Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-19 / 16. szám

1387. január 19. ífOLNA MEGYEI NÉPttJSAG § ^lilllllmlmlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllm | A harci helyzeti ŰlllllliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHii .........llllllllllllllllllllllllllllllHiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiii 4 . A régi göncöt elhagyjuk ( „Mindig a par­gixot vecteK, rnosx csatc Kap­caruhan'ak ve^ szik.a ) Amikor mar osszemelegedtunk jár. Érdekes, hogy számára eb- kednek a hard asszonyok erről a bor mellett, Szűcs Marton trak- ben a változásban nincs semmi „ ostoba halfáról 7 toros elmesélt egy meghökkentő rendkívüli. Természetesnek tartja" hajszáról, történetet. Meghalt az apjuk, ma- Traktoros tanfolyamot szerveztek Harcon az új életformát köve- radt rájuk egy kis örökség. Iga- a faluban, belecsöppent ő is ta- tik a Parasztemberek: dolgoznak, zán nem sok, könnyű volt el- nult, levizsgázott és felül a gép- de élnek te, élvezik a munka gyü- osztani. Azaz, hogy inkább ne- re. Csupán ennyi megjegyzést mölc-sét- Minden negyedik család­héz. A sógora ugyanis ragaszko- fűz hozzá: „Én, vagy elkezdtem ra íut esy televízió. Az öreg­dott az egyik csizmához, a fél valamit, vagy nem”. asszonyok is vesznek hálóinget, csizmához. így aztán megfeleztek _ . A régi, durva vászonanyagot egy pár lábbelit. . J elkezdte. Két ev óta trak- egyáltalán nem használják már, Kivételes esetnek lehet monda- mo"dja de méS a „pargitot” is levetették, ni, de az osztozás tartalma nagyon precízebb traktnms” f ™inbenki ”finom svájci dolgo­is jellemző. A gondolkodásmód, a kat ÖltÖtt magára' “ ** a bol­az emberek egymáshoz való vi- Persze mondták n fnl Húsz év óta szonya, amire a kíméletlen szer- tmt___.• o____* ’ tudjak, vásárol a falu, tehát z ési vágy nyomta rá a bélyegét. Hogy mennyire jellemző ez az eset a letűnt paraszti világra. ^ — Mindig pargitot vettek most bizonyság rá Móricz Zsigmond Már nem tartják bolondnak. csak kapcaruhának veszik.’ novellája amelyben a birkaitató- Az ötvenhét éves traktorvezetf­vályút fűrészelik kette az oro- útia sok más esettel Pfrvim a,* ^ nangzaK, műit egy itelet. kösök 7,7,5011 alas 6801161 együtt, azt Tulajdonkeppen az is. A régi „ , . . , Példázza, hogy a parasztemberek parasztélet itt halálra van ítélve Ma mai-aligha ragaszkodna megtanulnak élni az új társa- A rozsét felváltja a gáztűzhely Szűcs Marton a fel csizmához, dalom adta lehetőségekkel. Ki a lugkővel főzött JUnanta, inkább odadobná a sógorának, előbb, ki utóbb. „ ^ppant az vigve legven vele boldog uiabb a legújabb mosopor, „ ... . . A szekszárdi piacra például természetesen mosógéppel, és Szűcs Marton kiváló kepvise- már nem cipeke(jnek a harci asz- fürdőszobás házakat építenek, cs lője az új falusi embertípusnak. SZ0ny0[í egy-egy kosár gyümölcs- eSY sor fészerben már gépkocsi ötvenöt eves korában lett trak- csek télen „aszalókkal”, mint ré- áll, az eke helyén, toros, ötvenöt eves koráig sem- gen p^g sokkal könnyebb miféle gephez nem értett. Ka- ierme a cipekedés, hiszen egy- hanem takarékhetétie szalt, kapált, fejte a tehenet, az- p^t érik az