Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-10 / 265. szám
19BC. novmííer 18, 9ÚLm Ifrer.TBt NEPÜJSÄ© 5 Interjú az Építők Szakszervezete megyebizottságának titkárával Bár a hőmérő higanyszála még jóval 0 fok felett van, mégis egyre több szó esik a téli felkészülésről, különös tekintettel az építőiparra. Nem véletlenül. Az itt dolgozók téli foglalkoztatottsága ugyanis évről évre nehéz feladatot jelent. Tolna megyében mintegy 5000 építőipari munkás dolgozik és téli foglalkoztatásuk, az elmúlt évek tapasztalatai alapján, csak részben biztosított. Éppen ezért felkerestük Kiss Ferencet, az építők megyebizottságá- nak titkárát, hogy kérdéseinkre adandó válaszában ismertesse az építőipar téli felkészülésének eddigi eredményeit. a tervek a műszaki tennivalókon kívül többek között olyan feladatokat is tartalmaznak, mint például az egyes építkezéseken a melegedők biztosítása, ezek tüzelővel való ellátása* a munkahelyek takarítása, szellőztetése, stb. Szakszervezetünk rendszere— Az elmúlt évek tapasztalatai alapján melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyek a téli felkészülés során az építőiparban megoldásra várnak? — Hosszú évek tapasztalata bizonyítja, hogy építőipari vállalataink nincsenek ellátva megfelelő téli munkaterülettel. Éppen ezért a munkáslétszóm foglalkoztatása mindössze az összlét- szám 35—40 százalékára terjedt Id. Ezt is csak úgy sikerült biztosítani, hogy egymást váltották a fagyszabadságos csoportok. Az építésvezetőségek munkaterületein sem volt jobb helyzet. Pakson, Dombóváron, Báta&zéken, illetve a községek környékén az ideiglenes létszámot is csak átcsoportosításokkal tudták foglalkoztatni. Ebben az évben a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat már a tervezés során biztosította, hogy megfelelő volumenű áthúzódó munkája legyen. Ez azt jelenti, hogy összlétszámúk mintegy 65—70 százalékát tudják majd foglalkoztatni. Az anyaggyártó iparban — a téglagyárakban — általában október elején szüntették be a nyersgyártást, s ezt követően .a meglévő létszám mintegy 50—60 százalékát fagyszünetre küldték és ez a fagyszünet legtöbbször közel hat hónapig tartott. Ebben az évben a kezdvező időjárást kihasználva, a téglagyárakban a nyersgyártást november 1-gyel fejezték be. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók mintegy 05—100 százalékát december 31-ig tudják téglagyáraink foglalkoztál ni. A mélyépítőket, mivel e szakmában mínusz 5 fokos hideg alatt már nem lehet dolgozni, előreláthatólag ebben az évben is huzamosabb időre fagyszabadságra kell küldeni. Végeredményben tehát az elmúlt évekhez viszonyítva lényegesen több olyan munkaterület van a két nagy építőipari vállalatnál, ahol biztosítva van a dolgozók téfi foglalkoztatása. — A téli felkészülési tervek alapján melyek lesznek azok a munkaterületek, építkezések, ahol biztosítani kívánják a tél folyamán a dolgozók munkával való ellátását? — A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat téli munkái a következők lesznek: szekszárdi gimnázium, ruházati áruház, patyolat, a Tarcsay Vümos és a Mészáros Lázár utcai lakások építése. Az építésvezetőségeknél: Paksi Konzervgyár, tamási kultúrotthon, tolna-mözsi MÉH-telep, a dombóvári kórház, a bátai tojótelep, valamint a Bonyhádi Zománcgyár. A tanácsi építőipari vállalat építésvezetőségei, elsősorban a szekszárdi, paksi, báta- széki és a tamási, kellő mennyiségű téliesített munkaterülettel rendelkezik. Az említett munkahelyeken a télre való felkészülés megtörtént. Az anyaggyártó iparban kezdetét vette a téli nagyjavítás. Az alkatrészek jelentős része biztosítva van* de két- három nagyobb üzemben: Mázán, Pakson és Dombóváron még januárban és februárba» is lesz •égetés. — Milyen feladatok hárulnak a vállalatok szakszervezeti bizottságaira a téli felkészülés során? — Szakszervezeti bizottságaink szeptember' hónapban szb-ülése- ken tárgyalták a téli felkészüléssel kapcsolatos tennivalókat. Megyebizottságunk: novemberi ülésén foglalkozik a téli felkészülés eddigi eredményeivel. Vizsgálataink során szerzett tapasztalataink szerint elmondhatjuk, hogy a vállalatok téli felkészülési terveiket időben elkészítették. Ezek sen ellenőrzi, hogy dolgozóink megkapják-e a téli meleg ruhái, rendszeres-e védőitallal való ellátottságuk« valamint munkavédelmi szempontból biztonságosak-e az egyes munkaterületek. Megállapítottuk vizsgálataink során, hogy a télen foglalkoztatott létszám mintegy 75—80 százalékát vállalataink el tudják látni megfelelő meleg ruhával, gumicsizmákkal és egyéb téli védőfelszerelésekkel. Az eredmények mellett helytelen lenne elhallgatni, hogy egyes építésvezetőségeken még igén sok a tennivaló. Például a tanácsi építőipari vállalat tamási iskolaépítkezésén sem tae- legedőkályha, sem fűtőanyag nincs biztosítva. — Az elmúlt évekhez viszonyítva az 1966/67-es télre való felkészülés jelentett-e előrehaladást? — Mint azt már korábban említettük, az elmúlt évek tapasztalatai alapján ebben az évben meggondol tabb, megfontoltabb és alaposabb téli felkészülési tervekkel találkozunk, mint régebben. örvendetes, hogy a szak- szervezeti bizottságok már szeptemberben tárgyalták a téli felkészülési tervezetet, Ebben az évben, talán először, már a tervdokumentációk is biztosítottak téli munkaterületeket. Ez a jövőt illetően bíztató, hiszen a tervezés és a gazdasági vezetés a tervdokumentációk összeállításánál már előre egy évre gondol* ami a korábbi években sajnos nem volt meg. Ebben az évben a téli munkák költség szempontjából is kedvezőbbek az előző éveknél, hiszen a két 30 lakásos JEGYZET: A Kadarka utca A Mérey utcánál kezdődik és a parásztoi Séd-ig tart. Hossza, lehet tán nyolcszáz méter. A hegyoldalban présházak, iskola, majd a sajtérlelő előtt fut az út. Hatalmas kövekből rakták. Ezek a kövek olyan szilárdan állnak helyükön, hogy csak nagyon nagy zivatar tudja kimosni. De akkor aztán házhelynyi területen felszaggat mindent. Tulajdonképpen ezen az úton kellene lebonyolítani a mező- gazdasági szállításokat — fogatokkal és traktorokkal —, mert a várost ketté szelő Rákóczi és Széchenyi utcákról kitiltották e járműveket. Sajnos itt a közlekedés felettébb bonyolult. A jármüvekkel csak lépésben lehet itt haladni. A szekerek majd szétrázódnak. A traktorok, pótkocsik alváza recseg-ropog. Szóval út ez, a város leghosszabb és legszebb részén keresztül futó, de mégsem út. Ma, ha azt halljuk, hogy út, akkor valami olyan dolog jut eszünkbe, mint amilyen az előbb említett varost ketté szelő út. Az igen. Itt a Kadarka utcába nem jár fel az öntöző autó sem. Pedig itt akkora port csináltak a gimnáziumi építkezésekre járó gépjárművek, hogy szellőztetni még éjjel sem lehetett a lakásokban. Az eső lehordja a hegyet a Kadarka utcába. Itt szétterül. Sár lesz belőle, majd kocsik feltörik, megszárad, a tört részt porrá zúzzák és akkor a szél hordja szanaszét. Más nem söpör erre. Igaz, járda, sincs. Itt csak út van. Pedig sokan használják ezt az utcát. Jövőre meg még többen. Az előhegyi városrész, száznál több új családi ház, az új szövetkezeti házak, jövőre benépesülnek teljesen, és akkor még nagyobb lesz az igény — jó útra. Járható útra. A Kadarka utcaiak, meg a környékbeliek jártak már a szerkesztőségben, panaszkodtak. És nem azzal az apropóval, hogy nem segítenének. Jönnének sokan, tízen, húszán, százan. Építenének járdát, szívesen segítenék, hogy utca legyen valóban a Kadarka utca. Ne csak út bérháznál, ahol előregyártott elemekből készülnek a lakások — panellház —, jelentős költségmegtakarítással tudnak a belső munkákon dolgozni. Ennek ellenére ettől az évtől kezdve, ameny- nyiben a vállalatok a téli többlet- költséget kellően meg tudják indokolni, a P. M. és a főigazgatóság elismeri a többletköltségeket, amelyek ezáltal nem befolyásolják kedvezőtlenül a vállalat gazdasági eredményét. — oOo — összefoglalva az interjú során hallottakat, elmondhatjuk, hogy az 1966/67-es télne való felkészülés az építőiparban a korábbi évekhez viszonyítva, kedvezőbb. Jelentősen javultak a dolgozók szociális körülményei. Az építés- vezetőségek, valamint egyes munkahelyek vezetői, a korábbi évekkel szemben, az idén alaposabban készülnek a télre. Nem titkolják, hogy az 1967-es terv- feladatokból az első negyedévben mintegy 18—20 százalékát szeretnék teljesíteni. Ez a korábbi évek 10—12 százalékával szemben jelentős előrelépést jelent. SZIGETVÁRI UÁSZJjÖ ESEMÉNYEK — képekben A Landler Jenó járműjavító szocialista brigádjai oóQoJ- ták, hogy a IX. pártkongresszus tiszteletére terven felül elkészítenek egy 424-es gőzmozdonyt és 40 felújításra váró teherkocsit. Az első negyedév végén tették a felajánlást« s azóta — a vállalat dolgozóinak jó munkáját dicsérj. — elkészült az egymillió forint értékű többletmunka. Újabb vállalás is született: terven felül készítik el a még szükséges alkatrészeket; is. Százhúsz éve, 1846. november elsején nyílt meg a József Ipartanoda, a Budapesti Műszaki Egyetem elődje. Az egyetem. 1909-ben költözött mai helyére, a budai Duna partra. A felszabadulás óta hatalmas fejlődés következett be az egyetem- életében: új és új épületeket emeltek. Jelenleg a 3. számú tanulmányi épület munkálatai közelednek a befejezéshez. Ebben a, szárnyban 1100 személyt befogadó három előadóterem, műhelyek, laboratóriumok kapnak helyet. Uj televízió, a Mona Lisa mintakészülékeit szerkesztették meg a szakemberek a Székesfehérvári Villamossági. Televízió és Rádiókészülékek Gyárában. Úgy tervezik, hogy ezt a típust a jövő év közepétől gyártják.
