Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-18 / 15. szám
1967. január 18. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 INFORMÁCIÓ Mikor kezdődnek a zárszámadó közgyűlések? Szűcs Lajos elvtárs, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetője a zárszámadó közgyűlések megkezdésének időpontjáról adott tájékoztatót. Elmondotta, hogy fennakadás nélkül, zavartalanul folynak a mérlegfelülvizsgálatok, a gyenge termelőszövetkezetek esetében a megerősítéshez tartozó tennivalók. Több közös gazdaságban már megkezdték a vezetőség beszámolójának az összeállítását. Általános törekvés, hogy a beszámoló körültekintő, alapos és elemző legyen, másrészt, hogy előremutatóén értékelje a tavalyi év tanulságait. Tájékoztatójában a mezőgazdasági osztály vezetője kitért még a következőkre: a zárszámadó közgyűlések alkalmával a termelőszövetkezetek lehetőleg mellőzzék a nagyszabású és igen költséges bankettokat, fogadásokat, ne az evés-ivás legyen az esemény fénypontja, hanem a tsz-tagok és a társtulajdonosok beszámolóhoz kapcsolódó vitája. Lehetőleg ez adja meg a rangját és a színvonalát a zárszámadó közgyűlésnek. Az első zárszámadó közgyűlést az aparhanti termelő- szövetkezet tartja, január 19-én. Gépkocsivásárló szövetkezetek EGY ISKOLA Megyénkben átlagosan csaknem minden termelőszövetkezet nek van már tehergépkocsija: a 1.21 közös gazdaság 106 járművel rendelkezik. Ez azonban nem elég, különösen azokban a szövetkezetekben szükséges növelni a teherkocsik számát, amelyek távol esnek a vasúttól. A paksi es a bonyhádi járás egész területén kevés a vasútvonal. Érthető, hogy évről évre nagyobb a gépkocsi- vásárlási igény. Tájékoztatást kértünk Keresztes Andrástól, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának beruházási előadójától, mire számíthatnak a szövetkezetek, kapnak-e annyi kocsit, ahányat kémek. Keresztes András véleménye szerint az eddigi igények minden bizonnyal kielégíthetők. Egészen pontosan csak a hónap végén fogják megtudni a Földművelésügyi Minisztériumtól, mennyit kap a megye a szövetkezetek részére. Az igény ez ideig 18 tehergépkocsi és négy személygépkocsi. Tavaly 15 teherautót kaptak a tsz-ek, a korábbi években általában nyolcat- tízet. Olyan közös gazdaság is munkakörükben tevékenykednek a jobb eredmények elérésén, hanem határozottabban fellépnek majd a soraikban esetleg meglévő lógás, lazaság, pazarlás, minőségrontás ellen. Az öntudatos szocialista munka tehát nem a hiányzó érdekeltséget pótolja majd, hanem a „kézzel is kitapintható” egyéni és kollektív érdekeknek megfelelően a fejlődés maximumára tör. A tudatosság szó szerint az egyéni és a kollektív érdekek következetes felismerését, tudatosulását jelenti majd. Aligha tekinthetjük tehát jelenlegi körülményeink közt anyagiasnak azt a lakatost, aki munkáját nagy szakértelemmel és hozzáértéssel, kifogástalanul végzi, de megköveteli érte jogos járandóságát. Lakatosunk nincs és nem is lehet tekintettel arra. hogy van-e a vállalatnak bérkerete, túlórafizetésre engedélye. A munka kapcsán neki is, mint nagyon sok dolgozónak, nem az az első kérdése, hogy mit kapok érte, hanem az, hogy hogyan végezheti el a vállalat és a népgazdaság érdekeit szolgáló feladatokat A munkások nagyfokú öntudatáról tanúskodik az a tény, hogy kér teherkocsit, amelyiknek mór van. Ez egyebeik között arra vall, hogy különböző áruszállításokban .nagyobb forgalmat akarnak lebo nyolítani. A toLnai termelőszövetkezet terepjáró gépkocsit igényel a főagranómus munkájához, mert igen hosszan terül el a szövetkezet földje, Fácánkerttől Bogyisz- lóig. Lovakkal lassan lehet bejárni és egyébként is olcsóbb a gépkocsi-használat, mint a futófogat. A bátaszéki Búzakalász Tsz-ben már kapott terepjárót a főagronómus. Keresztes András elmondta, hogy elsősorban Csepel gépkocsikat igényelnek a szövetkezetek, de nagyobb a kilátás szovjet gyártmányú kocsikra. Igaz ugyan, hogy ezek nagyobb fogyasztásúak, viszont elegendő alkatrészt adnak hozzájuk és olcsóbbak az alkatrészek, mint a Csepel gyártmányú kocsiké. Egyébként pedig az a beruházási előadó véleménye, ha jól kihasználják a járműveket, tehát üres járatban nem közlekedtetik, egyik sem drága a mezőgazdasági üzemnek. ma még nem ritkán közvetlen anyagi érdekeikkel ellentétben is tisztességesen dolgoznak. (Pl. ellenszolgáltatás nélküli túlórák!). Mennyivel inkább úgy dolgoznak majd akkor, ha tevékenységük és érdekeik között megszűnik minden ellentét, ha — a rendkívüli eseményektől eltekintve — mind ritkábban kerülnek olyan dilemma elé, hogy pénzért, vagy öntudatból. A jövőben azzal, hog\ továbbfejlesszük a vállalatok é- dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerét, nem csökken, hanem ellenkezőleg, tovább javul és erősödik a dolgozók politikai öntudata. Ez a folyamat annál gyorsabb lesz, minél hamarabb mérséklődik az érdek és öntudat szembenállása, sok konfliktust előidéző birkózása. Érdemes bát a gazdasági reform elveivel összhangban, a nyereségérdekelt?, ér elvének megfelelően már ma elemezni és felülvizsgálni a vállalaton belüli bérezési és anyagi ösztönzési formákat, hogy 1968- tól az új gazdasági mechanizmusban azok valóban minden szempontból ösztönözzenek a jól felfogott személyes érdekekkel és a népgazdaság szükségleteivel •hangban álló tevékenységre. KOVÁCS JÓZSEF , Ókori hiedelem sze- rint a néma hattyú, halála közeledtét különö- nö sen szép, panaszos- énekkel jelzi. Azután nincs többé. — Milyen betűt tanultunk a legutóbbi órán? * — A g-t. — És milyen rajzot láttok az olvasókönyvben? — Egy gépet. .. — Józsika! Miért szeretjük a gépeket? — Mert minden munkásnak segít a munkájában. — Mondjál gyorsan Marika egy mondatot, amiben g betű is van. — A földet bevetjük maggal... — Nagyon jó... ! Az első osztály — Janics Mária és Vincze József — olvas, meg a „g” betűről beszélget. A másodikosok — Nyámándi Erzsébet meg Benedek István — lerajzolják a mentőautót, ahogy éppen súlyos beteghez megy. A negyedikesek — Kövesi Csilla, meg Drinóczi József — a környezetismereti könyvbe írják a takarítóeszközöket. Az osztály harmadik tagja, Sándor Laci beteg. A harmadik osztály — Janics Julianna — pedig hiányzik. Mert itt, a decs-szőláhegyi iskolában egy osztályba 1—3 tanuló iratkozott be. S az iskolát, a nyolc gyereket Kövesi Ferenc- né tanítja. A falon térképek, rajzok, kivágások. Az ablakpárkányon, virágtartókon zöldellő cserepek. Két hosszúra nyúlt fekete tábla pirossal bevonalazva. Számológép a katedra mellett, 100 egyforma golyóval. Fehérre meszelt falak, tiszta osztályterem és húsz üres pad. — A következő tanévben hány elsős volna itt a környéken? A környék. Jobb, de inkább rosszabb állapotban levő házak, tanyák, elviselhető, de főként tűrhetetlen körülmények között élő gyerekek. A sok munkától az életbe belefáradt, vagy züllött, részeges, italos emberek. — Jövőre — mondja a tanító néni, Kövesi Ferencné — csupán két elsős volna. Úgy, hogy mindössze hét gyerek maradna, hiszen a jelenlegi három negyedikes már bejár majd a faluba, a felsőbe. Hét gyerekért nem érdemes egy külön iskolát fenntartani. Pedig szép az épület. Gondozott is. Meleget áraszt az osztályteremben a kályha is. A húszharminc percnyi járásban megA tanító néni nedvesedett és fázó*, gyereklábak hamar megmelegszenek itt. Jó volna ezt az épületet így, ahogy van, valahogy hipp-hopp átvarázsolni egy faluba. Mert sok helyen elkelne ilyen iskola. — Igen. Kár érte, hiszen jó, meg szép is. Egy hibája van csupán, nem vezet erre villany. Nem vezet, mert nincs szükség rá. Behúzódnak innen kintről az emberek a községekbe. Pedig nem fekszik rossz helyen ez a település. Az országút mentén. Buszjárattal könnyen lehet közlekedni itt mindenfelé. — A gyerekeknek is busszal kell majd iskolába járniuk. Féltem őket. A kicsik, nem fognak járni. Nem szorgalmazzák a dolgot a szülők. Ha Decsen a kollégiumban volna hely alsótagozatosok részére is ... A tanító néni Decsre költözik majd. Azt mondja, szívesen megy be a községben. De közben már arról beszél, hogy mi lesz az itteni gyerekekkel. Félti őket. OkkSl. A Vincze Józsi akkor tartott először ceruzát a kezében, amikor ő adott neki. Micsoda munka, megtanítani írni ilyen körülmények között egy gyereket. És Józsi ír. Már a „g” betűnél tart. A Nyámándi Erzsi, már 13 éves. Szellemi fogyatékos. Vele sem könnyű. És öt év alatt hány ilyen gyerek ... !’ Az ókori hiedelem szerint a néma hattyú, halála közeledtét különösen szép panaszos énekkel jelzi. Azután nincs többé. A decs-szőlőhegyi iskola hattyúdala ez a néhány hónap, ami még hátra van ebből a tanévből, azután nincs többé. Ezek között a falak között nem lesz többé iskola. Az intézkedés helyes. De mi lesz az itt élő gyerekekkel? MÉRY ÉVA Fényképezte: BAKÓ JENŐ. Kevés a gyerek, sok pad marad üresea
