Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-06 / 287. szám

I 6 TÓI,NA MEGYEI NÉPŰJSAG 1966. december 6. * ♦ Az NB ll-esek a nyugat«, az NB lll-as csapatok a pécsi csoportban ? Beszámoló a szombati pécsi tanácskozásról Pénteken a 'Népsportban pár soros hír jelent meg: szombaton délelőtt Somogy, Tolna, Baranya, Báes és Veszprém megyék képviselőinek je­lenlétében megvitatásra kerül az MLSZ NB Il-es és NB III-as beosztá­si tervezete. Az értekezletre szóló távirat pénteken délelőtt meg is ér­kezett Szekszárdra és szombaton dél­előtt — jellemző az érdeklődésre — az öt megye képviselőiből álló bizott­ság két órán keresztül vitázott a kü­lönböző tervezetekről. Kovács József, az MLSZ kiküldötte (sok éven keresztül a délnyugati MLSZ főtitkára volt) bevezetőjében hangoztatta, hogy végleges döntésről nem lehet szó, mert Pécs csak útjá­nak egyik állomása, amelyet soron követ még öt-hat vidéki tanácskozás, amely után kialakul az a tervezet, amelyet az MLSZ elé terjesztenek el­fogadásra. A tájékoztató során Kovács József elmondotta, hogy szerte az országból különböző javaslatok, kérések érkez­tek az MLSZ-hez. így például, ami a délnyugati csoportot illeti, a Bajai MTE a Duna—Tisza közi csoportba kérte magát, a Baranya megyei szö­vetség a Somogy, Tolna, Baranya me­gyei csapatoknak egy csoportba so­rolását javasolta az MLSZ-nek, Sió­fok a budapesti csoportba történő beosztását kérte. Néhány megyéből, így Tolna megyéből sem érkezett ké­relem sem a labdarúgó-szövetség, sem a sportkörök részéről. A tárgyalás során Somogy megye újabb kérést terjesztett elő a mar­cali csapatoknak a veszprémi cso­portba történő besorolása ügyében, Tolna megye pedig a Baranya me­gyei javaslatot támogatta, nevezete­sen azt, hogy a hét Baranya megyei, öt Somogy megyei és négy Tolna megyei csapat alkosson egy NB III- as csoportot. A jelenlévők hosszas eszmecsere után a Baranya megyei javaslatot fogadták el, amely szerint a dél­nyugati NB III-as csoportot az alábbi csapatok alkotnák: Baranya megye: Pécsi BTC, Pécsi EAG. Pécsi Helyiipar, Pécsi Előre, Pécsi Kinizsi és Pécsi Honvéd, vala­mint Mohács. Somogy megye: Lábod, Siófok, Ka­posvári Vasas, Marcali Honvéd és a Marcali Tsz. Tolna megye: Szekszárdi Dózsa, Szekszárdi Pető#, Bonyhád ,és a Fad- di Tsz. A bizottság tagjai egyöntetűen ja­vasolták Siófoknak és a marcali csa­patoknak is a délnyugati csoportba történő beosztását, mert ezeknek a csapatoknak a veszprémi csoportba történő kerülése számukra semmi esetre sem lenne kedvezőbb. Külön­ben általános volt a vélemény, hogy rendkívül nehéz olyan beosztást szerkeszteni, amely mindenkinek a tetszésével találkoznék. Mindenkép­pen lesznek olyan csapató^, amelyek a csoport szélére kerülnek és azt je­lenti, hogy lényegesen többet kell utazni ok, mint a csoport közepén el­helyezkedőknek. Ez a tervezet azért a Tolna megyei csapatok szempontjából is kedvező, annak ellenére, hogy lényegében Szekszárdi és különösen Fadd a te­rület szélen foglal helyet. Az elmúlt évhez viszonyítva Dunaújváros, Za­laegerszeg, Lovászi és a három nagy- kanizsia csapat távozásával lényege­sen összeszűkül a délnyugati te­rület. Baranya megye a tárgyalás során javasolta, hogy amennyiben Marcali és Siófok még sem kívánna a dél­nyugati csoportban játszani, akkor az MLSZ ossza be ebbe a csoportba a nagykanizsai csapatokat, amelyek ugyan távol vannak, de jó vasúti összeköttetéssel elérhetők. Szerintünk a javasolt tervezet a Tolna megyei csapatok szempontjá­ból is megfelelő és abban az esetben is csak a Tolna megyei csapatok jár­nának jól. ha Marcali és Siófok he­lyére az MLSZ a két kalocsai és a Bajai MTE-t osztaná be a bajaiak kérése ellenére. Ez esetben ugyanis a Tolna megyei csapatok közelebb kerülnének a középponthoz. Ezután az NB Il-es csoportbeosztás­sal foglalkozott a bizottság. Egyönte­tű volt a vélemény, hogy még a há­romcsoportos NB II mellett is je­lentősek az utazási távolságok. Pél­dául a Pécsi Ércbányász azt a kéré­sét terjesztette elő, hogy a Duna— Tisza közi csoportba kerüljön. Ha a bizottság figyelembe vette volna a pé­csiek kérését, akkor a Pécsi Érc­bányásznak e tervezet szerint többek között Debrecenbe is utaznia kellett volna, mert a Pécsett javasolt ter­vezet szerint a nyugati csoport csa­patai a Pécs—Sopron, a keleti cso­port csapatai a Szeged—Debrecen, az északi csoport csapatai pedig a Győr —Miskolc vonal mentén helyezked­nek el. Az itt elfogadott javaslat sze­rint a minket érdeklő NB Il-es cso­portbeosztás a következőképpen ala­kulna: Pécsi VSK. Pécsi Ércbányász, Máza-Szászvár, Dombóvár, Kaposvári Honvéd, Kaposvári Kinizsi, Veszprém, Pápa, Sopron, Szombathely, Fűzfő, Nagykanizsa, Zalaegerszegi TE, Zala­egerszegi Dózsa és Budapestről két csapat. Ezek után kíváncsian várjuk a to-' vábbi tanácskozásokat és azt a ter­vezetet, amely az MLSZ vezetői kö­rében kialakul. Reméljük, hogy a hozandó döntések sem NB Il-es, sem NB III-as csapataink beosztását nem érintik kedvezőtlenül. Ismét az élcsoportban végzett az Sz. Petőfi női csapata a kosárlabda NB ll-ben Hosszú hónapok küzdelemsorozata után a kosárlabda NB II-ben is el­dőlt a feljutás és kiesés, véget ért a bajnokság. A csapatoknál most már folynak az értékelések, a ter- vezgetések. Pillantsunk mi is vissza, s vegyük bonckés alá a Petőfi női csapatának 1966. évi. teljesítményét. Elöljáróban leszögezhetjük, hogy az idei év a Szekszárdi Petőfi női ko­sárlabdázóinak az eddigi legsikere­Ismeri jól a szabályokat? 3. 1. Közvetett szabadrúgást rendelt a játékvezető a kaputól 20 méterre. A szabadrúgást végrehajtó csapat egyik játékosa rátette lábát a labdára, majd amikor odaért társa, levette lábát a labdáról. Játékostársa a lab­dát közvetlenül az ellentfél kapujába rúgta. A játékvezető gólt ítélt. . 2. A büntetőrúgást végző játékos sípszó után nekifütött, de nem rúgta el a labdát, nem is érintette, hanem átugrotta. Egy másik játékos akkor befutott hátulról és. a labdát a ka­puba rúgta. A játékvezető a ll~es pontról közvetett szabad­rúgást ítélt — kifelé. _______ 3. Mérkőzéskezdésre felállt mindkéí csapat. A hazai csapat középcsatára azonban a síp?;ó elhangzása után hátrafelé gurította a labdát. A játék­vezető figyelmeztette, hogy a kezdő­rúgást mindig e?M5re kell végezni. A középcsatár' azomban másodszor is hátrafelé kezdett.. A játékvezető isméi figyelmeztette: „Ha harmadszor is hátrafelé kezd, kiállítom”. A közép- csatár harmadszor is hátrafelé kez­dett, ezért a játékvezető kiállította. Később az eótző beküldött helyetti; egy másik játékost. A játékvezető nem en- gedte, hogy kl másik játé­kos beálljo'.n a kiállított játékos helyett.. _______ ( Ha olvasónk a játékvezető ítéleté­vel egyetért, úgy l-est, ha nem., úgy 2-est írjon a kockába). Név: Pontos cím: Beküldési határidő december 8. sebb esztendeje volt. Az NB IT-es gárda az «élmezőnyben végzett, míg a serdülőcsapat, úttörőolimpiát nyert. Hogyan néz ki az eredményük, a számok tükrében? Az 1964. évi küz­delmek során még passzív kosár- aránnyal — 868:874 — pz 5. helyen végeztek. 1965-ben már aktív kosár- aránnyal' — 1232:1029 — a negyedik helyre kerültek fel. s az idei baj­nokságbán ismét a negyedik helyen kötöttek ki — 1242:953-as — kosár­aránnyal. Ahogy javult évről évre a kosárarány, úgy csökkent a veresé­gek száma. 1964-ben 9 veresége volt a Petőfi női csapatának. 1965-ben hét, az idén pedig hat alkalommal hagy­ták el vesztesként a pályát. Az idei bajnoki szezon alapján a szekszárdi együttes nem sorolható a legszerencsésebb csapatok közé. A tavaszi idény kezdetén sérülés és betegség miatti több fordulón' keresz­tül hiányzott Csepreghy és Geisz- hauer, a csapat két erőosége. Ami­kor felgyógyultak, Budavárit nélkü­lözték egy nagy fontosságú mérkő­zésen. Tavasszal zöld asztal mellett vesztették el a PVSK elleni találko­zót. ősszel ismét hosszú heteken ke­resztül hiányzott az együttesből a sérüléssel bajlódó Csepreghy és Fal­vai. Ennyi zavaró és gátló körül­mény után még értékesebb az elért helyezés. A csapat az idétn is a két- centeres támadó játékkal próbálko­zott. A védekezésben eddig évről évre, főleg zónavédekezéere rendez­kedett be az együttes. Az idén ezen a téren megpróbáltunk változtatni, tehát az őszi idényben a mérkőzé­sek többségében az újszerű, pressing — kitámadó — zónát alkalmaztuk, egyik-másik mérkőzésen komoly ered- ihénnyel. A játékosállomány átlagos élet­kora 19 év. Az egyéni teljesítmények* alapján — amelyeket az egyes mér­kőzéseken adott osztályzatokból nyer­tünk — hat játékos tűnik ki: 1. Geiszhauer Éva 3,75, 2. Budavári Zsuzsa 3,70, 3. Varga Teréz 3,57, 4. Csepreghy Ágnes 3,46, 5. Borcsa Ká­roly né 3,43, 6. Kurucz Mária 3,35. A hat játékosnak az átlagteljesít­ménye igen magas, s ha a számokon túl, a többi csapat játékosaihoz ha­sonlítjuk játékukat, akkor is meg­nyugtató képet kapunk. Geiszhauer személyében nagyszerű adottságokkal rendelkező fiatal te­hetség bontogatja szárnyait. Buda­vári, mint ízig-vérig végrehajtó, kü­lön klasszist képviselt a csapatban, de az egész mezőnyben is. Varga a csapat második legeredményesebb já­tékosának bizonyult, aki gyorsaság­ban, védekezésben , min<fig az élen járt. Csepreghy ragyogó adottságait dicséri az a tény, hogy hosszú kény­szerpihenők után is döntő szerepet tudott vállalni csapaton belül, Bor­csáné robbanékonysága. lendülete ré­vén kiemelkedett az együttesből. Kurucz díztos pontnak számított. A felsorolt játékosokon kívül olyan tehetséges fiatal gárda sorakozik, akik már nem egyszer bizonyították, & egyre érettebbé válik játékuk. A visszatekintés mellett a csapaton belül is már előre terveznek. Buda­vári Zsuzsától búcsút vesz a csapat. Az 5 pótlása nagy gondot okoz. Ez a tény, a játékstílus bizonyos fokú megváltoztatását teszi szükségessé. A megmaradó törzsgárdához gyorsított ütemben kell a még gyakran csere­padon szorongó játékosokat — Turá- nyi, Fusz, Falvai Schmidt stb. — felhozni. Emellett a Paksról leigazolt Pettermannt be kell , »építeni” a csapatba. Az NB Il-es csapat mellett komoly feladat hárul az úttörőolimpiát nyert játékosokra is, akiknek a négy város tornáján két alkalommal is, a jövő évi november 7-i tornán Buda­pesten és a Zrínyi Kupában kell helytállniuk. Ezek a versenylehető­ségek, sorozatok bizonyítják a szek­szárdi kosárlabda holnapját! A fentieken kívül a szakosztály vezetősége már most azon dolgo­zik, kiket küldenek el különböző tá­borokba. Seregszemle táborba Geisz­hauer ég Turányi lett számításba véve. Geiszhauert az országos ifj. válogatottban is foglalkoztatják. A tatai központi sporttáborba pedig Ringenbach Máriát, Schneider Mar- gitot, Skoda Erikát, Schmidt Évát, Turányi Editet és Vanitsek Évát je­lölték. A jövő évi célkitűzést tekintve, a szakosztály szeretne a középcsoport­ban végezni! SZABÓ ÖDÖN edző Totóeredmények X. Bologna—Inter 3:2 i 2. Brescia—Venezia 3:2 J 3. Cagliari—Lazio 1:0 * 4. Lanerossi—Spal 1:0 1 5. Lecco—Foggia 3:0 1 6. Mantova—Napoli 0:2 2 7, Milan—Fiorentina 0:2 2 8. Roma—Juventus 1:0 1 9. Torino—Atalanta 6:1 1 10. Reims—St. Etienne 1:2 2 11. Bordeaux—Lens 1:1 X 12. Toulouse—Stade P. 0:0 X 13. Lyon—RCP Sedan 0:3 2 +i 14. Ingers—Sochaux 1:1 X UTOLSÓKBÓL lettek ELSŐK A Tolna megyei Népújság ez év február 4-i számában „Tanács­ülésen a decsi földmű vesszővel- kezeiről'’ címmel cikk jelent meg. Amint a címből kitűnik, a decsi földművesszövetkezet hiányos­ságairól tárgyalt a tanácsülés, amit a Népújság — a lényeget kiemelve — közölt. A cikk tar­talmára . a föl dm ű vessző ve tk szét szervei élénken reagáltak, így március 2-án „Megmagyarázok’’ cím alatt újabb cikk támasztotta alá az előző cikkben említett hiányosságokat. Hogy akkor ezek­nek a cikkeknek meg kellett je­lenni, az elsősorban az akkori ve­zetők és beosztottak közötti disz­harmóniának volt köszönhető. Ahogy akkor a cikk megállapí­totta: a vezetők más körzetből lettek idehelyezve, akik elég gyak­ran váltogatták egymást, de helyi ismerettel sem rendelkeztek. Ezek az alapvető hibák voltak tulaj­donképpen minden más bajnak az okozói, amire Decs község lakos­sága éppen a cikkben említett tanácsülésen mutatott rá. Rá­mutattak akkor a megoldás lehe­tőségére is: helybeli és rá termeit vezetőt kell választani. Ezt a javaslatot a szövetkezet közgyűlése magáévá tette és már­cius 20-án Szűcs István szemé­lyében igazgatósági elnököt vá­lasztott. Megszilárdult a munka- fegyelem és megindult a munka. Tervszerűen, fokozatosan számol­ták fel a hiányosságokat és no­vember 29-én Szűcs István ig.- elnök az igazgatósági felügyelő bizottsági ülésen arról számolt be, hogy a nyolc hónap leforgása alatt, a háromnegyedévi ered­mények alapján, a decsi föld­művesszövetkezet az utolsó hely­ről Tolna megye első földműves­szövetkezetévé lépett elő. E nagyszerű eredményt nagy­ban segítette a MÉSZÖV és KPVDSZ megyebizottsága kong­resszusi versenyfelhívása, ame­lyet a földművesszövetkezet dol­gozói termelési tanácskozáson vi - tattak meg. A tanácskozáson a felhívásba feltüntetett felajánlási pontokat elfogadták és ennek szellemében végezték munkáj u- kat. Gazdasági eredményük a tervezett 314 600 forinttal szem­ben 436X00 forint. Százalékosan kifejezve 138,62 százalék. A költ­ségek alakulásában egy százalé­kos megtakarítást értek el. Áru­forgalmuk 13 253 400 forint, a tervezett 11 984 000 forinttal szem­ben. Százalékban: 110,59 százalék. Kereskedelmi költségeik a ter­vezettel szemben jelentősen csök­kentek; az 1966. évre tervezett költségből megtakarítottak 91 448 forintot. Az 1965-ös év ‘ hasonló időszakához viszonyítva pedig 173 619 forintot. A vendéglátóipar is túlteljesítette tervét: a terve­zett 2 375 000 forinttal szemben 2 509 300 forintot forgalmaztak, ami 105,65 százalék. A zöldség­gyümölcs felvásárlása 498 700, a tervezett 350 100 forinttal szem­ben, ami 142,44 százalék. Egyéb felvásárlásnál terveztek 1 32? 500 forintot és teljesítettek 1 400 100 forintot. (105,87 százalék.) Ipar- szolgáltatásuknál terveztek 208 000 forintot és végeztek 242 900 fo­rint értékű munkát. (116,78 szá­zalék.) A helyes irányú kezdeménye­zés pár hónap alatt is nagy ered­ményeket tud felmutatni. Bizo­nyíték erre a decsi földműves- szövetkezet, ahol az utolsókból lettek elsőik. Sotkó János levelező, Decs Miért gyulladt ki a csurgó-pusztai istálló ? Felelősségre vonják a mulasztókat — Tűz van! Ég a sertésellető! — hallatszott a kétségbeesett kiáltás az esti szürkületben. Kez­detben csak sziporkák szálltak fel a kémény melletti részen, majd pattogott, ropogott a. tető- cserép és piros lángnyelvek vilá­gították meg a környéket. — Mentsük az állatokat! — Értesítsék a tűzoltókat! — hangzott egy erélyes hang. ötvennyolc anyakoca, több mint ötszáz malac volt a lobog­va égő tető alatt, ölbefogva vit­ték a sivító jószágokat. A tető a kémény mellett berogyott. Egy anyakocát és negyvenhét mala­cot temetett maga alá, ott pusz­tultak el. A többit a dolgozók és a segítségre érkezett tűzoltók összefogásával sikerült megmen­teni. A tűz azonban nem altart engedelmeskedni az erőfeszíté­seknek. A tűzoltók térdig érő sarat taposva, nagy erejű vízsuga­rakkal, csak több órás küzde­lem után tudták megfékezni a tomboló veszedelmet, és ekkor hangosan is feltették az addig még gondolatban lévő kérdést: Mitől keletkezett a tűz? Kinek a hanyagsága miatt pusztultak el az értékes állatok, semmisült meg jelentős érték?! Erre a vizsgálat derített fényt: a Dalmandi Állami Gazdaság vezetői elrendelték, hogy az el­lető istállót fűteni kell. Az egyes szakvezetők feladatul kapták, hogy a megfelelő megoldásról gondoskodjanak. De ezután a mu- lesztások egész sorozata követke­zett. Az építés vezetője Tímár Jenő nem kért a kémény építé­séhez, a nagy teljesítményű olaj­kályha elhelyezéséhez tűzrendé­szen szakvéleményt és építési en­gedélyt. A házi brigádból Marsi György kőműves építette a kéményt, de hogyan?! Az űrszelvényt szűkre méretezte, belül a kéményt nem vakolta megfelelően, s a magas­sága sem volt kielégítő. De a legsúlyosabb hibát azzal követte el, hogy a födémfagerendát be­építette a kéménybe. Ez a ge­renda gyulladt meg az erős tüze­léstől, az alig egy hete készült kéményben és terjedt a tűz a ku­koricaszárral hézagmentesíteit deszkafödémen. De hol volt az építést közvett lenül irányító és ellenőrző Molnár József brigádvezető? Legalább ö kifogásolta volna a szabálytalan építést. Meg tudták volna előzni a tüzet még akkor is, ha a ké­ménynél Kiss József telepvezető elvégezteti az előírt füstnyomás­próbát, s akkor a Kéményseprő Vállalat szakemberei kifogásol­ják a szabálytalan kéményt. Vé­gül pedig mulasztást követett el Lamberti Ottó főmérnök is, mert a tűzrendészen szabályok és a technológiai utasítás előírásai el­lenére olyan kéményre köttette rá a nagy teljesítményű olajtüzelő berendezést, amely azt kiszolgál­ni nem tudta. Öt ember mulasztása segítette a tűz keletkezését. Ellenük az el­járás megindult, de pótolható-e * az elégett érték?! Ha figyelembe vették volna a tűzrendészeti szer­vek intelmeit, a sajtóban meg­jelent tudósításokat, ha minden személy csak annyi gondosságot tanúsít, amennyit mástól Is el­vár, akkor nem keletkezik tűzkár Csl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom