Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
8 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAS 1066. november 20. (Folytatás a 7. oldalról) ezerről csaknem 800 ezerre nőtt tó munkásaira, elvárja, hogy ne marxista-leninista pártját tea partoktatásban, résztvevők, ,szá- tegyenek engedményt a polgári és kinti legfőbb ellenfelének, attól örvendetes, hogy kispolgári életfelfogásnak, ízlés- fél a legjobban, s ahol teheti, hí «-» __w—., a -1 V" -- ----- *:----*J> a marxista— le- nek, legyenek az imperialisták, a arra méri a legkegyetlenebb csa k orHi |n cr A i-16?1.16?1 ,gya~ nm‘Sta esti egyetemeken több kapitalista társadalom határozott pásokat. korlat _lassítja a döntéseket, az mint 27 éfcren és a két.évvel ez- ........... ........ l*,s***‘“ ü gyintézést és sokszor elmossa a előtt létrehozott és bevált ríiarxizmi munka pártirányításának és ma. Különösen , a kormányzati munkának dováb- magasabb fokon, a felelősséget. Ezért a párt- és állami szerveknél felsőbb és alsóbb szinten meg lull szüntetni a párhuzamosságokat, a szervezeti felépítésben mutatkozó összefonódást, a munkában jelentkező átfedéseket. Növelni kell az állami szervek vezetőinek személyi felelősségét az általuk irányított, terület munkájáért. mus—leninizmus esti középfokú iskolán pedig 17 és félezren tanulmányozzák a marxizmus alapvető tanításait. , Az agitáció régi és új ^formáinak alkalmazásával az utóbbi időben eredményeket ,f-értünk eh - A párttagság, jő tájékoztatása. elenbírálói, szenvedélyesen védjék a szocializmus igazságát és mozgósítsák a lakosságot nagy ügyünk; a szocializmus építésére. A párt káderpolitikájáról szólva Kádár János megállapította: a VIII. kongresszus által elfogadott elvek helyesnek bizonyultak. A VIII. kongresszus irányelvei a kádermunkában mégsem valósultak gedhetQtlen fejtetőié a pártszer- meg elég következetesen; számos vezetek eredményes -munkájának — a párttagság jogos igénye .az eddiginél gyorsabb és szélesebb körű tájékoztatás. A sajtó, a rádió és. a . televízió munkája is fejlődött á.két kórighibával és félreértéssel találkoztunk. A VIII. kongresszuson nagy hangsúlyt kapóit a feladatokra való alkalmasság. Ezt félreértelAz eredményesebb munka, a felelősség érvényesítése és foko- ... _ ______________ .. a zása megkívánja, hogy kellő resszus között. A napilapok pél-. mezve> egyes helyeken állami és munkamegosztással' és összehan- dányszáma jóval több; mint ne- gazdasági vezető tisztségek betöl- gol.á.-,saJ határozzák meg a párt gyedmillióval emelkedett; Négy lésénél egyoldalúan előtérbe he- és a gazdásági szervek feladatait hetilap négyszázezernél, további lyezik a szakmai felkészültséget a gazdasági építőmunkúban. A hat hetilap százezernél nagyobb az eszmei szilárdság és a vezető- gazdasági szervek, vállalatok ön- példányszámban jelenik meg.' A készség rovására. A párt ezt a állósságával együtt nő a helm lapoknak és a folyóiratoknak több szemléletet és gyakorlatot nem ' mint ötmillió előfizetője van, ; fogadhatja el. A társadalomnak majdnem egymillióval több,' mint nem apoUtikus „szakemberekre” és a -VIII. kongresszus idején. A rá- nem szakmailag hozzá nem értő dió előfizetőinek száma megköze- „politikusokra” hanem megfelelő líti a 2.5 milliót. A televízió élő- 1 vezetőkre van szüksége. pártszervek szeixípe, felelőssége a párt gazdaságpolitikájával összhangban álló helyi döntések biztosításában és a káderek kiválogatásában. A pártszervezetek a gazdaságpolitika végrehajtását- elsősorban politikái eszközökkel támogassák. Tisztelt Elvtársak! A párt vezető szerepe érvényesülésének ípntos láncszemei a dolgozók tömegszervezetei és tömeg- mozgalmai. A bennük rejlő erőt a párt az ott dolgozó kommunisták segítségével mozgósítja népünk, a szocializmus érdekében. Ezt a megtisztelő kötelességet és felelősséget a tömegSzervezetekben dolgozó kommunistáknak mindig érezniük kell. Kötelesek a párt politikáját ismertetni, megmagyarázni. Felelősek azért, hogy működési területükön a meggyőző munka eredményeként a párt politikája megvalósuljon, hogy a dolgozók körében szerzett tapasztalatokat, közi vetítsék és képviseljék a párt szervei előtt. Ez a pártmunka szerves^ része, más pártmunkával egyenlő értékű tevékenység. Legfontosabb tömegszervezeteink a munkásosztály, a bérből és fizetésből élők döntő többségét átfogó szakszervezetek. Szükségessé vált jogkörük rendezése és kiterjesztése, Ugyanakkor felelősségük növelése is. Növekszik a szakszervezetek felelőssége és szerepe a dolgozók anyagi, szociális és kulturális helyzetét érintő határozatok meghozatalában, végrehajtásában és ellenőrzésében. Közreműködnek abban, hogy az államigazgatási-, gazdasági- és szakszervezeti szervek között a közös célért folyó munka során jelentkező ellentmondások, nézeteltérések megoldódjanak. A szakszervezetek segítségével kell biztosítani a cS-dgozók bevonását a vállalatok egész tevékenységébe, hegy felelősnek érezzék magukat a vállalat eredményes munkájáért. A dolgozók képviseletében szerepet kaonak az üzemi vezetők megítélésében, megerősítésükben, vagy felmentésükben. A Központi Bizottság megkülönböztetett, figyelmet fordít a párt ifjúsági szervezetére, a mintegy 750 ezer tagot számláló Kommunista ifjúsági Szövetségre és a csaknem egymillió 200 ezer tagú úttörőmozgalomra. Munkájuk jelentőségét meghatározza, hogy azt a nemzedéket nevelik, amely az idősebbek nyomdokába lép. A KTSZ — tfírregs'í’rvezeti jellegének erősítése mellett — energi- kusabban dolgozzon az ifjúság eszmei-politikai nevelésén, forradalmi megedzésén, kommunista jellemvonásainak fejlesztésén. Hatékonyabbá válik munkája, ha.tö- rekvéseit összhangba hozza az ifjúság életkori és réteg-sajátosságaival. A KJSZ befolyásának, eszmei-politikai tevékenységének fejlesztése nem nélkülözheti az ifjúság érdekeinek fokozottabb védelmét. Az elméleti munkával a párt- propaoanda eredményeivel és feladataival fog'• ’’'"-ott a további- nkboo a refer:!.mm. ^•'■«vebek közt rrv'góll -pitoUa, hogy 1062. óta 600 fizetőinek száma négy év ^ alatt háromszorosára, egymillióra emelkedett. Az újságírók munkáját mind inkább a szocializmus ügye . iránti közéleti felelőáségtüdaf Hatja át; á sajtó, a rádió és a, televízió tevékenysége világnézetileg és politikailag ' tiszlultabb és egyértelműbb lett. Napirendért tartja és magyarázza a szocialista építés és a nemzetközi élet legidőszerűbb, legfontosabb kérdéseit, rnozgósít és tájékoztat, művel ésmevel, vitatkozik és állástfoglal. Ennek ellenére időnként találkozunk ideológiai bizonytalansággal, a polgári és kispolgári életfelfogásnak, ízlésnek, erkölcsnek tett engedményekkel a kapitalista társadalommal szembeni kritikátlansággal is. A párt továbbra is számít a sajA feladatokra való alkalmasság társadalmunk minden vezető tisztségében a szocializmus iránti odaadást, a szakmai felkészültséget és a vezetőkészséget egyaránt és együttesen követeli. A káderek kiválasztásának alapelve marad, hogy vezető tisztségekbe a népi demokráciához hű, kellő politikai és szakmai felkészültségű, szervezőképes és irányítani tudó embereket kell helyezni. A személyi kérdések eldöntésénél a párt e követelmények betartását, mindenféle statisztikai szemlélet elvetését, a szigorúan egyéni elbírálást kívánja rnindenkitől. minden szervezettől és intézkedő fórumtól. A történelem azonban feltartóztathatatlanul halad előre, a kommunizmus eszméje hódít, s ma már a szocialista világrend- szer, a nemzetközi kommunista mozgalom ereje gátat vet az imperializmusnak, szembe száll az agresszióval. A kommunista világ mozgalom erejét meghatványozza, hogy egységes világnézet, a marxizmus—leninizmus vezérli és az, hogy fáradhatatlanul küzd minden haladó erő tömörítéséért. Rendkívül jelentős, hogy a kommunista • és munkáspártok között eleven kapcsolatok legyenek, hogy a testvérpártok kicseréljék tapasztalatukat, s egyeztessék fellépésüket nemzetközi síkon a közös ellenség, az imperializmus elleni harcban. E megfontolás vezette pártunkat, amikor a beszámolási időszakban találkozott és tárgyalásokat folytatott a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számos pártjával. Ismételten találkoztunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának és csaknem minden szocialista ország kommunista pártjának képviselőivel, a legtöbb nyugateurópai kommunista párttal és más világrészek kommunista pártjainak egész sodrával. E tárgyalások mindegyike eredményes és hasznos volt. Hasonló tárgyalásokat kívánunk folytatni a jövőben is, szorgalmazzuk a testvérpártok két-, vagy többoldalú találkozóit, tanácskozásait. A Magyar Szocialista Munkáspárt a szocialista országok és kommunista pártok elvi alapon nyugvó szoros együttműködésének tántoríthatatlan híve. Az a nézetünk, hogy az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatok helyesen foglaltak állást korunk legfontosabb kérdéseiben és megállapításaikat az élet azóta minden tekintetben igazolta. Az e nyilatkozatokban foglaltakat ma is magunkénaii tekintjük és követjük. Elítélünk minden olyan fellépést, amely a forradalmi munkásmozgalom sorainak egységét rombolja. Jelenleg a kínai vezetők hegemon törekvései, szovjet- ellenessége és szaka-dár tevékenysége okozza a legnagyobb kárt. A legutóbbi hónapokban helytelen nézeteik ellenzékének letörésére megindították az úgynevezett „proletár kulturális forradalmat”, s e mozgalom rohamcsapataként létrehoztak tanulókból szervezett „vörösgárdista” osztagokat. Nem lehet mindezt egyszerűen a kínai párt, illetve a Központi Bizottság belső ügyének tekinteni. Lin Piao elnökhelyettes, honvédelmi miniszter maga jelentette ki a katonai akadémia hallgatói előtt, hogy „Mao elnök sokkal magasabban áll Marxnál, Engels- nél, Leninnél, Sztálinnál”. A kínai vezetők maguk hangoztatják, hogy a „proletár kulturális forradalom” nemcsak belső használatra szól, hanem „példamutatás minden ország számára”, s valamelyik pekingi utcában már tábla hirdeti, hogy ott működik a „vörösgárda világbizottsága". Szükségessé tette a találkozók Mindez ilyenformán reánk is targyakoriságát az a sajnálatos kö- tozik. Mi elutasítjuk ezeket a rülmény is, hogy ma vannak a marxizmus—leninizmustól idegen nézeteket, kát tőlük. Á szervezeti szabályzat módosítása A szervezeti szabályzat java- zés szerint a Központi Ellenőrző sóit módosításával kapcsolatban Bizottság feladatkörét bővítve, a Központi Bizottság első titka- eddigi munkája mellett biztosira kiemelte: tárni tudja a Központi Bizottság A legnagyobb horderejű vál- pénzgazdálkodásának ellenorze- tozás a tagjelöltség megszűnte- sét is. A pártszervek es párt- tése. A javaslatnál a Központi szervezetek ügykezelési renaje- Bizoítságot az vezeti, hogy fel- neh betartását pedig eLemonzhe- szabadulásunk u án több, mint tik a munka meneteben a^J 21 évvel a pártba felvételre jelentkező ember nem ismeretlen a párt előtt, hiszen hosszú ide- - . ,, ,,, , . . ujuvia öt. ajü e vcycst&ikvcti. Jm, auvuuat.ui í>avu v tueivc n. c u, it je itt él a párt szeme előtt, dől- felügyelete^ egyeawnt í & • ieg2jetességeit nézzük, a nemzeti szomszéd népek elleni gyűlölkögozik a szocializmus építésén,. s A párt irányító és ellenőrző érdekek félreértését, vagy félre- dést. a párthoz, rendszerünkhöz való szerepének erősítését célozza az magyarázását látjuk. Mérlegelés „ , . viszonyát felelősen el lehet bí- a javaslat, amely valamennyi tárgyává teszik, hogy a nemzeti szocn lista őrs agoK einer hivatali pártszervezetnek megad- étdeket alá, vagy főié kell« rém 3 f°ld azt a jogot, hogy a vezetőt delni a közös érdekeknek, holott ”cny területen. nemzetközi forradalmi munkás- mózgalomban olyan nézetek is, amelyek ellentmondanak a marxizmus—leninizmus elveinek. Ezek a nézetek figyelmen kívül hagyják a proletár intemarions- üzimust, a szocialista országok érdekközösségét, tévesen ítélik meg a szocialista forradalom lehetőségeit, félremagyarázzák a szocialista forradalom különböző útjairól, a szocializmus építésének sajátosságairól szóló marxista megállapításokat. Zavaróan hat a nemzetközi munkásmozgalom egységére, hogy a kérdések marxista—lenielhatároljuk magunMi, mint internacionalisták, a leghatározottabban elutasítjuk a szavjetellenességet, ezt az anti- a nacionalizmust, annak minden szocialistaellenes megnyilvánulását. A nacionalizmus és sovinizmus nem ismeretlen Magyarországon. Hazánk és népünk századokon át idegenek elnyomottja, a magyar uralkodó osztály pedig az ország területén élő nemzetiségek elnyomója volt Az első világháború utáni imperialista triaszervek, végső fokon a Központi Bizottság, vagyis azok a szervek amelyek a munka általános nista felfogását és kezelését he- nőni diktátum ürügyül szolgáit lyenként a mi világnézetünktől arra, hogy az uralkodó osztályok idegen, nacionalista tendenciák a végletekig csigázzák a naciona- szövik át. Ha e téveszmék jel- lista, soviniszta szenvedélyeket, a ráini. Amit az eddigi gyakorlat szerint kétszer — a tagjelölt- és tagfelvételnél — kellett végigcsinálni a pártnak is, a felvételre jelentkezettnek is, most a kellő alapossággal, de egyszerre végezzük el. ja beszámoltathassa és a hivatali munkát ellenőrizhesse, — azzal a céllal, hogy az eddiginél hatékonyabban segíthessék a hivatal, az állami szerv, az intézmény jcivcts-icu-uu^. íujzuu ^ „ hogy a kongresszus ne válasszon rendeltetésszerű mumeajanak revíziós bizottságot. - A feltétele- eredményes elvégzését. Á nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései teljesen világos, hogy egyeztetni kell és lehet. ezeket A nemzetközi munkásmozgalomban minden álbaloldali és jobboldali elhajlás közös ismertető jele volt mindenkor és az ma is a szov.ietelle- nesség. A szocialista társadalmi rend létrejöttével megteremtődött a lehetősége annak, hogy végérvényesen kiküszöböljük a népek kapcsolatából a nemzeti gyűlölködést. Ezután a nemzetközi munkás- mozgalom időszerű kérdéseiről szólt a referátum. — A kommunista világmozga- lom korunk legbefolyásosabb politikai ereje. A világ kommunista pártjainak száma ma megközelíti. a utóbbi választásokon növelte szavazóinak számát. Bár az imperializmus aknamunkája, az eltérő osztályvászonyok és más sajátos körülmények ezt megnehezítik, •nőtt a kommunista pártok száma és befolyása a fejlődő orszáA nemzetközi imperializmus, a burzsoázia mindig a Szovjetuniót tekintette és ma is azt tekinti legfőbb ellenségének. A jobb- és „baloldali’ legyen szándékuk bármi, szov- jetellenességükkel akarva, akaratlanul egyenest az imperialisták kezére játszanak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát és tagságát erősen foglalkoztatják mindkörül ami hosszú századokon át oly mérhetetlen kárt okozott minden ország elnyomott és kizsákmányolt dolgozóinak. A kommunista pártok ki kell, hogy tépjék a nacionalizmus gyökereit isr Csak elhajlók, a szocializmus képes megoldaná a múlt kérdéseit, mert olyan rendet teremt, amelyben kialakul a népek, a nemzetek egyen.' őségén ér. közös érdekein nyugvó együttműködés, testvériség. Marx, Engels, Lénán eszméi vezetnek minket, ők tárták fel tőkés elnyomás nemzetköziséainak szama ma megKo- - , . , rvSrtok azok a kérdések, amelyek líti. a kilencvenet. Kommunista fokban is. A kommunista partok nézetei +o-i7áii-n.r,vTfPr'Tií!k- a fniri tomegbefolyasanak novekedese partok te . y • - _ . • egyi^ eredményeként kibontako- vani}ak a nemzetközi kommums- közi munkásosztály érdekeinek orszngama máj i - zóban van egy€S országokban a ta és munkásmozgalomban^ Azt azonosságát Ölt tanították meg kommunisták és a szociáldemok- tartjuk, hogy Y*' a munkásságot, hogy saját oszraták, más haladó pártok közötti »zonyban egy adott kérdésben le- tályérdekeinek megfelelően néz' ‘ “ hetseges semlegesnek maradni, íe a világot, ők nevelték a munben, á marxizmus—leninizmus eszméi pedig mindenütt éreztetik Íratásukat. , , ... , _, .. _ _ ..... . .. , ,„ , párbeszéd, az akcioegység iránti Erosodott a szocialista országok n érdeklődés, kialakul ólján van a munkásosztály, a széles dolgozó kommunista pártjainak vezető szerepe. Tovább nőtt a tőkés or- szagokban a kommunista pártok 1 s ' tekárrtélye és tömegbefolyása. Ennek kétségtelen bizonysága, hogv több nyugateurópai, észak-■VB európai kommunista párt a log- ban a munkásosztályt, annak, most, sajat kongresszusunkon :s. a marxizmus leninizmus, a nem- kásog^tályt internacionalistává zetközi kommunista mozgalom legfontosabb kérdéseiben állást Pártunk önálló, politikájának monopól .o.teel .enes keH toglainJ_ Pártunk képviselői kidolgozásában népünk, orezá- minden adandó alkalommal ki- gunk történelmi, társadalmi és fejtették világosan álláspontunkat gazdasági adottságaiból indul ki. A burzsoázia e harc- a vitás kérdésekről, ezt tesszük frontja. Sok országban élesedik az osztályharc. (Folytatás a 9. oldalon) 9
