Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-03 / 285. szám
WSG. tJecemSer 3. VOTNA MEGYEI NÜPÜ.TSÄG 1 (Folytatás a 2. oldalról.) A mezőgazdasági és. élelmiszer- ipari export a múlt évihez képest előreláthatóan mintegy öt százalékkal nő. A jelentős belvízkárok ellenére jól sikerült a kenyérgabona termelése, a búza termésátlaga kát. holdanként 12,4 mázsa lett. A kenyérgabona felvásárlási tervét túlteljesítettük. A kukorica termésátlaga meghaladja a 17 mázsát, a cukorrépáé 185 mázsa, a burgonyáé 65 mázsa lett. A zöldségfélék hozama is magasabb a tervezettnél. A kedvező burgonya-, zöldség- és gyümölcstermés eredményeként nőtt a kínálat, a szabadpiaci felhozatal. Ezért — az alacsonyabb szabadpiaci árak eredményeként — a lakosság kiadásai ezekből a cikkekből, az idei évre számításba vett árakhoz képest több, mint 300 millió forinttal kisebbek. Befejezésül Fehér Lajos hangsúlyozta: — Szövetkezeti parasztságunk, mezőgazdasági dolgozóink és vezetőink munkájukban továbbra is bizton számíthatnak a párt, a kormány és az egész társadalom legmesszebbmenő támogatására! Fehér Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után Tömpe István, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése A mandátumvizsgáló bizottság megbízatásának megfelelően munkáját elvégezte és jelenti a kongresszusnak: A Központi Bizottság határozata alapján a budapesti, a megyei és a fegyveres erők pártértekezletein 559 szavazati és 49 tanácskozási jogú küldöttet választott meg. A kongresszuson jelen van 554 szavazati jogú küldött, a kongresszus tehát határozatképes. A hiányzó küldöttek igazoltan vannak távol. A kongresszus küldötteit felelős megbízatásukra a pártértekezletek gondosan választották ki és készítették elő. A küldöttek valamennyien részt vettek a. Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek vitáiban, a pártértekezletek eszmecseréiben. Jól ismerik a párttagság és a párton- kívüliek véleményét, lelkiismeretesen dönthetnek a szocialista építés — itt, a kongresszusi beszámolókban javasolt —, soron következő feladatairól. A jelentés ezután a szavazati jogú küldöttek legfontosabb adataiból összeállított statisztikával mutatta ki, hogy a kongresszuson minden réteg (a termelő munkában részt vevő fizikai dolgozó — üzemi munkás és tsz-tag —, gazdasági vezető, értelmiségi foglalkozású — tudóst, mérnök, orvos, pedagógus, író, újságíró, jogász —, állami, államigazgatási, társadalmi és tömegszervezeti vezető, a fegyveres erők tagjai, pártfunkcionárius munkás) képviselve van. A jelentés szerint a küldöttek .16,8 százaléka nő, és 83,2 százalék férfi; az életkor szerinti statisztika megmutatja, hogy minden korosztály képviseletet kapott. A szavazati jogú küldöttek 15,2 százaléka már a felszabadulás előtt tagja volt a pártnak. 1944— 1956. között a küldöttek 76,4 százaléka lépett a pártba, 1956. után 8,4 százaléka. A VIII. és IX. kongresszus közötti fejlődés tendenciáit bizonyítja, a küldöttek párt- és állami iskolai végzettségének növekedése is. Pártiskolát 13,1 százalékkal és magasabb pártiskolát pedig 18,6 százalékkal végeztek többen; Az érettségizettek száma 6,8 százalékkal, az egyetemet és főiskolát végzettek száma pedig 9,3 százalékkal növekedett. összevetve a szavazati jogú küldöttek adatait, megállapítható, hogy a kongresszuson képviselve van a párt három generációja, társadalmunk minden dolgozó osztálya és rétege, férfiak, nőkés fiatalok. F.zek az adatok is bizonyítják, hogy pártunk a munkás- osztály, az egész dolgozó nép pártja. A jelentést a kongresszus tudomásul vette. Ezután Jedlicska Gyula, a Nóg- rád megyei Pártbizottság eüső titkára szólalt fel, aki megyéje fejlődéséről számolt be. A következő felszólaló Novobáczky Károly akadémikus, a Tudományos Akadémia tevékenységéről, "-a tudományos kutatások helyzetéről adott számot. Többek között elmondotta, hogy jelenleg az Akadémiának 34 saját intézete dolgozik a legfontosabb tudományos témák megoldásán. Beszámolt arról is, hogy az Akadémia eredményes és hasznos nemzetközi kapcsolatokat épített ki. Gyimóthi Dénes, a Pápai Járási Pártbizottság első titkára szólalt fel ezután, majd szünet után az elnöklő Korom Mihály bejelentette, hogy újabb 121 távirat és levél érkezett, s ezzel számuk összesen 1083-ra emelkedett. Az elnöki bejelentések után K. Papp József, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára szólalt fel. K. Papp József: A jövőben is teljesíteni fogjuk kommunista kötelességünket Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Tolna megye dolgozói, kommunistái nevében szívből köszöntőm pártunk IX. kongresszusát. Jó érzéssel és nem titkolt büszkeséggel töltenek el bennünket azok a nagyszerű eredmények, amelyek a Központi Bizottság határozattervezetében szerepelnek, amiről 3 beszámoló is szólt, hiszen azokban benne van megyénk dolgozóinak erőfeszítése, becsületes munkája is. Nagy biztonságot ad számunkra, hogy pártunk töretlen, következetes politikát folytat, amelynek megvalósításáért egész népünk szorgalmasan dolgozik. Szilárd meggyőződésünk, hogy csak ez a politika lehet a jövőben is az újabb sikereink legfőbb biztosítéka. A kongresszusra való készülésünk során megyénkben is sikeresen zajlottak le a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit és módosított szervezeti szabályzattervezetét tárgyaló, majd ezt követően az alapszervezeti vezetőséget újjáválasztó taggyűlések, járási, városi pártértekezletek, valamint a megyei pártértekezlet. Nagyszerű érzés volt tapasztalni — a legkisebb alapszervezettől a megyei pártértekezletig — azt a komoly megfontoltságot és felelős mérlegelést, ami mind a helyi, mind a)z országos kérdésekkel kapcsolatosan a beszámolókból és hozzászólásokból kicsengett. Sok észrevétel, javaslat hangzott el, amelyeket számba vettünk és munkánk során figyelembe veszünk. Párttagságunk kifejezésre juttatta, hogy teljes egészében helyesli pártunk eddig folytatott politikáját, egyetértését fejezte ki e politika továbbfolytatását jelentő IX. kongresszus irányelveivel és kész az előrehaladásunk érdekében újabb erőfeszítéseikre. Tolna megye eredményei is megerősítik a Központi Bizottság beszámolójában elhangzottakat. Megyénk mező- gazdasága a II. ötéves terv ideje alatt az országos átlagnál is magasabb termelés- növekedést ért el. Az 1956— 60-as évek átlagához viszonyítva jelentősen emelkedtek a termésátlagok: cukorrépából 32, búzából 29, kukoricából 22, zöldségfélékből 8—12, őszi árpából 9 százalékkal. Az idei esztendő kivételével még nem sikerült előrelépni a napraforgó, a burgonya és a lucemaszéna termésátlagainak növelésében. Ebben az évben magas termésátlagokat takarítottunk be. Búzából 14,4, kukoricából — májusi morzsádban számítva — 19— 20, cukorrépából 190, burgonyából 72 mázsát kataszteri holdanként. Jó terméseket értünk el zöldségfélékből, közepesnél nagyobbat borszőlőből, és az előző éveknél jobb minőségű borra számíthatunk. Kedvezők a kilátásaink a jövő évre nézve is. Az őszi vetést befejeztük. Kenyér- gabona vetéstervünket némileg túlteljesítettük. Az őszi vetésű növényeink fejlődése kielégítő. Van lemaradásunk miég az őszi munkák végzésében, de a következő év jó gazdasági megalapozottságát figyelembe véve mégis bizakodóéin nézünk a jövő elé. A II. ötéves terv ideje alatt megyénkben a mezőgazdasági termékek felvásárlása az országos 29 százalékos növekedésnél jóval nagyobb, 40,8 százalékos volt. Kedvező jelenség, . hogy a felvásárolt termékekből az exporthányad évről évre növekszik. A felvásárlás eddigi eredményei alapján az ez évi felvásárlási tervünknek is jelentékeny túlteljesítésével számolunk. A II. ötéves terv idején termelőszövetkezeteink többsége gazdaságilag, szervezetileg és politikailag megszilárdult. Közös vagyonúk több mint másfélszeresére — ezen belül a tiszta és a beruházott vagyonuk ennél is nagyobb arányban — növekedett. 