autóbuszok Harcon J tán szinte egyik napról a másikra keresztük Naponta legalább tíz _ Milyen kifejező, amit özvegy bolond ez a Szűcs Marci. Szemé- hinni lehet nekik. A boltvezető ütni? mond^ak: nem röstellsz rá- felesége azt mondja Nem adóssága ’ van a falunak, bekövetkezett nála az óriási vál­lárat elmegy a Diófa-csárda előtt. Farkas Györgyné mondott: „Á tozás: traktorra ült, mégpedig A nem r£ őket a régi göncöt elhagyjuk”. Az a bonyolult gepre, az RS -09-esre. gjléres kuporgatásra, hát nem Is Farkas Györgyné mondja, akire es azzal kaszai, vet, mintha ifjú gyötrik magukat. valamikor rádült a stafirungként kora óta így tenné. . kapott öreg szekrény, mikor ki­Első alkalommal, amikor a trak- Mesélik viszont, ^ hogy tett«* nyitotta az ajtaját, és akit most torvezetői jogosítvány megszer- mar néhány safegardi asszonyt, autón vkjznek Harkányba, Buda- zése után géppel dolgozott, vet- akik batyuval járják időnként a pestre nie kellett. Elfelejtettem meg- környéket, például paprikát árul­kérdezni tőle, de szinte biztosra nak. Gyalog, akárcsak húsz évvel Igen sokáig hordta a régi gön- veszem, hogy életében a legelső ezelőtt. Az egyik bátyus asszony cöt a falu egyik idős kőművese, vetést kézzel végezte el, néhány nem is az úton megy, hanem Bauer György. A felszabadulás évtizeddel ezelőtt, mint a száz, szántáson, mindemen keresztül, eMtt többet járt napszámba, mint meg a kétszáz évvel korábbi .. failubóll a m.Lsikha hoev a kőművesmunkába. Mindössze hat ősei Ment a földön és a kötényé- egydc falub°J * ház építésében vehetett részt a bői szétszórta a magot. Most csak nyelve majd kilóg, pedig autó- felszabadulás előtti időkben. Nap­ráül a gépre és holdakat be- juk van. Nagyon elítélően véle- számmal, részesaratással, kapá­lással, éjszakába nyúló kukorica- fosztásokkal telt el az ifjúsága. Mostanában sokat épít az öreg kőműves. Ezerkilencszázötvenket- tő óta 23 házait épített. Felét ő alkotta meg a Diófa-csárdát kö­rülölelő villanegyednek, ahol haj­dani zsellérek laknak túlnyomó többségben. Van itt egy egészen új ház. G argali cs József 19 éves kőmű­ves építette magának. . Tojóhibrideket kapnak a kistenyésstők A háztáji tojóhibrid-akció ta- amelynek ellenében évente és át- pasztalatairól és a fejlesztés lehe- lagosan 180 tojást kell átadmok tőségeiről tárgyalt szerdán az or- szerződéses áron a földművesszo- szágos földművesszövetkezeti ta- vetkezeteknek. A nehéz tojohibri- nács kisállattenyésztési szakbi- dek és egyéb fajták eseteben a zottsága. A szakbizottság titkára keveréktakarmány-juttatasok át­beszámoló jában megállapította lagos mértéke minden átadott to­többek között, hogy a mezőgazda- jás után 25 dekagramm. (MTI.) sági üzemekben az utóbbi evek _______________ s orán meghonosított külföldi és hazai tojóhibridek számarányá­nak gyorsabb ütemű növelését irányozták elő. Ebben nyújtanak sokoldalú segítséget a MÉSZÖV által indított hibridnaposcsibe ki­helyezési és takarmányjuttatási akciók. A kínálkozó lehetőségekre jel­lemző, hogy míg az ország teljes tyúkállományának évi átlagos to­jáshozama 95, a tojóhibridek nagyüzemi viszonyok között már­is átlag 220 tojást adnak a ház­táji gazdaságok körülbelül 26 milliós tyúkállományából jelen­leg mindössze 600 000 a tojóhib­rid. A kihelyezési akció szélesíté­se, illetve az intenzív tartási vi­szonyok megteremtése révén 1968- ban megkétszerezik a háztáji hib­ridállományt és 1970-ig 4—5 mil­lióra fejlesztik fel. Az előirányzat szerint a harmadik ötéves^ terv végére a háztáji és kisegítő gaz­daságok adják az ország évi to­jástermelésének 82 és a központi készletbe kerülő tojásnak a 67 százalékát. A háztáji tojásterme­lés volumene az 1965. évihez ké­pest ugyanezen időszakban 360 millióval növekszik. Az úgynevezett könnyű tojó- hibridek esetében a háztáji gaz­daságok a teljes felnevelési és tartási időre tyúkonként 48 kiló keveréktakarmányt kapnak. „Aranykorban44 élünk? Karkötő nyolcezerért — Aludni, azt tudunk! — Csak nagyujjúak kössenek házasságot Azzal a szándékkal indultam az Nem kapnak belőle elegendő Óra-Ékszer Nagykereskedelmi mennyiséget, pedig az üzletvezető Vállalat szekszárdi üzletébe, hogy tanúsága szerint, mostanában is elzengem az arany hattyúdalát és be-bejár néhány férfi, aki ilyet bátran kinyilatkoztathatom: ezen- szeretne vásárolni, nel vége uralmának, az aranyat Legtöbbet gyűrűből adnak el. kiszorította az esztétikus, olcsó Mostanában újból divat lett. Kü- bizsu. Ionosén a férfi köves gyűrűk ke­Csalatkoztam. Mert bizony még resettek. Jelenleg hiába akar va­jócskán akadnak, akik az aranyat laki vásárolni, alig akad belőle választják díszítésre, gyűrű, fülbe- egy-kettő. Ugyanígy vannak pilla­való, nyaklánc, karkötő formájá- natnyilag a jegygyűrűvel is. Négy- ban. öt darab árválkodik a pulton, Nem értem a dolgot. Azelőtt tár- azok is nagyméretűek. így az sadalmi rangot jelzett egy-egy újabb szállítmány megérkezéséig hölgyre felaggatott arany éksze- csak a nagy, illetve vastag ujjúak rek száma és súlya, és ezt nem fi- határozzák el magukat jegyesség- gyelembe venni szinte vétek volt re — a többieknek egyelőre várni az etikett szabályai ellen. Igen, kell. csakhogy ezen, szerencsére, már Úgy látszik az emberek szeret- jóval túljutottunk... Mégis fogy, nek pontosak lennb Legalábbis a keresik az aranytárgyakat, éksze- bolt karóra-forgalmából erre te­reket, olyannyira, hogy sokszor az hét következtetni. Egy negyedév üzlet nem is tudja kielégíteni az alatt közel hatszáz különböző kár­igényeket. órát adnak el Szekszárdon. Kaiser Ferenc, az üzlet vezetője elmond- Akad még gáláns férj ta, hogy ebben az évben bővülni 00 J J f0g a választék, és a megküldött Havi átlagban 120 ezer forint tájékoztató szerint a kitűnően be­értékű aranyárut kapnak a szek­szárdi üzletben. Ezek jórésze gyű­rű, óra, de akad nyaklánc, fülbe­való, karkötő is. A legdrágább aranyáru, amit eddig kaptak, egy 8300 forintba kerülő karkötő volt. Megvették. Közel nyolc és félezer vált szovjet órákból egy olcsóbb márka is várható. Sok a koránkelő A jelek szerint mindenkinek nyugodt és mély az álma, vagyis forint. Ezen a pénzen hozzávető- aludni, azt aztán tudunk. Érde- leges számítások szerint gépesíte- mes lenne utánaszámolni, hány ni lehetne egy háztartást, és hosz- késés származott már a nyugodt szú lenne felsorolni, mi mindenre , . ... Szprpncsére pnnpk mee_ tellene ebből az összegből. Gáláns alvasD01- szerencsére, ennek meg- lovag lehetett, aki megvette nejé- akadályozására, illetve félbesza- nek, úgy is mondhatnánk: „arany- kítására már nagyon régen felta- ember”. Az okot viszont nem ér- faltak egy szerkezetet, amely rop­pant kellemetlen hanggal hívja GEMENCZI JÓZSEF tem. Félreértés ne essék, nem ar­ról van szó, hogy bűn manapság , ... nyolcezerért karkötőt vásárolni, tel az alvó figyelmet arra: jo leri- Dehogy. Csak minek? Sajnos az ne már felkelni. Egyre nagyobb ilyen tárgyak velejárója, hogy szükség lesz ezekre a közhaszná­Ä8S Sí - “2'cS «r r1“"' nem ékszerész — nem tudja meg- zetekre . A szekszárdi óra- es ek- állapítani milyen értékes. Tehát szerboltban havonta 300 darabot kérkedni nem lehet vele, és hogy adnak el belőle. Természetesen őszinték legyünk, nem is vált ki gondos kipróbálás után, így arra különösebb érzést az emberből sincs reménye a vevőnek, hogy az egy-egy ilyen méregdrága holmi ébresztőóra cinkossá válik a reg­látása. Még irigységet sem. Mert geli lustálkodásban, minek irigyelni az olyan embert, Az üzlet forgalma 280—300 ezer aki anyagi jólétét így akarja köz- forint havonta. A felsoroltakon szemlére tenni? kívül természetesen még nagyon Az üzletvezető nem emlékszik sok árut tartanak raktáron. A di- rá, ki vette. Öt nem érdekli, vevő, vatos bizsuktól kezdve a díszgyer- vevő, mindegy, hogy ki viszi el az tyákig, szépen megmunkált evő­árut-. eszközökig, mindenfélét árulnak. A riport megírása közben töb- Kelendő a jegygyűrű ben figyelmeztettek: a nyolcezer au- _ forintos karkötővel családi bonyo­A havi szállítmány nemegyszer . , . , , . két hét alatt is elfogy. Nagyon úalmakat fogok okozni. Mert ne­keresettek az arany Doxa-órák. Alagútkemencét építettek a Bony­hádi Zománcgyár­ban. Az új, kor­szerű kemence üzembe helyezésé­vel jelentősen megnő a gyárban a munka termelé­kenysége, emellett a minőség javulá­sát is várják a több milliós beru­házástól, lehetővé válik, hogy a gyár az idén 3200 ton­na zománcedényt állítson elő. A kemence ki­szárítását — egye­lőre fatüzeléssel — már megkezdték, most már csak az építőknek van még hátra pár hetes munkájuk, hogy a kemence fölé emelt csarnokot befejezzék, elvé­gezzék többek közt a padozat burko­lását. Az üzembe helyezésre a jövő sor. Elkészült az alagútkemence hány asszony majd úgy véli, nem eléggé szereti a férje, mert ő csak kisebb értékű ajándékot, kapott. Megnyugtatásul: nem mind arany, ami fénylik... Isten ments, hogy ezért meg az ékszerboltban orrol- janak rám. D. Kónya József Mennyit ér egy asszony ? Dunaföldváron a híd felé veze­tő utca egyik kapujában többen kínlódnak egy Skodával. A gép­kocsi makacskodik, semmiképpen sem óhajt elindulni. Végül is né­hány járókelő segítségével sike­rül kivonszolni az autót az útra. Keresztben áll rajta, a tulajdo­nosok — köztük egy fiatalasszony is — ott sürgölődik mellette. Te­herautó közeledik szemből, vala­ki rákiált az asszonyra: — vi­gyázzon, nehogy elüsse! — Inkább engem, mint a, ko­csinkat! Hát ennyit. ídkj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom