Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-02 / 259. szám

\ TOLNA HEGTE! NEfŰJSAG ■ 1966, november £ Az MSZMP Tolna megyei Bizottságának beszámolója Folytatás az 1. oldalról) Az 1964. decemberi KB-határo- zat alapján tett intézkedéseink is eredménnyel jártak. A termelés megfelelően alakult, azonban a termelékenységből származó növe­kedés megyénk ipara termelésé­ben az országos kétharmados há­nyadnál rosszabb. Nálunk az ipa­ri termelés növekedésének csak fele származott a termelékenység emelkedéséből. Ez elsősorban az új, kezdő munkások kisebb telje­sítményével függ össze. Megyénk állami iparában azonban az orszá­gos átlagnál jobb eredményt ér­tünk el, mert itt a termelésnöve­kedésnek 79,1 százaléka szárma­zott a termelékenység növekedésé­ből. * A termelékenység mind a taná­csi, mind a szövetkezeti építőipar­ban emelkedett a II. ötéves terv­ben. Az egy munkásra jutó ter­melés 1965-ben a tanácsi építő­iparban 12,5, a szövetkezeti épí­tőiparban 23 százalékkal volt ma­gasabb az 1960. évi szintnél és 2,8, illetve 3,6 százalékkal volt az előző évinél. A megye miniszté­riumi építőiparában az egy mun­kásra jutó termelés 1965-bén 2,0 százalékkal volt nagyobb az 1964. évi szintnél. A Politikai Bizottság 1965. de­cember 21-i ülésén tárgyalta és határozatban rögzítette a Tolna megyei Pártbizottság jelentését a megye helyzetéről és továbbfej­lesztésének irányelveiről. Pár­tunknak az iparilag elmaradott területek gyorsabb fejlesztésével kapcsolatos állásfoglalásával össz­hangban, a Politikai Bizottság a merve iparának továbbfejlesztésé­re a következőket fogadta el: •— tovább kell folytatni meglévő üzemeink korszerűsítését; e- be kell fejezni a Paksi Kon­zervgyár. a Simontornyai Bőr­gyár és a! Bonyhádi Cipőgyár megkezdett rekonstrukcióját: h*- a Bonyhádi Cipőgyárba le kell telepíteni az Ifjúsági Cipőgyá­rat; f— a Tolnai Textilben és a Tolnai Selyemgyárban a rekonstruk­cióval összefüggő profilrende- zést végre kell hajtani: vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy a Bonyhádi Zománegyár rekonstrukciója a III. ötéves terv során megvalósítható-e? A hátározat értelmében' a szol­gáltatást kielégítő, az export-ter­mékeket növelő, és az idegenfor­galommal összefüggő népművé­szeti cikkeket gyártó helyi ipart is tovább kell fejleszteni. Felveti a határozat a Budapest­ről kitelepítésre tervezett üzemek közül néhánynak a megyébe tele­pítését. a lehetőségek szerint új üzemek létesítését, valamint a meglévő üzemek bővítését. (Pél­dául a Szekszárdi Mérőműszer­gyár, a kesztyű- és Orion-részle- gek továbbfejlesztése; a Bőrdísz­mű új üzemének felépítése, a me­gye építőiparának fejlesztése, ka­pacitásának bővítése a technikai felszereltség növelése útján.) Megyénk iparfejlesztési felada­tait alapvetően a harmadik ötéves terv célkitűzései és az .új gazda­sági mechanizmus bevezetésével összefüggő tennivalók határozzák meg. A harmadik ötéves terv első két éve egyben az új gazdasági me­chanizmus bevezetéséneik előkészí­tő időszaka is. Az 1968. január elsején életbe lépő új gazdasági irányítási rendszer kedvező hatást fog gyakorolni a népgazdaság fej­lődésére, a terv megvalósítására. Mivel ennek a hatásnak a mérté­két a harmadik ötéves terv készí­tésénél még nem lehetett látni, a terv csak az első három évre ha­tározza meg a konkrét beruházási feladatokat. A hátralévő két évre vonatkozóan majd később, az áj irányítási rendszer kihatása alap­ián lehet meghatározni a további beruházásokat. Ez vonatkozik me­gyénkre is. ezért csak az első há­rom év beruházásairól tudunk va­lamit mondani. Csak a lakás- és az útkorszerűsítési beruházások ‘ előzetes számait ismerjük, melyek' a II. ötéves terv szintjének felel-; nek meg. Ezekét mi alacsonynak > tartjuk, vitatjuk azt aj jakásmennyiséget, amit a járási­j székhelyeken való felépítésre kap­tunk. Az ipar eddig ismert beru­házásai megközelítik a 600 milliót. Ez több, mint a II. ötéves terv megyei beruházása. Ebben még rfem szerepelnek a harmadik öt­éves terv utolsó két évében in­duló beruházások. Előreláthatólag a foglalkoztatottság növekedése sem lesz kisebb, mint amennyi a II. ötéves terv időszakában volt. Biztató számunkra, hogy a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei a vidék iparosításának továbbfolytatását javasolják a kongresszusnak. Ezen belül Tolna megye az eddigieknél nagyobb fi­gyelemben részesül. A megye ipari fejlődése a III. ötéves terv­ben tovább gyorsul. Ez szerves része egész népgazdaságunk fej­lődésének. Vele kapcsolatban né­hány fontos körülményre szeret­nénk a pártértekezlet figyelmét felhívni. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése, az áru- és pénzvi­szonyok ezzel együtt járó na­gyobb szerepe a műszaki fej­lesztés gyorsítását, az erre ala­pozott termelékenység foko­zottabb emelését, általában a gazdaságos termelést állítja előtérbe. Ezt nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni me­gyénkben sem. Emellett fog­lalkoztatottsági gondjaink is vannak, amiből következik, hogy az ipar fejlesztésében kétirányú tennivalóval kell számolnunk. Egyrészről min­dent el kell követnünk az ipa­ri foglalkoztatottság növelésé­vel együttjáró fejlesztésért, másrészről nem mondhatunk le meglévő üzemeink műszaki fejlesztésének gyorsításáról sem, mert a korszerűtlen, drá­ga termelésnek nincs jövője. Mezőgazdaság Megyénk mezőgazdasága az el­múlt négy évben jelentősen fej­lődött. A II. ötéves terv idején az országos átlagnál magasabb termelésnövekedést értünk el. A 'felvásárlás az országos 29 száza­lékos növekedésnél lényegesen na­gyobb, 40,8 százalékos volt. A többletf el vásári ás elsősorban a kenyérgabona, zöldség, bor, vágó­sertés, vágómarha, baromfi és gyapjú áruféleségekből történt. Kedvező jelenség, hogy a felvá­sárolt termékekből az exporthá­nyad évről évre növekszik, első­sorban zöldségből és gyümölcs­ből, valamint az állatból és az ál­lati termékekből. A tervidőszak alatt a szántóföl­di növénytermelés szerkezetében jelentős változás történt. Növeke­dett a kenyérgabona, az ipari nö­vények és a zöldségfélék vetéstél miete, csökkent az abrak- és szá­las takarmány termőterülete. Az 1956—60-as: ’évékh'eüí vis'zónyífúá' jelentősen emelkedett a termésát­lag cukorrépából (31,8 százalék­kal). búzából (28,6 százalékkal), kukoricából (21,5 százalékkal), őszi árpából (9.1 százalékkal) és zöld­ségfélékből (8—12 százalékkal). Nem sikerült előrelépni a napra­forgó, burgonya és a lucernaszéna termésátlagainak növelésében. Az abraktermő terület csökkenése miatt évente az országos készlet­ből mintegy. 1200—1500 vagon ab­raktakarmányt kaptak megyénk termelőszövetkezetei. A szálas ta­karmány, különösen a pillangósok termőterületének csökkenése és alacsony termésátlaga következté­ben. kedvezőtlenül alakult az ál­latállomány növényi fehérjeellá- tása. A II. ötéves terv idején me- gyénk mezőgazdaságában növeke­dett az állatlétszám: a szarvas­marha-állomány 13,6 s?ázalékkal. ezen belül a termelőszövetkezeti közös állomány több mint kétsze­resére emelkedett. A sertésállomány 17.6 százalék-, kai. a kocáé pedig 27,8'százalék­kal növekedett. Hasonlóan alakult a juhállomány is. A törzsbaromfi­állomány számottevően nem gya­rapodott, de ezen belül a terme­lőszövetkezeti közös állomány kö­zel tízszeresére emelkedett. A mezőgazdasági termelésben és a felvásárlásban bekövet­kezett emelkedés elsősorban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink, az állami gaz­daságok és termelőszövetkeze­tek egészséges fejlődésének eredménye. A termelés tech­nikai feltételeinek javításával, a vezetés színvonalnak eme­lésével, a szorgalmasan vég­zett munkával az állami gaz­daságok és termelőszövetke­zetek többsége mindinkább szocialista árutermelő nagy­üzemmé válik. Mindez pár­tunk helyes agrárpolitikáját bizonyítja, Pa. előző megyei pártértekezlet óta a termelőszövetkezeteink több­sége gazdaságilag, szervezetileg és politikailag megszilárdult. Közös vagyonuk több mint másfélszere­sére — ezen belül a tiszta és a be­ruházott vagyonuk ennél is na­gyobb arányban — növekedett. Javult a munka minősége, fejlő­dött a termelési mód, növekedtek a gazdasági eredmények. Termelőszövetkezeteink egész­séges fejlődésében, a mezőgazda- sági termelés nagyüzemi bázisá­nak megteremtésében, gyarapítá­sában jelentős szerepe van, hogy javult a szövetkezeti vezetés szín­vonala, a választott vezető testü­letek munkája. A szövetkezeti ve­zetők nagyobb része nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem a falu társadalmi életének is meg­becsült vezetőivé, személyeivé váltak. Csökkent a gyenge termelőszö­vetkezetek száma és a mérleg­hiány összege is. A tsz-ek gazdálkodásának meg­szilárdítását nagymértékben elő­segítette, hogy a patronáló üze­mek, gépállomások és állami gaz­daságok egyaránt nagyarányú po­litikai, technikai segítséget nyúj­tottak és különösen nagyszámú szakembert irányítottak át. A gép­állomások betöltötték történelmi hivatásukat, erő- és munkagépei­ket átadták a termelőszövetkeze­teknek és átalakultak gépjavító bázisokká. Feladatuk, hogy jelen­legi körülményeiknek megfele­lően, a tsz-ek gépeinek közép- és nagyjavításával segítsék elő a kö­zös gazdaságok eredményes mű­ködését. A Politikai Bizottságnak me­gyénk helyzetéről és tovább­fejlesztésének irányelveiről szóló határozata hosszabb táv­ra megjelölte a mezőgazdasá­gunk fejlesztésével kapcsola­tos főbb tennivalókat is. — A megye mezőgazdasági ter­melésében továbbra is a nagy­üzemi. belterjes irányú fejlesz­tést kell szem előtt tartani, fi­gyelembe véve a természeti adottságokat, a hagyományokat és az ipar fejlesztésének hatá­sát. — A növénytermesztésben to­vábbra is alapvető feladat a kenyérgabona-, és kukoricater­melés fejlesztése az átlaghoza­mok növelése útján. — A szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésével összefüggően növel­ni kell a pillangósok területét és hozamát, a rét- és legelőgaz­dálkodás korszerűsítését. A megfelelő mennyiségű és mi­nőségű szálas takarmányok biztosítása érdekében célszerű­nek tartjuk az iregszemcsei tömeg takarmány-termesztési rendszer bevezetését mezőgaz­dasági üzemeinkben. — Az élelmiszeripar, a helyi fo­gyasztás és az exportigények növekedésével párhuzamosan indokolt a zöldségtermelés te­rületének és átlagtermésének növelése. — A szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztése céljából tovább kell folytatni a szekszárdi történel­mi borvidék megkezdett re­konstrukcióját. A szántóföldi művelésre alkalmatlan, erősen lejtős területeken a bor- és cse­megeszőlő, a csonthéjas és bo­gyós gyümölcsök telepítését kell szorgalmazni. •— Az állattenyésztésünkben a sertés- és baromfiállományon belül az anya-, illetőleg a to­jólétszám megtartása mellett nagyobb előrehaladást kell el­érni a szarvasmarha-, valamint a juhállomány fejlesztésében és az állattenyésztés hozamá­nak növelésében. Emellett nem szorulhat háttérbe a háztáji ál­latállománnyal való törődés sem, noha reálisan a háztáji szarvasmarha-állomány csök­kenésével számolhatunk. Vál­tozatlanul nagy gondot kell fordítani a csökkenés ütemé­nek lassítására. A mezőgazdaságban különös gondot kell fordítani a terme­lést növelő anyagi-technikai bázis jobb kihasználására, a gazdaságos termelésre és a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítására. A gépesítés terén legfontosabb a talajmű­velő és betakarító eszközök számszerű növelése, főleg az őszi betakarítás, valamint az állattenyésztés gépesítésének és a szállítás kapacitásának növe­lése. Továbbra Is központi kérdés­ként kell kezelni a megye dombos területein lévő, erő­sen erodált területek talajvé­delmének és -javításának meg­oldását. A lakosság életkörülményei Hazánk gazdasági fejlődésével együttjáróan javultak megyénk lakosságának életkörülményei. Növekedett a munkában elhelye­zettek száma. A II. ötéves terv­időszakban a megye lakosságának pénzbevételei közel 28 százalék­kal, a munkaegység-részesedésből, valamint a mezőgazdasági termé­kek értékesítéséből eredő lakossá­gi bevételek 23 százalékkal halad­ták meg az 1960. évi kifizetéseket. Az életkörülmények javulását mutatja, hogy a tervidőszakban a takarékbetét-állomány közel négy­szeresére emelkedett és az egy la­kosra jutó takarékbetét megköze­lítette az 1750 forintot. A megye kiskereskedelmi for­galma a második ötéves tervben országosan elért 29 százaléknál is magasabb, 31 százalékos növeke­dést ért el. E megnövekedett köz­szükségleti árumennyiségnek a fogyasztókhoz való megfelelő el­juttatásában benne van megyénk állami és szövetkezeti kereske­delmének javuló munkája is. Az áruforgalom emelkedése elsősor­ban az élelmiszereknél, tüzelő- és építőanyagoknál, gyógyszereknél, valamint a tartós, fogyasztási cik­keknél mutatkozott meg. Dolgozóink megváltozott anya­gi körülményeit mutatja az, hogy a második ötéves terv alatt álla­mi beruházásból 783, OTP-hitel- ből és magánerőből 4488 lakás épült. Ezenkívül még állami be­ruházásból 26 mezőgazdasági szakember kapott lakást. A harmadik ötéves terv idejé­re is hasonló lakásépítési lehető­ségekbe] számolunk. Változatlanul kifejtésre kell juttatnunk, amit már eddig is többször megtettünk az illetékesek felé, hogy nem ér­tünk egyet azzal az alacsony ál­lami és szövetkezeti lakásszám­mal, amit a járási székhelyek szá­mára kaptunk. Szeretnénk leszögezni, hogy a .járási székhelyek fejlődésének las­súsága nemcsak Tolna megyei, hanem népgazdaságunk teherbíró képességéhez. kötött országos probléma. Bármennyire kevesell- jük is, a Tolna megyei járási szék­helyek sem kapnak kevesebbet, mint az országban általában a já­rási székhelyek. Viszont Szekszárd ezen a téren utolsó helyen van a Jö|pbi megyei székhelyhez viszo­nyítva. Ugyancsak nem térhetünk napi­rendre a Dél-Dunántúl legna­gyobb vasúti csomópontja, a 17— 18 ezer lakosú, jelentős mértékben munkáslakta Dombóvár várossá nyilvánításának az elutasítása fe­lett. 1 . \ Dolgozóink életkörülményeinek változását tükrözi az egészségügy területén végbement fejlődés is. Emelkedett a lakosság átlagélet- kora, csökkent a halálozások szá­ma. A társadalombiztosítás átfog­ja a városi és falusi lakosság túl­nyomó többségét. Javult az orvosi ellátás színvonala. Egészségügyi intézményeink olyan nagyszerű új létesítményekkel bővültek, mint a modernizált megyei kórház, az új mentőállomás, és az új tbc-pavi­lon, valamint az épülő dombóvári kórház. ÍL Megyénk társadalmi, politikai helyzetének alakulása A párt politikájúnak eredmé­nyes végrehajtása erősítette me­gyénk dolgozóinak cselekvési egységét á szocializmus építésé­ben. Megyénk dolgozói elfogad­ják a párt vezetését, irányítását, elismerik a munkásosztály veze­tő szerepét. Az ipari fejlődéssel együtt növekedett a munkások szama, nagyobb lett. társadalmi és poli tiikai befolyásuk. Szakmai és politikai képzettségük, politi­kai öntudatuk növekedésével egyre hozzáértőbben és nagyobb felelősséggel veszik ki részüket az ópítőmunkából. Élen járnak a közéleti tevékenységben, fegyel­mezettségben és áldozatkészség­ben. Fokozódó aktivitásukat és növekvő öntudatukat bizonyítják a szocialista brigádmozgalom eredményei. Jelenleg a megyé­ben 308 szocialista brigád küzd a szocialista cím megtartásáéi-V és. 624 brigád a szocialista cím elnyeréséért. Mindez bizonyítja, hogy a szo­cialista munkaerkölcs hordozót a munkások. A munkásosztály vezető szerepe megyénkben is. csakúgy, mint az egész ország­ban. az élet minden területén érvényesül. Ez a következőkben fejeződik ki: pártunk vezetésé­vel a munkásosztály nagy forra­dalmi céljának megvalósításán, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik ptegyénk egész tár­sadalma. Erősödnek a munkás­osztály hatalmát gyakorló és ki­fejező helyi állami szerveink. Megyénk állami és társadalmi életében legfontosabb posztokat a munkásosztály képviselői töltik be. A termelőszövetkezetek nagy­üzemi fejlődése, a gépesítés fo­kozása. a korszerű termesztési, tenyésztési eljárások bevezetése, szövetkezeti tagok jövedelmének növekedése, a szociális helyzeté­ben történt előrelépés megvál­toztatta a parasztság életét és munkakörülményeit. Ezek ked­vezően hatottak a termelőszövet­kezeti parasztság tudatának, gon­dolkodásának fejlődésére. Fejlő­dött a parasztság politikai öntu­data. Elmosódóban van a régi vagyoni különbségekből származó rétegeződés. Az emberek megíté­lése a termelőszövetkezetben, egyre inkább a közösség szá­mára végzett munka alapján tör­ténik. Egyre ritkábban fordul elő a múltra, a régi kisparaszti gazdálkodásra való hivatkozás a közössel szemben. A termelő­szövetkezeti parasztság fokozato­san leszámol a múlttal és a má­ban, él. Mindjobban szilárdul a termelőszövetkezeti parasztság egysége. Értelmiségi dolgozóink többsé­gükben magukévá tettek a mun­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom