Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-04 / 261. szám
T96B. novemftor 1; totna mf.cyfi NEPÜJSÄG 5 Á tanácsi házi brigád és az új gazdasági mechanizmus Mostanában szinte minden plé- numon felvetődik az új gazdasági mechanizmus. Bármiről esik szó, ennek a szemüvegén keresztül vizsgálják a felvetődő témát. Mi sem természetesebb, mint hogy a községfejdesztéssel kapcsolatban is mind gyakrabban kerül szóba. Pakson, a községi tanács elnökének, Arady Imrének fel is tettük a kérdést: — Az új gazdasági mechanizmus mennyiben érinti a községfejlesztési munkát? — A jelenlegi rendszerünk már jó, s ebből következik, hogy ennél nagyobb önállóságot nem is kívánhatunk. Mi tulajdonképpen a jelenlegi községfejlesztési rendszer alapján rendezkedünk be hosszabb távlatokra. Inkább bizonyos részdolgokban várunk majd változást. A községfejlesztés terén éveken kerésztül mindenütt vita volt: megteremtsék-e a saját kivitelezési bázist, vagy ne. A vitában voltaképpen a régi merev, mechanikus szemlélet és az újra, a hatékonyabbra való törekvés csapott össze. Az újra való törekvés tulajdonképpen jórészt a nagyobb önállóságra való törekvéssel volt azonos. Ennek a képviselői abból indultak ki, hogy ugyanabból a pénzből sokkal többet tudnának építeni, fejleszteni, s ráadásul gyorsabban, ha nem kötnék meg a rendeletek tömkelegével a tanácsok kezét. A vita voltaképpen eldőlt az elmúlt években, még akkor is, ha néhányan még napjainkban is szívesebben választanák a könnyebb, mechanikus megoldást. A lényeg, hogy végül is kialakult e téren a tanácsok nagyfokú önállósága a mindennapi gyakorlatban, s az eredmények igazolják is a törekvés helyességét. így aztán az új gazdasági mechanizmus szelleme tulajdonképpen a pecsétet nyomja rá-erre a már kialakult és bevált gyakorlatra. Megváltoztatni azt kell, ami nem jó, márpedig ez jónak bizonyult, még akkor is, ha egyes részterületei korrigálásra szorulnak. A paksi községi tanács a megye egyik legerősebb házi brigádját fejlesztette ki, erre alapozta az egész községfejlesztést. Ezt a brigádot éppen az új mechanizmus szellemében nem egy-két éves, átmeneti jelenségnek tekinti, hanem végleges formának. A hosszabb időre való berendezkedés tulajdonképpen ennek a brigádnak a stabilizálását jelenti. IJogyan? Mindenekelőtt biztosítják az állandó, folyamatos foglalkoztatást, mert hiszen ez az egyik előfeltétele a munkaerő-vándorlás megszüntetésének. Ha állandó munka-, rendszeres kereseti alkalmat nyújtanak, az emberek szívesebben maradnak. Már kezd is stabilizálódni a több mint 60 fős házi brigád: a szakemberek jelentős része évek óta tagja a brigádnak. Kialakulóban a törzsgárda, annak ellenére, hogy maga az egész brigád fiatal. i Építenek most egy állandó telephelyet a brigádnak, hiszen ma már ott tartanak, hogy jelentős mennyiségű építőanyagot tárolnak, értékes gépekkel rendelkeznek. A telep megteremtése is arra vall, hogy a tanács nemcsak egy-két éves időtartamra számol a brigád munkájával. Kezdik korszerű alapokra helyezni a bérezést is. A tanácsi házi brigádoknál az órabér volt a jellemző, kezdetben itt Pakson is. Most azonban rátértek a teljesítménybérre. • Nem ÉM-, hanem tsz-normát alkalmaznak. Amióta bevezették, nőtt az átlagkereset. Órabért csak néhány olyan munkánál alkalmaznak, ahol nem lehet normát alkalmazni. A munkabért egy-egy létesítményre utalványozzák. A munkabérnek körülbelül 80 százalékát fizetik ki teljesítménybér formájában. A létszámot nem növelik tovább, inkább ezt kívánják stabilizálni. Ezzel ugyanis fel tudják használni a községfejlesztési alapon összegyűlő pénzt, s a falufejlesztésre fordítható egyéb összegeket. A brigád ugyanis nemcsak a községfejlesztési alapon összegyűjtött pénzösszeg erejéig dolgozik, hanem az egyéb fejlesztési pénzösszegeket is rajta keresztül hasznosítják. Az, 1966. évi községfejlesztési alap 2 millió 300 ezer forint, a brigád évi termelési értéke azonban megközelíti, előreláthatóan a 7 millió forintot. A brigád járdalapozza az utcákat, de az általános iskola bővítését is végzi. Rábíznak kisebb tatarozásokat, javításokat, de egy sor állami lakóépületet is vele építtetnek fel. A kilátások szerint nagyjából a jelenlegihez hasonló ütemben épül, fejlődik a jövőben is Paks, s az építkezéssel járó feladatok ellátására elegendő a brigád jelenlegi kapacitása. A falu fejlődéséhez a tanács tehát nemcsak a pénzügyi alapot teremtette meg, hanem a kivitelezői kapacitást is. A községfejlesztés jelenlegi formája alapjában véve tehát megfelel az új gazdasági mechanizmus célkitűzéseinek is. Viszont van olyan részproblémája is, aminek a megoldását az új gazdasági mechanizmus általános bevezetésétől várják. Jelenleg például roppant nehéz az anyagbeszerzés, még az önállóság mellett is nehéz anyaghoz jutni. Nem tódnak biztonsági tartalékot létesíteni, ellentmondás van bizonyos hitelek megnyitása és az anyagellátás között. Ezek azonban nem magából a házibrigád-rendszerből fakadnak, hanem az ország általános építőanyag-gondjaival kapcsolatosak. BODA FERENC Érintésvédelmi tájékoztató Több ezer éves csiszolókő, rézkori agyagmécses és ezüstdénár került a szekszárdi múzeumba Az eltelt hetekben sok régésze- i lelőhelyet fedeztek fel a szek- zárdi Béri Balogh Ádám múze- un kutatói a légmúltnak a szánóföldeken előkerülő emlékeit is :szrevevő, önkéntes múzeumbará- ak bejelentései alapján. Többen i határban talált több száz, sőt öbb ezer éves tárgyakat ajándékoztak a szekszárdi múzeumnak. Kiss István kistormási lakos éldául, földmunka közben egy ojásdad alakú, sötét, sima kőre >ukkant. Belerúgott, mert brikett- íek hitte, de alaposan megfájdult öle a lába, súlyosabb volt egy zéndarabnál. A múzeumban negállapították, hogy őskori csi- ■zolókő, amellyel kő- és csont- ■szközöket készítettek évezredekkel ezelőtt. Dr. Csanády György mórágyi körzeti orvos a határban rézkori agyagmécsest talált, Pártái Gyula szekszárdi kollégiumigazgató értékes habán-kerámiával gyarapította a múzeum gyűjteményét. Pusztabencsén Radnai János tsz- tag egy török hódoltságkori, magyar címeres ezüstdénárt talált a szőlőhegyen; Merő Béla érettségizett fiatal pedig Kakasdrói származó, középkori dénárokat ajánlott fel a múzeumnak. A decsi Alkotmány Tsz tehenésze azt jelentette be a múzeumnak, hogy a község határában, közelebbről Béli István földjén sok régi pipát lehet találni. Ezek vagy török hódoltságkoriak, vagy régi decsi pipakészítő műhelynek lehetnek a maradványai. A terület megvizsgálása érdekes adatokkal leletekkel járul majd hozzá a Sárköz történetének-feltárásához. Hat fiú, hat lány, hat fővárosban Moszkva (MTI) Újszerű tánc- dalfesztivál kezdődik egy hét múlva Moszkvában. Bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, keletnémet és szovjet tánodalénekesek mérik össze erejüket az Esztrád színházban, majd egy-egy hétig Varsóban, Prágában, Szófiában, Budapesten, Berlinben folytatódik a verseny. A részvevők a hat ország dalainak legjobb külföldi előadója címért küzdenek. A „magyar színeket” a fesztiválom Bencze Márta és Koós János képviselik, akiknek a fényképei már megjelentek a moszkvai falragaszokon, és a négymilliós példányszámú Szovjetszkaja Rosszijában, amelynek szerkesztősége a nemzetközi fesztivál fő- védnökségét vállalta. A Magyar Villamosművek milliókat áldoz a felvilágosító propagandára, hogy a rohamosan szaporodó villamos háztartási gépek helytelen kezeléséből, kontár módon való javításából származó szerencsétlenségeket elhárítsa. A felvilágosító propaganda egyik eszköze a háztartási készülékek érintésvédelméről, baleset- mentes használatáról szóló tájékoztató. Már a múlt év végén és, ez év elején a pénzbeszedő a villanyszámlával együtt átnyújtott egy ilyen füzetecskét. A következő hetekben, hónapokban a tájékoztató a villanyszámlával együtt ismét eljut mind a 2 700 000 villamos .fogyasztóhoz. Minthogy az áramszolgáltató vállalatok december 31-ig az ország minden vidékén közzéteszik, hogy a helybeli villamos hálózat milyen érintésvédelemre alkalmas, a tájékoztató nagyrészt az érintésvédelemmel foglalkozik. Ábrás segítségével ismerteti a háztartásokban használt készülékek úgynevezett nullázásának, vagy védő földelésének módjait, eszközeit, valamint a fogyasztókra tartozó tudnivalókat, amelyeknek ismerete is hozzásegít az áramütés elkerüléséhez. Újdonságok a Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál pellán Mihály horganyzó a forró fémből emeli ki a fehérem csillogó elemeket. Másfél hónapja üzemel ez a rezgöolló, mellyel fémlemezeket vágnak. A gép mellett Gillich LénárőL •• Ülést tartott a Tolna megyei NEB A Tolna megyei NEB november 3-án megtartott ülésén tárgyalta a megye kisiparosainak tevékenységét, különös tekintettel arra, hogy az új gazdasági mechanizmus körülményei között milyen gazdasági és jogi eszközök alkalmazása látszik indokoltnak, tevékenységük szabályozásában. Ért követően került sor a belvízvédelemről, a vízkárok elhárításának fokozásáról készített ösz- szefoglaló jelentés feletti vitára, amelynek során megállapítási nyert, hogy ma már a megye, a járások, a községek és a vízügyi igazgatóság mindenre kiterjedő szervezettel rendelkezik és a belvízvédekezés idején az anyagi ék az emberi erők összefogása megfelelően történik. A Tolna megye NEB mindkét tárgyalt anyaghoz határozati javaslatot is fogadott el, amely ta^r talmazza a soron következő időszak legfontosabb tennivalóit. ±
