Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-09 / 290. szám

VILÁG PBOtETAWAt EOlbSOUETEt < tOLNA MEGYEIW m m NÉPÚJSÁG A MAGYÁR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 290. szám ARA: 60 FILLÉR __________ Péntek, 1966. december 9. r ~ — I A szövetkezeti gazdák szociális gondjai 3. o. Dúzs egyesülés után 5. o. heti tv-műsor l a. 1 J Koszigin újabb találkozása De Gaulle elnökkel Párizs, (MTI). Alekszej Koszi­gin szovjet miniszterelnök a szov­jet küldöttség tagjaival csütörtö­kön reggel a Párizstól mintegy 50 kilométernyire fekvő Ram- bouillet-i kastélyba érkezett. A kastély kapujában De Gaulle el­nök várta Alekszej Koszi gint, akit katonai pompával fogadtak. A csütörtöki francia lapok élén­ken kommentálják azt a tényt, hogy De Gaulle tábornok szerda este elment arra a diplomáciai fogadásra, amelyet Zorin párizsi szovjet nagykövet adott Koszi­gin miniszterelnök tiszteletére. A legtöbb lap rámutat, hogy a fran­cia köztársasági elnök annak ide­jén nem ment el az amerikai nagykövetségre sem Eisenhower, sem Kennedy párizsi látogatása­kor, Hruscsov franciaországi uta­zása idején is kimentette magát. A lapok a francia elnök gesz­tusában a francia—szovjet kap­csolatoknak a hangsúlyozását látják. A fogadás során Gromiko szovjet és Couve de Murville francia külügyminiszter négy- szemközti beszélgetést folytatott. Koszigin beszéde a francia televízióban Koszigin, a szovjet miniszter- tanács elnöke csütörtökön beszé­det mondott a francia telévízió- bain. A szovjet kormányfő rámuta­tott: — Az ezekben a napokban szerzett benyomások megszilár­dították bennünk azt a meggyő­ződést. hogy Franciaország és a Szovjetunió kapcsolatainak fej­lesztése egyaránt szolgálja a szovjet és a francia nérp érdekeit. Ezt bizonyítja a franciák maga­tartása országunk iránt, az a jó­indulat és vendégszeretet amely- lyei franciaországi kőrútunk során mindenütt találkoztunk. A Szovjetunió és Franciaország belső állaim rendszere különböző, de nem akadályozza, hogy közöt­tünk széles körű együttműködés bontakozzék ki. ti szubjektív tényezőktől — mon­dotta a továbbiakban Koszigin. — Ma, amikor bizonyos körök ismét élezni próbálják az euró­pai feszültséget —, folytatta — nekünk egyesült erőfeszítésekkel kell megakadályoznunk a háborút és biztosítanunk a békét. Nem lehet tartós béke Európá­ban, ha a politikát olyan illúzó- rikus számításokra építik, mint a jelenlegi európai határok felül­vizsgálata és Európa területének átszabása, ha nem veszik tudo­másul a kontinensen végbement alapvető történelmi változásokat. Ilyen politika, különösen akkor, ha azt azzal akarják alátámasz­tani, hogy Nyugait-Németország A szovjet kormányfő ezután a vietnami háborúról beszélt. Hang­súlyozta: — A Szovjetunió és Francia- ország a vietnami eseményekből sok mindent egyformán értékel. Az Egyesült Államok Viet­nam elleni agressziója a fő akadály a nemzetközi feszült­ség enyhítésének, az államok közötti tartós békés kapcsola­tok kialakításának útjában. Megállapodtunk, hogy állásfog­lalásunkat tovább mérlegeljük és a vietnami kérdésben kicserél­jük nézeteinket. Tökéletesen elégedettek va­gyunk a tárgyalások menetével és az eredményekkel Tovább juthatunk a sokol­dalú együttműködés útján politikai, gazdasági és más síkon, még fokozottabban erő­síthetjük a szovjet—francia kapcsolatokban lévő bizalmat és kölcsönös megértést — mondotta végezetül Koszi gin. Elfoglalták hivatalukat az új miniszterek Csütörtökön délelőtt a Belke­reskedelmi Minisztérium vezető munkatársainak összejövetelén Fock Jenő, a Minisztertanács el­nökhelyettese búcsúztatta a jövő­ben más munkaterületen tevé­kenykedő Tausz Jánost, méltatta a minisztérium vezetésében vég­zett munkáját, s beiktatta tiszté­be Szurdi István belkereskedel­mi minisztert. Ugyancsak csütörtökön az ígazságügyminisztérium vezető beosztású dolgozói előtt Fehér Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese méltatta a nyugalom­ba vonuló dr. Nezvál Ferencnek a minisztérium vezetésében végzett munkáját, s beiktatta tisztébe dr. Korom Mihály igazságügyminisz­tert. Szófiában megnyílt a KGST XX. ülésszaka Szófia (MTI). Pénteken dél­előtt Szófiában megkezdte mun­káját a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának XX. ülésszaka. Az ülésszak munkájában részt vevő magyar küldöttséget Apró Antal minisaterelnök-helyettes ve­zeti. A XX. ülésszak Tano Colovnak Bulgária képviselőjének rövid be­szédével kezdődött, amelyben a bolgár vendéglátók és Todor Zsivkov miniszterelnök nevében köszöntötte az ülésszak résztve­vőit. A szófiai tanácsülés a KGST XIX. ülésszaka óta végzett mun­kát vizsgálja meg és megszabja a következő időszak feladatait. Begyújtás előtt a bonyhádi alagútkemence Mi ebben a békés együttélés megvalósulását látjuk — országaink közeledése nem át­meneti jellegű, nem függ átimene­Párizs (MTI) A Le Monde csü­törtöki keltezéssel megjelent szá­ma Hanoiba küldött munkatár­sának, Jacques Deeomoynak in­terjúját közli Vo Nguyen G lap­pal, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi mi­niszterével. Giap történelmi példák igaz­ságával bizonyítja, hogy az ame­rikai imperializmust egyrészt ka­tonailag meg lehet verni, más­részt — noha most sokat beszél­nek presztízsükről — adott pil­lanatban szó nélkül tudomásul veszik vereségüket. Giap rámutat, az amerikaiak először meg akar­ták szerezni a kínai kontinenst, de legyőzték őket. Legyőztél: őket Koreában és Kubában 's. Laoszban is előbb hallani sem akartak koalíciós kormányról, azután mégis elismerték a haladó laoszi erők létezését. A továbbiakban Giap sorra- veszi Westmoreland tábornok öt pontban összefoglalt stratégiai célkitűzéseit és bebizonyítja: egyiket sem érték el. Az amerikaiak súlyos veszte­ségeket szenvedtek, különösen pilótákban — tapasztalt pilótáik krémjét elvesztették. számára hozzáférhetővé teszik a nukleáris fegyvereket, a béke ügyére nézve veszélyes következ­ményekkel járhat. Giap ismét történelmi példákra hivatkozik annak bizonyítására, hogy a forradalmi hadseregek és a népi szabadságharcok győze­delmeskedtek a nagyobb és job­ban felszerelt hadseregeken. Majd rámutatott: — Ez a háború már amerikai háború. És ha egy nap az ame­rikai ak közvetlenül is átvennék Dél-Vietnam irányítását és csa­pataik létszámát akár 750 000-re is növelnék, népünk kitartana. Minél magasabb fokot ér el az eszkaláció, annál nagyobb lesz a vereség. Giap a továbbiakban hivatko­zik rá, hogy egyrészt az ameri­kaiaknak nemcsak Vietnammal van dolguk, a világ más részein is vannak problémák. Másrészt a vietnami nép nincs egyedül és más hatalmak is mellette vannak, Vietnam kész az amerikai agresz- szió minden formája ellen har­colni. Befejezésül Giap hangsúlyozta, hogy a béke védelmének legjobb módja elbátortalanítani az ag- resszort. Azon a napon, amikor az amerikaiak látni fogják, hogy nem nyerhetik meg a háborút, abba fogják hagyni. HÉT HÓNAPPAL EZELŐTT született meg a Bonyhádi Zo­máncgyár dolgozóinak kongresz- szusi versenyvállalása. Ebben többek között arra tett ígéretet a gyári kollektíva, hogy 1967 ele­jén üzembe helyezik az új alagútkemencét, kereken fél esz­tendővel a határidő előtt, ezáltal hétszázezer forintnyi termelési költség megtakarítását teszik le­hetővé a következő esztendőben. A kemence már csaknem tel­jesen kész. Még a föléje emelt csamoktoldalékon kell egyet-mást elvégezni az építőknek és máris indulhat a próbaüzem. Jövőre pedig már itt égetik a gyárban készülő zománcedények nagyobb részét és ha minden jól megy pár év múlva elkészül a másik alagútkemence is, ekkor már tel­jes egészében új módszerrel éget­nek. Közel kétszer annyit, mint most. Megszűnik a legnehezebb fizikai munka, a régimódi ége­tés. Ma még az úgynevezett „tokos” kemencéket használják. Ezeket szénnel fűtik. Az égetők munkája igen nehéz és egészségtelen, öt­tíz percenként kell kinyitni a ke­mence ajtaját, hogy kiszedjék az edénnyel megrakott kocsit és „be­etessék” az újabb adagot. Ilyen­kor perzseli a bőrt az izzó ke­mencéből kiáratíó meleg. Szinte lehetetlen az egyenletes hő tartás a kemencében, mert minden ki­nyitáskor lehűl. Az alagútkemen­ce kezeléséhez akár fehér kö­penyt is húzhat az, akit ide osz­tanak be. Miié a kész edényt ki­szedik, az csaknem „kézmelegre” hül le. Könnyebb lesz a munka, kevesebb az égetési selejt, és ami talán a legfontosabb, ugrássze­rűen nő a termelékenység. Az alagútkemencében igen jól lehet gazdálkodni az energiával, már az olajtüzelés önmagában is gaz­daságosabb, nagymértékben le­het hasznosítani a „hulladék- meleget”. A folyamatosan mozgó konveyor-pályára rakják majd a zománcozott edényeket, azokat a kemence első szakaszában a ki­jövő készedények lehűlésénél nyert hővel melegítik fel. Műsze­rek tájékoztatják a kezelőt a ke­mence különböző részeiben ural­kodó hőmérsékletről, gombnyo­mással lehet majd szabályozni a szállítóberendezés sebességét. A BONYHÁDIAKNAK nem ez az első ilyen kemencéjük. Buda­fokon már öt éve működik az az alagútkemence, amit a bonyhá­diak szerkesztettek, Rabatin Gá­bor főkonstruktőr, aranykoszorús újító irányításával. Ez év nyarán helyezték üzembe Salgótarján­ban a másodikat. Ez tehát már a harmadik. Természetesen felhasz­nálták a budafoki kemencével szerzett tapasztalatokat is, kikü­szöbölték azokat a kisebb hibá­kat, amelyek megmutatkoztak az idősebb „testvérnél”. Amikor májusban szóba került, hogy jó lenne határidő előtt befe­jezni a kemence építését, a gyári KISZ-szervezet védnökséget vál­lalt a beruházás fölött. A sze­relésre Paplauer Ferenc KISZ- brigádja kapott megbízást. Azóta már csak „alagútkemencés bri- gád”-nak hívják a fiatal tmk- sokat és nem véletlen, hogy a brigádok közti kongresszusi ver­senyben az övék a legmagasabb pontszám. Több újítással segítet­ték a munkát. Megtakarítottak közel hatvanezer forint értékű hőálló acélt az egyikkel. A másik egy elektrokorund vágó gép, ami­vel a kemence béleléséhez szük­séges anyagot vágják méretre. Ezt a kis készüléket azóta felhasz­nálják a többi kemence javítá­sánál, átépítésénél is, sőt, való­színű, hogy más gyárakban is hasznát veszik. A Magyar Szellőzőművek haj­dúnánási gyára december végére igazolta vissza a kemencéhez szükséges ventillátorok megren­delését Ha nem sikerül előbbre hozni, „lőttek” a vállalásnak. A zománcgyári KISZ-esek a hajdú­nánási KISZ-fiatalokhoz fordul­tak segítségért. A megállapodás eredménye: időben elkészültek a ventillátorok. Riegl István kemencekőműves brigádja a szokásos munkák mel­lett vállalkozott az alagútkemen­ce kőművesmunkáinak elvégzé­sére. Annak ellenére, hogy az anyagot késve kapták. tartani tudták a rövidített határidőt. Vagy féltucat kooperáló válla­lat, szövetkezet segített be a ke­menceépítőknek, vállalva soron kívül is a gyors munkát. KÉTEZER-NYOLCSZAZ TONNA zománcedényt álítanak elő az idén a gyárban. A jövő évi prog­ram már háromezer-háromszáz tonna, ennek megvalósítását se­gíti elő többek közt az új alagút­kemence. Azonban készülnek már a tervek a további bővítés­re, a másik alagútkemence meg­építésére, a zománcozócsarnok teljes átrendezésére. Hogy képes legyen a bonyhádi gyár egymaga fedezni az ország egész zománc- edény-szükségletét . m A VDK nemzetvédelmi minisztere az amerikaiak vietnami háborújáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom