Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-23 / 302. szám

TOLNA MCOYW NEPfl.TSAG 1966. december 23. „Mindenki nevelő, aki a sportmozgalomban dolgozik16 Ülést tartott az MTS Tolna megyei Tanácsa Tegnap délelőtt Szekszárdon, a rig* megyeháza nagytermében került sor az MTS Tolna megyei Tanácsának ülésére. Ezen elsősorban az MTS irányelveinek megtárgyalására került sor. Az MTS képviseletében Elbert György osztályvezető, a megyei párt- bizottság képviseletében Vaszkó La­jos, a PTO munkatársa jelent meg. A vitaindító referátumot Varga István, a Tolna megyei TS megbí­zott elnöke tartotta. Többek között ezeket mondotta: — Mindenekelőtt újra fel kell Idéz­ni az MSZMP testnevelési és sport­téziseinek célkitűzéseit, mely sze­rint a szocialista testnevelés — és sportmozgalom fő célja, hogy sa­játos eszközeivel hozzájáruljon a szocialista társadalom felépítésé­hez és védelméhez. Ennek értelmében a testi nevelés spe­ciális eszközeit felhasználva, hatnunk kell a nevelés másik négy területével <— az értelmi, erkölcsi, esztétikai ne­velés és a politikai képzéssel — szoros összhangban. Természetesen a nevelési hatások nem egyedül a szakosztályok, vagy a sportegyesület részéről érik a sportolót, hanem a család, az iskola, a KISZ, a mun­kahely, a szakszervezetek, a honvéd­ség és a munkahely is nevel, és a sportmozgalommal együttesen fele­lős, ha a sportoló neveléséről van szó. — Az utóbbi években előre léptünk, mégis meg kell állapítani, hogy a mozgalomban dolgozók előtt a ne­velői tevékenység gyakorlati alkal­mazása terén sokszor hiányzott a tudatosság. Még sokszor felszínre jut, a rosszul értelmezett helyi ér­dekek miatt a szocialista erkölcs kö­vetelményeinek a semmibevevése. Sportvezetőink, edzőink között is van, aki nem hasznosította a szo­cialista embernevelésben az irány­elveket. Elnézték, hogy néhányan a spor­tot anyagi érvényesülésre hasz­nálják fel, vagy alacsonyabb sport­teljesítmény mellett az élvonal­belieknek járó kedvezményeket harcoltak ki. — Be kell vallani, mi is követ­tünk el hibát: elnéztük, hogy néhány helyen a sportmunka területén ko­molytalanság üsse fel fejét. Vétet­tünk hibát a káderképzés rendszeré­ben is, ahol. a pedagógiai ismerete­.ket nem a gyakorlati tevékenység­hez alkalmazva adtuk tovább. Kam­pányszerűen próbáltunk előrelépni és így nem tudtunk lépést tartani a fejlődéssel. A sportolók világnézeti nevelése nemcsak az iskolákban folyik, a z iskola után ebben a munkában a sportvezetőknek is részt kell vállalni. A világnézet megfelelő kialakítása a közvetlen sporteredmények növelése érdekében is rendkívül hasznos. Be­szélgessünk, vitázzunk olyan dol­gokról sportolóinkkal, melyből meg­tudják, és meg is győződnek arról, hogy nemcsak megismerni kell a világ jelenségeit, dolgait, hanem meg is kell változtatni azokat. így pédául nem elég bizonyos dol­gokat tudomásul venni, hanem a sporteredmények növelése érdekében változtatni is kell. Nem szabad meg­jegyzés nélkül átsiklanunk a val­lásos megnyivánulások mellett sem. A sportvezetők személyes példaadás­sal, beszélgetések során vitatkozva, a meggyőződés eszközével harcoljanak az ateista nevelés megvalósításáért. Mint minden nevelői tevékenységnél, itt is rendkívül fontos, hogy a spor­tolók szavakban és tettekben azonos megnyilvánulásával találkozzanak. Nagy munkát kell végezni a szo­cialista humanizmus formálása ér­dekében. Mindent el kell követni, hogy a sportpályákon ne ellenségek, ha­nem ellenfelek álljanak szemben egymással. El kell kerülni, hogy a versenyek, mérkőzések sportszerűtlenségbe ful­ladjanak, még akkor is, ha ez a szűk helyi érdekekkel összeütközik. Elvárjuk, hogy edzőink a munka­szerződésekben vállalt kötelezettsége­ket — gyakorlati munkaidő, tovább­képzés stb. 1— tudatos fegyelemmel betartsák, hiszen ellenkező esetben már nincs erkölcsi alap, hogy az ed­zők a sportolókkal szemben köve­telményeket állítsanak. Ismételten hangsúlyozom — és ennek nagy je­lentősége van —, hogy mindenki nevelő, aki a sportmoz­galomban dolgozik, legyen az sportköri elnök, intéző, szakosz­tályvezető, edző, vagy viseljem bármilyen pozíciót. — mondotta többek között Varga István. A vitaindító referátum után dr. Kovács Károly sportorvos, Kaczián János, a KISZ MB munkatársa, Fátrai Jakab, a Bonyhádi Járási TS elnöke, Elbert György, az MTS osz­tályvezetője, Vaszkó György, az MSZMP PTO-ának munkatársa szó­lalt fel. Valamennyien a neveléssel; az edzői felelősséggel, a sport terü­letén dolgozók előtt álló feladattal fog­lalkoztak. Több javaslat hangzott el a munka megjavítása érdekében. ATLÉT1KÁNK II. A Dombóvári Vasipari Ktsz-ncl Az irodagép-javító részlegnél készült ez a felvétel, melyen Sc- cura pénztárgépet javít két első éves ipari tanuló, Szalai Mária és Horváth József. A szövetkezet presszó- és hűtőgépek javításával is foglalkozik. Havonta 250—300 készüléket javítanak. A képen előtérben Ta­vasz József és Lengyel László. Foto: Bakó Jenő Hajat vagy életet! Portugáliában a bűnözésnek új formája virágzik Tegnapi cikkünkben a futószámok­kal foglalkoztunk, ma a magasugrás­ban és a távolugrésban elért ered­ményeket vesszük vizsgálat alá. Nőt magasugrás A női magasugrás koronázatlan királynője kétségtelenül Török Sán- dorné. 1951. óta vezetjük nyilvántar­tásunkat. Már ekkor 148 centiméteres eredményt ért él. Az azóta eltelt }5 esztendő alatt mindig szerepel a ranglistákon, amely rendkívül ékesen mutatja,' hogy mennyire kimagasló egyénisége ä Tolna megyei atlétikai éleinek. Az általa 1980-ban felállí­tott 152 centiméteres csúcseredmény Női ügyességi számok i sajnos az elmúlt évben sem forgott veszélyben. Versenyzőink közül egy sem akad, akt Törökné nyomddkai- ba tudott volna lépni, és maga után tudta volna húzni a többieket. In­nen ered, hogy a női magasugrás tu­lajdonképpen 10 esztendő leforgása alatt nem sokat fejlődött. Érdekes, hogy különösen szekszárdon n-vn akadtak utódok. Hiszen 1966-ban is két bátaszéki lányt látunk a rang­lista élén: N. Kovács Éva és Felföldi Éva (mindketten még serdülő ver­senyzők) birkóztak csak meg siker­rel a 145 centiméter feletti magas­sággal. És most vizsgáljuk meg, hogy kik voltak eddig a legjobbak. Érdekes, hogy távolugrásban 1960. után, ma­gasugrásban Inkább 1960. előtt vannak az igazán nagy egyéniségek. Magasugrás: 1. Törökné (Szekszárdi D.) 152 (I960) 2. Fenyvesi (Bátaszéki VSK) 150 (1958) 3. Eördögh (Szekszárdi D.) 148 (1963) 4. N. Kovács Eva (BVSK) 147 (1966) 5—6. Felföldi (BVSK) 145 (1906) 5—6. Tamási (Dunai. Gimn.l 145 (1963) Távolugrás: 1. Cseke (Szekszárdi D.) 540 (1964) 2. Deé (Szekszárdi D.) 524 3. Virág (Szekszárdi D.) 522 4. Bárdos (Szekszárdi D.) 519 5. Hamar (Szekszárdi D.) 513 Végül nézzük, kik jöhetnek szá­mításba a Tolna megyei válogatott összeállításánál az 1966. évi eredmé­nyek alapján: Magasugrás: N. Kovács Éva és Fel­földi Éva (Bátaszék), Törökné és Sza- lay (Szekszárdi Dózsa) és esetleg a két, dunaföldvári lány Jöhet szóba, de csak akkor, ha a két szekszárdi versenyzőnél lényegesen jobb formá­ba kerülnek. .Távolugrás: Deé, Kajtár (Szekszár­di Dózsa) és Makk, valamint Martin (Bátaszéki VSK). Amikor Brazíliában, Bahia ál- lamocska egy nyomorúságos kis kunyhójában sziámi ikrek szület- tek, a babonás szülők azonnal meg akarták ölni őket, mert vi­lágra jöttüket gonosz varázsló művének hitték. A két csecsemő­nek közös alsó teste, de négy ke­ze' és két feje volt. A szomszé­dok vitték az összenőtt babákat Salvador váró:1"' k ' ’■ ’ha. Az orvosok egy fabatkái sem adtak A fiatal leányokat Portugáliá­ban az utóbbi időben mind gyak­rabban támadj áik meg ollóval fel­szerelt útonállók. Levágják a megrémült áldozatok haját, és értékes zsákmányuk csakhamar valamelyik ügyes parókakészítő műhelyébe vándorol. Nemrégiben Lisszabon külváro­sának egyik elhagyott negyedé­volna életükért, az ikrek azonban mégis életben maradtak. Azóta kilenc év telt el. Jurád és Nadir már nevető szemű, élénk kislányok. A két gyermek kü­lönböző egyéniség, más-más a gondolkodásmódjuk. A legtragikusabb az, hogy a kis Nadir szíve gyenge, az orvo­sok attól félnek négy-öt év múl­va leáll. S ha Nadir meghal, Já­ródnak is meg kell halnia. ben egy álarcos ember megtáma­dott egy 16 éves lányt. Kábító­szerbe mártott vattát tartott az orra alá, aztán levágta a hajál és elmenekült. A szülők azóta nem merik lánygyermeküket egyedül az utcára engedni. Az ötletet a divat legújabb csodabogara adta a leleményes bűnözőknek. Az utóbbi időben ugyanis ismét divatba jött a pa­róka. Noha a legtöbb műanyag­ból készül, a legdrágább és leg­keresettebb mégis a valódi haj­ból készüli Egy kilogramm ha­jért nyolcezer forintot is fizet­nek, minél hosszabbak a haj­szálak, annál értékesebb a zsák­mány. A parókakészítő egy va­lódi hajból készült, szép paró­káért ötezer forintot is elkér. Portugáliában egy egészen új iparág keletkezett, hogy az új divatnak hódoló nők hozzájut­hassanak a drága ..fejdíszhez”. 1966. évi ranglista: 1. N. Kovács Éva (Bátaszéki VSK) 2. Felföldi Éva (Bátaszéki VSK) 3. Török Séndorné (Szekszárdi Dózsa) 4. Szalay Zsuzsa (Szekszárdi Dózsa) 5. Móricz Anikó (Duhaföldvári V. L.) 6. Czobor Zsuzsa (Dunaföldvári V. L.) 147 (serdülő) 145 (serdülő) 140 (felnőtt) 140 (serdülő) 140 (ifjúsági) 140 (serdülő) Távolugrás: magasugrással ellentétben, a tá- igrás éppen az 1960-as években ásszerü fejlődést, ért el. Az üt­és években versenyzőink sikerte- 11 ostromolták az 500 centi ne­ts határt. Szüle Agnes 1952-ben fél­tőn 499 centiméteres csúeseredmé- állta az ostromot egészen 1963-17, kor Cseke Gizella személyében új atség állt a magasugrók élére, aki ín maga után húzta a többieket Míg 1963-ban Bárdos 519-et, Hanar 513-at ért el Cseke mögött. 1964-ben Cseke 540 centiméterrel állított fal új csúcseredményt, amely még ma is fennáll. Mögötte Virág 522-ig jutott el. 1965-ben már kissé leszálló ágba került ez, a versenyszám is, de még mindig négyen voltak olyanok, akik elérték, vagy túlugrották az 500 centimétert. Éspedig Cseke, Deé, Bendes és Virág. 1966-ban pedig mar csak Deé Márta tudott javítani ed i- gl legjobb)án. 1966. évi ranglista 1 Deé Márta (Szekszá-dl Dózsa) 2. Kajtár Gizella (Szekszárdi Dózsa) 3. Makk Éva (Bátaszéki VSK) 4. Martin Márta (Bátaszéki VSK) 5. Györkő Margit (Dunaföldvári ált. iák). 6. Lukács Margit (Bátaszéki VSK) 7. Schuller Teréz (Szekszárdi Dózsa) 8. Vetró Éva (Szekszárdi Dózsa) 9 Puskás Jolán (Bonyhádi Gimnázium) 10—11. Koppány Gabriella (Bonyhádi Gimn.) ío—il. Horváth ibolya (Dombóvár) 524 (serdülő) 494 (Ifjúsági) 480 (serdülő) 475 (ifjúsági) 473 (serdülői 471 (serdülő). 469 (ifjúsám' 468 (sérd ülő' 452 (serdülő) 452 (serdülő) 452 (felnőtt) Egy test — két élet

Next

/
Oldalképek
Tartalom