Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-24 / 303. szám
1965. december 2%. 9 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Mezőgazdasági szakemberek kitüntetése Hitelrendezés a termelőszövetkezetekben Lehetőséget kaptak arra, hogy még inkább a gazdálkodással növeljék a tagok jövedelmét A Magyar Agrártudományi Egyesület országos választanán y á- nak üléséin, december 22-én, Budapesten kitüntettek több szakembert. A tudományok művelésében, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és termelési színvonalának növelésében kiváló mimikát végzett szakemberek közül ötöt tüntettek ki a Tessedik Sámuel emlékéremmel. Közülük egyik Szűcs Lajos, Tolna megye Tanácsa mezőgazdasági osztályának vezetője. Ö egyben a Magyar tani és termelni, amelyek külföldön és belföldön egyaránt keresettek. Másrészt attól is függ, hogyan fokozhatjuk gazdasági tevékenységünk hatásfokát, jobban kihasználva erőforrásainkat, a rendelkezésünkre álló eszközöket. Ezt a forrást csak a dolgozó emberek közös, odaadó erőfeszítése tárhatja fel, úgy, hogy mindenki töri a fejét és minden követ megmozgat a maga munka- területén, az olcsóbb, a gazdaságosabb termelés előmozdításáért. A cél: a szocialista gazdaságban rejlő hatalmas lehetőségek jobb kihasználása. Ennek fő eszköze a gazdasági mechanizmus reformja lesz, amely ebben az irányban mozgósítja mindenki érdekeltségét. A gazdaságirányítás új rendszerében mindenki számára világos és megfogható lesz annak az elvnek gyakorlati érvényesülése, hogy aki többet és jobban dolgozik, többet is kap a társadalomtól. Teljesebben megvalósul az, amit a dolgozók közvéleménye a kongresszustól is kifejezetten kívánt: a munkabér, az osztalék és ajutalom jobban kötődjék a végzett munkához, a nyújtott teljesítményhez. A kongresszus ennek a közóhajnak megfelelően elhatározta, hogy a jövőben a magasabb személyes teljesítmények alapján kell növelni a dolgozók Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének elnöke. Többen kaptak aranykoszorús jelvényt. Megyénkből Szakái László a MAE megyei egyesületének titkára és Sexmarjai Sándor megyei főagrtxnómus, az egyesület megyei szervezetének növénytermesztési szakosztályvezetője. A kitüntetéseket dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszter- helyettes, a MAE elnöke nyújtotta át. Az ülésen tanácskoztak a mezőgazdasági szakemberek soron következő feladatairól. festmények közt megtekinthető lesz nem egy Európa-hírű festő alkotása. A múzeum ezúttal több olyan képet mutat be első ízben, amelyek eddig nem voltak láthatók a nagyközönség részére. Az előjelek szerint a kiállítás kellemes ünnepi programot ígér. reálbérét, úgy, hogy jobban érvényesüljön a munka szerinti elosztás elve, a társadalmi, és az egyéni érdek szoros egységbe fonódjon össze. Ez óriási lendítőerő lesz az életszínvonal emelését megalapozó gazdasági munkánk további fejlesztése során, mert ha valami manapság bosz- szantja a szorgalmas, odaadóan dolgozó embereket, az mindenekelőtt az úgynevezett egyenlősdi, amikor a lelkiismeretes és becsületes dolgozót a jövedelem elosztásánál nem ritkán egy kalap alá veszik a lógósokkal, az im- mel-ámmal dolgozókkal, akik a maguk személyes érdekeit folyton a közösség érdekei és boldogulása fölé helyezik. A dolgozó ember akkor érzi magát jól, ha boldogulása tőle, magától függ és a valóságban érvényesül a „ki mint vet, úgy arat” elve. így alakul ez egész társadalmunk viszonylatában. Ez a tudat adja országunk dolgos népének egészséges, jó közérzetét. A párt IX. kongresszusa nagyszerű programot adott a kezünkbe a következő évekre. A követendő célokban az egész nép egyetért. Ebbe a gazdagabb és teljesebb emberi életet nyújtó holnapba jó munkánkkal váltjuk meg a belépőjegyet. BÉKÉSI JÓZSEF A Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapja, 'a Mező- gazdasági Értesítő 46. száma közli a magyar forradalmi munkásparaszt kormány 1020/1966. (XII. 8.) számú határozatát a termelő- szövetkezetek álló- és forgóeszköz- hiteleinek rendezéséről. Tolna megye több mint száz tsz-ében mind a vezetőket, mind a tagokat érthető módon közelről érinti és foglalkoztatja a határozat. Ezzel kapcsolatban kerestük fel Jerkovits Jánost, a Magyar Nemzeti Bank Tolna megyei Igazgatósága mezőgazdasági osztályvezetőjét és arra kértük, nyilatkozzon az idetartozó kérdésekről. — Budapesten a Magyar Nemzeti Bankban is feltűnt, hogy szinte már eltúlozva hangoztatták e témával kapcsolatban a körültekintést. Időnként volt az emberben olyan érzés, hogy a bankosok szívesebben vennék, ha ezzel a nagy horderejű gazdaságpolitikai kérdéssel a sajtó nem foglalkozna. Mi a magyarázata ennek a feltételezett óvatosságnak, Jerkovits elvtárs? — Nincs szó másról, csupán arról, hogy nem szeretnénk, ha a közvélemény hamis képet kapna. Ebből következik a válaszom. Indokolt a Magyar Nemzeti Bank körültekintése, de ezt felesleges félreérteni, mert mi is azt szeretnénk, ha a sajtó megfelelően foglalkozna a hitelrendezéssel. Az viszont egyetlen szervnek, intézménynek sem áll érdekében, hogy a közvéleményben esetleg a hitelrendezéssel kapcsolatban félreértések legyenek. Mire gondolok? Elsősorban a következőkre: sokan úgy vélik, hogy a hitelrendezés már most, a zárszámadások alkalmával, minden további nélkül növeli a tagok átlagjövedelmét. Mások azt hiszik, hogy itt az államnak valamiféle elvtelen támogatásáról van szó. Sem az egyik, sem a másik fel- tételezés nem felel meg a valóságnak. Úgy vélem tehát, hogy helytelen volna hurráhangulatot teremteni, oktalan pesszimizmust, vagy optimizmust kelteni az emberekben. Viszont a tényleges és helyes értékelésre a bankosok véleménye szerint is, nagy szükség van. — Ez az álláspont Jerkovits elvtárs, érthető, és elfogadható. A kellő fontossági sorrend betartása érdekében arra kérjük, mondja el, mi indokolja a hitelrendezést? — A termelőszövetkezetek vezetőit a IX. pártkongresszus óta különösképpen foglalkoztatja ez a kérdés. Nem titok, hogy régebben is sokszor szóba került az az óhaj és kívánság, hogy valamiféle rendezés indokolt és időszerű volna. Közismert, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését követően gyorsan felépültek például a szerfás épületek. Ezek még mindig az akkori értékükön szerepelnek, holott így ez ma már nem reális. Más fontos, és itt a terjedelem miatt nem részletezhető, de a tsz-ek , által jól ismert problémák szintén indokolták a hitelrendezést. Esetleg még egy dolgot megemlítenék, azt, hogy mi már a hiteleket illetően, még a gyermekeinknek is adtunk munkát, hiszen van olyan hitel, amelyiknek 1990-ig esedékes a lejárata. — A december elején megjelent kormányhatározat tehát arra ad lehetőséget, hogy az álló- és forgóeszköz-hitelek egy része a termelőszövetkezetekben törlésre kerüljön. Miért? a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozata e kérdésre pontos és kimerítő választ ad. A III. ötéves tervben a mezőgazdaság területén elhatározott célkitűzések elérése érdekében növelni kell a termelőszövetkezeti gazdálkodás hatékonyságát Olyan gazdasági fettételeket kell teremteni, amelyek mellett fokozni lehet a termelőszövetkezetek gazdaságipénzügyi önállóságát, eszközeinek eredményesebb felhasználását, vállalatszerű gazdálkodásának kifejlesztését, hogy mindezek eredményeképpen a termelőszövetkezetek jobban ki tudják elégíteni a mezőgazdasági termeléssel szemben támasztott követelményeket. — Lehetséges, hogy kissé körülményes a megfogalmazás, de ez a dolog lényege és veleje. De hát milyen hitelekről is van szó? Elsősorban a korábbi években felfüggesztett álló- és forgóeszköz- hitelekről, a felosztott tsz-ek hiteleiről, valamint az állóeszközök újraértékelése utáni fedezetlen hitelekről. Az előbb példaként már említettem a szerfás épületeket. Itt fordult elő leginkább, hogy az újraértékelés után fedezetlen lett a hitel. — A kormányhatározat tehát rendkívül nagy horderejű intézkedés. Szerves összefüggésben van az új gazdasági irányítási rendszer bevezetésével. Államunk régebben is több ízben segítette a közös gazdaságokat. Utalok az évenként megjelenő 3004-es kormányhatározatokra. Ezt a határozatot még nagyobb jelentőségűnek tartom, mert a termelőszövetkezetek a további gazdálkodásukhoz és az önállóság megteremtéséhez kaptak a hitel rendezéséhez igen nagy segítséget. Miben nyilvánul ez meg, konkrétan? Abban, hogy elsősorban a saját alapjukat növelhetik, mivel a hitelrendezés után a fennmaradó hitelállomány az állóeszközök nettó értékének helyes arányát fogja tükrözni. Vagyis: a megmaradó hitelteher arányos lesz a szövetkezet használatában lévő állóeszköz-állományával éu teherbíró képességével. A saját alapok megteremtésének előnyeit főleg a tsz-ek vezetői tudják értékelni. A gazdálkodás ugyanis jelentős mértékben megszilárdul, hiszen a jövőben a túlzott hitelteher nem köti a gazdálkodás menetét. — Tolna megyében hány termelőszövetkezetet érint a hitelrendezés és miként történik e munka gyakorlati lebonyolítása? — A tamási, a szekszárdi, a dombóvári járásban és a megye- székhelyen valamennyi tsz-t érinti a hitelrendezés. A paksi és a bonyhádi járásban két-két közös gazdaság kivételével, szintén valamennyit. Ezt azonban egy-egy termelőszövetkezet esetében, differenciáltan kell értelmezni. Az előny viszont azonos, mindegyik közös gazdaság számára. Az ezzel kapcsolatos munkák lebonyolítása, a Magyar Nemzeti Eank járási fiókjai dolgozóira hárul elsősorban és főiképpen. A kormányhatározat és az idevonatkozó utasítások, rendelkezések pontosan kimondják, hogy mit* hogyan kell végrehajtani. Ebben az esetben úgy gondolom, a dolognak az a lényege, hogy az érintett tsz-ek vezetőinek a bevonásával, december 31-ig a hitel- rendezést befejezzük. — Végül feltennénk azt a kérdést, ami feltehetően első helyen foglalkoztatja a szövetkezeti gazdákat. Milyen előny származik a hitelrendezéssel a tsz* tagokra? — A bevezetőmben már megemlítettem és most is alá szeretném húzni, hogy a hitelrendezés a tsz-eknél közvetlenül jövedelemnövekedést nem jelent. Még a gyenge tsz-ek vonatkozásában sem fogja a hitelrendezés a jövedelmet közvetlenül növelni. Elsősorban tudni kell, hogy a kormányhatározat arról is intézkedik, hogy 1967-ben már a teljes körű amortizáció kerül bevezetésre. Végső soron ez az intézkedés a gazdálkodás megszilárdulásához vezet, és a haszon itt jelentkezik majd, persze hosszabb távon, úgy, hogy létrejön a saját alapok nagyobb arányú megteremtésének lehetősége. Eddig a termelőszövetkezetekben gépi amortizációs alapot kellett létesíteni. 1967-től már épület és ültetvényamortizációs alapot *s létesíteni kell. Ezt nevezzük a teljes körű amortizáció bevezetésének. Ez a megnövekedett amortizációs befizetési kötelezettség 1967-ben mégsem fog jövel elem- csökkenést előidézni, mert a megnövekedett befizetés5 kötelezettség fedezetét a hitelrendezéssel biztosítják a tsz-ek. S ez nem kis dolog. — Ez annyit jelent, és itt kezdődik a kormányhatározat megértésénél és értékelésénél a legfontosabb követelmény, hogy a hitelrendezéssel a termelőszövetkezetek lehetőséget kaptak, hogy még inkább gazdálkodásuk révén, gazdálkodásuk alapjainak megszilárdításával növeljék a tagok jövedelmét. Az amortizációs alapra helyezett összegeket ugyams önállóan a legjobb belátásuk szerint használhatják fel, meghatározott keretek között a terme'6- szövetkezetek. Nem fog ebbe beleszólni senki. Lehetőség nyílik arra is, hogy fokozottabban érvényesüljön a termelésben az anyagi érdekeltség. — Megemlítenék még két dolgot. A rendezésbe vont hitelekből a fennmaradó összegű hitelt 1973. év végéig kell a tsz-eknek visszafizetni. E kötelezettség még a jó termelőszövetkezeteknek sem okoz nehézséget, éppen a fentebb elmondottak miatt. A hitelrendezéssel kapcsolatban még annyit jegyeznék meg. hogy a bank a jövőben a beruházási hitelek engedélyezésénél körültekintőbben jár el. Az elérendő termelési cél gazdaságossága lesz az egyik döntő szempont. Ez az elv teljes mértékben megfelel a kölcsönt kérő termelőszövetkezetnek is — mondotta Jerkovits János, a Magyar Nemzeti Bank Tolna megyei Igazgatósága, mezőgazdasági osztályvezetője. &b£. ülést tartott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának Elnöksége December 22-én délelőtt, a Kost- alkalmazottak Klubjában tartotta soros évi ülését a Szakszerve- zetek Tolna megyei Tanácsának Elnöksége. A tanácsülésen Martinika István, az SZMT titkára tájékoztatta a tanács tagjait és a meghívott vendégeket a Szakszervezetek XX. kongresszusa határozatainak végrehaj tásáróL Javul a foglalkoztatottság Uj részleget nyit a Simon tornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat Tamásiban január elején. Javában folynak az előkészületek, hogy a járási székhelyen a tervek szerint megkezdhesse működését az új labdagyártó üzem. A. telepítés jelentősége, hogy a járási székhely foglalkoztatottságának növelése mellett csökkennek a labdagyártás költségei is, mivel így olcsóbbá válik a nyersanyag és a kész termék szállítása. A Tamásiban lakó eddigi bedolgozók is a tamási új üzemrésszel kerülnek közvetlen kapcsolatba. December 21-én megegyezést Kiállítás a szekszárdi múzeumban A szekszárdi megyei múzeumban érdekes kiállítás nyílik ma, szombaton a nagyközönség részére. A múzeum tulajdonában lévő magyar képanyagból összeválogattak egy kiállításra valót, és ezt mutatják be a közönségnek. A XVIII.—XIX. századi Ezt követően a tanácsülés elfogadta a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa 1967. évi munka- programját. illetve 1967. I. félévi munkatervét. A tanácsülés befejező napirendi pontjaként megvitatták és jóváhagyták a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa Elnökségének az 1967. évi választásokkal kapcsolatos intézkedési tervét. írtak alá a Hogy eszi Textilfeldolgozó Vállalat és a Simontor- nyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó vezetői. A megállapodás szerint a hőgyészdek tamási paplanüzemének Hőgyészre történő költöztetése után, átveszi a simontor- nyai tanácsi vállalat a korábban paplankészítést végző 27 tamási munkást új labdagyártó üzeméhez. A tervek szerint a labdagyártó üzem mintegy száz munkással működik, két műszakos termeléssel. E száz benti munkás mellett növekszik a bedolgozó munkát saját otthonukban végzők száma is. \
