Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-03 / 285. szám
T 1 0 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1966. december 3. c a ük 4b rr Mi W ..J Jf, |rii. i Közgyűlések a sportegyesületekben A sportegyesületek egységes alapszabálya kimondja, hogy minden évben két alkalommal közgyűlésen kell ä vezetőségnek beszámolnia a végzett munkáról és tájékoztatást adni a tagságnak a tervekről, a feladatokról és a gondokról. Az MTS Országos Elnökségének döntése szerint az 1966. évi második közgyűlést a sport- egyesületek 1966. december 1. és 1967. január 15. között bonyolíthatják le. A legtöbb sportegyesületben az előkészületek már javában zajlanak, az MTS kerületi, járási, városi és megyei tanácsaihoz egymás után érkeznek a jelentések; melyik egyesület mikor akarja közgyűlését megrendezni. A nagy létszámú tagsággal rendelkező egyesületek többsége úgynevezett küldöttközgyűlést készít elő, mért több ezer tag részvételivel nem tudnák azt lebonyolítani. A szakosztályok kijelölik küldötteiket, akik képviseletükben vesznek részt a közgyűlésén. A közgyűlés' nélkülözhetetlen kelléim az eredményes sportegyesületi munkának. Egyik eszköze annak, hogy az egyesület ne bo- moljék szét szakosztályokra, hogy a tagok, akik azért egyesültek, mert szeretik a sportot, annak valamelyik ágát, és azt akarják, hogy területükön a sport eredményesen szolgálja az emberek szórakoztatását és egészségét, a közgyűlés nyilvánossága előtt tájékozódjanak: valóban úgy megy-e minden a sportegyesületben, ahogyan ők azt szeretnék, vajon az általuk választott vezetőség megfelelően végzi-e a dolgát? Különösen nagy jelentősége van a közgyűlésnek a falusi sportegyesületekben. Sok helyen készítik elő úgy a sportegyesületi közgyűlést, hogy azt összekapcsolják díjkiosztással, a legeredményesebben dolgozó aktivisták jutalmazásával. Sőt, az sem ritka eset, hogy a közgyűlést követően a sportegyesület bevételeinek fokozása érdekében bált, színielőadást rendez. Az MTS országos elnöksége mindezeken kívül javasolta’- az egyesületeknek, hogy a központilag kiadott nevelési irányelvek alapján a közgyűlés nyilvánossága előtt beszéljék meg: hogyan töltötte be a sportegyesület nevelő feladatát és hogyan lehetne e tekintetben az egyesület, a szakosztályok, a vezetők és edzők, illetve az egész közösség hatékonyságát eredményesebbé tenni. E vita során a legtöbb sportegyesületben napirendre kerülnek majd azok az esetek, amelyek bizonyítják: milyen következetesnek kell' lennie a sportegyesületi nevelő munkának, ha az egyesület ad arra, hogy versenyzői sportszerűen küzdjenek a pályán. December elejétől több, mint 4000 sportegyesületben tartják meg a közgyűléseket, s adnak számot a vezetők az egész esztendei munkáról. Jelentős eseménye ez az egész magyar sportmozgalomnak. A labdarúgó B mindkét csoportjában befejeződött a bajnokság A megyei labdarúgó B mindkét csoportjában már befejeződött a bajnokság, végeredményt azonban csak a közelmúlt napokban lehetett megállapítani, az elmaradt mérkőzések ügyében hozott döntés után. A megyei labdarúgó-szövetségnek több ügyben kellett állást foglalnia, és a pontot a vétlen csapatnak odaítélni, illetve mérkőzés félbeszakadása ügyében dönteni. A keleti csoportban Tengelic- nek két elmaradt mérkőzése volt. Decsen Tengelic 2:0 arányban győzött, míg otthonában Tenge- licen Kanacs csapatát fogadták, akik ellen 11:2 arányban győztek. Zöld asztal mellett viszont az elmaradt Dunaföldvár—Decs mérkőzés dőlt el. Mint ismeretes, Decs kétórás késéssel érkezett Dunaföldvárra, így a felnőttmérkőzés elmaradt. A két pontot Dunaföldvár kjpta 0:0 gólaránnyal, ugyanakkor a fölmerült költségeket (játékvezetői díj) Decsnek kell megtéríteni. A Szekszárdi Dózsa tartalékcsapata viszont időben érkezett Dunaszentgyörgy- re, de nem volt megfelelő igazolásuk, így csak barátságos mérkőzésre került sor. A két pontot 0:0 gólaránnyal Dunaszentgyörgy kapta. A nyugati csoportban egy mérkőzés ügyében kellett dönteni. Jármű hiányában az eredeti időpontban kisorsolt mérkőzés elmaradt. A második mérkőzésre ugyan megérkezett Sza- kály, de késve, így ezúttal sem kerülhetett sor játékra. A mérkőzés két pontját, s a felmerült költségek címén Szakály letétbe helyezett 500 forintját Dalmand kapja. A felsorolt döntések után kialakult a végleges sorrend. A kelet csoportban a bajnoki címet Tengelic szerezte meg, míg a nyugati csoportban Gyönk lett a bájnok, így ez a két csapat nyert jogot, hogy jövőre a megyebajnokságban szerepeljen. Tengelic csapata nagy küzdelem árán vívta ki a bajnoki címet, és ezzel sikerült 6 éves álmukat valóra váltani: a megyebajnokságba jutni. Bár voltak a tengelicieknek ebben a bajnokságban is kisiklásai, a védelemnek megingásai, amit bizonyít a 29 kapott gól, mégis képesnek tartjuk őket arra, hogy a megyebajnokságon helytálljanak. A keleti csoportban második, helyen Q^j^öfdvár, míg harmadik helyen Bölcske végzett. Mindkét csapat aránylag kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott. A negyedik helyezett Sióagárd a 24 pontjával az előkelőnek számító negyedik helyet vívta ki magának és végeredményben csak rosszabb gólaránnyal szorult Bölcske mögé. A nyugati csoportban is óriási küzdelem folyt egész éven át, ahol csak az utolsó mérkőzésen tudta Gyönk bebiztosítani megyebajnokságba jutását. A gyönki vezetők szerint bizakodva tekinthetnek a jövő évi megyebajnokság elé, mert több játékosuk leszerelt, ugyanakkor erősítésre is van lehetőségük. A második helyen végzett cikói csapatot teljesen megfiatalították, a csapat egységes, kialakult a játékstílus. A Bonyhádi Petőfi a harmadik helyen végzett, mely szép eredménynek számít. Ennél még jobb eredményt érhetnek el az elkövetkező bajnokságban, ha egy-két rossz szellemű játékost kihagynak és helyüket fiatalokkal töltik be. Ozora szereplése is Dalmanddal együtt kellemes meglepetést okozott. Az ifjúsági csapatok közül Sióagárd és Gyönk szerezte meg a bajnoki címet. Az ifjúsági bajnokságot az jellemezte, hogy a játékosok fokozatosan magukra találtak, mérkőzésről mérkőzésre jobb teljesítményt nyújtottak és a bajnokság utolsó mérkőzésein már jó játékot is láthatott a közönség. Ez is bizonyítja; érdemes az ifjúsággal, az utánpótlással foglalkozni. Sportszerűség szempontjából nem volt különösebb probléma. Megállapítható, hogy a nyugati csoportban sportszerűbb keretek között folyt a küzdelem, mint a keletiben, annak ellenére, hogy súlyos rendzavarásra vagy hasonlóra a keleti csoportban sem került sor. Inkább késések okozták, illetve zavarták a sportszerű légkört. A bajnokság végeredménye: Keleti csoport: Felnőttek: Jogos a büszkeségük A györei sportkör tagsága büszkén mutatja minden idegennek a sporttelepen épült új öltözőt. Büszkék rá, mert erre minden ok megvan, mert nemcsak szemre szép, hanem célszerű is, az igényeknek tökéletesen megfelel. Az öltöző társadalmi munkában épült. Az anyagot a községi tanács biztosította, közel 30 ezer forint értékben. A megyei TS elnöksége 21 ezer forintot hagyott jóvá és utalt át építkezésre Győrének. A község lakói, élükön a sportolókkal, 30 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A szervezést Bodony Béla sportköri elnök látta el, de aktívan is kivette részét az építkezésből: 224 órát dolgozott. Dolgoztak az önkéntes rendőrök, a munkásőrség tagjai, a KIS Z- esek és a sportolók egyaránt. Ezért érzi magáénak az új öltözőt az egész község. 1. Tengelic 20 16 3 í 78:29 ó'2. Dunaföldvár 20 13 4 ? 59:18 30 3. Bölcske 20 11 2 7 52:36 24 4. Sióagárd 20 11 2 7 44:36 24 5. Szedres 20 9 2 9 40:59 20 6. Sz. Dózsa IT. 20 8 3 9 66:33 i9 7. D. szentgyörgy 20 7 4 9 31:32 17 8. Kanacs 20 8 12 19:57 16 9. öcsény 20 5 4 11 30:69 13 10. Decs 20 5 2 13 22:41 12 11. Gerjen 20 2 4 14 26:57 7 Ifjúságiak: 1. Sióagárd 20 16 2 2 63:14 34 2. Dunaföldvár 20 16 — 4 97:23 n 3. Bölcske 20 13 3 4 39:31 29 4. Szedres 20 13 2 5 67:40 28 5. Sz. Dóssá 20 13 1 6 56:29 27 6. Tengelic 20 7 3 10 51:50 17 7. öcsény 20 7 2 11 27:61 16 8. D. szentgyörgy 20 4 4 12 29:44 12 9. Gerjen 20 3 3 14 21:52 9 10. Kanacs 20 4 1 15 18:72 9 11. Decs 20 3 1 16 19:71 7 Nyugati csoport: Felnőttek: 1. Gyönk 16 10 3 3 62:25 23 2. Cikó 16 11 — 5 56:26 22 . 3. B. Petőfi 16 7 5 4 41:25 19 4—5. Dalmand 16 8 2 6 44:38 18 4—5. Ozora 16 7 4 5 44:38 18 6. Győré 16 6 2 8 42:31 14 7. Szakcs 16 5 6 5 28:32 14 x 8. Zomba 16 4 3 9 33:64 U 9. Szakály 16 1 1 14 17:88 3 Ifjúságiak: 1. Gyönk 16 11 1 4 47:18 23 2. Cikó 16 10 3 3 37:15 23 3. Ozora 16 9 4 3 42:22 22 4. B. Petőfi 16 7 3 6 40:37 17 5. Dalmand 16 8 1 7 27:27 17 6. Szakcs 16 5 4 7 21:28 14 7. gomba 16 5 2 9 30:45 12 8. Szakály 16 4 2 10 20:39 10 9. Győré 16 3 — 13 13:46 6 x=b ünfetőpontrlevonáa LDTT Haltuk Marci szerencséje — Tulajdonképpen a rendező Markos Miklós tette olyanná ennek a kis műnek a szövegét, hogy maguk a szereplők is rögtön lelkesedtek érte — mondja Tersánszky J. Jenő, az író, Kakuk Marci „szülőatyja". — Markos Miklós egészen az én szövegemből állította össze a darabot. Egyetlen idegen szót sem hallunk benne, csak az én eredeti szövegemet. A regényíró, a szerző vallomása jelzi talán legjobban annak a munkának a sikerét, amelyet a televízió az ismert regény egyik legmulatságosabb részének megelevenítésével ért el. A főhőst, Marcit bizonyára nem kell bemutatni, hiszen „születése” óta oly sok vidám históriával tette ismertté a nevét, hogy valósággal jelképpé lett. „Ez is olyan Kakuk Marci" — mondják némelyekre. S a mondat mögött az áll: az illető nem ért a fészekrakáshoz, de nagyon szeretne otthonra lelni. A munkáért soha nem töri magát, de állandóan pénzhez alcar jutni. Nem kíván házasodni, de igen erősen vonzódik a nőkhöz. És mindezeken kívül csak egy valamit szeret jobban: a kötetlen, független szabad életet. Ez az oka, hogy nem ül meg soha, sehol, sokáig egy helyben és csak mindig annyija van, amennyi egy kezében elfér. És minden mezitlábassága, nincslelensége, nyomorúsága, otthontalansá- ga ellenére is — megél, méghozzá egészségben és vidám szívvel, jókedvvel felfogva az élet rezdüléseit. Az ilyen embert aztán kétszeresen éri, ha éri a szerencse. Hiszen minden apró, kicsi szerencsének is szívből Híd örülni. Hát még a 20 pengőnek! Éi a húsz pengő hozza meg Marci szerencséjét. Ennyit ígértek ugyanis a Méltóságosék az elveszett medalion becsületes megtalálójának. Hogy ki volt aki rátalált és visszaadta?! Hát, annyi bizonyos, hogy a húsz pengőt végül Marci kapta és költötte is el nagyha- marjában, ostobán, éppen úgy, mint azt más esetekben is tette. A rendező és forgatókönyvíró Markos Miklós munkáját még a szerző is dicsérte, s ebben a dicséretben a televíziónéző is osztozhat vele. így megelevenedve, mivel érzékletesebb, megfoghatóbb — talált igazán utat mindenki szívéhez Kakuk Marci. Minden dologkerülése, szertelensége, csalafintasága és csapodársága ellenére is igazán rokonszenves, kedves figura. S ha a rendezői munkát dicsérjük, talán érdemes kiterjeszteni azt a szereplők, s elsősorban Kakuk Marci kiválasztására is. Koncz Gábor, — olyan igazi Kakuk Marci, mint annak idején Soós Gábor Ludas Matyi alakítása. Aki ezután olvassa Marci viszontagságos életútját, annak Koncz Gábor alakítása, — hamis tekintete, ravaszkás mosolya, könnyed semmiből élése, furfangos észjárása, termete, hanyag eleganciával hordott rongyai — eleven képet ad a mű élvezéséhez. Partnerei: Szemes Mari, Rozi és Pongrácz Imre, Soma szerepében hasonlóan jó alakítást nyújtottak. Csuriné alakítóján, Fónay Mártán és a kertészt megformáló Horváth. Józsefen is látszott, hogy játékos kedvvel, derűs szívvel, minden mesterkéltség, erőltetettség nélkül oldották meg a rájuk bízott szerepet. A színészeken valami olyasfélét lehetett felfedezni, mintha a bohókás történetet saját gyönyörűségükre adták volna elő. S ez a jókedv, — könnyen átragadt a nézőre is. A „Tűvétevők” és az „Énekes madár” mellé méltán sorakozik „Kakuk Marci szerencséje" is. A népi életképek megelevenítése a képernyőn, — igazán helyes kezdeményezés volt. Hogy mennyire, azt a már bemutatott néhány darab sikere bizonyítja. MÉRY ÉVA 1000 játékból választhat a IÁ T ÉKKI Á LLÍT ÁSÓN Szekszárdon, a GARAY SZÁLLÓ nagytermében december 1-iől 4-íg Tanácsadás, árubemutatás, sorsolás Tekintse meg! Belépés díjtalan ! Szeretettel várják a játékbolt dolgozói! (6)