Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-24 / 303. szám

1965. december 2%. 9 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Mezőgazdasági szakemberek kitüntetése Hitelrendezés a termelőszövetkezetekben Lehetőséget kaptak arra, hogy még inkább a gazdálkodással növeljék a tagok jövedelmét A Magyar Agrártudományi Egyesület országos választanán y á- nak üléséin, december 22-én, Bu­dapesten kitüntettek több szak­embert. A tudományok művelésében, a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésében és termelési színvona­lának növelésében kiváló mimikát végzett szakemberek közül ötöt tüntettek ki a Tessedik Sámuel emlékéremmel. Közülük egyik Szűcs Lajos, Tolna megye Taná­csa mezőgazdasági osztályának vezetője. Ö egyben a Magyar tani és termelni, amelyek kül­földön és belföldön egyaránt ke­resettek. Másrészt attól is függ, hogyan fokozhatjuk gazdasági te­vékenységünk hatásfokát, jobban kihasználva erőforrásainkat, a rendelkezésünkre álló eszközöket. Ezt a forrást csak a dol­gozó emberek közös, odaadó erő­feszítése tárhatja fel, úgy, hogy mindenki töri a fejét és minden követ megmozgat a maga munka- területén, az olcsóbb, a gazdasá­gosabb termelés előmozdításáért. A cél: a szocialista gazdaságban rejlő hatalmas lehetőségek jobb kihasználása. Ennek fő eszköze a gazdasági mechanizmus reform­ja lesz, amely ebben az irány­ban mozgósítja mindenki érde­keltségét. A gazdaságirányítás új rendszerében mindenki számára világos és megfogható lesz annak az elvnek gyakorlati érvényesü­lése, hogy aki többet és jobban dolgozik, többet is kap a társa­dalomtól. Teljesebben megvalósul az, amit a dolgozók közvéleménye a kongresszustól is kifejezetten kí­vánt: a munkabér, az osztalék és ajutalom jobban kötődjék a vég­zett munkához, a nyújtott telje­sítményhez. A kongresszus ennek a közóhajnak megfelelően elhatá­rozta, hogy a jövőben a maga­sabb személyes teljesítmények alapján kell növelni a dolgozók Agrártudományi Egyesület me­gyei szervezetének elnöke. Töb­ben kaptak aranykoszorús jel­vényt. Megyénkből Szakái László a MAE megyei egyesületének tit­kára és Sexmarjai Sándor megyei főagrtxnómus, az egyesület megyei szervezetének növénytermesztési szakosztályvezetője. A kitüntetéseket dr. Soós Gá­bor földművelésügyi miniszter- helyettes, a MAE elnöke nyújtot­ta át. Az ülésen tanácskoztak a mezőgazdasági szakemberek so­ron következő feladatairól. festmények közt megtekinthető lesz nem egy Európa-hírű festő alkotása. A múzeum ezúttal több olyan képet mutat be első ízben, amelyek eddig nem voltak lát­hatók a nagyközönség részére. Az előjelek szerint a kiállítás kel­lemes ünnepi programot ígér. reálbérét, úgy, hogy jobban ér­vényesüljön a munka szerinti el­osztás elve, a társadalmi, és az egyéni érdek szoros egységbe fo­nódjon össze. Ez óriási lendítő­erő lesz az életszínvonal emelé­sét megalapozó gazdasági mun­kánk további fejlesztése során, mert ha valami manapság bosz- szantja a szorgalmas, odaadóan dolgozó embereket, az mindenek­előtt az úgynevezett egyenlősdi, amikor a lelkiismeretes és becsü­letes dolgozót a jövedelem el­osztásánál nem ritkán egy kalap alá veszik a lógósokkal, az im- mel-ámmal dolgozókkal, akik a maguk személyes érdekeit foly­ton a közösség érdekei és bol­dogulása fölé helyezik. A dolgozó ember akkor érzi magát jól, ha boldogulása tőle, magától függ és a valóságban érvényesül a „ki mint vet, úgy arat” elve. így alakul ez egész társadalmunk viszonylatában. Ez a tudat adja országunk dolgos népének egészséges, jó közérze­tét. A párt IX. kongresszusa nagyszerű programot adott a ke­zünkbe a következő évekre. A követendő célokban az egész nép egyetért. Ebbe a gazdagabb és teljesebb emberi életet nyújtó holnapba jó munkánkkal váltjuk meg a belépőjegyet. BÉKÉSI JÓZSEF A Földművelésügyi Miniszté­rium hivatalos lapja, 'a Mező- gazdasági Értesítő 46. száma köz­li a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány 1020/1966. (XII. 8.) számú határozatát a termelő- szövetkezetek álló- és forgóeszköz- hiteleinek rendezéséről. Tolna megye több mint száz tsz-ében mind a vezetőket, mind a tago­kat érthető módon közelről érinti és foglalkoztatja a határozat. Ez­zel kapcsolatban kerestük fel Jerkovits Jánost, a Magyar Nem­zeti Bank Tolna megyei Igazga­tósága mezőgazdasági osztályve­zetőjét és arra kértük, nyilatkoz­zon az idetartozó kérdésekről. — Budapesten a Magyar Nemzeti Bankban is feltűnt, hogy szinte már eltúlozva han­goztatták e témával kapcsolat­ban a körültekintést. Időnként volt az emberben olyan érzés, hogy a bankosok szívesebben vennék, ha ezzel a nagy hord­erejű gazdaságpolitikai kérdés­sel a sajtó nem foglalkozna. Mi a magyarázata ennek a fel­tételezett óvatosságnak, Jerko­vits elvtárs? — Nincs szó másról, csupán arról, hogy nem szeretnénk, ha a közvélemény hamis képet kap­na. Ebből következik a válaszom. Indokolt a Magyar Nemzeti Bank körültekintése, de ezt felesleges félreérteni, mert mi is azt sze­retnénk, ha a sajtó megfelelően foglalkozna a hitelrendezéssel. Az viszont egyetlen szervnek, in­tézménynek sem áll érdekében, hogy a közvéleményben esetleg a hitelrendezéssel kapcsolatban félreértések legyenek. Mire gon­dolok? Elsősorban a következők­re: sokan úgy vélik, hogy a hi­telrendezés már most, a zárszám­adások alkalmával, minden to­vábbi nélkül növeli a tagok át­lagjövedelmét. Mások azt hiszik, hogy itt az államnak valamiféle elvtelen támogatásáról van szó. Sem az egyik, sem a másik fel- tételezés nem felel meg a való­ságnak. Úgy vélem tehát, hogy helytelen volna hurráhangula­tot teremteni, oktalan pesszimiz­must, vagy optimizmust kelteni az emberekben. Viszont a tény­leges és helyes értékelésre a ban­kosok véleménye szerint is, nagy szükség van. — Ez az álláspont Jerkovits elvtárs, érthető, és elfogadható. A kellő fontossági sorrend be­tartása érdekében arra kérjük, mondja el, mi indokolja a hi­telrendezést? — A termelőszövetkezetek ve­zetőit a IX. pártkongresszus óta különösképpen foglalkoztatja ez a kérdés. Nem titok, hogy régeb­ben is sokszor szóba került az az óhaj és kívánság, hogy valami­féle rendezés indokolt és idősze­rű volna. Közismert, hogy a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zését követően gyorsan felépül­tek például a szerfás épületek. Ezek még mindig az akkori érté­kükön szerepelnek, holott így ez ma már nem reális. Más fontos, és itt a terjedelem miatt nem részletezhető, de a tsz-ek , által jól ismert problémák szintén in­dokolták a hitelrendezést. Eset­leg még egy dolgot megemlítenék, azt, hogy mi már a hiteleket il­letően, még a gyermekeinknek is adtunk munkát, hiszen van olyan hitel, amelyiknek 1990-ig esedé­kes a lejárata. — A december elején megje­lent kormányhatározat tehát ar­ra ad lehetőséget, hogy az álló- és forgóeszköz-hitelek egy része a termelőszövetkezetekben tör­lésre kerüljön. Miért? a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány határozata e kérdésre pon­tos és kimerítő választ ad. A III. ötéves tervben a mezőgazdaság területén elhatározott célkitűzé­sek elérése érdekében növelni kell a termelőszövetkezeti gazdál­kodás hatékonyságát Olyan gaz­dasági fettételeket kell teremteni, amelyek mellett fokozni lehet a termelőszövetkezetek gazdasági­pénzügyi önállóságát, eszközei­nek eredményesebb felhasználá­sát, vállalatszerű gazdálkodásá­nak kifejlesztését, hogy mindezek eredményeképpen a termelőszö­vetkezetek jobban ki tudják elé­gíteni a mezőgazdasági termelés­sel szemben támasztott követel­ményeket. — Lehetséges, hogy kissé kö­rülményes a megfogalmazás, de ez a dolog lényege és veleje. De hát milyen hitelekről is van szó? Elsősorban a korábbi években felfüggesztett álló- és forgóeszköz- hitelekről, a felosztott tsz-ek hi­teleiről, valamint az állóeszközök újraértékelése utáni fedezetlen hitelekről. Az előbb példaként már említettem a szerfás épüle­teket. Itt fordult elő leginkább, hogy az újraértékelés után fede­zetlen lett a hitel. — A kormányhatározat tehát rendkívül nagy horderejű intéz­kedés. Szerves összefüggésben van az új gazdasági irányítási rend­szer bevezetésével. Államunk ré­gebben is több ízben segítette a közös gazdaságokat. Utalok az évenként megjelenő 3004-es kor­mányhatározatokra. Ezt a határo­zatot még nagyobb jelentőségű­nek tartom, mert a termelőszö­vetkezetek a további gazdálkodá­sukhoz és az önállóság megte­remtéséhez kaptak a hitel ren­dezéséhez igen nagy segítséget. Miben nyilvánul ez meg, konkré­tan? Abban, hogy elsősorban a saját alapjukat növelhetik, mi­vel a hitelrendezés után a fenn­maradó hitelállomány az álló­eszközök nettó értékének helyes arányát fogja tükrözni. Vagyis: a megmaradó hitelteher arányos lesz a szövetkezet használatában lévő állóeszköz-állományával éu teherbíró képességével. A saját alapok megteremtésének előnyeit főleg a tsz-ek vezetői tudják ér­tékelni. A gazdálkodás ugyanis jelentős mértékben megszilárdul, hiszen a jövőben a túlzott hitel­teher nem köti a gazdálkodás menetét. — Tolna megyében hány ter­melőszövetkezetet érint a hitel­rendezés és miként történik e munka gyakorlati lebonyolí­tása? — A tamási, a szekszárdi, a dombóvári járásban és a megye- székhelyen valamennyi tsz-t érin­ti a hitelrendezés. A paksi és a bonyhádi járásban két-két közös gazdaság kivételével, szintén va­lamennyit. Ezt azonban egy-egy termelőszövetkezet esetében, dif­ferenciáltan kell értelmezni. Az előny viszont azonos, mindegyik közös gazdaság számára. Az ez­zel kapcsolatos munkák lebonyolí­tása, a Magyar Nemzeti Eank já­rási fiókjai dolgozóira hárul el­sősorban és főiképpen. A kor­mányhatározat és az idevonat­kozó utasítások, rendelkezések pontosan kimondják, hogy mit* hogyan kell végrehajtani. Ebben az esetben úgy gondolom, a do­lognak az a lényege, hogy az érintett tsz-ek vezetőinek a bevo­násával, december 31-ig a hitel- rendezést befejezzük. — Végül feltennénk azt a kér­dést, ami feltehetően első helyen foglalkoztatja a szövetkezeti gazdákat. Milyen előny szár­mazik a hitelrendezéssel a tsz* tagokra? — A bevezetőmben már meg­említettem és most is alá szeret­ném húzni, hogy a hitelrendezés a tsz-eknél közvetlenül jövede­lemnövekedést nem jelent. Még a gyenge tsz-ek vonatkozásában sem fogja a hitelrendezés a jöve­delmet közvetlenül növelni. El­sősorban tudni kell, hogy a kor­mányhatározat arról is intézke­dik, hogy 1967-ben már a teljes körű amortizáció kerül beveze­tésre. Végső soron ez az intézke­dés a gazdálkodás megszilárdulá­sához vezet, és a haszon itt jelent­kezik majd, persze hosszabb tá­von, úgy, hogy létrejön a saját alapok nagyobb arányú megte­remtésének lehetősége. Eddig a termelőszövetkezetekben gépi amortizációs alapot kellett léte­síteni. 1967-től már épület és ül­tetvényamortizációs alapot *s létesíteni kell. Ezt nevezzük a teljes körű amortizáció bevezeté­sének. Ez a megnövekedett amor­tizációs befizetési kötelezettség 1967-ben mégsem fog jövel elem- csökkenést előidézni, mert a meg­növekedett befizetés5 kötelezett­ség fedezetét a hitelrendezéssel biztosítják a tsz-ek. S ez nem kis dolog. — Ez annyit jelent, és itt kez­dődik a kormányhatározat meg­értésénél és értékelésénél a leg­fontosabb követelmény, hogy a hitelrendezéssel a termelőszövet­kezetek lehetőséget kaptak, hogy még inkább gazdálkodásuk révén, gazdálkodásuk alapjainak megszi­lárdításával növeljék a tagok jö­vedelmét. Az amortizációs alap­ra helyezett összegeket ugyams önállóan a legjobb belátásuk sze­rint használhatják fel, meghatá­rozott keretek között a terme'6- szövetkezetek. Nem fog ebbe bele­szólni senki. Lehetőség nyílik ar­ra is, hogy fokozottabban érvé­nyesüljön a termelésben az anya­gi érdekeltség. — Megemlítenék még két dol­got. A rendezésbe vont hitelek­ből a fennmaradó összegű hitelt 1973. év végéig kell a tsz-eknek visszafizetni. E kötelezettség még a jó termelőszövetkezeteknek sem okoz nehézséget, éppen a fentebb elmondottak miatt. A hitelren­dezéssel kapcsolatban még annyit jegyeznék meg. hogy a bank a jövőben a beruházási hitelek en­gedélyezésénél körültekintőbben jár el. Az elérendő termelési cél gazdaságossága lesz az egyik dön­tő szempont. Ez az elv teljes mértékben megfelel a kölcsönt kérő termelőszövetkezetnek is — mondotta Jerkovits János, a Magyar Nemzeti Bank Tolna me­gyei Igazgatósága, mezőgazdasági osztályvezetője. &b£. ülést tartott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának Elnöksége December 22-én délelőtt, a Kost- alkalmazottak Klubjában tartot­ta soros évi ülését a Szakszerve- zetek Tolna megyei Tanácsának Elnöksége. A tanácsülésen Martinika Ist­ván, az SZMT titkára tájékoztat­ta a tanács tagjait és a meghívott vendégeket a Szakszervezetek XX. kongresszusa határozatainak végrehaj tásáróL Javul a foglalkoztatottság Uj részleget nyit a Simon tor­nyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat Tamásiban január ele­jén. Javában folynak az előkészü­letek, hogy a járási székhelyen a tervek szerint megkezdhesse mű­ködését az új labdagyártó üzem. A. telepítés jelentősége, hogy a járási székhely foglalkoztatottsá­gának növelése mellett csökken­nek a labdagyártás költségei is, mivel így olcsóbbá válik a nyers­anyag és a kész termék szállítá­sa. A Tamásiban lakó eddigi be­dolgozók is a tamási új üzem­résszel kerülnek közvetlen kap­csolatba. December 21-én megegyezést Kiállítás a szekszárdi múzeumban A szekszárdi megyei múzeum­ban érdekes kiállítás nyílik ma, szombaton a nagyközönség ré­szére. A múzeum tulajdonában lévő magyar képanyagból össze­válogattak egy kiállításra valót, és ezt mutatják be a közönség­nek. A XVIII.—XIX. századi Ezt követően a tanácsülés el­fogadta a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa 1967. évi munka- programját. illetve 1967. I. fél­évi munkatervét. A tanácsülés befejező napirendi pontjaként megvitatták és jóvá­hagyták a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa Elnökségének az 1967. évi választásokkal kapcsola­tos intézkedési tervét. írtak alá a Hogy eszi Textilfel­dolgozó Vállalat és a Simontor- nyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó vezetői. A megállapodás szerint a hőgyészdek tamási paplanüze­mének Hőgyészre történő költöz­tetése után, átveszi a simontor- nyai tanácsi vállalat a korábban paplankészítést végző 27 tamási munkást új labdagyártó üzemé­hez. A tervek szerint a labdagyártó üzem mintegy száz munkással működik, két műszakos termelés­sel. E száz benti munkás mellett növekszik a bedolgozó munkát saját otthonukban végzők száma is. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom