Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-04 / 286. szám
1066. december 4. TOLNA MEGYEI VÉPŰJSAG 5 (Folytatás a 4. oldalról) lezárult, társadalmi rendünk és államhatalmunk szilárd. Ez lehetővé tette, hogy általános közkegyelem gyakorlásával törvényesen és politikailag lezárjuk azoknak az ügyét, akik a fejlődés különböző szakaszaiban, különböző okokból szembe kerültek a haladással, a szocializmussal. Az általános közkegyelem gyakorlása az osztályharcban alkalmazott szocialista humanista politikánk szerves folytatását jelentette: határozott harcot folytattunk mindazok ellen,.akik a szocializmus ellen támadtak, s a közrend felforgatására törtek, de emberiességtől áthatva megbocsátottunk azoknak, akik letették a fegyvert, s lehetőséget adtunk számukra, hogy becsületes munkával beilleszkedjenek a társadalomba. 13. A legutóbbi években tovább erősödött a szocia,- lista demokrácia, megélénkült a közélet. A korábbi időszakhoz mérve fokozódott a dolgozók aktivitása a közügyek tárgyalásában, s jelentős rétegek vitatták meg a gazdasági építés kérdéseit, a nemzetközi, társadalmi, kulturális problémákat E viták segítséget nyújtottak a fejlődés során felmerülő új kérdések marxista kidolgozásához, s ezért nagy többségük kívánatos és hasznos volt, a demokrácia fejlesztését, a nemzeti egység erősítését szolgálta. A dolgozók részvétele az állami, társadalmi, helyi ügyek intézésében mégsem fejlődött kielégítően. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének fontos eleme a helyi szervek jogkörének kiszélesítése. Biztosítani kell a tanácsok számára az önálló pénzügyi gazdálkodás lehetőségét a kommunális fejlesztés területén és a kulturális és szociálpolitikai igények kielégítésében. Szükséges a tanácsok szerepének, hatáskörének pontosabb meghatározása egy új tanácstörvényben. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével nagyobb lehetőség nyílik a demokrácia fejlesztésére az üzemekben. A kérdések többségében a vállalatok, az üzemek . vezetői maguk döntenek és számukra is fontossá válik, hogy kollektívájuk tapasztalataira, véleményére támaszkodjanak. Ugyanebbe az irányba hat a fokozódó anyagi érdekeltség. A dolgozók anyagilag is érdekeltté válnak abban, hogy a vezetők figyelmét idejekorán felhívják a gazdálkodás hiányosságaira, s velük együtt közreműködjenek a hibák kijavításában. A szocialista demokrácia ki- terjesztésében alapvető a dolgozó tömegek politikai tudatának fejlesztése, a rendszeres, sokoldalú tájékoztatás és olyan politikai légkör megteremtése, amelyben kötelességüknek érzik, hogy mint az ország gazdái, részt ve- ' gyenek minden fontos kérdés eldöntésében. Ebben fontos szerepük van a szakszervezeteknek, a Hazafias Népfrontnak, a KISZ- hek, a ncmozgalomnak és általában a tömegszervezeteknek, mozgalmaknak, amelyeknek feladata kiszélesül, gazdagabb tartalommal telik meg. Az új választójogi törvény, az egyéni választókerületek bevezetése további lépés a szocialista demokrácia fejlesztésének útján. Növelni kell az országgyűlés szerepét a törvényalkotó tevékenységben és az Elnöki Tanács, valamint a kormány munkájának ellenőrzésében. Népköztársaságunk alkotmányát 1949-ben fogadták el. Azóta befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását és megkezdtük a szocializmus teljes felépítését. A végbement változásokat időszerű az alkotmányban is megfogalmazni.- Államunk mindenki szá- I4.| mára biztosítja a lelki- ismereti szabadságot. sadalmi-politikai céljaink megvalósítását. Hazánkban nem a hívők és a nem vallásos emberek állnak egymással szemben, hanem a szocializmus hívei és ellenségei. , Az állam és az egyház közötti viszony normális, megfelel az állam, az állampolgárok összessége és a szocializmus érdekeinek. Az egyházak hivatalos vezetése és a p>apság többsége elismeri a szocialista állaimrendet, lehetségesnek és szükségesnek tartja az együttműködést a szocialista állammal, az állam biztosítja az egyházak hitéleti tevékenységét. A magyar állam és az egyház normális'viszonya nemzetközi hatásában is segíti a haladó erők összefogását és a reakciós egyházi körök háttérbe szorulását. Társadalmi és politikai rendszerünk szilárdsága, a vallásos dolgozók túlnyomó többségének egyetértése és aktív közreműködése a szocializmus építésében, az állam és az egyház közti viszony megfelelő alakulása lehetővé tette, hogy részleges megállapodás jöjjön létre a Vatikánnal is. Ezzel a Vatikán elismerte szocialista államunkat, s ennek beleszólási jogát az államot és az egyházat közösen érintő ügyekbe. Hazánk lakossága 1961 1965. években csak 154 _____ ezer fővel, minfegy m ásfél százalékkal nőtt. 1962. óta 15. 1000 lakosra évente 13 élve születés jut, s ez a szám nemzetközi méretekben is rendkívül alacsony. U gvanakkor jelentősen kitolódott az életkor felső határa. öt év alatt a nyugdíjas korúak aránya 17 százalékról 19 százalékra nőtt, a 14 évnél fia- talabbaké p>edig 24 százalékról 21 százalékra csökkent. Ha ez az irányzat, nem változik, néhány év múlva érezhetően nőni fog az eltartott lakosság száma munkaképes dolgozókéhoz viszonyítva. Az egész nép érdeke, nemzeti gondunk, hogy ennek okait sokoldalúan vizsgálva és feltárva megfordítsuk a népesség- szaporulat jelenlegi irányzatát. Pártunk javaslatára az elmúlt években több ízben megemeltük a családi pótlékot, erőnkhöz mérten bővítettük az óvodai, bölcsődei férőhelyeket, javítottuk a gyermekek felnevelését elősegítő egészségügyi hálózatot. Eddigi erőfeszítéseink nem tudták megoldani a problémákat; továbbra is nagy a különbség a többgyermekes és a gyermektelen családok életszínvonala között. Indokoltnak tartjuk, hogy a családi pótlék 1966-ban végrehajtott emelését, ahogyan azt anyagi erőnk megengedi, a későbbi években további lépések kövessék. Azt tervezzük, hogy a termelés zövetkezeti tagak családi pótléka 1970ig érje el a bérből és fizetésből élőkének szintjét. Gondoskodni kell arról, hogy az anyákat és különösen a sok- gyermekes családokat nagyobb társadalmi megbecsülés övezze. A kongresszus javasolja megvizsgálni, hogyan lehetne növelni a gyermekes családok anyagi biztonságát és milyen további könnyítéseket nyújthatna a társadalom a dolgozni és tanulni akaró gyermekes anyáknak. Javasoljuk, hogy 1967-ben gyermekgondozási segélyt vezessenek be. Jóval nagyobb mértékben kell lehetővé tenni a gyermekes anyák számára a napi 4—6 órás munkát és a bedolgozást. Következetesen kell érvényesíteni azt az elvet, hogy a lakásépítés állami támogatásánál és a lakások elosztásánál a gyermekes családok előnyben részesüljenek. Indokéit a KISZ lakásépítési akció további kiszélesítése is. Átgondolt és széles körű gazdasági, szociális, egészségügyi intézkedésekkel egyidejűleg a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a családvédelem, a gyermeknevelés kérdéseinek és harcolni kell a társadalmi felelőtlenség jelenségei éllen. III. A népgazdaság fejlődése A legutóbbi öt évben tovább növekedett országunk gazdasági ereje, gyarapodott a nemzeti vagyon, javult a termelés technikai felszereltsége és korszerűsége. 16. Húszéves gyakorlat bizonyítja, hogy a vallásos dolgozók túlnyomó többsége támogatja nagy tárAz ipar a VIII. kongresszuson kijelölt irány_____ ban fejlődött, ennek m egfelelően alakult szerkezete. A második ötéves terv idejében az ipar termelése 47 százalékkal növekedett. Az ipari termelés növekedésének megközelítőleg kétharmad része származott a termelékenység emelkedéséből. A vegyipar és a gépipar termelése az ipari termelés átlagánál gyorsabban nőtt. Népgazdasági szükségleteinknek megfelelően emelkedett a vegyiparon belül a műtrágya- és gyógyszeripar, a gépiparban a híradástechnikai, a műszer- és a szerszámgépipar, a textiliparban a kötszövőipar, az élelmiszeriparban a konzervipar részaránya. Kedvezőbbé vált a népgazdaság energiahordozóinak öszetétele, a földgáz és kőolaj részaránya öt év alatt 23 százalékról 29 százalékra növekedett. Több új és magas műszaki színvonalú ipari üzem lépett termelésbe, előrehaladtunk az ipari termelés koncentrációjában. Helyesnek bizonyult az iparvállalatok összevonása, a közép- irányító szervek számának csökkentése. Az összevonások célja: a műszaki-szellemi erők gazdaságosabb felhasználása. Ennek kezdeti eredményei vannak. A termelőerők erőteljesebb koncentrációja azonban még hosszabb időt igényel. A két kongresszus közötti időben folytattuk a vasút dieselesí- tését, villamosítását, növeltük a közúti közlekedési gépp>arkunkat, bővítettük és javítottuk úthálózatunkat. öt év alatt kb. kétharmadával nőtt az építőipar gépállománya növekedett a korszerűbb, a nagyelemes építkezések részaránya, az előre gyártott beton- és vasbetonszerkezetek felhasználása. \ mezőgazdaság termelése 10 százalékkal ha-, ladta meg az előző öt évit, ez a kedvezőtlen időjárást és a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés kezdeti időszakának nehézségeit figyelembe véve nagy eredmény. A tervidőszak végén a kenyérgabona- szükségletet hazai termésből fedeztük. A felvásárolt mezőgazda- sági termékek értéke 1960-hoz képest 29 százalékkal nőtt. Már tapasztalhatók a mezőgazdaság belterjes irányú fejlesztésének eredményei. Öt év alatt 82 000 holdon telepítettünk szőlőt és 103 000 holdon gyümölcsöst, elterjedtek a nagyobb hozamú növényfajták. Javult a mezőgazdaság technikai ellátottsága, több mint más- félszeresére nőtt a 100 holdra jutó traktorok száma és lpét és félszeresére az öntözhető területek. A mind Szélesebb és lo. gyors ütemű munkameg- osztás mélyrehhtóan megváltoztatta az ioar és a mezőgazdaság kölcsönös viszonyát, valamint a termelés területi ágazati és üzemi megoszlását. A mezőgazdaság gyors ütemben válik egyrészt nagymértékű ipari fogyasztóvá. másrészt az ip>ar jelentős szállítójává. A gazdasági fejlődés kísérő jelensége a népesség gyors és nagyarányú társadalmi, szakmai át- rétegeződése. Több százezer ember változtatott ebben az időszakban foglalkozást és lakóhelyet. A szocialista iparosítás munkaerőforrását főleg a mezőgazdaság jelentette. A mezőgazdaságban dolgozók aránya az összes keresőkéhez képest az 1949-es 5> százalékról 31 százalékra csekként. Az ipari beruházásoknak háromnegyed részét vidéken használták fel. Az iparilag fejletlen megyékben az ipari foglalkoztatottak számának növekedési üteme csaknem kétszerese volt az országos és négyszerese a budapesti növekedésének. Az iparban dolgozók száma öt év alatt az Alföldön 38 százalékkal, Dé1- Dunántúlon 29 százalékkal, míg Budapesten csak 7 százalékkal növekedett. Ern^k ellenőre a budapesti ipar 1965-ben még az ország összes ipari dolgozóinak 41 százalékát foglalkoztatta. Feladatunk, hoev folytassuk a vidék iparosítását. 1 ^ .. I Pőmiitek az ország nem- 1“J zetköri gazdasági kao- ?solatai. Népgazdaságunk .és a többi szocialista ország fel* lődésének eredményei igazolják a gazdasági összefogásra irányuló politikánk helyességét. A második ötéves terv éveiben külkereskedelmi forgalmunk a KGST-or- száeokkal 70 százalékkal, ezen Helül a Szovjetunióval 93 százalékkal növekedett. Fejlődésünket biztonságossá teszi, hogy a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió szállításaival megoldottnak tekinthető a harmadik ötéves terv teljesítéséhez szükséges energiahordozók és a villamos energia importja, vaskohászatunk ellátása alapanyagokkal. Külkereskedelmi forgalmunk tovább bővült a nem szocialista országokkal. Uj és hasznos termelési és kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki. Az elért eredmények ellenére a megvalósult nemzetközi munkamegosztás egyes fontos iparágakban még nem tekinthető kielégítőnek. Arra van szükség, hogy az érdekelt KGST-országok között a szakosítás szélesedjék, a kooperáció jobban működjön. Együttműködésre törekszünk minden szocialista országgal, de készek vagyunk szélesebb körű munkamegosztásra is. Az utóbbi időben nálunk is megnőtt az idegenforgalom, a nemzetközi kapcsolatok e sajátos megnyilvánulása. Sokszorosára nőtt a hazánkba látogatók és külföldre utazók száma. Ez politikailag és gazdaságilag is előnyös. 20. Gazdasági fejlődésünk elemzése — az egészében _____ pozitív képen belül — a zt is mutatja, hogy a magunk elé tűzött kongresszusi célokat nem tudtuk teljes egészében elérni. A nemzeti jövedelem növekedése elmaradt a tervezettől. A mezőgazdasági termelés emelkedése a tervezettnél alacsonyabb volt, a termelési költségek az iparban az előirányzottnál kisebb mértékben csökkentek és a mezőgazdaságban — főleg a növekvő anyagköltségek miatt — nőttek. Fogyasztásra és felhalmozásra együttesen — beleértve a készletek növekedését is — többet fordítottunk, mint a megtermelt nemzeti jövedelem, vagyis többet osztottunk el, mint amennyit megtermeltünk és ez terhelte külkereskedelmi mérlegünket. Fontos népgazdasági ágakban az állóeszközök kihasználása elégtelen volt, viszonylag sok új beruházást kezdtünk mee. A munka szervezettsége nem felelt meg a követelményeknek, s ez szerepet iát- szott abban, hogy a munka termelékenysége nem a kívánt mértékben emelkedett. Az ötéves tervszakasz második felében a népgazdaság fejlődésének üteme lassult. A Központi Bizottság 1964. decemberi határozatában felléptünk a kedvezőtlen tendenciák ellen, ennek hatása 1965-ben már érvényesült. Kidolgoztuk a harmadik ötéves tervet és a gazdasági mechanizmus reformját. Gazdasági feladataink a következő időszakban alapvetően a harmadik ötéves terv céljainak megvalósítására és ezzel egyidejűleg a gazdasági irányítás új mechanizmusának kidolgozására és bevezetésére irányulnak. A harmadik ötéves terv célja: — folytatjuk hazánkban a szocialista társadalom teljes felépítését, — tovább gyarapítjuk az ország erőforrásait, emeljük a nemzeti jövedelmet és rendszeresen javítjuk a lakosság életkörülményeit, kulturális és szociális ellátását. El kell érnünk az ipari termelés évi 6 százalékos növekedését ennek 80 százalékát a termelékenység emelkedésével kell fedeznünk. A mezőgazdasági termelés a megelőző öt év átlagához képest 13—15 százalékkal emelkedjék. A beruházások összege öt év alatt érje el a 250—280 milliárd forintot. A dolgozók reáljövedelme 14—16 százalékkal legyen magasabb. Harmadik ötéves tervünk végrehajtásával a következő fő feladatokat kell megoldanunk: A népgazdaság fejlődését tegyük kiegyensúlyozottabbá. Fenntartjuk a felhalmozás és az elosztás eddigi arányát. A beruházások növelésével megalapozzuk a népgazdaság továbbfejlődését, s egyidejűleg biztosítjuk a lakosság életszínvonalának további emelését. A terv nagy figyelmet fordít a népgazdaság két fő ága: az ipar és a mezőgazdaság összehangoltabb fejlesztésére, figyelembe veski. hogy a jövőben is szükséges az ipar súlyának további növelése, ezért a beruházások, 46—50 százalékát az ipar fejlesztésére irányozza elő. Kedvező irányú, további szerkezeti változás megy végbe az energiahordozók felhasználásában. 1970-ben a kőolaj és a földgáz részaránya eléri a 37—39 százalékot. A terv gép- és vegyiparunk gyors ütemű fejlesztésével, bauxit- földgázvagyonunk nagyobb mértékű hasznosításával számol. Míg a következő öt év alatt az ipari termelés 32—36 százalékkal emelkedik, a vegyipar termelése 55—60 százalékkal, a gépiparé 40—45 százalékkal növekszik. Gépiparunk nagy feladata a közúti közlekedési eszközök gyártásának jelentős arányú fejlesztése. A program szerint új motorgyárat építünk. A harmadik ötéves tervben kezdődik meg a szovjet—magyar timföld—alumíniumegyezmény végrehajtása. Timföldtermelésünk öt év alatt csaknem kétszeresére, mintegy 460 000 tonnára emelkedik. Ebben az időszakban befejeződik a százhalombattai kőolajkombinát hárommillió tonnás feldolgozókapacitásának kiépítése és kezdetét veszi e kombinát kétszeresére történő bővítése. Körülbelül 1000 mW erőművi kapacitást építünk: Százhalombattán, a bán- hidai erőmű bővítésével, a gyön-v gyösi új erőmű részleges üzembe helyezésével. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a műszaki fejlesztés gyorsítására, a korszerű műszaki színvonalú ú j konstrukciók és termelési eljárások meghonosítására. Hazánkban az ipar növekedése csak a mezőgazdaság egyidejű fejlesztésével együtt lehetséges. A harmadik ötéves tervben a mező- gazdaság fejlődése az eddiginél gyorsabb lesz. Ezt figyelembe véve növeljük a mezőgazdasági beruházások mértékét, folytatjuk a mezőgazdaság korszerűsítését, belterjes irányú fejlesztését. 1966—1970 között kereken kétszeresére növeljük a műtrágya felhasználását. A mezőgazdaság — többek között — 38—40 000 traktort, 35—36 000 pótkocsit, 6—7000 gabonakombájnt kao. A rhezőgazdasági üzemeknél fokozatosan olyan helyzetet alakítalak ki, ame’v túlnyomó többségük szántava lehetővé teszi, hogy beviteleikből fedezzék a termelés (Folytatás a 6. oldalon)
