Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-09 / 290. szám
♦ * 19Ö6. december 9. 4 mmm ‘TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 5 Beszélgetés eladóval, vásárlókkal — FALUSI BOLTOKRÓL- Városi üzleteink egyre szebbek, folyamatosan korszerűsítik, bővítik őket, s a szakosítással lényegesen megjavult az áruellátás is. Vajon mi. a helyzet falun? Azt hiszem, ez a kérdés sem érdektelen, mert az a követelmény, hogy a községekben lévő üzletek ki tudják elégíteni a vásárlók egyre jobban növekvő igényeit: ne kelljen egy-egy apróság, vagy akár nagyobb darab vásárlásáért olykor kilométereket utazni. Kocsolán a 28. számú vegyesboltot kerestük fel, hogy a imsárlók és az eladók véleményéből képet kapjunk a körülményekről. A bolt valóban „vegyzs”, az élelmiszerektől kezdve a piperecikkekig és a vegyszerekig mindent lehet vásárolni. A falusi üzletek ilyen jellegét egyelőre nem lenne tanácsos megszüntetni, és árucikkenként szétválasztani az árusítást. — A választékkal nincs különösebb probléma — mondja Pető Antalné, a bolt vezetője, — általában mindennel tudunk szolgálni, amit a vevők keresnek. Természetesen az olyan cikkeken kívül, ami jelenleg is országos hiánycikk. Ilyen, mondjuk, a mák. Középkorú, fejkendős asszony kapcsolódik a beszélgetésbe: — Ez már nem lenne olyan nagy dolog, megszoktuk. Az viszont nagyon mérgesítő, hogy nem lehet seprűt kapni. Én az iskolában takarítok olyan seprűkkel, hogy rossz ránézni. Ha jönne belőle, tíz darabot is megvennék egyszerre. — Sajnos, ez valóban így van — mondja a boltvezető. — Általában hárombavönként kapunk tíz darabot, azt egykettőre elkapkodják, így is mindig vita van belőle, kinek és menynyit adjak. Persze ilyenkor szeretnének egyszerre többet is venni, hogy legközelebb ne legyenek bajban, de akkor meg nem jut a többinek. A vevők bennünket okolnak, mert azt mondják Dombóváron és Kaposvárott is lehet kapni. Ha ez így van, akkor nem értem, mi miért nem kapunk belőle? Az üzletben hűtőszekrényben tárolják a tejtermékeket. Elég jó a forgalom: áltálában 20 kiló túró, 45—50 pohár tejfel elfogy egy hét alatt. Szerencsére mostanában megjavult az ellátás. ritkán kell üres kézzel elküldeni a vevőket. — Úgy tudom, a friss töltelékárú is keresett falun? — Az üzletben viszont hiába kérek, nincs belőle. — Egy idő óta nem hoznák. Pedig nagyon jó lenne, így disznóölések előtt, amikor már elfogyott a „hazai”, a friss töltelékáru. De nyáron is sokat vásároltak belőle, — mondja a boltvezető. Akkor még úgy volt, hogy a húsipari vállalat ide kiszállította nekünk a: árut. Igaz, hetenként egyszer, de legalább akkor lehetett kapni. Most, nem tudom miért, megszüntették a szállítást, csak Dombóvárra visznek belőle. Időnként az önkiszolgáló bolt vezetője tud szerezni, mert kocsija van és bemegy érte Dombóvárra. Ezt valahogy meg kellene oldani. A polcon készételek sorakoznak kisebb-na- gyobb üvegekben. A választék elég nagy. Ál tálában kedvelik a háziasszonyok, lényegesen megkönnyíti a vacsorafözés gondját. A kezdeti idegenkedés a kész-, vagy félkész ételektől szűnőben van. Főként nyáron nagy segítség, hiszen akkor késő este is bőven ad munkát a mezőgazdaság, és kevesebb idő jut az asszonyoknak a háztartásra. — Elég nagy a forgalmunk készételekből. Azt tartják az emberek, hogy a pörkölt a legjobb, abból is vesznek legtöbben. Ezenkívül még a lecsót és a szalontüdőt keresik. Sajnos szalontüdőből, nem tudom miért, sokkal kevesebbet kapok a megrendeltnél. A többi ételfajtánál nincs probléma. — mondja Pető Antalné. A beszélgetésbe ismét egy vásárló kapcsolódik, és bár néhány perccel előtte az volt a véleménye, hogy mindent megkap amit az üzletben keres, most mégis eszébe jutott valami. — Miért nem lehet vattát kapni? Itt a boltban azt is árulnak, de már hosszú idő óta hiába keressük. Országos hiánycikk lenne ez is? — A boltvezető erre nem tud válaszolni. Ö mindig kéri a megfelelő mennyiséget, — hiába. Tizenhét éves forma kislány kenyeret vásárol. Tőle, mint a, „legilletékesebbtől”, a kozmetikai, piperecikkek után érdeklődünk. Várjuk, hogy kifogásoljon, hiszen a gyorsan változó divattal a lányok általában sokkal inkább lépést tudnak tartani, mint a falusi ■kereskedelem. Pozitív a válasz Bármilyen szappanra, kölnire, vagy számtalan egyéb „női” apróságra volt szüksége, mindent megkapott az üzletben. Valóban, ha az ember elolvassa a szépen, ízlésesen elrakott üvegek, tégelyek márkáit, elosz- lik a kétely: „Opera”, „Camea”, szóval a jelenleg legdivatosabb márkák. — Közeleg a falusi tél egyik legnagyobb eseménye, a disznóölés. Az ehhez szükséges fűszereket és más árucikkeket itt is meg tudják vásárolni az emberek? A boltvezető bólint és már sorolja is: — Só, paprika, magyarbors bőven van raktáron, ez a mennyiség biztosan elég lesz, tudom az elmúlt évek fogyasztásából. A bél árusítását régebben megkezdtük. A vastag szalámibél, sajnos, már elfogyott — bár azt hiszem, akinek kell, az már jó előre megvette, — vékonybelet még mindig tudunk adni, ezért sem leéli Dombóvárra utaznia senkinek. Aki karácsonyra szeretne vásárolni, annak sem kell máshová mennie. Háromféle szaloncukor kínálja magát az üvegvitrin tetején. Csokoládéból egyelőre nem túl nagy a választék, a Mikulás megcsappantotta a készleteket. Az üzletvezetőtől megtudtuk azt is: általában óvatosak az emberek és már jó előre megvásárolják amire szükségük van az ünnepekben. A kocsolai 28-as számú vegyesbolt tehát jól vizsgázott. Néhány — tőlük általában független — hiányosságtól eltekintve, az adottságoknak megfelelően, ki tudják elégíteni a. vásárlók igényeit. A választás találomra, „szúrópróbaszerűen” történt, így azt hiszem, hasonlóan értékelhetjük a többi falusi üzlet ellátottságát is. t>. KÓNYA JÓZSEF Dúzs - az egyesülés után Nem lesz gyarmat — Megvalósulnak a távlati tervek is — Meg akarták szüntetni a tejcsarnokot meg a mozit Az autó átszalad a községen. Itt ritkán áll meg az átutazó. Nincs miért megálljon. A község kicsi, 420 lakosa van. A tanácsház ajtaját ritkán nyitják ki. A bejárati ajtó kilincsét nem koptatják fényesre az ügyfelek. — Pedig van itt is ügy, bőven, csak hát, mi kijárunk a faluba. Ismerjük az emberek gondját, örömét, a falut, ebből következik, hogy az emberek ügyes-bajos dolgait gyorsabban tudjuk elintézni — Máté Béla elvtárs, a volt tanácselnök, a jelenlegi tanács-kirendeltség vezetője ezzel fogad bennünket. Mert Dúzs község már nem önálló tanácsú község, Csibrákkal egyetemben, Kurdhoz csatolták, így kívánja ezt a józan ész. A két község külön gazdálkodása, az anyagi erők sehol nem teszik lehetővé a nagy dolgok megvalósítását. Az igazgatási munka elaprózottsága az ügyintézést is lassítja, a távlati tervezés nagyobb méretekben nem tökéletes. Az országban megindult az a folyamat, hogy a kisközségeket, indokolt esetekben; összevonják. Tolna megyében is ez történt. Arra kerestünk választ, hogy ez az egyesülés mit hozott Dúzs községnek. — Tulajdonképpen a lakosság meg sem érzi, hogy itt már nem önálló tanácsú község van. Az ügyintézés változatlanul a szokott módon, formában történik. Több munkája a kirendeltség vezetőjének van. Hetenként legalább kétszer be kell utaznia az anyatanácshoz, az olyan dolgok elintézésére, amelyet itt nem tudunk megoldani, például a halotti anyakönyvezés eljárását. Bár a házasságkötést továbbra is itt tudjuk megcsinálni, mert én rendelkezem erre jogosító vizsgával, ugyanígy a névadó ünnepség anyakönyvezésére is jogosult vagyok — mondja Máté Béla. A faluban egyébként a lakosság megértőén tudomásul vette a három község egyesülését. Igaz viszont, hogy ezt politikai munka előzte meg, amely szükséges ilyen jelentős dolgokkal kapcsolatban, így az emberek megértették, hogy Dúzs község a jövőben nem gyarmata lesz Kurdnak, hanem egyenrangú társ. Viszont, az előfordul majd, hogy a három község közös tanácsa — Dúzsról öt tanácstag képviseli majd a lakosságot — rangsorolja a községi teendőket. Természetesen ugyanolyan jogon szólnak az ügyekhez, mint amikor az önálló tanácsban tevékenykedtek. A KÖFA felhasználása a közös érdekek figyelembevételével történik majd, Az már most is biztos, hogy Dúzs község távlati terveiben szereplő legfontosabb dolgokat megvalósítják, pontosabban: az egyesülés segítségével. így a következő évben elkészítik a négyszáz méter hosszúságú betonjárdát. A közvilágítást tíz lámpa felszerelésével bővítik. 1968-ban, a jelenleg is érvényes távlati tervnek megfelelően, a közvilágítást tovább javítják, a mellékutcákban elsősorban. 1969-ben járdaépítés. 1970-ben a művelődési ház teljes felújítása szerepel a programban. A lakosság egyetértése az egyesüléssel természetesnek is tűnik, mert az itteni emberek mindig az új, a jobb mellett voltak, hamar felismerték jelentőségét. Van azonban az egyesüléssel Huszonhárommillió forint Jól zárnak a Az üzemi, vállalati, intézményi dolgozóknak a KST az, ami a falusi dolgozóknak a takarékszövetkezet. Egész évben rendszeresen, saját maguk által meghatározott összegeket fizetnek be, hogy egyrészt évközben is, nem várt eseményekre, hirtelen segítséghez jussanak, másrészt — s főként — az év végi ajándékozási, nagyobb bevásárlási, vagy éppen sertésvágási idényre megfelelő összeggel rendelkezzenek. Egész évben a befizetések ideje volt. A mintegy 120 megyei KST több mint 15 ezer tagja napjainkban zárta, vagy ezután zárja az évet. S nem is rosszul. Ezt bizonyítja néhány számadat. A KST-tagok betétállománya elérte a 23 millió forintot. Ennyi került és kerül napjainkban visszafizetésre. megye KST-i Jó egynéhány forinttal ez meg- tetéződik, hiszen mintegy félmillió forint kamatként is kifizetésre kerül. Ez az összeg nem látszik nagynak, csak akkor, hogyha tudjuk, havi 2 és félmillió forintos befizetésekkel lépcsőzetesen szaporodva nőtt e kamat tőkéje. Szinte minden egyes KST eredményeit említeni lehetne a legjobbak között. A tagság példája kisugárzik a legfiatalabbak körére is. Éppen ezért a sok közül éppen a szekszárdi járás pedagógusainak KST-jét említjük, akiknek 75—80 százaléka takarékoskodik, ez immár népszerűvé vált formában. Kívánjuk minden KST-tagnak, hogy elgondolásához mérten örüljön takarékoskodása eredményének. Protestáns papok tájékoztató értekezlete Tegnap — csütörtökön — délelőtt 10 órakor, megyénk protestáns papsága (lelkészek, segédlelkészek és körzeti prédikátorok) gazdasági tájékoztató megbeszélésen vett részt a Hazafias Népfront-bizottság megyei székházában, Bocsor Lajos egyházmegyei esperes megnyitó szavai után dr. Kelemen Sándor, a megyei tanács vb. ipari osztályvezetője „A III. ötéves terv megyei sajátosságai” címmel tartott előadást. Az előadó a III. ötéves terv országos előirányzata mellett részletesen ismertette Tolna megye ipari, kereskedelmi, mező- gazdasági, építési, egészségügyi és kulturális ötéves fejlesztési programját. Az előadást követően felszólaló lelkészek helyeslőleg nyilatkoztak az országos és megyei célkitűzésekről, kiemelték a mező- gazdasági dolgozók érdekében tervezett intézkedések fontosságát. Az ilyen törekvéseket — mondották — minden becsületes állampolgárnak a maga munka- területén kötelességszerűen támogatni kell, hiszen ezek a lakosság érdekeit szolgálják és középpontjukban az emberről szóló gondoskodás áll. Első helyen az „Új mechanizmus** Értékelték a tervezőiroda munkájának javítására kiírt pályázatot Ez év július 12-én a Tolna megyei Tanács VB. pályázatot hirdetett a tervezőiroda munkájának megjavítására, mert a kötött átlagbér, és a maximális béralap-gazdálkodás nem ösztönzi a tervezőket teljes erőkifejtésre, jobb minőségű munkára. A--pályázat végcélja olyan tanulmány elkészítése volt, amelynek a segítségével javul a tervezés. Tíz tanulmány érkezett a megyei tanácshoz a megadott témakapcsolatban olyan jelenség is, másutt is tapasztalható, hogy egyes vállalatok, azonnal mindent el akarnak vinni, mostohagyereknek akarják tudni az egyesülés révén közös tanácsúvá vált községet. így például itt Dúzson a Moziüzemi Vállalat meg akarta szüntetni a mozit. Mert kevés a néző. Ugyanakkor -azonban az az igazság, hogy a jó filmeknél telt ház van. A tanács, most már a közös, közbelépésére a vállalat tervét nem engedték megvalósítani. Ugyanúgy, s ilyen sietséggel jelentkezett a Tejipari Vállalat is: beszüntetik a tej- csarnokot is, mert nem nyereséges, naponta hetven-nyolc van liter tejet visznek a csarnokba. Ez az elhamarkodott intézkedés is, a gyors közbeavatkozás miatt, nem valósult meg. Tudomásul kell venni, hogy az emberek kultúrigénye akkor sem csökken, ha a tanács közös, és tejet akkor is fel kell vásárolni, ha a tanács közös, mert van aki felvásárlásra tejet ajánl fel. Sőt, éppen a Tejipari Vállalatnak volna érdeke, hogy megvizsgálja, mi módon lehetne ebből a községből több tejet elszállítani, és segíteni, mert a több termelés végeredményben nem azáltal lesz ösztönözve, ha egy tejcsarnokot megszüntetnek. A közös községi tanácsok száma Tolna megyében megszaporodott. Dúzs község esetében az eddigi tapasztalatok szerint ez bevált. —- pj. — körben. Három Budapestről, kettő Pécsről, de pályáztak Egerből, Debrecenből, Győrből és Komáromból is. A megyéből mindössze egy pályázó akadt, amint ez a jeligés borítékkal történt értékelés után kiderült. A pályázat első hat tanulmányát díjazták, az első helyezést elérők jutalma 3000, a második helyet 2000, a harmadikat 1500, a negyediket 1000, az ötödik-hatodik helyen végzőket ötszáz-ötszáz forinttal jutalmazták. A beérkezett tanulmányok közül a legtöbb hasznos javaslatot az „Uj mechanizmus” jeligével beküldött tanulmány tartalmazta, szerzői a Pécsi Tervező Vállalat dolgozói: Borsos Tibor, és Papp Imre. Minden szükséges bizonylatot mellékel, részletesen kitér a javaslat gyakorlati alkalmazásának minden eshetőségére. Másodikként az „ösztönző bérezés” című tanulmányt jutalmazták, amelyet Tóth Imre, a Győri Tervező Vállalattól küldött a megyei pályázatunkra. A harmadik helyet érdekes jelige: „13—26” szerezte meg. Némi töprengés után a bírálók megállapították, hogy ez a szám a kiírt pályázat bal felső sarkában szerepel. A pályázat készítője Borbély György, Szekszár- don, a megyei tanácsi tervezőirodán dolgozik. Javaslatai sokban megegyeznek az előző díjazottakkal, munkáját mindössze az nehezíti, hogy az első helyezettekkel ellentétben, járatlan úton indult, hiszen a Pécsi Tervező Irodánál már a gyakorlatban bevezetett új bérezési rendszerek tapasztalatai ifc a pályázók rendelkezésére álltak. A mai nappal már a vidékről beküldött pályázók is megkapták az eredményről az értesítést. Az értékes javaslatok bevezetéséx'ől a megyei vb. határozata a következőképpen intézkedik: 1967. március 31. a végső dátum a tanulmányok hasznos javaslatainak gyakorlati alkalmazására.
