Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-13 / 293. szám

1366. december 15. TOLNA MEGYEI NEPCJSAG 5 VÉLEMÉNYEK Szakszervezeti választások A mezőgazdasági termelés lényeges és alapvető feladata a talajvédő gazdálkodás TOLNA MEGYE ERODÁLT TERÜLETÉNEK talajvédelmi és talajjavítási problémáiról a Nép­újság keretében Bucsi Elek elv­társ olyan gondolatokat és állás- foglalásokat tett közzé, mellyel a me^ye területén dolgozó szak­embereknek egyaránt fiaglalkoz- niok kell. Az ismertetett adatok és szak­mai indokolások a mezőgazdasági termelés egy nagyon lényeges és alapvető feladatára fordították a figyelmet, mégpedig a talajvédő gazdálkodásra. E feladat, véle­ményem szerint nemcsak idő­szerű, de végrehajtásában és ál­landó gyakorlásában mind­inkább nélkülözhetetlenné váló, fontos Szakmai teendő. Mi indo­kolja e sokszor vitatott kérdés mind gyakoribb jelentkezését, a talajvédő gazdálkodás elterjeszté­sét és mindennapos gyakorlását? A mezőgazdasági termelés nagy- üzemesítése folytán — a benne rejlő lehetőségek feltárására — az elmúlt évek során a növényter­melési hozamokban mind ered­ményesebben igazolta célkitűzé­seinket. Jó néhány termelő­szövetkezeti gazdaságunk az át­szervezés óta duplájára emelte a terméshozamokat; búzából, kuko­ricából, cukorrépából, burgonyá­ból, takarmánynövényekből egy­aránt. Termelőszövetkezeti gazda­ságainak első éves terméseredmé­nyei 8—10 mázsás búzatermést, vagy 10—12 mázsás kukoricater­mést eredménye7.tek. Ma, a jól gazdálkodó nagyüze­meink 18—20 mázsás búza, vagy 20—25 mázsás májusi morzsolt kukorica termésnél tartanák, es említsem a helyenként jelentkező 13C—180 q kh átlagtermés ű bur­gonyahozamot, melyet még tavaly elérhetetlen eredménynek tekin­tettünk. Ez elismerésre pnéltó eredmény, de a továbbiakban is gazdagon bíztató lehetőségeink kialakulásának az előfeltételei l megvizsgálva megállapítottuk, me­lyek voltak azok a tényezők, amik alapján ezt elértük. ' így: a korszerű agrotechnikai módszerek helyes alkalmazása, a talaj művelés gépesítésének hatá­sa, a nagyhozamú növényfajták elterjesztése, melyek ma már zömmel uralják a szántóterüle­tünket, a műtrágyázás eredmé­nyei, a műtrágyák évről évre emelkedő mennyiségeinek hatása, a növényápolás, növényvédelem helyes és célszerű alkalmazása, nem utolsó sorban termelőszövet­kezeti parasztságunk szorgalmá­nak eredménye. A tömören felsorolt előfeltéte­lek együttes hatásán belül mégis szoros összefüggést kell közelebb­ről keresni a nagyhozamú nö­vényfajták és azok nagyobb táp­anyagigénye között. Hógy elégítettük ki ezt az igényt? Először úgy, hogy na­gyobb mennyiségű műtrágyázást alkalmaztunk, majd úgy, hogy a termőréteg kialakításával tár­tunk fel a talajból tartalékokat, végül a növényápolás és növény- védelem során a gyomok időbeni elpusztításával takarítottunk meg jelentős tápanyagmennyiséget kul­túrnövényeink számára. Szándékosan emelem ki külön a szerves trágyázást, annak szere­pét és jelentőségét, mely megíté­lésem szerint nagyobb előre­haladást nem tudott elérni — ob­jektív okok következtében. (Azo­kat nem itt kívánom felsorolni). Sajnos, üzemeink 8—Í0 éves szervesanyag-utánpótlási forgóval bajlódnak még napjainkban is. A szerves anyag szerepe a ta­lajélet kialakulásában, a talai tápanyagtartalékainak feltárásá­ban, a műtrágyák hatásfokának érvényesülésében, a talaj vízgaz­dálkodásában, a legalapvetőbb. Ha ez így van — már pedig ezt senki sem vitatja —, önmagából adódik a kérdés, hogy meddig lehet fokozni növénytermelésünk hozamait, a termőtalajok rend­szeres és gyakori szervesanyag- utánpótlása, illetve már a termő­talajban lévő szerves anyag meg­őrzése nélkül, a termőréteg eró­ziós pusztulásának tétlen szem­lélése mellett. A talaj termőrétegébe jutott szerves és szervetlen trágya1-; ugyanis hatásukat több éven ke­resztül fejtik ki, ezért azok le- mosódása a talajból anyagi vesz­teségként is jelentkezik. Először is azért, mert a mű­trágyák is és az istállótrágyák is előállítási értékükön felül, a szál­lítás és a bedolgozás költségeit is figyelembe véve, komoly össze­get képviselnek, melyét a’ férine- lésbe fektettünk bele. Másodszor nem áll rendelkezésre annyi mű­trágya és szerves trágya, hogy azt másod-, vagy harmadévenként, esetleg évenként állandó jelleggel adagoljuk. Harmadszor a talaj mélyműve­lése is jelentős költségtöbbletet eredményez. Ezért a legnagyobb könnyelműség lenne a talaj ter­mőrétegét és a benne lévő szer­ves és szervetlen hatóanyagokat kárba veszni hagyni az erózió által. Együttesen — mindezek — a termelési költség kedvező, vagy kedvezőtlen alakulására hatnak. Nyilvánvaló, hogy- e szakmai probléma elsősorban és döntően a dombvidéki gazdálkodásban je­lentkezik egyre sürgetőbben. Ezért nagyon határozottan kell állást foglalni abban, hogy az el­következő évek eredményeinek takarékos gazdálkodásának a megoldása a talaj védő gazdálko­dásban rejlik. ÍGY A MEGYEBEN MEG­INDÍTOTT talajvédelmi és talaj­javítási elgondolások időszerűek és azzal vita nélkül egyet kell érteni. Szakembereink vélemény- különbségének oka, tapasztalatom szerint elsősorban az, hogy a talajvédő gazdálkodástól teljesen különválasztják az esetenként A „Gyapjas lepke“ világcsúcsa Utött-kopott kétárbócos vitor­lásán, lerongyolódva és borostá­san hétfőn befutott a Sydney-i kikötőbe a 65 éves Francis Chi­chester brit hajós, az angol szi­getországból 108 nap alatt, 20 000 kilométernyi utat hagyva maga mögött, érkezett vállalkozásának végcéljához, s ezzel a teljesít­ménnyel világcsúcsot állított fel. Amikor a viharoktól alaposan •megtépázott kétárbócos Gipsy Moth IV. (Gyapjas lepke) méltó­ságteljesen beúszott a kikötőbe, az ott horgonyzó vízi alkalmatos­ságok kürtjeinek fülsiketítő kóru­sa köszöntötte. A várakozók tö­megében ott volt Sheila, a fele­sége. és Gües, a fia, Chichester augusztus 27-én vá­gott neki kalandos vállalkozásá­nak az angliai Plymouthban. Úgy tervezte, hogy száz nap alatt ér el — megkerülve a Jóreménység fokát — Ausztráliába, A Gyapjas lepke azonban sokszor viharba került, a kormány elromlott, vé­gül mégis minden jóra fordult, s Chichester, sértetlenül lépett partra Ausztrália földjén» szükségszerű talajjavítás tenni­valóit. Lehet vita a talajjavítás tech­nológiájában, gazdaságosságábar de abban nem, hogy esetünkben a Tolna megyei löszhátakról le­pusztult termőréteg gyors kiala­kítására is szükség van. És ha ehhez a talajjavítás útján lehet eljutni, akkor talajjavítást kell végezni, még a sokszor vitatott löszön is. A tamási járás területén a ko­rábbi évek során 2000 katasztrá- lis hold volumenében végeztünk talajjavítása munkákat, kísérlet­képpen. Ennek eredményeiből kö­zöl Bucsi Elek elvtárs elgondol­koztató megfigyeléseket Pári és Tamási községekre vonatkozóan. Ennek a 2000 katasztrális holdas talajjavítási munkának összege­zése során, a szakembereink kö­rében folyó vita lezárásaképpen kívánom elmondani a következő­ket: A talajjavítási munka meg­indulása és a kísérletileg enge­délyezett 2000 katasztrális hold javítása, a tenni akarás és a lel­kes szakmaszeretet szorgalmas törekvéséből eredt. Az elért eredményeket sem lehet letagad­ni. Alapvető hiba volt azonban az, hogy előre kidolgozott és tu­dományos kísérleti megfigyelése!, nem követték az egyéb megfigye­léseket, adatgyűjtéseket. így a talajjavítás módszere és szükségessége, valamint gazdasá­gossága körül kialakult 'vitában nem születhetett egységes állás- foglalás. TOVÁBBÁ A KÍSÉRLETEK során a talajjavítási és talaj- védelmi munkák kellően össze­hangolva nem lettek, a talajjaví­tott területeken következetes agrotechnikai eljárás nem kö­vette —, a gazdaságok részéről — az elvégzett talajjavítási, talaj­védelmi munkákat. A talajjaví­tási, talajvédelmi munkák során kialakított rétegvonalas művelés­hez, melyre a nagyüzem a lehe­tőséget a táblákialakításokka! biztosította, nem álltak és ma sem állnak rendelkezésre a meg­felelő munkagépek. Technikailag is igen sok a megoldatlan prob­léma, a munkagépek rétegvona­las üzemeltetése, a lejtőszögből eredő csúszási körülmények miatt. Hiányossága volt e mun­kának a korábbi évek során az is, hogy komplex tervek nem készültek, nem álltak rendelke­zésre. A komplex terv elkészítése elengedhetetlen feltétele a talaj- védelmi, talajjavítási munkák­nak, mert tartalmában a gazda­ságossági számítások kaikul? tív alapon —, de megközelítő pontossággal adnak tájékoztatást a költségkihatásokról, egyéb lénye­ges mondanivalója mellett. Összegezve mindezeket a fel­sorolt* problémákat, véleményem szerint a talajvédelmi és talaj- javítási feladataink kivitelezése csak akkor lehet eredményes, ha széles körű összefogás alapján készítjük elő és végezzük mind azt, melyben az adott üzem szak­emberei, a tudományos kutató- intézetek talajtani, gépkísérleti és üzemszervezési alapon érdekelve vannak. Ehhez pedig elengedhe­tetlen, hogy a felsorolt szakterü­letek állásfoglalása ne a szub­jektív vélemények alapján tör­ténjék, hanem a fejlődő mező gazdasági üzemeink igényeit ki­elégítve, konkrét kísérletekkel és vizsgálatokkal segítsenek hozzá r feladatok megoldásához. KOLOZS ISTVÁN mg. mérnök, a Tamási Járási Tanács VB mezőgazdasági osztályvezetői« előtt „Az elmúlt években jelentő­sen megnövekedett a szakszer- , vezetek társadalmunkban be­töltött szerepe. Gyorsabb, ru­galmasabb és szakszerűbb lett intézkedésük. Nőtt a szakszer­vezetek tekintélye, s ezzel pár­huzamosan politikai szervezett­sége”. E megállapításokkal a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa olyan légkört teremtett a szakszervezetek számára, amelyben az eddi­gieknél hatékonyabban érvé­nyesüt a párt irányítása, s ez­zel párhuzamosan a szakszer­vezetek önállósága. Ebben a légkörben kerül sor a közeljövőben a szakszervezeti választásokra. E választások je­lentőségét az új gazdasági me­chanizmusra való felkészülés adja. Elsősorban azért, mert az új gazdasági rendszerben, a szakszervezetekre illetve vá­lasztott vezetőire minden ed­diginél felelősségteljesebb fel­adatok hárulnak. Nagyobb ön­állóságot, a dolgozók fokozot­tabb érdekvédelmét, a termelé­kenység fokozását, az önköltség csökkentését, a rejtett tartalé­kok feltárását és még sorolhat­nánk tovább azokat a feladato­kat;, amelyek megvalósításának elősegítését az újonnan meg­választásra kerülő szakszerve­zeti vezetőktől várjuk. Az új gazdasági mechaniz­mus minden eddiginél széle­sebb alapokon nyugvó üzemi demokráciát jelent, amelyben a szakszervezeteknek az lesz a feladatuk, hogy elősegítsék a dolgozók véleményeinek, javas» latainak hasznosítását. Bizto* sítva ezáltal a kollektív rész­vételt a gazdálkodás irányítá­sában és ellenőrzésében egy­aránt. Nem kis feladatok ezek. A szakszervezetek azonban már nem egyszer bizonyították: lehet rájuk számítani a nagy és nehéz feladatok megvalósí­tásában. A most sorra kerülő választásokon ei kell érni, hogy olyan dolgozók képviseljék egy- egy termelőegység kollektívá­ját, akik iránt kellő bizalom van és akik rátermettségükkel politikai éleslátásukkal kiérde­melték azt. A jó szakszervezeti vezető egyben jó közvélemény- formáló is. Ahhoz azonban, hogy e feladatának eleget tud­jon tenni, szükséges az állandó önképzés. Akkor, amikor a Magyar Szo­cialista Munkáspárt IX. kong­resszusa összegezte az tolót tünk álló feladatokat, egyúttal ki­hangsúlyozta e feladatok meg­valósításában a szakszer vezetek jelentős szerepét. A most sorra kerülő szak» szervezeti választásoknak ez adja meg különös jelentőségek S lehet-e annál szebb és ne­mesebb feladat, mint áz egyes ember és az egész nép érdeké­ben munkálkodni, tevékeny­kedni? Aligha. Különösen akkor nem. ^mikor ez a munkálko­dás, tevékenykedés összhang­ban áll az egész nép érdekével. Sz. H, Zománcgyári újdonságok Újfajta zománcedények gyár­tását kezdték meg a 21 ománe-. ipari Művek bonyhádi gyárá­ban. Háromféle méretben — 18, 20 és 22 cm-es nagyságban készül az úgynevezett ^két- célú” — főzésre és tálalásra egyaránt alkalmas edény. Az edények füle levehető, így ma­guk az edények könnyebben elrakhatók. kevesebb helyet foglalnak el. Ezek az edények mór kapha tők az üzletekben, a jövő évben választékuk bővítésére kerül sor. Ugyancsak a?; 1967-es programiban szerepelnek a több; újdonságok is. „Pi • acra kerülnek” a süllyesztett, fedő­vel, műanyag fül­lel ellátott, külön­féle, pasztellszínű edények. Előnyük, főzés közben gőz nem csapc- a tűzhelyre, a fogantyú nem me, legszik át. A mű- anyagnyeles tej- farralöból pen?; fut ki a tej. Ezek már kaphatók az üzletekben A süllyesztett fedős, műanyag iüllel és fogóval ellátott edé­nyek, valamint a „kifutásbiztos’' tejforraló és az új vonalú tea- kanna, a jövő évi programban szerepelnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom