Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-02 / 284. szám

1966. december 2. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 3 (Folytatás a 2. oldalról.) A szocializmus nem az egyén céljai és érdekei ellenére akarja érvényre juttatni a tár­sadalom érdekeit, azok har­monikus egységének megvaló­sítására törekszik. A szocialista politika nem öncélú, hanem — megfelelően a marxiz­mus—leninizmus tamásának — az emberek életkörülményeinek javítását és megvalósítását vállal­ja. Amikor ezt követjük, egy gaz­dagabb társadalom felépítésén dolgozunk, a szegénység, a nehéz, sivár élet ellen folytatunk hábo­rút. Érdekes, hogy ezt a politikát mégis jobbról is, balról is, kispol­gárinak, liberálisnak minősítik. Azt állítják, hogy közéletünkből hiányzik a nép és a munkásosz­tály érdekeiért folyó forradalmi harc. Jobboldali opportunisták és ,.baloldali” álradikólisok abban is összetalálkoznak, hogy társadal­munkat polgárosodónak minősítik, azt vetik szemünkre, hogy felad­tuk forradalmi eszméinket, nem vagyunk elég harciasak, elkényel- mesedtünk. Vannak elmaradott, primitív, másra nem képes embe­rek, akik úgynevezett keményke­zű politikát reklamálnak. Nem ve­szik észre, hogy az elvtelen meg­alkuvás az egyik oldalon, az ál­radikalizmus és a szektás maga­tartás a másik oldalon — egyaránt a valóban kispolgári. Sokszor mondjuk, hogy bonyo­lult és összetett az a kor, amely­ben élünk és azon munkálkodunk, hogy győzelemre vigyük a szocia­lizmus ügyét hazánkban. Két vi­lágrendszer vív ádáz harcot nem­zetközi méretekben, de az új és a régi küzdelme idehaza is folyik. Éllentmohdásokkal terhes az a forradalmi átalakulás, amelynek részesei vagyunk és ezek az ellent­mondások törvényszerűen jelen vannak az emberek gondolkodásá­ban, életszemléletében, ízlésében is. Harc dúl az emberekben a régi és az új ideológia között. Ebben a harcban a vezető szerep a párté, a politikáé, de jelentős feladatai vannak a tudományoknak, az iro­dalomnak, a művészeteknek is. Átmeneti korunkban a társa­dalmi problémák és az azokat hordozó emberek gondolkodása, magatartása is összetett. Az iroda­lom, a művészet sem mutathatja be életünket leegyszerűsítve, feke­te-fehéren, hanem összetetten, gyakran ellentmondásosan. Az iro­dalom, a művészetek művelői ak­kor töltik be hivatásukat, ha az új, a szocializmus és a régi világ harcában a maguk tudatformáló eszközeivel az új győzelmét segí­tik, erősítik az emberek szocialis­ta meggyőződését. A magyar irodalom, film, szín­ház, képzőművészetünk és más művészetek alkotói az utóbbi években szép eredményekkel di­csekedhetnek. Ismert költőink, filmművészetünk alkotói nemzet­közi elismerésben részesültek. Nagy az érdeklődés «z új magyar, operák, zeneoktatásunk iránt. Minden művészeti ágban erősöd­tek a szocialista vonások, általá­ban megizmosodott a magyar szo­cialista kultúra. Ezután irodalmi és művészeti problémával foglalkozott, piajd így folytatta: Végül szeretnék beszélni azok­ról a szocialista írókról, művé­szekről, párttagokról és párton- kívülielcről, akiknek problémáival — bevallom — nem foglalkozunk eleget. Ök már eddig is jelentős szocialista realista alkotásokkal, sok új színnel, mondanivalóval gazdagították a magyar kultúrát. Most nehéz feladatokkal birkóz­nak. Az a rohamos