Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-18 / 298. szám

IMG. december 18. ÍOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 v Vendégváró várak Néhány éve Tolna megyébe is eljutott az idegenforgalom szele, itt is meglebbentette az ország­világ megismerés izgalmát, szép­ségét. Az emberek azzal kezdtek foglalkozni, hogyan, s mit mutas­sunk meg az idegennek, mivel fogadjuk szép megyénkbe érkező külföldi és hazai turistákat. Az első teendő, persze itt is mint vi­lágszerte, szálloda, szállodák épít­kezése a kívánatos, azután az ide­genforgalmi hivatal, hogy gazdá­ja is legyen az ország-világ lá­tásnak... Ma már ott tartunk, hogy van olyan idegenforgalmi hivatalunk, amelyet már kezdenek megszok­ni, véleményére hallgatni, elis­merik, épült turistaszálloda a megyeszékhelyen, amelyben hat hónap óta éjszakára szinte egyet­len üres ágy sem maradt, a ven­déglátóipar a városban, a megye falvaiban is már kezd úgy tevé­kenykedni, mint az kívánatos. Tulajdonképpen az a helyzet, hogy van mit mutassunk a me­gyénkbe látogató idegennek. A Sárköz, a Kapos és Koppány menti falvak, Sióagárd, Gemenc, a Duna-mente és még felsorolni is sok a nevezetességeket, mind­mind felejthetetlen élményt kí­nál... A várak is. A Tolna megyei várak, amelyek mindegyik ha­zánk történetében jelentős helyet vívott magának. A várak közül is a legjelentősebbek: Simontor- nya, Ozora és Dunai öld vár az első a sorban, amelyek várják a látogatókat Az elmúlt hetekben arra keres­tünk választ, hogy a Tolna me­gyei nagy, többé-kevésbé épség­ben lévő várak ma mennyire al­kalmasak a látogató fogadására, mit hoz a jövő e düledező tör­ténelmi ereklyék számára. A je­len talán kicsit szomorít», de a jövő annál biztatóbb. Elsősorban is azáltal, hogy olyan emberek foglalkoznak a várak ügyével, mint dr. Gyugyi János, a megyei tanács elnökhelyettese, Berta Kálmán, az idegenforgalmi hiva­tal vezetője, Horler Miklós az Országos Műemlékvédelmi Fel­ügyelőség vezető munkatársa, az érdekelt községek tanácsi és pártvezetői. A Tolna megyei várak ügye jó kezekben van, az első lépések, amelyek folytatása révén orszá­gos idegenforgalmi nevezetesség­gé válnak a Tolna megyei várak, már megtörténtek. Október és november hónapokban két alka­lommal is a témáról a legérde- keltebb szervek képviselői meg­határozták a teendőket. A simontomyai vár ügye tu­lajdonképpen már nem ügy. A feltáró munkát jórészt már el­végezték, a leletek tudományos feldolgozása folyik. Tehát ennek befejezése után kapunk végleges választ a vár történetének rész­leteiről is. A kőművesek, iparo­sok jó tervek alapján hozzáfog­tak a vár teljes felújításához. Ezek szerint a község jelentős kulturális központjává válik a vár, mert itt kap helyet a könyv­tár, a vár- és helytörténeti mú­zeum, a kőtár és egy ajándék­bolt. Ezenkívül egy vár-borozó is épül a helyreállított hatalmas vár pincerendszerében. És a há­rommillió forintnyi felújítási munka befejező részeként, 1968- ban a községi tanács majd keze­Ozorai Pipó vára lésbe veszi, ekkor parkosítja is Az idegenforgalmi hivatal veze- a vár környékét. És lehet fogad- tőjének kezdeményezésére ta­ni a vendégeket. nácskozást tartottak a községben Pillanatnyilag ä vár fűtésének amikor is a község vezetői, a mű­megoldása körül van némi vita. velődési otthon vezetője, a járási Do mint megtudtuk a megyei ta- tanács illetékesei, a megyei ta­nácsnál, támogatják azt az el- nács építési, művelődési és terv- képzelést, hogy a várnak köz- osztálya képviselői, az Országos ponti fűtést adjanak. Ugyanis a Műemlékvédelmi Felügyelőség központi fűtés beszerelése az im- képviselője, a moziüzemi válla- pozáns épületbe, megfelelő mó- lat, a szekszárdi múzeum, a bú­don „álcázva” egyáltalán nem dapesti mezőgazdasági múzeum, lesz illúzióromboló. Ugyanakkor, a beruházási iroda, a földműves- ha a vár különböző termeit, he- szövetkezet és a Művelődésügyi lyiségeit fűteni akarnák, akkor Minisztérium képviselői vettek kéményeket kellene építeni... részt. A dunaföldvári várnál folyik Ezen a tanácskozáson az ozorai a feltáró munka. Ennek elvégzé- vár sorsát nagyvonalakban el­se után itt is hozzáfognak majd döntötték: ezek szerint itt lesz a restauráláshoz. A dunaföldvá- a község kulturális központja. A hatalmas vár, amely legnagyobb a dunántúliak közül, felújítása több mint ötmillióba kerül. Azon­ban a szép tervek, amely ellen sehonnan nem érkezett kifogás, nem valósulhatnak meg. Mind addig a várújjáépítés ügye nerrj kezdődhet el érdembelileg, amíg a termelőszövetkezet nem költö­zik ki a várból. Jelenleg ugyanis itt tárolják a tsz terményét, de az Egyetértés Tsz még bértáro­lást is végez a várban. A szak­emberek aggasztónak tartják a vár állapotát, ugyanis minden pillanatban várható, hogy a túl­terhelt födémek leszakadnak, el­fordulhat az is, hogy a várfala fényképezve. kát szétnyomja a felhalmozott ri vár sok teendőt nem ád. termény súlya... Ugyanis ez a legkisebb, viszony- Tehát Ozorán elsősorban a tsz lag az épségben maradt torony- raktározási gondját kell megol- rész felújítása, a meglévő várfal dani. Csak ezután lehet a feltá- megerősítése különösebben sok rást megkezdeni, amely eltart pénzt nem kíván. Itt a tervek sze- minden bizonnyal legalább más­rint egy helytörténeti és vármú- fél évig, ez alatt a vár felújítási zeumot, valamint eszpresszót épí- tervét elkészítenék, és a kivitele­iének a toronyba. Itt főleg or- zési tervtől számított három éven szágúton érkező vendégeket vár- belül a vár már fogadhatna ven- nak ide, de egy más elképzelés dégeket... A Tolna megyei várak szerint a hajókirándulások részit- helyreállítása, a közművelődés vevői a községnél majd megáll- szolgálatába állítása megkezdő- nak és itt pihennek... t dött. Bízunk abban, az építés, fel­Az ozorai vár helyreállítása tárás gyors ütemű folytatásának ügyében az első hivatalos lépé- lehetünk majd tanúi, sek két hónappal ezelőtt voltak. Pálkovács Jenő Allványerdőben a simontomyai vár. KLUBOK — FIATALOK yHaoeLadéii öttk&íi, oaqq itfjítsáqi ház? mikor Czakó Sándor, a decsi járási művelődési ház G7*- igazgatója a tanácsülésen beszámolt a művelődési ház munkájáról, ezt kérdezték tőle: „mi az tulajdonképpen: mű­velődési otthon vagy ifjúsági ház?” A kérdés jogos volt, mert szinte teljes egészében a fia­talok vették birtokukba a művelődési otthont. Itt nem küz­denek az ifjúsági vezetők azzal a problémával, hogy lehetne klubokat szervezni, ahol rendszeresen összejöhetnek a fia­talok. Decsen tért hódított a klubélet, és jelenleg ott tarta­nak, hogy bármelyik városban megirigyelhetnék őket. De vegyük sorra a dolgokat. A művelődési otthon kere­tén belül működik egy ifjúsági klub, ahol a fiatalok naponta összejönnek, beszélgetnek, zenét hallgatnak, játszanak. Kö­tött foglalkozást ebben az évben nem tartottak, illetve csak néhány alkalommal, aztán belátták: így nem megy. Sokan kiszivárogtak a teremből, amikor egy-egy komoly témára került sor. Czakó Sándor nem az érdektelenségben látja en­nek az okát. Sokkal inkább abban, hogy a fiatalok összeté­tele nagyon vegyes, érdeklődési kör, olvasottság, műveltség tekintetében. Általános, mindenkit érdeklő előadásokat nehéz hosszú távon szervezni, és így is csak a felszínen kell marad­janak, mert a társaság csak egy része kíváncsi részleteseb­ben a témára. — A fantáziát a szakklubokban látom — mondta Czakó Sándor, és eszerint is igyekszik szervezni a munkát. Az if­júsági klubon kívül működik a gimnazisták klubja is, ahova jórészt másodikos, harmadikos, középiskolások járnak. Itt már komolyabb dolgokról is szó esik, a klubnak egész éves munkaterve van, amelyben előre meghatározzák, mivel fog­lalkoznak. A művelődési otthon vezetőinek a szórakoztatás, a kellemes időtöltés mellett az a céljuk, hogy ézekből a fia­talokból neveljék ki az utánpótlást a különböző művészeti csoportoknak. így közülük kerülnek ki az irodalmi színpad és színjátszó csoport tagjai is. A gimnazisták klubja öntevékeny, tudnak mit kezdeni az idejükkel. A jelenlegi program: nemrégiben kezdtek hoz­zá egy farsangi vidám műsor betanulásához. A fiatalabb korosztály kedveli a „saját” klubját, amely a „14 évesek klubja” elnevezést kapta. Itt is szervezett mun­ka folyik. Rendszeresen tartanak foglalkozásokat, ahol az őket érintő legfontosabb problémákkal foglalkoznak. Szóba kerülnek filmesztétikai kérdések, a serdülőkor problémái, de gondolnak a nyolcadik osztályosok egyik legnagyobb gond­jára, a pályaválasztásra is. A 14 évesek klubjának elsődleges feladata, hogy megismertesse a fiatalokkal a művelődési há­zat, a lehetőségeket és a művészeti csoportok felé fordítsa a tanulók érdeklődését. A foglalkozásokat szellemi vetélkedők színesítik és tervezik azt is, hogy a jó idő beálltával meglá­togatnak egy laktanyát, ismerkednek a katonák életével, munkájával. Ezenkívül természetesen a játékra, szórakozásra is jut idő. Játékmestert, klubelnököt választanak maguk kö­zül, aki irányítja, szervezi az összejöveteleket. !t legkisebbek sem maradnak magukra. Az ő otthonuk a „gyermekklub”. Itt természetesen csak játék, dia­filmvetítés szerepel, általában vasárnap délelőttönként jön­nek össze. A kicsinyek kedvelik, és a szülők is szívesen en­gedik el őket, tudva, hogy jó helyen van gyermekük. A felépítés lépcsőzetes. Egyik korosztály sem érzi egye­dül magát, mindenki megtalálja az életkorának, érdeklődési körének megfelelő társaságot. A művelődési otthon vezetői­nek az a célja, hogy az „általános” ifjúsági klub egyre in­kább csak szórakoztató jellegű legyen, és ezenkívül termé­szetesen mindenki megtalálja a neki legmegfelelőbb szóra­kozási formát, a különböző klubok keretében. Ezzel még közel sincs vége a decsi művelődési házban működő klubok felsorolásának. Egyre népszerűbb lesz a „Ki mit gyűjt” klub, ahova azok a fiatalok tömörülnek, akiknek a bélyeg, érem, szalvétagyűjtés a hobbyja. Ezeken kívül he­lyi néprajzi emlékeket is gyűjtenek. Pályázatot hirdettek „Decs története” címmel, mostanáig egészen szép anyag gyűlt össze. A gyűjtőket Németh Károly tanár patronálja, segíti a fiatalokat. Beléptek a dorogi „Ki mit gyűjt?’ nemzetközi klubba, onnan is sok érdekes, értékes anyagot kapnak. A közelmúltban alakult a „legújabb” klub, az „értelmi­ségiek klubja”. Ebben jórészt felnőttek, pedagógusok, orvo­sok és más munkaterületen dolgozó értelmiségiek képvisel­tetik magukat. A művelődési otthon vezetőinek az volt a célja, hogy így kimozdítsa az értelmiséget az eddigi passzi­vitásból. A klub szervezése kedvező visszhangra talált, kel­lemes, hangulatos légkörben folyt le az első találkozás. Kö­zös téma bőven akad, és hetenként, kéthetenként egy-egy alkalommal szívesen elbeszélgetnek egymással az őket érin­tő legérdekesebb kérdésekről. A fiatalok tehát megtalálták maguknak a megfelelő szórakozási formát, elégedettek, és tudnak mit kezdeni az idejükkel. A decsi példa mutatja, hogy mennyire van ér­telme a klubok szervezésének. Itt már jóval túljutottak a kezdeten és az eredmények minden kétséget kizáróan bizo­nyítják: megérte a fáradságot. /I művelődési otthon munkatársai most azt a célt tüz- ték ki maguk elé, hogy az idősebbeket is megnyerik valamilyen formában. Szükség van erre, mert Decsen még sok az olyan középkorú, vagy idősebb ember, aki a bálok kivételével — még életében nem volt a művelődési házban. Azt szeretnék, ha legközelebb beszámolnak majd a művelő­dési munkáról, már ne kelljen az említett megjegyzést hal­lani ... D. KONYA JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom