Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-10 / 291. szám

& TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAS 1986. december 10. Közöny és intrika Iregszemcsén holtpontra jutott a sportélet. Hogy ez bekövetkezhetett, an­nak több éves előzménye van. Amikor a tamási járás legjobb sportkörei közé számított Heg- szemcse, már akkor felütötte fejét az intrika. Jankura Gyulát éve­ken át támadták, rágalmazták, különböző kitalált szabálytalan­ságokat, visszaéléseket olvastak rá. A járási és a megyei TS úgy­szólván negyedévenként tartott ellenőrző- vizsgálatot, és minden esetben kiderült, hogy a vádak alaptalanok, sőt Jankura Gyula kitűnően látja el feladatát. Bár­mennyire is szereti valaki a spor­tot, előbb-utóbb beleun, ha vá­dak, rágalmak érik. Jankura Gyu­la tíz éven át tűrte az intrikát csak azért, hogy a községben a fiatalság sportolhasson, a szurko­lók vasárnaponként láthassanak labdarúgó-mérkőzéseket. Két éve annak, hogy „betelt a pohár”, Jankura Gyula lemon­dott. Vele együtt a sportkör élé­ről eltávozott az az egy-két em­ber, akik, ha nem is maradékta­lanul, de többé-kevésbé elvégez­ték munkájukat. A sportkör rö­vid ideig vezető nélkül maradt, majd egy másik lelkes sportem­ber, Chauszky Tamás vette át az elnöki tisztséget. Tele volt lelke­sedéssel, ambícióval, szép terve­ket szőtt, amelyeket meg is le­hetett volna valósítani, ha nem hagyja mindenki cserben. Meg­választásakor bíztatták, hiteget­ték, hogy segítséget kap, de ami­kor arra került volna a sor, egyedül maradt. Anyagilag is so­kat áldozott, hiszen mint gépko­csivezető, a vasárnapi fuvarjait kollégáinak kellett átadni, hogy a sportolókkal lehessen, és havon­ta 2—300 forinttal kevesebb volt a borítékban. A község vezetői közül is kevesen tekintették szív­ügyüknek a sportot. így követ­kezett be — illetve ez is hozzá­járult, — hogy júniusban az ireg- szemcsei csapatot a megyei B- ből kizárta a szövetség. A sportkör felszerelése azóta a községben különböző helyeken ran. A labdarúgócipőket a penész lepte be, a mezeket és egyéb fel­szereléseket vizes, dohos helyi­ségben tárolják, jobb híján. A népi ellenőrzési bizottság is vizs­gálatot tartott Iregszemcsén, és ók is megállapították a hibák halmazát, de változásra egyelőre nem lehet számítani. Chauszky Tamás egyedül maradt, nincs ve­zetőség, de nincs tagság sem. Szívesen átadná a felszerelést va­lakinek — ha lenne, aki átvenné. De nem vállalkozik erre senki, mert Jankura Gyula esetéből ta­nultak. Iregszemcsén a közöny és az intrika aratott. „A szurkolók legnagyobb része reálisan látta a helyzetet” Az 1965. évi NB III. bajnoksá­gának megnyerése után a Dom­bóvári VSE szurkolótábora bi­zakodva tekintett kedvenc csa­patának NB Il-es szereplése elé Ez a bizakodás nem volt alapta­lan. A csapat rászolgált a szur­kolók bizalmára. Az eredményes szereplésért di­cséret illeti elsősorban a csapat minden tagját. A játékosok a mérkőzések legnagyobb részén be­csülettel helytálltak, és küzdeni­akarásból jelesre vizsgáztak. A legnagyobb elismeréssel kell szól­ni a szakosztály vezetőiről, külö­nösen Szábó József sporttárs odaadó munkáját kell kiemelni. A csapat edzője, Galambos Ist­ván, szaktudásának legjavát nyúj­totta. Lelkiismeretes munkája nem volt hiábavaló. A tavaszi szezon­ban 16, az őszi szezonban 17 pontot gyűjtött össze a csapat. Ezzel az eredménnyel a bajnok­ság előkelőnek számítható 11. helyén végezett _________ E zzel az eredménnyel a szur­kolók legtöbbje elégedett volt. Sajnos akadtak olyanok is, akik a jó eredmények láttán túlzott, követelményeket támasztottak a csapattal szemben. Hangoztatta'., hogy nyitva áll a kapu az NB I B felé. Ezek a sporttársak nem gondoltak arra. hogy ez így igen merész célkitűzés volna egy újonc csapat számára. Ha vere­ségek, kudarcok érték a csapatot. legtöbb esetben a hibákat keres­ték az edzőben és a vezetésben, vagy éppen a játékosokban. Ezek mellett örvendetes volt. bogy a szurkolók legnagyobb ré­sze ■ reálisan látta a helyzetet. Tisztában volt azzal, hogy ez a csapat váltakozó sikerrel. de megállja a helyét. Voltak' kisebb kisiklások, hibák. Ezek nem ho- mályosították el azt az ered­ményt, melyet a megszerzett lő pont mindennél lobban bizormt. Badáczy József Dombóvár SPORTHÍREK A megyei labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága módosította Réder János kisdorogi játékos eltiltását. A labdarúgót 1968. no­vember 14-ig tiltotta el a kis­dorogi pálya látogatásától, a kis­dorogi csapat mérkőzéseitől. Megjelenése óvási ok. * December 14-én, 17.30-kor Szek- szárdon, a sportszékházban kerül átadásra az idei év bajnoki küz­delmeinek érmei és oklevelei. A szövetség a következő csapatokat kérte, hogy a jelzett időpontban jelenjenek meg: Bonyhádi Va­sas, Szekszárdi Petőfi, Fadd, Szekszárdi Gépjavító, Tengelic, Dunaföldvár, Bölcske, Sióagárd, Gyönk, Cikó, Bonyhádi Petőfi, Ozora. * A Paksi Járási TS asztalitenisz­versenyt rendezett Pakson, a já­rás sportkörei részére. Eredmé­nyek: Férfi egyéni: 1. Juhász István (Dunaföldvár), 2. Juhász Béla (Dunaföldvár), 3. Vas Fe­renc (Gerjen). Ifjúsági egyéni: 1. Plézer Ádám (Paks), 2. Frankó Ferenc (Paks), 3. Kovács Zoltán (Nagydorog). Ifjúsági női egyéni: I. Sólyom Anna (Paks), 2. Zala- kovits Erzsébet (Paks), 3. Haáz Teréz (Paks). Férfi csapatban: 1. Dunaföldvár (Juhász I., Juhász II. , Szigeti), 2. Paks (Dávid, Ro­zsos, Peterdi), 3. Paks (Schuckert, Garai, Szentesi). Ifjúsági csapat­ban: 1. Paks (Plézer, Bagó, Fran­kó), 2. Nagydorog (Lukács, Berki, Kovács), 3. Paks (Bankó, Kun­falvi, Somodi). * A megyei ökölvívó-szövetség december 11-én, vasárnap dél­előtt 9 órakor Mázán rendezi az utánpótlás ellenőrző versenyét, melyen Bonyhád, Dunaföldvár, Máza-Szászvár, Tolna és a Szek­szárdi Dózsa ökölvívói vesznek részt. * Befejeződött a szekszárdi járási labdarúgó-bajnokság. A szövetség néhány elmaradt mérkőzést még lejátszatott a csapatokkal, és így változott a helyezések sorrendje, kialakult a végeredmény. A baj­noki címet Fadd tartalékcsapata szerezte meg Várdomb, és Kölesd előtt. A bajnokság végeredmé­nye: 1. Fadd II. 16 10 4 2 48:24 24 2. Várdomb 16 10 3 3 40:19 23 3. Kölesd 16 9 3 4 48:25 21 4. Kajmád 16 7 3 6 24:25 17 5. Palánk 16 6 3 7 28:23 15 6. Harc 16 6 1 9 31:46 13 7. T.-Sz61őhegy 16 5 3 8 25:43 13 8. Sz.-Szőlőhegy 16 4 2 10 28:47 10 9. Kistormás 16 3 2 11 32:52 8 ELŐTT Költészet a televízióban Rövid, negyedórás, félórás műsorösszeállítások. Előadómű­vészek állnak a mikrofon elé, tolmácsolják a költők megál­modta szavakat, gondolatokat. Sokszor nem látni arcukat, ter­metüket. A versmondó helyett dokumentumképek és filmek állnak és peregnek a képer­nyőn. Tudatos összeállítások ezek. A költészet gyöngysze­meivel ismerkedik a néző és az indulatból, mély érzésekből fakadó szavak, mély indulatot és érzéseket keltenek azokban, akik a képernyő előtt ülnek. Ilyen gondolat- és indulatéb­resztő volt a „Nem ölheti meg ítélet a gondolatot...”, az „Afri­kai hajnal” és a Magyar Par­nasszus című sorozat legutóbbi adásában a József Attila-est is. NEM ÖLHETI MEG AZ ÍTÉLET A GONDOLATOT... Cenzúra, könyvmáglya, könyvmalom, csendőrségi nyo­mozókulcs, bírósági eljárás, fi­zikai megsemmisítés... A fa­siszta „kultúrpolitika” megany- nyi hétköznapi eszköze. Dr. Markovits György iro­dalomtörténész „Üldözött köl- tészet”/és „A cenzúra árnyéká­ban” című könyveiben napvi­lágot látott döbbenetes adatok indították arra a szerzőt, hogy egy televíziós dokumentum- műsort készítsen a 25 évi ma­gyar ellenforradalmi korszak nemzet- és irodalomellenes po­litikájáról. Tiltott versek, perbe fogott költők — köztük József Attila, Radnóti Miklós, Kassák Lajos, Gereblyés László, Illyés Gyula bírósági periratai kerültek nap­világra. Költők, könyvkiadók, nyomdász és más kortársak visszaemlékezéseinek, Gyurkó László összekötőszövegének tükrében elevenedett fel a Horthy-fasizmus, a Szálasi- rémuralom történetének, né­hány, talán kevéssé ismert fe­jezete. És elhangzottak az ak­koriban írott versek, azoknak a kommunista, szocialista és hava dó polgári íróknak a tol­lából, akik a legsötétebb évek­ben — a Tanácsköztársaság le­verésétől a felszabadulásig — felemelték szavukat az embe­ri méltóság megalázása, az em­bertelen társadalom ellen. A verseket és dalokat Berek Kati, Bánffy György, Bodor Tibor, Koncz Gábor, Réthy Jó­zsef, valamint a Munkásőrség Központi Férfikara tolmácsol­ta. A rendezés munkájáért Markos Miklóst illeti az elis­merés. AFRIKAI HAJNAL Szenvedés, szabadságvágy, a természet bujasága, ősi ritmu­sok, szerelem és szenvedély csendül ki a „fekete földrész” zeneiségben gazdag költészeté­ből. A hallott líra szorosan ösz- szeforrt korunk nagy történel­mi áradásával, a gyarmati né­pek felszabadulásával. Ez ta­lán azért lehetséges, mert a mai Afrika legkiválóbb költői azok az államférfiak — a már­tír Patrice Lumumba, Fodeba Keita és Leopold Sédar Senghor — akik nemcsak tollúkkal, ha­nem tetteikkel is Afrika felsza­badulásának előkészítői. Az európai ember számára különös hangvételű költemé­nyeket Nemere László rende­zésében érzékenyen reagálva a mondanivaló minden parányi hangsúlyára, Berek Kati, Husz- ti Péter, Kovács Mária, Bodor Tibor, Margittay Ági, Mádi Szabó Gábor, Latinovics Zol­tán és Madaras József tolmá­csolta. JÓZSEF ATTILA A nagy magyar költő élet­művét átfogni reménytelen fel­adat. Talán ezért vállalkozott a rendező, Mészáros Gyula ar­ra, hogy csak József Attila né­hány gondolatát érzékeltesse a kép nyelvén. Az elképzelést si­ker kísérte. A versek, a fel­használt dokumentumanyag, az azokhoz kapcsolódó asszociá­ciós képsorok érzékletesen mu­tatták be azt a nehéz és küz­delmes belső világot, amelyben a költő élt. És ez a belső világ szorosan fakadt a Horthy-Ma- gyarország szorongató minden­napjaiból, a külvárosok népé­nek fájón döbbenetes életéből. A műsor külön érdeme, hogy felhasználja a kortársak alko­tásait is. Megmutatja, hogy ugyanazon gondolatok miként bukkannak fel, nyernek kife­jezési formát az egyes alkotók­nál. A küzdelmes magány össz­képe az, amely ebből a lírai dokumentumból kibontakozott. A költeményeket belsőséges átéléssel Mensáros László tol­mácsolta. Kisipari szövetkezetek a lakosság szolgálatában! Női, férfi- és gyermekcipőket, ízléses, modern bundacipőket, csizmákat, minden­féle lábbeli készítését, a kívánt színben, az ízlésének megfelelő modell szerint, méretre készítik el Önnek a „Kövendi Sándor" Tolna megyei Cipész Ktsz méretes részlegei: a T avaszra, nyárra, őszre, télre, megye egész területén ! minden alkalomra MÉRETES CIPŐT! Tartós! Olcsó ! Szép és modern! (76)

Next

/
Oldalképek
Tartalom