1962-höz viszonyítva 1965. végéig a halmozatlan termelési értékük 23,4, a gazdálkodási eredményük 15,5 százalékkal nőtt. Az egy dolgozó tagra a közösből származó részesedés ez idő alatt megyei átlagban 10 973 forintról 14 032 forintra gyarapodott. Termelőszövetkezeteink fejlődése ez évben is töretlen. A jó terméseredmények alapján a termelőszövetkezeti tagok közösből származó jövedelme nagyobb lesz az előző évinél, számításaink szerint eléri a 15—16 ezer forintot. Csökkent a gyenge termelő- szövetkezetek száma és a mérleghiányuk összege. Mindezek ellenére sem lehetünk megelégedve a gyenge termelőszövetkezetek fejlődésével. Az erősen dombos, erodált területeken gazdálkodó termelőszövetkezeteink a kedvezőtlen természeti és köz- gazdasági adottságaik miatt, a jelentős állami támogatás ellenére sem tudnak megfelelő eredményeket elérni, amelyhez nem egy esetben a gyenge vezetés és a szakapparátus gyenge munkája is hozzájárul. Termelőszövetkezeti dolgozóink nagy megelégedéssel fogadták a felvásárlási árak emelését és a szociális problémáik rendezésében tett első lépéseket. Bizalom-, mai tekintenek a pártunk által kezdeményezett intézkedések elé, várva, hogy az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével ezeket további lépések követik. Megyénk termelőszövetkezeti dolgozói nevében csak üdvözölni tudjuk a kongresszus által meghirdetett agrárpolitikai és szociális kérdések soron következő megoldását. Meggyőződésünk, hogy azok további nagy lehetőségeket biztosítanak közös gazdaságaink gyorsabb fejlesztéséhez. A termelőszövetkezeti parasztság szociális kérdéseinek rendezése pedig a paraszti múmia és a parasztság társadalmi megbecsülését növeli és kedvezően hat a termelőszövetkezeti dolgozók életkörülményeire és munkakedvére. Tolna megye, jellegét tekintve mezőgazdasági megye, de emellett az ipar súlya — ha nem is az általunk kívánt ütemben — évről évre növekszik, részben a meglévő üzemeink bővítéses rekonstrukciója révén és egyes üzemeknek a fővárosból letelepítése, valamint új üzemek létesítése útján. A II. ötéves terv időszaka alatt az ipari bázis növekedése és iparunk termelési tervének teljesítése következményeképpen megyénk ipari termelése közel megkétszereződött. Ezen belül megyénk szocialista ipara 1965-ben háromszorosát termelte exportra, mint 1960-ban. örvendetes, hogy az exporttermelésbe a minisztériumi ipar mellett a kisipari szövetkezetek és a tanácsi ipar is egyre jobban bekapcsolódik. Végül, az utóbbi években jelentős fejlődés következett be a megye építőiparában is. Az ipar fejlődése lehetővé tette, hogy az iparban foglalkoztatottak évenkénti emelkedése a korábbiakhoz képest kissé meggyorsuljon. Ez a növekedés azonban csak enyhített a megye ilyen irányú gondjain, de problémáinkat korántsem oldotta meg. A nyugdíjba menők helyére lépőkön kívül évenként körülbelül 1500 fiatal igényel új munkahelyet. Emellett folyamatosan megoldásra vár mintegy tízezer — főleg női munkaerő — munkába állítása. Ezenkívül 7—8 ezer főre tehető azoknak a száma, akik nap mint nap megyénkén kívüli munkahelyekre járnak dolgozni. Pártunk VIII. kongresszusán elfogadott vidéki ipartelepítési programmal összefüggésben Tolna megye ipari fejlődése a II. ötéves terv időszakában valamelyest meggyorsult. Ennek ellenére azok közé az iparilag elmaradott megyék közé tartozunk, ahol a II. ötéves terv ideje alatt a legkevesebb előrelépés történt. Bíztató számunkra, hogy a Központi Bizottság határozattervezete és a beszámoló is a vidék iparosításának továbbfolytatását javasolja a kongresszusnak, amivel mi a magunk részéről a legteljesebb mértékben egyetértünk. Bízunk abban, hogy megyénk e téren az eddigieknél nagyobb figyelemben részesül. . Megyei pártbizottságunk a megye általános fejlesztésének meggyorsítása és az égető foglalkoztatottsági gondjaink leküzdése érdekében a megye gyorsabb iparosítását szabta meg legfontosabb feladatának. Ehhez kérünk mi nagyobb segítséget kormányunktól, az Országos Tervhivataltól és a tárcáktól. Úgy érzem, azt sem hallgathatom el, hogy a legtöbb támogatást eddig is elsősorban az Országos Tervhivataltól, a Kohó és Gépipari, valamint a könnyűipari tárcáktól kaptuk. Megyénkben az iparosításon kívül a másik állandóan visszatérő kérdés a járási székhelyeink fejlődésének jelenlegi helyzete. Egyre inkább számolnunk kell azzal a ténnyé), hogy a városiasodási folyamat a nagyobb településű községeinkben, járási székhelyeinken is fokozatosan végbemegy. Ezért egyre élesebben vetik fel azokat a különbségeket, amelyek a város és nagyközség járási székhelyek között a beruházás, a költségvetési besorolás és legfőképpen a lakás- építkezés terén fennállnak. Tudjuk, hogy népgazdaságunk erőforrása véges, mégis azt javasoljuk, hasznos lenne vizsgálat táagyává tenni a járási székhelyek fejlesztési lehetőségeinek gyorsabb megteremtését. Végül, még a párt határozatainak a végrehajtásáról szeretnék szólni. Kétségtelenül helyes a határozattervezet azon megállapítása, hogy pártunk vezető szerepe elsősorban a helyes politika folytatása, végrehajtása alapján érvényesül. E politika konkrét feladatait pártunk határozatai szabják meg. Mi, Tolna megyei kommunisták* az elmúlt négy év során mindig arra törekedtünk, hogy megvalósítsuk pártunk VIII. kongresszusának és a Központi Bizottság határozataiból megyénkre háruló feladatainkat. Ezen az úton értük el eredményeinket. Az eredmények eléréséhez jelentős mértékben hozzájárult pártszer veink és pártszervezeteink javuló munkája, melyek egyre nagyobb önállósággal és mind helyesebben oldják meg feladataikat. Politikai munkánk gyakori hibája volt,.hogy nem mindig fordítottunk kellő gondot a határozatok megértetésére, a végrehajtás módjának egységes, értelmezésére. Esetenként a határozatok le- vitele volt lassú. Nem egyszer a végrehajtás ellenőrzése is csorbát szenvedett. Eltökélt szándékunk, hogy ezen változtatunk. Megyei pártbizottságunk a jövőben nagyobb gondot fog fordítani a határozatok egységes értelmezésére és a végrehajtás egységes gyakorlatának biztosítására, valamint a végrehajtás menetközbeni ellenőrzésére. Gyorsítani fogjuk a határozatok levitelét. Ebben nagy segítséget adna számunkra, ha a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság több határozatát a megyei párt- bizottságokon kívül megkapnák a járási és városi pártbizottságok is. Tisztelt Kongresszus! Mi, a Tolna megyei kommunisták küldöttei, megyénk kommunistái, megyénk dolgozói nevében a legteljesebb egyetértésünket fejezzük ki pártunk eddig folytatott politikájával és annak továbbfolytatását jelentő határozat- tervezetével, a Központi Bizottság két beszámolójával és a központi revíziós, valamint ellenőrző bizottságok jelentésével. Egyetértünk Központi Bizottságunknak a nemzetközi helyzetre vonatkozó állásfoglalásával, külpolitikájával, a nemzetközi munkásmozgalomhoz fűződő kapcsolatával, az egységbontókkal szembeni határozott fellépésével. A IX. kongresszusnak, az Egyesült Államok vietnami agresszióját elítélő nyilátkozatával. Egyetértünk a szocializmus felépítésére mozgósító nemzeti egységpolitika továbbfolytatásával. Népünk világnézeti, erkölcsi egységének erősítésére irányuló nevelő munkával, hogy a munkásosztály világnézete minél előbb uralkodó legyen társadalmunkban. Egyetértünk a III. ötéves terv célkitűzéseivel és az ezzel egyidejűleg bevezetésre kerülő gazdasági mechanizmusunk reformjával. Valamint azzal, hogy a lakosság életszínvonala a népgazdaság fejlődésében elért eredmények alapján emelkedjen a jövőben. Végül egyetértünk, hogy pártunk vezető szerepének növelése érdekében tegyük hatékonyabbá a pártirányítást, hogy az a mindennapos operatív gyámkodás helyett elvi, valóban politikai irányítás legyen, hogy nagyobb követelményeket támasszunk minden kommunistával szemben. Javasoljuk, hogy a IX. kongresszus emelje határozattá a beterjesztett dokumentumokat, amelyeket mi a magunk részéről örömmel. megszavazunk. Nagy lelkesedéssel, és azzal az eltökéltséggel megyünk haza a kongresz- szusról, hogy minden erőnkkel (Folytatás a 4. oldalon)