fejlődés, ame­lyen a mi társadalmunk az utób­bi évtizedben átment, a dogmák­tól megszabadult új stílus, meg­újuló eszméink és még sok egyéb, azt követeli meg tőlük Is, hogy sok tekintetben vegyék újra szám­ba a világot, fogalmazzák újra a témákat, a hősöket, a konfliktu­sokat. A legnagyobb figyelmet, a legodaadóbb törődést ők érdemlik, mert elsősorban tőlük várja a legtöbb segítséget a párt, és az olvasó, a nép, amely az irodalom* tói nemcsak szórakozást, hanem tanácsot, eligazítást vár. A rendszeres olvasók, a színház- tünkben éppen az az egészséges súlyozta: jóleső érzés, hogy a be- állásfoglalásban új javaslatokkal és mozilátogatók, a tapasztalatok jelenség, hogy szerint, mindenekelőtt olyan új al­kotásokra figyelnek fel, amelyek őszintén igyekeznek szembenézni múltunk és jelenünk problémái­val, és azokra művészileg hiteles, pártos választ adnak, Jó lenne, ha mind többen ilyen műveket igényelnének. Az emberek, a kri­tikát is tartalmazó, segítő szándé­a gazdagodással, színesedés­sel, a szélesebb tájékozódás­sal lépést tart a marxista eszmei aktivitás: szellemi éle­tünket eleven, termékeny vi­talégkör jellemzi. A fejlődés ellenére a kultúrpoli- kú, de még nem teljesen marxista tikai irányításnak többet kell se­mondanunk - JogoTaz * Baranya megyei bányászok lamok vietnami agressziója új megbízásából szólt. veszélyeket novel az egesz világ számoló úgyszólván minden olyan fordultak felelős kis- és nagy- fontosabb kérdésre kitért, ami hatalmakhoz, párttagjainkat, dolgozóinkat fog- A javaslatok közül a legidő- lalkoztátja. Kiemelte: a szocializ- szerűbb s a nemzetközi közvé- mus sikeresebb építése követelte leményt, az európai kormányokat pártunktól a gazdaságirányítási is leginkább foglalkoztatja az eu- rendszer kritikai felülvizsgáló- rópai béke és biztonság rendsze- Sát. rének előkészítésére, az európai Beszélt néhány olyan jelenség- biztonsági konferencia összehívó­ról is, ami sok bosszúságot okoz sára vonatkozó javaslat, a becsületes embereknek, majd Most, amikor az Egyesült Ál­bányászok lamok vietnami agressziója indokolatlanul türelmetlenek, — a területén is, hogy az irányítás állapította meg Szirmai István. A legyen határozottabb, következe- türelmetlenségről szólva a kriti- tesebb és az egészséges fejlődés- kákkal kapcsolatban megállapítot- nek megfelelően igényesebb. Kedves Elvtársak! Lenin a kapitalista társadalom­ta: — A türelmetlenség azért sem Ezután Szabó István, a nádud- £elet.t* az Európában, leselkedő vari Vörös Csillag Tsz elnöke veszélyekről nemcsak megieled- szólalt fel s a beszámolónak a Néznünk nem szabad hanem ep- termelőszövetkezetek megszijár- pen felszámolásukra kell toreked- dításával kapcsolatos javaslatai­nünk. A Közép-Európában élő indokolt, mert nem arról van szó, ról szólva két kultúrát nevezett val foglalkozott A következő fel­hogy ma kulturális életünkben á me.f’ ^elnyomottak es az elnyo- szólaló Havas! Ferenc a Komá; Se^á?a ^ európai béke és nem ellenséges, de nem marxista mok kultúráját. A mi tarsadal- rom megyei Pártbizottság első PfoDiemaja az európai oexe es — ------ _ munkban a két volt kultúra között titkára volt, aki többek között biztonság rendszerének letreho­n ézetek gyakrabban vagy erőtel­jesebben jelentkeznek, mint ré­gebben, hanem arról, hogy ma már más határvonalat húzott a hangsúlyozta, hogy csak a párt za*a- történelem. Munkásosztályunk ré- politikája lényegének megértésé- , közvetlenül szomszédos or- gi harci kultúráját egyesítette a vei, azonos megítélésével alapoz- , “ , együttműködésének foko­azok a korábbi évekhez viszonyít- B1 narcl Kultúráját egyesítene a vei azonos megiteiesevei aiapuz- ° mozaikszerűen a fe va nvíltabhan tűnhetnek fel A magyar es a világ kultúrájának hatjuk meg gyakorlati tevekeny- zonasavaj., mpzaiKszeruen, a le ÄÄÄS! és a cse- ESHfE arra tanítanak, hogy a nem mar- xista irányzatok elhallgattatása nem helyettesítheti a velük foly­tatott érdemi vitát, hogy admi­nisztratív betiltásuk csak eszmei az egész nép közös vagyonúvá tét- lekvés egységét. ... .... te. Ezt ápolni, fejleszteni, min- Szünet után Ilku Pál, a Poiiti- j*. ma.í . össze az összeurópai denkivel megismertetni a kommu- kai Bizottság póttagja, művelő- biztonsági rendszer, nistók feladata. désügyi miniszter elnökletével Fokozatosan csoportos együtt­Szirmai István nagy tapssal fo- folytatta munkáját a kongresz- muködesek alakulhatnak majd ki s ezekből organikusan szerveződ­elszigetelődéshez, az egyedül cél- beszéde után Rapai Gyula, szus. , , , . ...... ... , ra vezető ideológiai harc megkeni- a Baranya megyei Pártbizottság - Az első felszólaló Péter János léséhez vezet. Mai kulturális éle- első titkára szólalt, fel. Hang- külügyminiszter volt. Péter János : Magyarországot soha nem vette körül elismerőbb megbecsülés mint ma európai országok biztonságának egész rendszere. Ebben a fokozatosságban az egyik döntő jelentőségű lépés a két Németországgal szomszédos nyugati és keleti országok népei­nek egyetértése a német kérdés­re vonatkozóan. A két Németor­szág szomszédainak ehhez sok közvetlen és türelmes eszmecse­rét kell vállalniok. Ha a Német Szövetségi Köztársaság jö­— Nagy utat tettünk meg tisz- bizottságokban, amelyek az Egye- Soha nem volt a világtörténelem- Vendő kormányai nem a Német telt elvtársak, nagy utat együtt sült Nemzetek Szervezetének ben olyan főváros, mint ma Demokratikus Köztársaság rová- és külön-külön is. Nagy utat tett pénzügyi és politikai válsága meg- Moszkva, ahova a föld egész ke- sara akarnak majd kapcsolatokat meg a Magyar Népköztársaság oldásáért, az európai gazdasági rekségéről olyan bizalommal és keresni a kelet-európai országok- bonyolult és egyre bonyolultabbá együttműködésért, a dél-afrikai olyan szakadatlan sorban járná- kak maguk is hatékonyan segít- váló nemzetközi viszonyok kö- faji megkülönböztető politika fel- nak államfők, kormányfők, híva- hetik e]ő az európai biztonság zött, — kezdte beszédét Péter számolásáért, a gyarmati rend- talos és félhivatalos delegációk felé vezető út egyengetését. János. szer utolsó maradványainak ki- tanácskozásra, tervek kialakítása- ^ Központi Bizottság jelentése Jól szemlélhető összehasonlítási küszöböléséért, az új jellegű fegy- ra a legfontosabb mai nemzetkö- helyesen elemzi a mai nemzet- lehetőséget nyújt az Egyesült verkezési verseny kialakulásának zi kérdések megoldása erdekeben. közi eseményeket, világosan jelöli Nemzetek Szervezete. Ültem az megakadályozásáért, a világűr bé- Ezután arról beszélt Péter Já- ki a további külpolitikai felada- Egyesült Nemzetek Szervezeté- kés felhasználásáért küzdenek. nos hogy lényegében új erőként tokát. A Külügyminisztérium dől­nek padsoraiban 1957-bén és Budapesten tartotta ebben az év- megjelent a nemzetközi élet po- gozói, külképviseleteink vezetői 1966-ban is, közben minden esz- ben végrehajtó tanácsi ülését az romiján a „harmadik világ”, majd és tagjai sok erőt kapnak mun- tendő közgyűlésén. Tíz évvel ez- UNESCO, a világ legnagyobb ha- hangoztatta^’ hogy a nyugati ka- kájukhoz abból a bizalomból, előtt szemtanúja voltam a táj- tású és tekintélyű nemzetközi pttaiista országok egymáshoz va- amelyben a Központi Bizottság tékzó gyűlöletnek, amellyel a ma- kulturális szervezete. - - ■ • *-------1-------------------------'—-»■ -*---------“■ »*■—«*— g yarországi ellenforradalomban kudarcot vallott nemzetközi re­akció az ENSZ-ben a Magyar Népköztársaság képviselőit ócsá­rolta és megbízólevelünk elisme­rése ellen is áskálódott. Ültem ugyanazokban a padsorokban Magyarországot történelme so­rán soha nem vette körül vi­lágszerte elismerőbb megbe­csülés és tisztelettudóbb szim­pátia, mint éppen most. Most az elért eredmények pró­bennünket részesít. Megköszönve .............................. ezt a bizalmat. ígérhetem a kong­r esszusnak, hogy Népköztársasé- gunk külügyi szolgálatának tag­ló viszonya is bonyolulttá- vált. ez az új kedvező változása le­hetőségeket nyit új kezdeménye- j . párttagok és pártonkívüliek zésekre a háború veszelyenek . ’ ■ ”...............- ­csökkentése, a békés egymás mel­ebben az évben is és elnézeget- báját és az erőgyűjtés idejét él- — mondotta, tem a Magyar Népköztársaság jük — mondotta Péter János, képviselőjét a közgyűlés elnöki majd így folytatta: székében — mert mint a köz- ~ Kádár János elvtárs a Köz­gyűlés egyik alelnöke, több al- ponti Bizottság referátumában is- kalommal éppen a mi állandó mertette azokat az alapelveket, képviselőnk elnökölt, A történe- amelyek külpolitikai tevékenysé- lem enyhe igazságszolgáltatását günket meghatározzák az inter- és egybeh vaskos iróniáját fejezi nacionalista felelősség és a nem­ki az az elienkép: a múlt évben a ze*i érdekek összehangolásának Magyar Népköztársaság képvise- lehetőségében és szükségszerűsé­hűségesen állnak helyt a kong- ,,,,,, - „ resszusi . útmutatások alapján lett eles megerősítése erdekeben nemzetközi felelősségünk és nem­zeti érdekeink szolgálatában — Já­A Varsói Szerződés tagállamai mondotta befejezésül Péter bukaresti értekezletükön közös nos. Újabb testvérpárt©!* köszöntötték a kongresszust-- -------------“ t. . eében Péter János nagy tapssal foga- A következő felszólaló Franci­l téovise'lőte1 javasolta2 elsőnek az Külpolitikai tevékenységünkben dott felszólalása után Andorka szék Waniolka, a Lengyel Egye- 1 számú nolitikai bizottság elnö- ezeket az elveket alkalmazzuk kö- Magdolna, a bősárkányi általp-» sült Munkáspárt Politikai Sí­kévé' amelyik ország képviselői vetkezetesen és megalkuvás női- nos iskola tanára kapott szót, zottsaganak .agja volt. tíz évvel ezelőtt a legvadabb düh- kü]- Pak a nemzetközi helyzet időszerű rohamokkal támadták a Magyar „A szocialista országokhoz fuzo- Munkapart Politikai Bizottsága- kérdéseit elemezve rámutatott Népköztársaság küldötteit. bensőséges, baráti és testvéri nak tagja tolmácsolta partja ud- arra vi]Agbékét fenyegető ve­A Magvar Népköztársaság kaPcs°latalnk elmélyítését úgy Vozletet s oromenek adott kife- széiyre, amelyet az amerikai im­nemzetk^zi helvzíténok aíakulá- m“nkaltuk- hogy mindig kerestük, jezest, hogy a magyar nép egyre 5**^^ saae6edö vietnami nemzetközi neiyzetenek alakula a Szovjetunióval es mas testveri nagyobb sikereket er el a szó- a sa es tevekeny részvételé a nem- országokkal együtt, valamennyi cializmus építésében. A nemzet ­zetközi vitás kérdések megolda- szocialista ország együttműködését közi- helyzetről szólva bangsú- Egyre Világosabbá válik — sában beszédesen bizonyítja azt, zavaró problémák kiküszöbölését, lyozta, hogy az imperialisták, el- mondotta — hogy a vietnami amit a kommunista es munkás- s az akcióegység megteremtését sősorban az amerikaiak agresszív konfliktus megoldásának egyet- pártolt legutóbbi közös konferen- mai nemzetközi harcunk legfon- cselekedetei az utóbbi időben len útja a genfi egyezményekhez ciája 1960-ban Moszkvában így tosabb kérdéseiben. mind nyíltabbá válnak. A jelen- való visszatérés, a Vietnami De­fogalmazott meg: „Korunk fo jel- a jelenlegi bonyolult nemzet- leg kialakult helyzet megkövete- mokratikus Köztársaság és a legzetessége, hogy a szocialista közi viszonyok között sajátságos b, hogy az egész világ anti- Dél-vietnami Nemzeti Felszabadí- világrendszer az emberi társada- módon növekszik a Szovjetunió és imperialista erői egységbe tömő- tási Front jogos követeléseinek lom fejlődésének döntő tényező- általában a szocialista világrend- rüljenek és még nagyobb erővel elismerése. A szocialista őrs za­jé vé válik”. SZer nemzetközi tekintélye. Az az harcoljanak az imperializmus gok teljes mértékben szolidári­Az ENSZ-ben további új jelen- <;rő> következetesség, körültekintés ellen. sak a vietnami nép felszabadító tős munkakörökre nyílik meg es felelősségtudat, amellyel első- . .. Camacho Amílera a harcával, megadjáik és a jövő- elöttünk az ajtó. Minden nemzet- sorban a Szovjetunió támogatja a Párt Köz- 18 f°gják adni neki a közi fórumon következetesen, vietnami nép védelmi harcát az Bizottságának tagja annak szükfióges politikai és anyagi se­megalkuvás nélkül képviseljük TSE TSJSSSSSSt SStűff. ««»»* tirmiTT DéfvStSm^PeSSl IdUemégellen, amfly a vlelnaml h°®’ » vtetnaml Harcosak Müák Segítséfiünk efeadnényesiégél b-fiassi Eront ^ = Koreai Néni agresszió révén termonukleáris hazájuk földjéről a betolakodó- sajnos, gyengíti az a tény, hogy Demokratikus köztársaság, a Né- katasztrófába tudná sodorni a vi- kat. Hangsúlyozta, Kuba úgy vé- a szocialista tábor nem met Demokratikus Köztársaság 'aSot> ügyeit, s az ENSZ-beli jogai hely­reállítása érdekében síkroszál- lunk a Kínai Népköztársaságért is. Hazánk képviselői tevékenyen vesznek részt olyan nemzetközi megnövelte a népek és kor­mányok tiszteletét a szocia­lista világrendszer, ennek ke­retében elsősorban a Szovjet­unió iránt. egysé­li Vietnam megsegítése olyan gesen *&£**&'■ a „Kínai Kam­ii, Vietnam megsegítése oiyan mUTUSta part vezetőinek hibájá­elvi kérdés, amellyel haladékta- M1 rtkBrüu k(X>rdináini a lanul foglalkozniok kell a világ szocialista orezágok t9vékenysé- kommunista pártjainak és forra­dalmi mozgabnainak. (Folytatás a 4, oldalon) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom