Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-30 / 282. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNÁ: TO 'Sirr XVI. évfolyam, 282. szám Szerda, 1966. november 30. vtlág proletárjai. egyesüljetek ! ARA: 60 FILLER Folytatja munkáját Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa Kedden reggel 9 órakor Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának tanácskozása, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A résztvevők nagy tapssal köszöntötték az elnökségben helyet foglaló Kádár Jánost és a többi magyar vezetőt, továbbá L. I. Brezsnyevet és a többi testvérpárt delegációjának vezetőjét. Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja lépett a mikrofonhoz, s terjesztette elő a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzatának módosítására vonatkozó beszámolót. Biszku Béla beszámolója a szervezeti szabályzat módosításáról Tisztelt Kongresszus! Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a munkásosztály forradalmi élcsapata, a nemzetközi kommunista mozgalom része, amelyet tevékenységében a marxizmus—leniniizmus, • a proletár internacionalizmus vezet, önkéntes harci szövetség, amely tömöríti soraiban a magyar nép leghaladóbb erőit, mindazokat, akik a munkásosztály szocialista eszméit, céljait magukévá teszik és megvalósításukért hatékonyan küzdenek. Pártunk eszmeileg, politikailag, szervezetileg egységes, vezetésében, szervezeteiben érvényesülnek a lenini normák, a kollektív vezetés. Eredményesen vezeti, mozgósítja dolgozó népünket a szocialista társadalom felépítésére, hazánk, a Magyar Népköztársaság felvirágoztatására. Ä szervezeti szabályzat a párt tevékenységének nagy jelentőségű dokumentuma. Meghatározza belső rendjét, szervezeteinek felépítését, feladatait, a párttagok jogait, kötelességeit. Lehetővé teszi, hogy a kommunisták a pártdemokrácia légkörében végezzék munkájukat, helyes elképzeléseikkel segítsék a vezető szervek munkáját Ugyanakkor biztosítja a pártszervezetek egységes, központi irányítását, a kommunisták céltudatos, fegyelmezett munkáját. A párt alkotmánya állandóan fejlődik, mert tükrözi a párt- munka új, gazdag tapasztalatait összegezi a pártszervezetekkel szemben támasztott, növekvő követelményekből adódó következtetéseket A Központi Bizottság ez év augusztusában vitára bocsátotta a szervezeti szabályzat módosításának tervezetét, hogy e fontos dokumentum mennél jobban kifejezze a párttagság véleményét. A vita — melyben több tízezer párttag fejtette ki álláspontját — rendkívül élénk, alkotó jellegű és felelősségteljes volt. Egyértelműen kicsendült belőle az az igény, hogy a szervezeti szabályzat tovább erősítse a párt eszmei, politikai, szervezeti, cselekvési egységét, még erőteljesebben fejlessze kommunista jellegét, védelmezze tisztaságát, és ahol szükséges, szervezeti szigorításokkal is óvja sorait az oda nem való elemektől. A Központi Bizottság a véleményeket és javaslatokat gondosan elemezte és azok jelentős részét a szervezeti szabályzat most benyújtott tervezetében figyelembe vette. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az új szervezeti szabályzat minél hatékonyabban segítse a párt politikájának végrehajtását. A párt helyzetének tanulmányozásánál és a széles körű vitánál bebizonyosodott, hogy a szervezeti szabályzatban alapvető változtatásokra nincs szükség. Ezért a Központi Bizottság ilyen jellegű módosításokat nem javasol. Célszerű és szükséges azonban módosítani mindazt, ami már túlhaladott, továbbá az egyes meglévő szabályokat pontosabbá, illetve egyszerűbbé tenni. Kedves Elvtársak! A kongresszust megelőző vitában — mint eddig minden kongresszus előtt — többen kérték, hogy a párt nevét „Magyar Kommunista Párt”-ra változtassuk. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy ez a javasltat a párt lényegét nem érinti és komoly indoka nincs. Minden erőfeszítésünk ama irányul, hogy a párt kommunista jellege erősödjön, tagjai és szervezetei minél inkább e nagyszerű eszme harcosaiként dolgozzanak. A párt kommunista jellegét nem a neve határozza meg, hanem célja, politikája és tevékenysége. A Magyar Szocialista Munkáspárt kommunista párt, amelyet marxista—leninista politikája és gyakorlati tevékenysége egyaránt bizonyít. Osztjuk a párttagok véleményét, hogy tovább kell erősíteni pártunk kommunista vonásait, . de ezt nem puszta névváltoztatással, hanem politikáink végrehajtásával és a szervezeti szabályzat tervezetében javasolt módosításokkal szolgáljuk. A Központi Bizottság ezért azt javasolja a kongresz- szusnak, hogy tartsa meg pártunk jelenlegi elnevezését, amely ailatt az elmúlt évtizedben kivívtuk népünk és a nemzetközi kommunista mozgalom megbecsülését. Elvtársak! A pártszervezetekben a tagjelöltség megszüntetéséről szenvedélyes vita alakult lei, amelyben az új helyzet követelményeinek felismerése mellett a párt féltése, a sarainak esetleges felhígulásától való aggodalom is kifejeződött. A hozzászólók többsége egyetértett azzal, hogy megértek a tagjelöltség megszüntetésének feltételei. A felszabadulás után 21 évvel minden lehetőségünk megvan arra, hogy a párttagnak jelentkezőket magatartásuk, munkájuk, nézeteik alapján már a felvételük előtt alaposan megismerjük; a jelentkezőknek pedig a tömegszervezetekben lehetőségük nyílik, hogy társadalmi munkát végezzenek. 1945 óta hazánkban új nemzedék nőtt fel. Olyanok váltak érett emberekké akik már a mi társadalmunkban alakították ki életfelfogásukat; lényegesen megváltoztak tehát a tagfelvétel objektív körülményei. A tagfelvétel továbbra is egyéni elbírálás alapján történik, sőt a szervezeti szabályzat mind a jelentkezőkkel, mind az ajánlókkal szemben fokozott követelményeket támaszt. Az augusztusban vitára bocsátott szervezeti szabályzat-tervezet olyan javaslatot tartalmazott, hogy új tagot csak az a párttag ajánlhasson, aki legalább 3 éves párttagsággal rendelkezik és a jelentkezőt közös tevékenység alapján 1 éve ismeri. A vita alapján — fenntartva az ajánló 3 éves párttagságát — 2 évre javasoljuk felemelni a közös tevékenységen alapuló ismeretség idejét. Továbbra is helyesnek tartjuk, hogy a tagfelvételnél az egyik ajánló szerepét a KISZ tölthesse be, olyan módosítással, hogy az ajánló a KISZ alapszervezet taggyűlése legyen. Számos pártszervezetből érkezett olyan javaslat, hogy az új szervezeti szabályzat a pártiba való belépés alsó korhatárát 18 évben állapítsa meg. A Központi Bizottság e javaslatot több szempontból nem tartja helyesnek. A teljes jogú állampolgárság elérése önmagában nem lehet indok; az állampolgári jogokat nem- szabad azonosítani a párttagság követelményeivel. Aki felvételét kéri a pártba, annak a többi dolgozóhoz képest bizonyos társadalmi munkatapasztalattal, politikai, és világnézeti többlettel leéli rendelkeznie. Nyilvánvaló, hogy a ,18 éves fiatalok mindezt még nem szerezhették meg. Meg kell adni a lehetőséget számukra, hogy a tömegszervezetekben, elsősorban a KISZ-ben és a szakszervezetekben, a közös tanulás és munka útján megismerkedjenek a szocializmus alapelveivel. Van azonban még egy indok; a 21 éven aluli fiatalok felvételének engedélyezése tápot adna olyan törekvéseknek, hogy e korosztályok tagjai zömmel a pártszervezetekben végezzék társadalmi munkájukat. Ez károsan hatna az ifjúsági mozgalomra. Ha a tagjelöltség megszüntetését a kongresszus elfogadja, a Központi Bizottság ajánlja: 1967. január 31-ig minden alapszervezet taggyűlésén egyéni elbírálás alapján döntsenek arról, hogy a jelenlegi tagjelöltek közül ki alkalmas a párttagságra. A párttagság keltét a IX. kongresszus időpontjától kell számítani. Legyenek a tagjelöltek felvételéről határozó taggyűlések a párt életének ünnepélyes eseményei, szolgálják pártunk erősödését, gyarapodását új , harcosokkal. Kedves Elvtársak! Pártunk a dolgozó tömegek bizalmát elsősorban érdekeiket kifejező politikájával vívta ki. A párt tekintélyét azonban a párttagok áldozatkész munkája, személyes példamutatása is növeli. A VIII. kongresszus óta is jelentősen fejlődött párttagságunk öntudata és kommunista erkölcsi arculata. Mindez nem jelenti, hogy a párterkölcsöt sértő helyenként fellépő jelenségeket lebecsülhetjük, mert ezek az egész pártnak súlyos károkat okoznak. Mi táplálja és éleszti ezt a eléggé el nem ítélhető, a párt politikájával teljesen ellentétes gyakorlatot? Először is szemléletbeli ökok. Gyakran nem lépnek fel az ilyen gyakorlat ellen, mondván, hogy ez mindenkinek saját ügye, nem tartozik másokra. Pedig ami a pártnak kárt okoz, rontja tekintélyét a tömegek előtt, az a szó igazi értelmében pártügy és egyetlen kommunista számára sem lehet közömbös. Mások hamis lojalitásból vagy pozícióféltésből tűrik el ezeket a párt politikájával ellentétes módszereket és csak akkor jelzik a bajokat, amikor már késő. A párttagsággal összeegyeztethetetlen a közömbösség, az elvtelen- ség, a kényelemszeretet és a pozícióféltés. Ezért a párthatározatok be nem tartása vagy a kommunista erkölcsi normák megsértése esetén a nevelés eszközein kívül alkalmazni kell a fegyelmi úton történő felelősségre vonást is. A Központi Bizottság a pártfegyelem megjavítása érdekében a szervezeti szabályzatban javasol néhány szigorítást. Ilyen többek között az, hogy a pártbüntetés az elsőfokú döntéssel hatályba lép, s hogy a pártból kizárt személy tagsági könyvét azonnal be kell vonni. Természetesen mindenkinek joga és lehetősége, hogy a felsőbb pártszervhez fellebbezzen, ha nem ért egyet a döntéssel, de a kiszabott pártbüntetés hatályba lép. Javasoljuk, hogy a jövőben csak az érintett párttag vagy alapszervezetének kérelme, illetve a felsőbb pártszerv határozata alapján lehessen felülvizsgálni a pártbüntetést. Többen, javasolták, hogy a kötelességüket nem teljesítő párttagokat ne töröljék, hanem zárják ki a pártból. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a törlés és kizárás közötti megkülönböztetést célszerű fenntartani. A kizárást csak. súlyos fegyelmi ügyekben — a párt politikájának tudatos eltorzítása, a párton belüli fralkciózás* a kommunista erkölcsi normák durva megsértése, törvényszegés és az ehhez hasonló esetekben — kell alkalmazni, a kizárt személyeket csak a kizárást jóváhagyó felsőbb szervek, előzetes hozzájárulásával lehet ismét tagnak felvenni a pártba. A törlés is szigorú határozat, de akik így kikerültek, későbbi idŐDontban a felsőbb pártszervek külön engedélye nélkül is felvehetők újra a pártba, hogyha arra alkalmasak. Pártunk kommunista vonásainak további erősítését hivatott szolgálni az a javaslat, hogy — a fegyveres testületek, a pártapparátus, a tömegszervezetek központjainak kivételével — minden pártalapszervezetnek legyen joga és kötelessége a területén folyó munka átfogó ellenőrzése és a vezetők beszámoltatása. A Központi Bizottság fontosnak tartja a pártirányítás megjavítását az állami szervekben, a fegyveres erőknél és a tömegszervezetekben. Az érvényben levő szervezeti szabályzat a párt és e szervek kapcsolatát — helyenként feladatát is — három fejezetben rögzíti. A pártszervezetekben egyöntetű helyesléssel fogadták azt a kiegészítést, amely a párttagok kötelességévé teszi a közéletben való cselekvő részvételt. Tisztelt Kongresszus, Kedves Elv- társak! Az új szervezeti szabályzatban javasoljuk rögzíteni, hogy a Központi Bizottság a két kongresszus között jelentős politikai kérdések megtárgyalására és eldöntésére országos pártértekezletet hívhat össze. Ajánljuk ugyanakkor elhagyni azt a megítélésünk szerint formális jogot, amely szerint a párttagok egyharmadának kívánságára rendkívüli kongresszust lehet ösz- szehívni. A párt gyakorlatában a kongresszus ilyen módon való összehívására még nem volt példa. Soron kívüli kongresszust a párt természetesen tarthat, de kezdeményezését a kongresszus által választott Központi Bizottságra lehet bízni. (Folytatás a 2. oldalon)
