Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-22 / 301. szám

6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1968. december 22. Atlétikánk helyzetképe Tolna megye ismét az atlétikAban érte el a legnagyobb sikert, amikor a Magyar Atlétikai Szövetség a Tolna megyei női válogatottat beosztotta az NB I B-bé. A szövetségnek ezzel az intézkedésével újabb fejlődési lehető­ség kezdődött el és ráirányította a figyelmet arra, hogy hol tartunk je­lenleg. Közel 20 esztendő adatai állnak ren­delkezésünkre és így nem nehéz le­mérni a fejlődést és a visszafejlődést, csak az egyes évek eredményeit kell egymással szembe állítani. 100 m síkfutás: A versenyzőik által évek hosszú Női futószámok sara óta kedvelt versenyszám, amely­ben számottevő sikereket értünk el. Gahóné. Hamar, Deé, Bicskei révén az eimúit húsz esztendő alatt négy klasszisversenyzővel is rendelkez­tünk, akik országos viszonylatban is számottevő sikereket hoztak a Tolna megyei atlétika számára. 1966-ban Gahóné révén új megyei csúcsered­mény is született, bár 1965-höz viszo­nyítva lényeges fejlődésről nem be­szélhetünk. 1966-ban Gahóné, Deé és Kajtár vétette magát észre kiemelke­dő eredményekkel. Érdekes, hogy gyorsfutásban mindig a Szekszárdi Dózsa versenyzői Jártak az élen. így volt ez 1966-ban is. 1966. Évi ranglista: 1. Gahó Istvánná (Szekszárdi Dózsa) 12,1 felnőtt 2. Deé Márta (Szekszárdi Dózsa) 12,5 serdülő 3. Kajtár Gizella (Szekszárdi Dózsa) 12,8 ifjúsági 4. Formadi Anna (Szekszárdi Dózsa) 13,1 ifjúsági 5. Makk Éva (Bálaszéki VSK) 13,1 serdülő 6. Lukács Margit (Bátaszéki VSK) 13,4 serdülő 7. Trázer Ilona (Bátaszéki VSK) 13,4 serdülő 8. Szabó Ildikó (Dunaföldvári Spartacus) 13,5 serdülő 9. Trebits Zita (Szekszárdi Dózsa) 13,7 serdülő 10. Lőrincz Évá (Szekszárdi Dózsa) 13,7 ifjúsági 200 m síkfutás: A 200 méter már korántsem volt méterről. Gahóné az idén Ismét le- olyan kedvelt versenyszám, mint a faragott egy tizedet eredményéből. A 10« méter, de még a 200 méteres sík- mögötte lévő Kajtár és Formadi már futásról is ugyanazokat a pozitivu- lényegesen gyengébb. mókát lehet megállapítani, mint a 106 1. Gahó Istvánná (Szekszárdi Dózsa) 2. Kajtár Gizella (Szekszárdi Dózsa) 3. Formadi Anna (Szekszárdi Dózsa) 4. Lőrincz Éva (Szekszárdi Dózsa) 5. Martin. Márta (Bátaszéki VSK) 6. Fazekas Jolán (Bátaszéki VSK) 7. Lehöcz Júlia (Szekszárdi Dózsa) 8. Kóródi Anna (Bátaszéki VSK) 9. Török Sándorné (Szekszárdi Dózsa) 10, Péti Érika (Szekszárdi Dózsa) 25,9 felnőtt 27,1 ifjúsági 27,7 ifjúsági 29,6 ifjúsági 30.0 ifjúsági 31.1 ifjúsági 32.0 ifjúsági 32.1 felnőtt 32,5 felnőtt 33.1 ifjúsági 100 m: 1. Gahóné (Sz. Dózsa) 12,1 1966 2. Hamar (Sz. Dózsa) 12,5 1964 3. Deé (Sz. Dózsa) 12,5 1966 4. Bicskei (Sz. Dózsa) 12,7 1955 5. Cseke (Sz. Dózsa) 12,8 1934 6. Bárdos (Sz. Dózsa) 12,8 1965 7. Kajtár (Sz. Dózsa) 12,8 1966 8. Formadi (Sz. Dózsa) 13,1 1966 9. Makk (BVSK) 13,1 1966 10—11. Szüle (Sz. Dózsa) 13,2 1951 10—11. Mozolalné (Sz. Dózsa) 13,2 1961 400 m síkfutás: 1. Pintér (Sz. Dózsa) 61,2 1956 2. Bárdos (Sz. Dózsa) 62,2 1964 3. Simon (Sz. Dózsa) . 63,5 1961 4. Bányai (Sz. Dózsa) 63,7 1963 5. Hamar (Sz. Dózsa) 63,8 1964 6. Formadi (Sz. Dózsa) 63,8 1966 80 m gátfutás: 1. Szüle (Sz. Dózsa) 12,3 1953 2. Cseke (Sz. Dózsa) 12,4 1964 3. Törökné (Sz. Dógsa) 13,2 1962 4. Martin (BVSK) 13,3 1966 5. Szagri (Sz. Dózsa) 13.4 1966 Végül az 1966. évi eredmények alapján kikre lehet számítani majd az 1967 évi megyei válogatott össze­állításánál? Ml a következő keretet állítottuk össze: 100—200 és 4x100 m: Deé, Kajtár, Formadi (Szekszárdi Dózsa), Makk (Bátaszék), Lukács. Trázer (Bátaszék), Trebits, Lőrincz (Szekszárdi Dózsa). 400—800 m és 3X800 m: Formadi, Bu- dimáczné, Lehőcz (Szekszárdi Dózsa), Fazekas (bátaszék). 80 m gátfutás: Martin (Bátaszék), Szagri (Szekszárdi Dózsa). 400 m síkfutás: Ebben a versenyszámban 1951—1960 között Pintér Márta személyében klasszisversenyzővel rendelkeztünk. Azóta sem tudták megjavítani az 1985-ben felállított csúcseredményt. 1966-ban is mindössze Formadi Anna közelítette meg az élvonalat, de ő Is több mint két másodperccel maradt el a csúcseredménytől. E téren saj­nos nem is várható lényeges javulás, hiszen a 400 méterhez már kemény edzésekre van szükség, axnK a mai fiatalok közül nem sokan vállálnak. 1. Formadi Anna (Szekszárdi Dózsa) 2. Budinácz Mátyásné (Szekszárdi Dózsa) 3. Fazekas Jolán (Bátaszéki VSK) • 4. Lehőcz Júlia (Szekszárdi Dózsa) 5. Zsidó Erzsébet (Tolnai Gimnázium) 6. Horváth Katalin (Dombóvár) 7. Steiner Mária (Tamási) 8. Lovász Mária (Bonyhádi Kg. Technikum) 9. Mitró Irén (Bonyhádi Kg. Technikum) 10. Vértes Mária (Bonyhádi Kg. Technikum) 800 m síkfutás: Ebben a versenvszámban alig van tott sikerrel szerepeljen az NB I B- versényző. aki az elmúlt évben is el- ben, kiegyensúlyozott csapatra van indult volna ezen a távon. Márpedig szükség, ahhoz, hogy a Tolna megyei váloga­63,8 ifjúsági 68.0 felnőtt 71.1 ifjúsági 72.0 ifjúsági 72.2 ifjúsági 76,« ií j úsági 77.0 ifjúsági 79,5 ifjúsági 81.4 ifjúsági 85.4 ifjúsági . Formadi Anna (Szekszárdi Dózsa) . Lehőcz Júlia (Szekszárdi Dózsa) Fazekas Jolán (Bátaszéki VSK) 2:23,8 ifjúsági 2:52,8 ifjúsági 2:52,4 ifjúsági 80 m gátfutás: Itt találjuk a legszakálasabb csúcs- Cseke Gizellának sikerült 1964-ben eredményt, amelyeTszüle Agnes még csúcs közelébe kerülnie (12.4). 1953-ban állított fel. Azóta mindössze 1. Martin Márta (Bátaszéki VSK) 2. Szagri Zsuzsa (Szekszárdi Dózsa) 3. Kötődi Anna (Bátaszéki VSK) 4. Török Sándomé (Szekszárdi Dózsa) 5. Vetró Éva (Szekszárdi Dózsa) 6. Deé Márta (Szekszárdi Dózsa) 7. Kőnigh Anna (Tolnai Gimnázium) 8. Leitkám Rozália (Tolnai Gimnázium) 9. Szigeti Júlia (Szekszárdi Dózsa) 10. Schubert Györgyi (Tolnai Gimnázium) 12,2 ifjúsági 13.4 serdülő 14.5 felnőtt 15.1 felnőtt 16.2 serdülő 15.4 serdülő 15.5 serdülő 15,7 serdülő 16,4 serdülő 16.6 serdülő És most érdekességként lássuk. Ennek illusztrálására elkészítettük a hogy az elmúlt 20 esztendőnek kik 100 és 400 méteres síkfutásban, vala- voltak a kiemelkedő gyorsfutó, kő- mint a 80 m gátfutásban legjobb zéptávfutó és gátfutó egyéniségei, eredmények ranglistáját: A Paksi -Járási TS az idén is megrendezte Paks kosárlabda- bajnoiksiágát. Ezen hat női és hat férficsapat vett részt. Végere Ít­mény: Nők: 1. Gimnázium IV/a 9 pont, 2. Gimnázium Ill a 8, ?. Gimnázium Ill/b 8, 4. Kinizsi 7. 5. Gimnázium XV/b 7, 6. Gimná­zium XII c 6 ponttal. Legjobb do­bók: G»ray 123 pont, Treszl 12C, Mohai 110, Weisz 82, Kunner 77, Lukács 53 pontal. Férfiak: 1. Ki­nizsi 9 pont, 2. Gimnázium IV/b 9, 3. Gimnázium IV a 8, 4. Gim­názium III'a 8, 5. Gimnázium III b 6, 6. Gimnázium III/c 5 ponttal. Legjobb dobók: Nicki 120. pont, Gárdái 102, Grosch 73, Bán 72, Palla 70, Bodahelyi 63 pont. • • Az MTS Tolna megyei Tanácsa ma. december 22-én délelőtt tíz órakor Szekszárdon, a régi me­gyeháza nagytermében ülést tart. Napirenden szerepei: az MTS ne­velési irányelveinek megtárgya­lása. tájékoztatás a jövő évi versenynaptárról és költségvetés­ről, valamint a sportegyesületi tagkönyvcserék jelenlegi állásá­ról. A Paksi Járási TS szervezésé­ben a közeli napokban labdarú­gó-játékvezetői tanfolyam kezdő­dik. Eddig tízen jelentkeztek a tanfolyamra, melyet Szinger Fe­renc játékvezető, a járási labda­rúgó-szövetség elnöke vezet. A legnagyobb eredményt a nevelésben érte el Cikó A Cikót Termelősziövetkezeti sport­kör megtartotta év végi beszámoló közgyűlését. A sportkör elnöksége nevében Haász József sportköri el­nök ismertette a beszámolót. Vázolta az idei év eredményeit. Megállapí­totta, hogy a sportkör női röplabda­csapa lei váló eredményt ért el: a Falusi Dolgozók Spartakiáajának or­szágos döntőjén második lett. A lab­darúgócsapat a megyebajnokság B csoportjában a második helyen véj- ziett. míg az ifjúsági csapat szintén második lett, mindössze két gól vá­lasztotta el attól, hogy a bajnoki címet elnyerje. A sportkör legn.\- g> óbb sikerének azt az eredményt könyvelheti el, melyet a nevelés te­rén ért el. A cikói felnő11 labdar - góesapatból az idén nem történt ki­állítás, a játékosok sportszerűen küz­döttek, melyben nagy része van Szegedi Miklós társadalmi edzőnek is. Az elnök a továbbiakban ismer­tette a sportkör többi szakosztályá­nak munkáját, eredményét, majd a szervezeti életben történt változások­ról számolt be. Ezt követően vázol­ta a jövő évi verseny programot. A gazdasági helyzetről szólva megnyug­tatta a tagságot, hogy nincs anyagi probléma, mert jelenleg 6500 forint készpénze van a sportkörnek. Az idén állami támogatásként Ö000 forin­tot, a községi tanácstól 5000 forintot kaptak. A sportkör bálokból 4200, a sportrendezvényekből 2500 forint be­vételhez jutott. Az elnökség beszámolója után egy­más után mondták el véleményüket, tettek javaslatot a sportolók. így Kertész Agnes a röplabda csapattal kapcsolatban, Gurzó József a Kilián Testnevelési Mozgalommal kapcso­latban tett néhány javaslatot, mely­nek megszervezéséhez felajánlotta segítségét is. Stumpf József a pálya állapotát kifogásolta, míg Barabás Attila az iránt érdeklődött, hogy ki lesz a csapat edzője a következő szezonban. Szegedi Miklós, a labda­rúgócsapat társadalmi edzője öröm­mel közölte, hogy megszilárdult a ^csapatnál a fegyelem, «amit azzal ért el, hogy külön-külön foglalkozott a játékosokkal, ha kellett, a fegyelme­zetlenekét kihagyta, és akik hajla­mosak voltak a szélsőséges meg­nyilvánulásokra, a játék hevében' is figyelemmel kísérték, nehogy sport­szerűtlenségre ragadtassa magát. Kérte a játékosokat, hogy fejlesszék tovább a közösségi szellemet, mert csak így tudnak eredményt ^ felmu­tatni. A lelkes hangú sportgyűlés vala­mennyi felszólalója annak a remé­nyén ele adott kifejezést, hogy az eddigi eredményeket tovább tudják növelni és sportszerű magatartással is kivívják az edlen fél elismerését. Milliós beruházás helyett — OTTHONI MUNKA! Beváltak a kísérletek az ipari bedolgozói rendszer kiszélesítésére — mondották a Munkaügyi Minisztériumban (Budapesti tudósítónktól.) Hosz- szú esztendők óta komoly prob­lémát okoz a csökkent munka­képességűek, a családi vagy más okból csökkent munkaigényűek és a sokgyermekes anyák munká­val való ellátása. Az illetékes mi­nisztériumok rendkívül sokat tár­gyaltak már ebben az ügyben és örömmel tapasztalják, hogy a sok munka nem volt hiábavaló. Mindinkább közeledünk a meg­oldáshoz, ami szükséges is, mert 1970. után — amint ezt nekünk a Munkaügyi Minisztériumban mondották — a munkaerő-szük­séglet fokozatosan nő. Jelentősen megnő azoknak a munkavállalók­nak a száma, akik akár tanácsi, vagy szövetkezeti, de állami vál­lalatoknál is — mint bedolgozók — vállalnának otthoni munkát A bedolgozói rendszer nem is­meretien hazánkban, de szám­adatokban messze van azoktól az államoktól, amelyek már ré­gebben felfedték a bedolgozói rendszer előnyeit és azt ki is aknázták. Nálunk országosan közel 60 ezer csökkent munkaképessé­gűt, otthoni bedolgozót tar­tanak nyilván, s hivatalos megállapítás szerint; fokozó­dó gazdasági szükségesség, hogy ahol csak lehet, fel­használják ezt az otthoni munkavállaló réteget. Sok üzemben óriási beruházás szükséges ahhoz, hogy új munka- vállalókat vegyenek fel. Ehelyett, ha költségesebb is, sőt nehézkes is, hasznosabb a bedolgozó rend­szer kiszélesítése, ami lehetővé teszi a beruházások mellőzését. — Átszervezéssel — mondotta minisztériumi tájékoztatónk — még az adminisztratív munkák­ban is meg lehet honosítani a bedolgozói rendszert, mert gép­írásnál, számlalikvidálásnál, fu­varlevél-kiértékelésnél és egyéb adminisztrációs munkáknál haza is lehet vinni a munkák egy ré­szét. Sok nyugdíjas és csökkent munkaképességű, aki ezt a mun­kafajtát ismeri, szívesen keresne vele. Műszaki munkáknál más a helyzet. Ott már szakértelem szükséges, esetleg szerszámok, forrasztópákák, szóval vagy be­tanítás, vagy szaktudás. Nincs iparvállalat a fővárosban, vagy a megyékben, ahol a bedolgozói \ ________________________ r endszert megfelelő átszervezés­sel be ne lehetne iktatni, sőt, amint illetékes helyen ezt meg is állapították, ez el is kerülhe- tetlen már nálunk is. Ismerünk szövetkezeteket sőt már nagyipa­ri vállalatokat is, mint a pesti Gamma, amely már komolyan foglalkozik a bedolgozói munka kiszélesítésével, sőt kisipari szö­vetkezetek — elsősorban a mű­szer- és elektromos-iparban már szép eredményt is produkálnak ezzel. Minisztériumi tanácsra felke­restük a Budapesti Híradástechni­kai Ktsz Csengery utcai telepét, amely kiválóan szervezte meg a csökkent munkaképességűéit, nyugdíjasok és sokgyermekes anyák bedolgozói rendszerét. A ktsz-nek 328 termelő munkavál­lalója van és 67 bedolgozóba. Külön részleg foglalkozik a bedolgozók munkaellátásával, anyagszállításával és egyéb adminisztrálásával. Ük első­sorban ipari televíziókészülé­keket gyártanak, és sok száz milliós exportot bonyolítanak le. Apró műszeralkatrészeket, piciny huzalozásokat adnak ki, és olyan precíz, pontos munkát kapnak vissza, aminél jobbat az ott dol­gozó munkások sem produkálnak, öregek, családanyák dolgoznak otthon és megkeresnek otthoni munkával 1200—1500 forintot, te­hetségük, szorgalmuk, szakértel­mük szerint. Ök elsősorban nyug­díjasaikat látják el és szervezték be, de vállalták szakértelem nél­küliek betanítását is. A bedolgo­zók ipari alkalmazásával, kellő átszervezéssel megtakarították a nagyobb beruházást igénylő mű­helyek építését és majdnem négy­szeressé tették kapacitásukat. Budaörsön is hasonló ktsz mű­ködik, ott még több ipari bedol­gozót foglalkoztatnak. A Gamma is szervezi ezt a részlegét, ami­vel sok milliós beruházást tud megtakarítani és kenyeret ad majd több száz csökkent munka- képességű, vagy családi okokból otthon tartózkodó családanyának és nyugdíjasoknak. A Munkaügyi Mimisztérium ha látja is a nehézségeket, nagy jö­vőt jósol a bedolgozó rendszer kiszélesítésének. Okos szervezés kérdése az egész... Zsolnai László Az elkésett ikertestvér Az olaszországi Mon- tevechi városkában nem mindennapi eset történt. Emilio Losi 15 éves kisfiú szüle­tésétől mellkasában hordta ikertestvére embrióját, s az egy idő után megmagya­rázhatatlan okból fej­lődni kezdett. A kisfiú egy na­pon hirtelen elvisel­hetetlen fájdalmat érzett és elájult. Az orvos megállapította, hogy cl fájdalom oka epenoham, és néhány orvosságot írt elő, azok azonban nem segítettek. A kis be­tegnek láza nem volt, de a fájdalom egy percre sem hagyott alább. Úgy érezte, hogy szívét és tüde­jét vaferrü nyomja. Végül a firenzei kór­házba szállították. Az orvosok tüdőgyulla­dásra gyanakodtak, s úgy vélték, hogy a tüdőben felgyülem­lett víz okozza a fáj­dalmas nyomást. De ismét felmerült a kérdés, miért nincs a kisfiúnak láza, ami­kor a tüdőgyulladás mindig magas lázzal jár? Végül is úgy döntöttek, hogy a be­teget Achille Galli- naro sebészre bízzák. A bonyolult operá­ció két órán át tar­tott. A kórház min­den orvosa és orvos­segédje a műtőasztal mellett állt. A kis­fiút elaltatták — és sikerült megmente­niük. Mellkasában egy másfél kilós embriót találtak. Fejletlen, alaktalan volt, de idegrendszere, haja, fogai, csontja, bőre kifejlődtek. Hosszú gyógykeze­lés után Emilio egész­ségesen hagyta el ,a kórházat. Gallinaro orvos- professzor a különös esetről a következő­ket mondta: „Azelső ilyen műtétet néhány évvel ezelőtt végez­tem. Igen ritka je­lenség ez, az orvos­tudomány számára azonban nem isme­retlen. Még mindig nem sikerült azon­ban fényt deríteni arra, mi okozza? Az embrió leggyakrab­ban a szív és a tüdő között helyezkedik eh Eddig csak gyerme­keknél fejlődött ki. Ha időben nem fe­dezik fel, a növekvő embrió megállíthatja a szív és tüdő mű­ködését, esetleg rá­kot, vagy leukémiát okozhat”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom