Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-11 / 292. szám

* TOLNA MEGYEI NÉPtfJSAG 1966. december 11. Decemberi rímek Csokonai Vitéz Mihály egyik időszerű verséből idézünk: n .. - Mor- naolnak szelei a fagyos északnak, A zsindelyre vastag jégcsapokat rak- soraibaiT íolytatása rejtvényünk vízszintes 1. és függőleges 28. számü Vízszintes: 15. Női név, egy Bee:- Függőleges: 1. Igekötő. *. Birkózó hoven-nyitány címe is. 16. Dalbetét, igéje. 3. Szekeret húz (—•). 4. Enee- 17. Tömött. 18. Személyes névmás dély, röviden. 5. Lovasjáték. 6. Mun- tárgyraggal. 19. Földgolyó. 21. Pap- kahely. 7. Rovarféle (—). 3. Az Ilyen rikának van. 23. Vissza: élesít. 24. retek nem ízletes. 9. Vigyázó. 10. EP. 26. Kozmetikai márka. 27. Név- Belga város. 11. Zümmögni szokott, elós díszruha. 28. Germánium vegy- 12. A régi „cs”. 13. Apró állat. 14. jele 29. Csökken a szintje. 31. AT. A barlang is ez. 20. Vissza: a 3. sz. 32. Csónakhoz tartozik. 33. Talizmán, tájszólásban. 22. Mellette, de gyor- 33: Mezőgazdasági exportcikkünk. 37. sabban haladó. 25. Pártfogol, támo- Textíliát készít. 39. Lobog. 40. Arc- gat. 27. Lehullott száraz lomb. 30 rész. 41. Római szám. tízen alul. 42. Római ötszázegy. 32. Női név. 34. Férfinév. 44. Kecses állat. 46. A Egyenletes felületű. 36. Szövetség, villamos ellenállás egysége. 47. Szol- 38. Színművész (Lajos). 39. Szebbé gaság jelképe. 48. Vés. 50: Női név. tesz. 43. Ritka női név. 45: Sport- 51. Távolkeleti ország pénze. 53. Ten- versenyek fontos közreműködői. 47. geri hinár. 55. Nyáron van a név- Kilátásba helyez. 49. Sn a vegyjele. napja. 57. eeeeel 58. színjátszó ásvány 52. Korai gyümölcs. 54. Római 5t­14-,\ un Tieid ív,,,, , venöt. 55. Égszínkék. 56. Dunakeszi­(f). 60. Betű, fonetikusan. 61. H,á- vel épült egybe 59 Kémlal logalom. nyos viza. 62. íme. 63. Bársony. 61. Somogyi község. 64. Hozzátarto­65. Becsinált hús fűszeres lével. 67. zó. 66. Névelős betegségi tünet. Deszka lesz belőle. 68. EEG. 70. Titokban megfigyelte. 72. Asztal _ , .... ,, ... dísze. 74. Ilyen rendfokozat pl. a Fogalmaz. 71. Kihalt germán törzs hadnagyé. 76. Négy lába van. 78. Vál- (—'). 73. ... pour... — magyarul: toztat. 80. Kettéválik. 83. Forgatják művészet a művészetért. 75. Madár. m'artP0enrg^n^ü^-kö“Jgumg9.86Namet 77. A török köztársaság elnöke volt. ,,Ö". 91. Lyuk, tájszóval. 92. Szóhoz 79. Visszahív! 81. Német író („Biliárd járul. 94. Kérdőszó. 96. RG. 98. Római féltízkor'’) 82. Oda betű, lonetiku- hatos- 10°- NG­san, vissza: vas vegyjele. 84. Ku­tyaszíj (—’). 85. Zárószerkezeit. 87. Képző. 88. Apró. 90: Város Jugoszlá­viában. 91. Köpnyed, franciából át­vett szóval. 93. SH. 95. Rosszul 1e- 15., déli 12 óra. Kérjük a borítékra Beküldendő: a versidézet, a via- szintes 1., valamint, a függőleges 29. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1966. december gyez fel. 97. Becézett Tivadar. ráírni: „Keresztrejtvény”. A helyes Olasz város a hasonló nevű öböl megfejtők között öt szépirodalmi partján. könyvet sorsolunk ki. HimiimiiiimiiiiiiiiimiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiimiiiiniitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiu | AUTÓ-MOTOR rr Őszi és téli közlekedési balesetek megelőzése Az Ősz és tél baleseti szempontból veszélyes időszak. Veszélyessége el­sősorban az útviszonyok és a látási lehetőségek hátrányos megváltozásá­ból adódik. A sáros, nyálkás, a hó vagy jég­réteg által fedett csúszós utakon gyengül a járművek stabilitása, csök­ken a gépjárművek gumiabroncsai­nak tapadása és lényegében megnő a fékút. A sáros, nyálkás úton a gumi­kereke^ tapadása 20—25 százalékkal kisebb,' a letaposott hóréteggel borí­tott úton feleannyi, a jégréteg eseté­ben harmadannyi vagy még ennél is kevesebb mint száraz aszfalton. A ta­padás-csökkenés következtében út­viszonyoknak megfelelőén növekszik, a gépkocsi fékútja. így például 50 km tő sebességgel haladó gépkocsi fékútja 16,3 méter, nedves aszfalton 24,5 m. A fékútnak ez a nagyarányú meghosszabbodása önmagába véve is magyarázatot aő a csúszós, síkos utak különleges veszélyességére. A tapadás rosszabbodásának továb­bi következménye, hogy a gépkocsi elindulásnál, kanyarban és fékezés alkalmával könnyen oldalra csúszik. Ennek tulajdonítható például az, hogy a csúszós, síkos utakon a gépkocsik a megálláskor, illetve induláskor gyakran oldalra csúsznak és ennek következtében megrongálódnak. Esőben, havazáskor, ködös időben nemcsak az útviszonyok, hanem a lá­tási lehetőségek is rosszabbodnak. Emellett az őszi—téli időszakban hosz- szabbak a besötétedések, az éjszakák is. Pedig a biztonságos gépjárműveze­tésnek a leglényegesebb feltétele, hogy a vezető kellő időben meglás­sa. észrevegye mindazt, amire veze­tés közben reagálni kell. Ezért a lá­tási lehetőségek rosszabbodása is je­lentősen fokozza a baleseti veszélyt. Az őszi—téli időjárásnak figyelem­re méltó hatása van magára a gép- járművezetőre is, A gépjármű gyako­ri megcsúszása, farolása, a látást akadályozó eső és köd, az ablaktörlő állandó mozgása a gépjárművezetőt idegileg is jobban igénybe veszi, nyo­masztóan hat reá és ennek következ­tében hamarabb fárad el, sőt rövid idő alatt kimerül. A fáradtság és ki­merültség hatására csökken a gép­kocsivezető figyelő-reagáló képessége. Az elmondottakból kitűnik, hogy az őszi—téli időszak különleges baleseti veszélyességét elsősorban az időjárás­ból adódó objektív, körülmények és ezeknek a gépjárművezetőkre gya­korolt hatása határozza meg. Ezek-» hez kapcsolódik még az a tény is< hogy esőben, hóban és általában csúszós utakon a gyalogosok közül is igen sokan lehajtják a fejüket, a lábuk alá nézve közlekednek és ke-i vésbé figyelnek a járművekre. Ami­kor pedig hirtelen észreveszik azo­kat, megijednek, könnyen elcsúsznak és a kerekek alá kerülhetnek. Ugyan­is a csúszós úton nemcsak a jármű­veknek, hanem a gyalogosoknak is csökken a stabilitásuk. A vázolt képet még két tényezővel kell kiegészíteni: 1. Az őszi hónapoké ban általában nagyobb a tehergépko­csi-forgalom és 2. az őszi hónapok­ban a gyalogosok során megjelen-* nek az iskolába igydkvő, illetve on­nan távozó gyerekek is. Az első évé-, sek még nem szoktak hozzá a rend­szeres közlekedéshez és az iskolai év elején még a felsőbb osztályosok is fegyelmezetlenebbek. Az őszi—téli balesetek okai és meg­előzésük általában három fő ok körül csoportosulnak: 1. A vezetés helytelen technikája: 2. Az ittasság; 3. A műszáki meg­hibásodások. (Folytatjuk) Közlekedési parkok — gyermekeknek Ebben, az esztendőben az általános Iskolák majd' mindegyikében rendes tantárgyként már oktatják a közle­kedés szabályait. Sok a gyermek­baleset: ez késztette az illetékeseket arra, hogy az Iskolai oktatás igény­bevételével élőzzék meg a balesete­ket. Az iskolai oktatáson túl nagy segítséget adnak a közlekedés szabá­lyainak elsajátításához a gyakorlati foglalkozások tavasztól őszig az úgy­nevezett közlekedési parkokban. Ma még csak három Ilyen működik; Bu­dapesten, Aszódon és Szombathelyen. A három ' közül a legkorszerűbb a budapesti, ahol elektromos jelző- berendezések és apró járművek segí­tik a gyerekek szórakoztató oktatá­sát. Az illetékesek is helyesük, további közlekedési parkok létesítését, első. sorban a megyeszékhelyeken, de ha mód van rá, más nagyobb városok­ban is. A már meglévő parkok jó. része társadalmi munkában készült: a szülők, a környező gyárak, válla­latok dolgozóinak segítségével. Jelen­tős munkát adtak a parkok létre­hozásához az önkéntes rendőrök is. Hasonló módszerekkel máshol Is megteremthető a gyermekek szórás koztatását, s ugyanakkor oktatását is nagymértékben előségítő „játszó­tér”, ahol a villanyrendőrök, az apró lábbal hajtott járművek, a közlekedé­si táblák segítségével a legifjabb mindazt elsajátíthatja, amire testi, épsége, élete védelmében szüksége van. Zs. L. Tv és KRESZ IGAZ TÖRTÉNET A MÜLT SZAZADBÓL A Budapesti K enaör-fökapitányság és a Fővárosi Ta­nács Közlekedési Igazgatósága öt ipari televíziókamerát helyezett el kísérleti jelleggel a város forgalmas pont­jain. Központi irányitóteremből figyelik a forgalmat és gyűjtik a tapa sztalatokat. A vezérlötermet folyama­tosan forgalomirányító és -ellenőrző alközponttá fej■* lasztik­' «*iiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiviiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimgiiiiiiiiim — 145 — Caroll nagyot húzott az üvegből, majd kézié­vel megtörölte a száját, s visszaadta az üveget. — Na, most már indulhatunk — mondta. Ezután a házhoz sietett, s megállt a konyha­ajtó előtt. Egy kicsit tétovázott, majd felemel­te kezét és megzörgette az ajtót... A LESZÁMOLÁS Bottal verték agyon Joan meg Jimet, Halálát lelte még Bridget és Tom, Lángra lobbant a ház, csupa üszők lett, Ne maradjon semmi áruló nyom. » (Régi dal) Azon az éjszakán öten tartózkodtak a Don- nellyék családi házában, éspedig az öreg Jim és Joan, meg fiuk Tom, továbbá Jim unoka­húga Bridget, ez a vézna és kissé ütődött 19 éves lány, aki nemrég érkezett Írországból. Ott volt végül Johnny Conor, ez a 11 esztendős fi­úcska is, aki egészen véletlenül maradt ott éj­szakára. Johnny ugyanis az öreg Jim egyik is­merősének fia volt, ő őrizte a házat, Jim és Joan távollétében. Tudniillik, a két öreg egy ideig G rántom ban tartózkodott, a tárgyalás miatt. Johnny Conor túlélte a szörnyű vérengzést. Később tanúvallomást tett a bíróságon. Elmon­dotta, hogy február 3-án segített Tómnak, hogy megetesse a disznókat. Később pedig amikor Jim visszatért Lucanból, lehúzta a csizmát kösz- vónyes lábáról. — Valamivel éjfél előtt — mesélte a fiúcska — eloltottuk a petróleumlámpát és lefeküdtünk. 146 — A néni meg a bácsi a tárgyalásról beszélgettek, és halkan nevetgéltek. Ott hagytuk abba, amikor James Caroll meg­zörgette a konyhaajtót. Elsőnek Joan ébredt fel. Felriadt Bridget is, és gyertyát gyújtott, A két asszony nagynehezen felébresztette Tomot is, aki a szomszéd szobában aludt. Tom mezítláb és alsóruhában a konyhába csoszogott, közben állandóan ásítozott. A magáyal hozott gyertyát a konyhaasztalra tette és az ajtóhoz lépett, hogy kinyissa. Amikor kitárult az ajtó, James Carollt pillantotta meg. Töm tovább ásítozott, nem sejtette, hogy mi készülődik. Felemelte bal karját, hogy kidörgölje az ál­mot a szeméből, majd az éjjeli látogatóra för- medt: — Ki vagy te, és mit akarsz ilyen későn? Caroll elkomorodott. Szótlanul végigmérte Tomot, majd válaszolt a kérdésére: — James Caroll rendőr vagyok. Hivatalosan jöttem. Ezután rövid szünetet tartott, majd így foly­tatta: — Meddig ácsorogjak itt az ajtó előtt. Miért nem engedsz be? Tom nem polcát késett a válasszal r — Én nem hívtalak. Felőlem akár tótágast állhatsz. Legjobb lenne azonban, ha elhordanád magadat. Caroll azonban nem tágított, ezért Tom visz - szament a konyhába és meggyújtott még néhány — 147 — gyertyát. Caroll szótlanul követte, mivel azon- , ban nyitva hagyta maga mögött az ajtót, Tom rászólt: — Csukd be az ajtót, te tökfilkó! Bizonyára az istállóban születtél, azéirt nem ismered az illendőséget. Tom ezután elővette pipáját és tömni kezdte. Caroll becsukta az ajtót és Tom felé indult. Egyik kezét állandóan zsebében tartotta. — Kár, hogy hivatalos küldetésben vágyóin Egyébként megverekednék veled. Meggyőződé­sem, hogy ellátnám a bajodat és kiérdemelném a jutalmat, az egyévi ingyenes pálinkafogyasz­tást. — Ha verekedni akarsz, állok elébe — mond­ta Tom. — Jegyezd meg azonban, hogy erősebb emberekkel is elbántam. Tom ezután nyugodtan meggyújtotta pipáját, és hatalmas füstkarikákat kezdett eregetni. — Szívesén ölre mennék veled — folytatta James Caroll —, de mint mondottam hivata­losan vagyok itt. Elfogatási parancsom van el­lened. Ezennel letartóztatlak. James Caroll villámgyorsan rávetette magát Tómra, aki pipájával ,babrált és egyáltalán nem ' számított a támadásira. Figyelmetlenségét drá­gán megfizette. James Caroll bilincset rántott elő zsebéből, halk kattanás hallatszott, és Tom kezén máris ott csillogott a bilincs. Caroll elégedetten felkiáltott: — Na most elcsíptelek, te jómadár!

Next

/
Oldalképek
Tartalom