Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-08 / 289. szám

1966. december 8. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 9 Versenyfelhívás a jövő évi gazdasági feladatok sikeres teljesítéséért A Földművelésügyi Minisztéri­um Állami Gazdaságok Főigazga­tósága, a MEDCSZ Elnöksége és a KISZ Központi Bizottság Tit­kársága felhívással fordul az ál­lami gazdaságok dolgozóihoz, hogy a kongresszusi munka verseny ta­pasztalatait felhasználva, keljenek Versenyre az 1967. évi gazdasági feladatok sikeres teljesítéséért. A gazdaságirányítás új rend­szerének fokozatos bevezetése már 1967-ben az eddiginél na gyobb önállóságot biztosít az ál­lami gazdaságoknak, s a helyi adottságok, lehetőségek teljesebb kihasználásával, a hozamok növe­lésével egyidejűleg ösztönöz a költségek csökkentésére, a gaz­dálkodási eredmények javítására. A felhívás részletesen felsorol­ja az 1967. évi verseny főbb cél­kitűzéseit A kenyérgabona-ter­melés, a takarmány-, a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelés, az ál­lattenyésztés, a gépki használd? terén, továbbá a munkaszervezés és az ösztönző bérezés tekinteté­ben. Új gyártmány lesz a „bébi-préséből Két éve működik egy öttonnas ex centerprés a Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz-ben. A szövetke­zetnél „bébi”-nek becézik az ügyes kis masinát, amit igen sok­oldalúan tudnak használni a kü­lönféle műszerdobozok gyártásá­nál, a kisebb alkatrészek sajtolá­sánál, kivágásánál. A szükség hozta létre két évvel ezelőtt, ugyanis a hazai ipar csak nagyobb teljesítményű ilyen gépeket gyárt, a legkisebb, ami kapható tíz tonnás teljesítményű. Annak idején a szövetkezet há­rom ipari tanulója készítette, kollektív vizsgaremekként. A gép nemcsak a szakmunkásvizsgán „állta meg a helyét”, hanem az az­óta eltelt két esztendő alatt a termelésben is. Számos előnye van nagyobb „testvéreivel” szem­ben. Súlya jóval kisebb, mérete is. Nem éri el az egy mázsát, szemben a tíztonnással, aminek a súlya 850 kiló. Üzemeltetése 'S kevesebbe kerül, helyet sem fog­lal el annyit, nincs szüksége ko­molyabb alapépítményre. Az üze­mek — ahol különféle műszer- alkatrészeket híradástechnikai be­rendezéseket állítanak elő — kénytelenek az apróbb alkatré­szek kivágására, - sajtolására is a szükségesnél nagyobb, tíz, vagy akár 25 tonnás préseket is hasz­nálni, mert nincs kisebb. A ki­sebb teljesítményű — huszonöt helyet csak öttannás kapacitású — géppel ilyen esetben ténylegesen nagyobb teljesítményt lehet el­érni, hiszen ennek a fordulat­száma nagyobb lehet. Jellemző a gép népszerűségére, hogy amikor az OKISZ lapjában egy pár soros hír jelent meg ró­la, másnap már egy budapesti szövetkezet érdeklődött, hogy nem adnák-e el a tolnaiak. Ez adta az ötletet, hogy a két és előtti vizsgaremekből gyárt­mányt csináljanak a .tolnai szö­vetkezetben. Az előkészületekét az elmúlt napokban kezdték meg és elhatározták, hogy a prototí­pust bemutatják a jövő évi Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron. Ter­mészetesen továbbfejlesztik a tí­pust, formatervező szakemberre] alakítják ki külsejét. Á prést fprgózsámollyal látják el, alkal­massá teszik ezzel egyszerre ti- zenkétféle — méretű és formájú — szerszám befogására. Ha a mű­veleten változtatni kell, egy-két mozdulattal át lehet állítani 3 másfajta munkára. Prototípusként három darabot készítenek, kettőt a BNV-re, egyet pedig saját használatra. Abban bíznak a szövetkezet szak­emberei, hogy nagy érdeklődést vált ki majd a vásáron az új gép, számítanak nagyobb megren­delésre is. „A fiatalokba plántálni Jogos nemzeti büszkeséget Kaszás Imre, a szekszárdi szakmunkásképző iskola igazgatója, a hazafiságról Az Ady Endre 505. számú Szak­munkásképző Iskola tantestülete is ‘ megvitatta már nevelési érte­kezletén a hazafias neveléssel kapcsolatos eredményeket, meg­beszélték és meghatározták a jövőbeni tennivalókat, célkitűzé­seket. Tartalmas és érdekes ta­pasztalatok, magánszorgalomból készült felmérések eredményei kerültek felszínre ezen a tanács­kozáson. — Milyennek értékeli a meg­beszélést az iskola közelmúlt­ban kinevezett igazgatója Ka­szás Imre, Tolna megye, or­szággyűlési képviselője, jelen esetben úgy, mint pedagógus és mint igazgató? — A téma nem újkeletű. Ezt bizonyították a felszólalások is. Pedagógusaink már részben a tantervek, nevelési tervok alap­ján, részben magánszorgalomból foglálkoztak a hazafias nevelés­sel. A nevelési értekezlet aktivi­tásában kellemesen érintett, an­nál is inkább, mert ez az első ilyen jellegű — tehát nevelési problematikát feldolgozó érte­kezlet, amelyben a szakmunkás- képző iskola tantestületével talál­koztam. — Mi az, amelyet a legfon­tosabbnak lát a téma megbe­szélése kapcsán? — Hogy a téma, az elméleti piedesztálról a gyakorlat síkjára terelődött, amit mindenképpen pozitív változásnak könyvelek el. Ötletes kisgépek A KGM iparában hazánkban évente mintegy 65 ezer munkás közel 144 millió munkaórát for­dít gépek és különféle berende­zések összeszerelésére. S ma még ezeknek a szerelési munkáknak nagy többsége lassan, sokszor ne­héz fizikai munkával, kézi erővel történik. December 5-én, a Technika Há­zában, a KGM Műszaki Tudomá­nyos Tájékoztató Intézet rende­zésében kiállítás nyílt, amelyen a szerelés technológiai fejleszté­sének eddigi eredményeit mutat­ják be. A hazai eredményeken kívül a kiállításon érdekes és igen ötletes kisgépekkel képvi­selteti magát Csehszlovákia, Svéd­ország és Nyugat-Németország is. Ezeknek a kisgépeknek előnye, hogy alkalmazásuk alacsony be­ruházási, fejlesztési költség mel­lett, gyors megtérüléssel, gazda­ságos gyártást, jó minőségű több- lett-terméket eredményez. A kiállítás, amely december 17-ig tekinthető meg a Technika Házában, nagy érdeklődésre tart­hat számot, műszaki szakembe­rek körében. Könyvtár, ügy látom lehetőség van, csak talán nem használják ki — vetettem közbe. Pista egy ideig hallgatott, s csak azután válaszolt. — A tereim és a színpad magá­ban még nem minden. Sőt tv is van, de gyakran elromlik. Nem mondhatjuk, hogy nincsenek könyveink, csak az a baj, hogy ré­giek. Amit már egyszer elolvas­tunk, másodszor már nemigen vesszük ki, hacsak nem mező­gazdasági szakkönyv, amit a ta­nulás miatt többször is muszáj kézbe venni. Nem ártana újabb kiadású könyvekkel felfrissíteni a könyvtárat. — Mozi, filmvetítés nincsen? — De van, méghozzá hetenként kétszer, — pénteken és vasárnap. De kérdem, mi haszna a heti kétszeri filmvetítésnek, ha mind­két napon ugyanazt játsszák. Na­gyon jó film legyen az, amit egy­másután kétszer is megnéz az ember — mondta. — Miért nem próbálkozik a KISZ-szervezet teadélután, vagy Ki mit tud-vetélkedő rendezésé­vel? — Próbálkoztunk teadélután­nal, de nem sikerült — vette át a szót, az addig mélyen hallgató Mészáros Andris. A teadélután csak úgy érdekes, ha táncolni is lehet. — Talán nincs mire táncolni? — Lenne mivel, de sajnos nincs kivel. Ilyenkor nem igen vannak a gazdaságban hozzánk hasonló korú lányok. A nemrég megrendezett teadélután is azért nem sikerült, mert csak két pár táncolt, a többi fiúnak nem ju­tott tánc-partnernő. — Ez bizony nehéz téma, de egy kis ötletességgel talán mégis lehetne csinálni valamit. Kapcso­latot kellene teremteni, a pusztai vagy Tamási valamelyik KISZ- szervezetével. A paplanüzemben és az Orion ban az a probléma, hogy sok a lány és kevés a fiú. A lányokat foglalkoztató üzemek KlSZ-szervezetével kellene koo­perálni, közös programot össze­állítani. — Erre már mi is gondoltunk, csak... — és Andris megakadt, tovább nem is folytatta. — Csak? Mi van a csak mö­gött? — kérdeztem a beszédesebb KlSZ-titicár felé fordulva. — Nem tudjuk, kijönnének-e a községi KlSZ-esek a pusztára. Meglehetősen messze vagyunk Tamásitól. Nekünk viszont bé- menni körülményesebb, mert többen vagyunk és a kimenő ma­gában hordoz egy olyan veszélyt, hogy többen nem jönnének visz- sza időre. A házirend szerint a munkásszálláson 10 óraikor van a „takarodó” és Szabó János ok­tatónk igencsak megköveteli a fegyelmet — Milyen büntetést szabnak ki a fegyeiemsértőkre? A fiúk egymásba néztek, mind­egyik a másiktól várta, hogy megszólaljon, végül is Kosár Pista vállalkozott. — Aki megsérti a házirendet, attól a tanár elvtárs megvonja a vasárnapi kimenőt. Ez a fegyel­mezés egyik formája. A másik, hogy egy álló hétig napos lesz a fegyelemsértő. Ez pedig komoly felelősséggel jár, nem beszélve arról, hogy korábban kell kelni és későbben lehet lefeküdni, mert ha a tanár elvtárs az esti ellen­őrzés során rendellenességet lát, nem állja meg szó nélkül. A na­pos ébreszt, sorakoztat, de azért is ő felel, hogy az étkezésnél a munkakezdésnél mindenki ponto­san ott legyen. Meg kell hagyni, nagy szükség van a fegyelmezés­re. — Kettőiük közül kinek volt fegyelmije? — Eddig egyikünknek se, de ne is legyen, legalább ebben a két-három napban ne. — Miért? — Vasárnapra szeretnénk ki­menőt kapni, mert hazamennénk. — Hova utazik Pista? — Pörbölyre, ott laknak a szü­leim. — És Andris? — Én is a Duna mellé utazom, de valamivel messzebbre, Mo­hács-szigetre. POZSONYIIGNACNÉ — Melyek azok a szempon­tok, tennivalók, amelyek meg­fogalmazódtak ezen a nevelési értekezleten? — Azt, hogy mit kell tennünk, én, mint matematikus, — hogy tárgyamnál maradjak —, pontok­ban foglalnám össze. A meghatá­rozások sorrendje nem jelent fon­tossági sorrendet. Eredményhez csak közös, együttes alkalmazá­suk vezethet — A szülőföld szeretetére kell nevelnünk a fiatalokat. Ismerjék a tájat, a környéket, a várost, ahol születtek, az utcák névadó­ját, életútjukat, életcéljaikat. A szülőföld szeretetéhez tartozik, hogy a haladó miiitat ismerjék meg a tanulók, hogy értékelni tudják azt a világot, ami őket körülveszi. — Nagyon fontosnak tartom megértetni a fiatalokkal, hogy az Internacionalizmus legközvetle­nebb érdekünk. A KGST — ne­künk is jó. Számtalan szempont van, amellyel be tudjuk bizonyí­tani, hogy jó. A különböző vá­sárlási kapcsolatok, szerződések — állami érdekünk, hogy létre­jöjjenek. Nem épülhetett volna fel a Dunaújvárosi Vasmű, a krivojnogi vasérc nélkül. Vagy egy másik példa: urán a föld minden részén található. Feldol­gozása az a folyamat, amíg az urán tisztán kerül elő, roppant anyagi befektetést kíván. Mi nem lennénk képesek rá. S, hogy ezt a munkát másutt végzik el, az érc bányászass nálunk sok embernek ad kenyeret, otthont a bánya­helyek körül felépült lakótele­peken. — Sok helyen elfeledkeznek arról, hogy a hazafias nevelés szerves és fontos része a szép magyar beszéd megtanítása a gyerekekkel. Az anyanyelvűnk nemzeti kincsünk. Minden olyan törekvést a legmesszebbmenőkig támogatni kívánok, amely az anyanyelv megbecsülését, műve­lését segíti elő. — Több fontos tennivalóról be­széltem, és még mindig a fonto­saknál tartok. Nemcsak felada­tunk, de nekünk, pedagógusok­nak egyenesen kötelességünk is a fiatalokba plántálni a jogos nem­zeti büszkeséget. Mert van mire büszkének lennünk. A magyar ipar világhírnévre tett szert. Gaz­dasági eredményeinket nyugati országok is elismerik. Heisenberg professzor, a fizika koronázatlan királya mondotta rólunk: „kicsiny nép a magyar, de a világ atom­fizika-tudományában nagyhata­lom”. A sportért általában rajong a fiatalság. Hát legyenek büszkék a sportolóink eredményeire. És a művészeti eredményeink sem ki­sebbek. Nem arról van szó, hogy félistent csináljunk magunkból — ugyanolyan nép vagyunk, mint a többi nép —, de amire büszkék lehetünk, arra merjünk büszkék lenni. — A tettekben megnyilvánuló hazafiságra kell nevelnünk a fia­talokat. Szavalni könnyű, sváda kell hozzá, meg kokárda. Kriti­zálni is könnyű, mindent ami itt nálunk van, hiszen mindent em­berek csinálnak, nem csalhatat­lan angyalok. De csak az kriti­záljon, annak van joga, — aki tesz is valamit. Az iskolánk jel­legénél fogva fontos, hogy mun­kásokat neveljünk. Nem kis fel­adat a gyermekekben — akiknek többsége falun él, falusi szoká­sok érlelődtek és idegződtek meg benne — kialakítani a munkás­öntudatot. — A honvédelmi kötelezettség­től a szülői féltés, a régi rossz ízű történetek miatt húzódoznak gyerekeink. A pedagógus felada­ta megmagyarázni, hogy ne dől­jenek be az „anyámasszony ka­tonája” hangulatnak, hogy a; mi hadseregünk belső élete tartal­mában is más, mint amelyről rossz ízű emlékeket hordoznak nagypapák és apák. — Mindezeket a feladatokat miként, milyen pedagógiai mód­szerekkel kívánják megoldani? — Arról, hogy szaktárgyanként miként lehet ezeket az elképze­léseket belefoglalni a minden­napi munkába, már sok szó e^ett, s a szaktanárok többsége ezt tud­ja is. Egyetlen általános szem­pontot szeretnék említeni még. A hazafiságra, hazaszeretetre va­ló nevelés lélektani, pszicholó­giai következményét, amellyel szá­molnunk kell. Az érzelmi polari­tásról ejtenék szót. Akit megta­nítunk valamit, vagy valakit sze­retni, azt egyben megtanítjuk gyű­lölni is. De ettől nem szabad megijedni, Nyárspolgári ostoba­ság a „mindenkit szeretünk” elv. Aki mindenkit a keblére ölel, az hazug ember. Igen is, tanítsuk meg gyűlölni is a fiatalokat. Ta­nítsuk meg, hogy gyűlöljék azo­kat, akik a mi népünk, társadal­munk ellen vannak. MÉRV ÉVA Kiváló szakemberek A SZAKÁL ¥# TSZ-BEN Diplomás mezőgazdászok veze­tik a szakalyi Kaposvölgye Ter­melőszövetkezetet. A tsz-elnök: tisztséget alig több, mint fél éve vállalta el dr. Varsányi József, iregszemcséi tudományos kutató, a Délkelet-dunántúli Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet termelés- fejlesztési osztályvezetője, újab­ban pedig dr. László Dezsőt, a Győr-Sopron megyei híres mi- hályi Táncsics Tsz főagronómusát hívta meg szakirányítójának a Tolna megyei közös gazdaság. Dr. László Dezső — mivel ma­gának való feladatot lát a Ka­posvölgye Tsz fejlesztésében, továbbá korábbi munkahelyén lakásproblémái merültek fel — családostól átköltözött Szakái y- ba. Költöztetésükről és megfele­lő lakásukról gondoskodott a Jíaposvölgye Termelőszövetkezet, zet. A két diplomás szakember irá­nyításával megerősített termelő­szövetkezetben gondos tervezéssel készülnek az új évre. Az új fő- agronómus, tekintettel a gyara­podó szarvasmarha-tenyésztésre, jövőre duplájára kívánja növelni például a cukorrépa-termesztés területét, hogy a melléktermékek­kel is bővítsék a takarmányt. A győrszentdváni tsz műhelyéből olyan trágyaszippantó berende­zés is rendelt, amelyet sikeresen próbált ki előző, gazdaságában. Ehhez csupán - egy selejtes pót­kocsit ad a megrendelő szövetke zet, s arra szereli a berendezést a győrszentiváni tsz. Jóval ol­csóbba kerül, mint a külföldi gyártmányú berendezés, s hasz­nálatával nagyon sok talajerő­pótló anyagot mentenek meg az istállóban. Ilyen berendezéseket szívesen készítenek a győrszent­iváni tsz-ben, más Tolna megyei gazdaságok kívánságára is, amint azt dr. László Dezsővel levélben közölték.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom