereotip válasz így hangzik: tanuljon meg és tudjon vezetni, sajátítsa el mindazt, ami hozzátartozik a vezetés művésze­téhez és tudományához. EZ IDÁIG RENDJÉN VOLNA, de e fontos és nagy horderejű kérdést ennvivel nem szabad el­intézni Feltétlenül veevük észre, hogy amikor már maguk az elnö­kök kezdik feszegetni, hoev mi­hez is értsen egy tsz-eínök. ak­kor ez a vezetés, színvonal á.t te­kintve, a minóségvá.Ttozástnak ogV- farta memvilvánulása. Számítani lehetett rá. hoev az űj gsrdWi.<*i moehanizmiwriplk már az előszélé kihozza maid az emberekből, nem utolsósorban, egzisztenciális okok miatt. Ha nem is fogalmazzák meg, de érzik, hogv az ói gazda­sági mechanizmus gyakorlati al­kalmazása időarnkában pem mind- p«v. hogy ki mikor ér el pev-egv gazdasági cél megvalósításához, s M meddiig bírta szusszal. Megnyugtató választ szeretné­nek sokan kapni arra nézve is hogy maradhat-e az ember hosszabb távon diploma nélkül elnöki posz­ton, vagy sem? Az az igazság, ha nagyon muszáj, sokan ötven­éves fejjel is készek hivatásszere- tetből beülni a főiskolai előadó­termekbe, de vajon szabad-e ki­tenni az embereket erejüket meg­haladó erőfeszítéseknek? Nem. Erre a kérdésre ezt a helyes vá­laszt maga az élet adta meg: ki­zárólag a diploma nem dönti el az alkalmasságot. Ebből követke­zik tehát, hogv diWoma nélkül is kiválóan megfelelhet az elnök a — Az otthonok befogadó képes­sége korlátozott. Az elhelyezést a jövőben is csak a legrászorul­tabbak részére tudjuk biztosíta­ni. Szó van arról, hogy a harma­dik ötéves terviben hárommillió forintos költséggel 140 személy részére Bonyhádon új pavilon épül, de ezzel nem oldódik meg az elhelyezés problémája. Társa­dalmi összefogással új módsze­reket kell alkalmazni. — Milyen új módszerekre gondolnak? — Jól bevált a néhány évvel ezelőtt még idegenkedéssel foga­dott öregek napközijének létesí­tése, amelynek erőteljesebb fej­lesztésére lenne szükség. Tolnán és Mucsiban ugyanis bevált a kezdeményezés. A magukra ma­radt idős embereknek jólesik a róluk való gondoskodás. Naponta meleg ételt kapnak, s napközben kulturált környezetben vannak, nem beszélve arról, hogy az öre­gekről való gondoskodásnak ez a formája lényegesen olcsóbb, mint a szociális otthoni gondozás. Jó lenne, ha a tanácsok keresnék a lehetőséget az öregek napközijé­nek létesítésére. Tudomásunk szerint Dunaföldváron, Bátaszé- ken, Nagvdorogon és Hőgyészen vannak elgondolások. A dombó­vári járásban is előreléphetné­nek. A járá székhelyén megala­kult a nyugdíjasok klubja. Ez is valami, de a járás nagyobb köz­ségeiben Döbröközön, Gyulajon és Kurdon is követhetnék a jó példát. — A szociális gondozásnak van egy másik területe, az ese­tenként betegeskedő, gyengél­kedő öregek ápolása. Erre vonat­kozóan milyen megoldás lenne? — Az öregekről való gondos­kodás másik formája, a házi be­tegápolás fejlesztése. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt év utolsó ülésén foglalko­zott a szociális gondozásra szo­ruló öregek helyzetével. Úgy ha­tározott, hogy a népszaporulat csökkenésének és a lakosság el­öregedésének figyelembevételével a körzeti ápolónők munkáját ki­fejlesztik a falusi öregek szociá­lis gondozására is. Az intézmé­nyes gondoskodás mellett termé­szetesen nem nélkülözhető a tár­sadalmi szervek, a Vöröskereszt, a nőtanácsi aktívák segítsége. — mondotta. Száz évvel ezelőtt az emberek­nek 5 százaléka volt 60 éven fe­lüli országunkban. Jelenleg mint­egy 15 százalék. A kitolódott kor­határ is ráirányítja a figyelmet -•'okra a gondokra, amelyeket az öregedés, az öregekről való gon­doskodás ró a társadalomra. P. M. követelményeknek, ha rendelke­zik a vezetés tudományával. Pél­dák sokasága bizonyítja, hogy a legjobb közös gazdaságok tekinté­lyes hányadában az elnöknek nincs diplomája. Ám ez még vé­letlenül sem jelenti azt, hogy képzettsége, vagy rátermettsége sincs. S ennek a felismerése szán­tén az új gazdasági mechanizmus lényegének a megértését jelenti. Dr. Bélák Sándor, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola rektor- helyettese tolmácsolásában a ter­melőszövetkezeti elnökök kitűnő előadást hallottak arról, hogy ma­ga a vezetés egy külön tudomány. Szinte már túlzásba vitték a ren­dezőknek a hálálkodásit hogy ilyen úi és értékes anyaghoz ju­tottak. Reneeteg dolgot, már ez­után az egy előadás után is. más megvilágításban láttak. Arra fel­tétlenül rájöttek, hogyha egyszer a vezetés tudamánv. akkor azt végeredményben bárki megtanul­hatta. kellő szorgalommal és igyekezettél. Azt is világosain fel­ismerték, hogv aki megszerzi a mérnöki oklevelet, a jógii dokto­rátust. stb. az ezzel még nem a vezetés művészetét saiátttntta el. bár természetesen MtMdlerhMő, hogvha van hozzá érseke. akkor vezetőnek is kiváló, ámde gva- kortaitiinig alig v»m köre a din- lománnk a vezetői -rátermettség­hez. Viszont az idotnrioeé kész­ségeket bárki ktteflesztheti ma- gábn-n. több-kevesebb sikerrel és eredmérunvél. A fttlef+ebb orsrá«mürbem már régebb őta ViHHeWe eliárécckat és médszorokcit atlm.Vnaznellr a Vcmeők ktvál-o-crfü-oqlVor. TI ven például az ,tntnnifTcncinrvrőHs_ c a gvone h.o|tinm+*/>U«meréc vizsgá­lata. Nálunk Mngynnrvnr'T.Sn'cin. jln nem ís fdl eltontroeő úton dr» véniarncdménifSv*n jY'/.'ft«; CSPtr más úton i»nmir. Kezd /*teráed. ni az űnvncrrerett modellezés" Tnirritfdr mermen d*vréec EGYÁLTALÁN ELKÉPZEL­HETŐ, a termelőszövetkezeti el­nököknél maradva, hogy az elnök mérnöki-doktori szinten értsen a joghoz, az agronómiához, az üzemszervezéshez, a géptan­hoz, és így tovább, és így tovább? Oly nagyfokú a mezőgazdaságban is a munkamegosztás, hogy ilyes­mit indokolatlan bárkitől is el­várni. Ez azonban méginkább aláhúzza annak a fontosságát, hogy az elnökök a vezetés tudo­mányát sajátítsák ed. A dunaúj­városi tanácskozások hasznosak, és több éven keresztül, eredmé­nyesek voltak. Viszont érdemes lenne most már. tovább lépni, és a követelményekhez igazodva, a jövőben esetleg olyan kurzusokat szervezni, amelyeken modellek segítségével tanulják meg az el­nökök a vezetés tudományát. A keszthelyi főiskola ehhez minden segítséget és támogatást megad A kínálkozó alkalmat kár volna elszalasztani. Sz. P. Négy ér Madocsán M^adocsán a tanácstagi ciklus vége nem jól sikerült A négy év eredményeit elhomályosítja a múlt év végi kudarc. Adós maradt a község vezetősége, aki csak az ügy­ben is valamit tenni tud, ezer méter járda építésével... A sáros-poros falun a járda kincset ér. Itt maradt a sár, mert nem volt cement A dunaföldvárl TÜZÉP veze­tője azt mondta a község vezetőinek: akkor adok cementet, amikor akarok. Decemberben akart, de ekkor már sem­mire sem tudtak menni, hiába volt meg a betonlap, hiába mozgósították a lakosságot, az ezer méter járda nem készült el. Most erről beszél mindenki. Meg arról a harmincöt­ezer tégláról, száz mázsa mészröl, amelyet ugyancsak nem kaptak meg a múlt évben, így jelentős—1966. évre terve­zett — községfejlesztési dolgok maradtak el. S akarva, aka­ratlanul két hónappal a választások előtt, ez nyomja rá bé­lyegét a község hangulatára. Pedig nem kell nagyon a mélyre nyúlni, hogy elérhes­sük a négy év során megvalósult dolgokat Kprábban negyven gyerek, hat hónapra járhatott nap­közibe, most kilencven nyolc hónapon át... S negyven gye­rek iskolanapközijét is létrehozták. A legjelentősebb négy év alatti községfejlesztési eredmények közé sorolja minden­ki a közel két kilométer hosszú villanyvezeték-bővítést.. A családok gazdagodását pedig mérni is alig lehet. A mozi felépítése, a község aprajának-nagyjának ké­rése, óhaja volt. Ma már ez is valóság. A megye egyik leg­jobban felszerelt mozijába járhatnak a madocsaiak. A ta­nács 150 ezer forinttal járult hozzá a mozi felújításához. A község lakód nem kevesebb, mint 530 munkaegységet dol­goztak az építés folyamán, a termelőszövetkezet pedig negy­venezer forint értékű fuvart végzett. ¥gy a. választások előkészítése során Madocsán és má­* sutt is a következő hetekben, a kisgyűlések, beszél­getések során a szokásosná 1 talán több szó esik a négy év alatt végzett munkáról. S ezek a dolgok már egyenesen megcáfolják a közmondást. Mert Madocsa a négy év alatt jelentősen fejlődött Madocsán tudnak miről beszélni az emberek. Bár, a teljes igazsághoz tartozik, ha a négy év során, a választott tanácstagok aktívabb munkát végeznek, talán most még ér­tékesebb dolgokról adhatnának választóiknak számot. A tanácstagok többségére azonban az volt a jellemző, hogy a lakosság érdekeit a község érdekeit nézitek munkájuk során. A járási tanácstagok — három is van a községből —, rendre eljártak az emberek ügy es-bajos dolgában, több­kevesebb sikerrel. A választási előkészületek Madocsa községben megkez­dődtek. A Hazafias Népfront helyi aktivistád, már tevé­kenykednek. Bár tulajdonképpen az a helyzet, hogy eddig is a sok irányú agitáció, az emberek tájékoztatása jó ke­zekben volt, a mostani választási előkészületekből is, a nép­front aktivistái kiveszik részüket Persze, a négyévi községfejlesztés, gazdagodás mellett szólnak arról is, hogy van még tennivaló bőven. Elsősor­ban a községi művelődési ház ügyében kell előre lépni. Mindenképpen helytelen, hogy a művelődési házat most még dohányátvételre is használják, sőt itt tanyáztak a ter­ményátvevők is, s itt hagyták a terményt. 1970-re felépítik a község egészségházát, népfürdővel — már készítik a terveit A vízműtársulás nehezen akar összejönni. Ezerhatszáz forint kellene minden háztól, és akkor mintegy ti­zenegy kilométer hosszúságú vízvezetékről, 150 méterenként szerelt kútról kapná a falu a kiváló minőségű vizet. Járdát akarnak még építeni, villanyt eljuttatni minden házhoz. Az 1967. évi, meg a távolabbi programok azonban csak úgy készülhettek, hogy volt mire alapozni. A korábbi években megteremtették az alapját a községfejlesztésnek. Bár, mint mondják a község vezetői, ha itt is annyi KÖFA- adót fizetnének az emberek, mint más községben, akkor jóval előbbre lennének a sürgős feladatok megoldásában. Madocsán, két hónappal a választás előtt, választást megelőző hangulat van. Az emberek számvetést tesznek négy év munkájáról, tervezik a jövőt. — pj — Kísérlet a földkéreg átfúrására A Föld legkülső, szilárd kérgé­nek a vastagsága átlagosan kb. 30 km; a kontinensek alatt vas­tagabb, az óceánok alatt elvékö- nyodik. A kérget az alatta lévő, külső földköpenytől a Mohoro- viviv horvát kutatóról elnevezett határfelület választja el. Geológiai és geofizikai szem­pontból igen tanulságos lenne, ha sikerülne mélyíteni a réteg­fúrást. Lehetőség nyílna ily mó­don, hogy közvetlen adatokat, nyerhessünk a szilárd kéreg leg­alsó, illetve a köpeny legfelső részének kémiai és ásványtan: felépítéséről és az ottani viszo­nyokról. Ezért vetették fel, először 1957r ben a földkéreg átfúrásának a tervét. A fúrás helyéül — gon­dos vizsgálatok után —- a mexi­kói tengerpart és a Guadalupe- sziget közé eső óceáni területet jelölték ki. Az első próbákat a „Cuss I” fúróhajóval 1981-ben végezték. Már az első 200 méte­res próbafúrás is érdekes tudo­mányos problémákat vetett fel. A következő években a technikai, illetve gazdasági nehézségek kö­vetkeztében a kísérlet szünetelt. Nemrégiben láttak ismét munká­hoz, most már végleges fúróhajó­val, amely lényegében egy óriás ponton. A pontonról egy hatal­mas tartályt bocsátottak 23 méter mélységbe, a víztükör alá; csak kábelek kötik őket össze. Ily módon a tartály helyzete függet­len a felszín hullámzásától. A fúrócsövek természetesen a tar­tályból indulnak a tengerfenék felé. Az első próbák alapján a szak­értők úgy vélik, hogy a fúrás si­keresen végrehajtható. Egyébként szovjet kutatók is bejelentették a földkéreg átfúrására vonatkozó terveiket, ők azonban vastagabb kontinensi rétegben kívánják végrehajtani. Az egyik javaslat szerint a kéreg átfúrását atom­reaktorok hőjével, égetéssel vé­geznék.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom