Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-29 / 281. szám

6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 19ß6. november 29. (Folytatás az 5. oldalról) mechanizmus reformjának elő­készítő munkáját a párthatáro­zat «Iveinek és a megadott ha­táridőknek betartásával befejez­ni. 3. A gazdasági mechanizmus reformjának életbe léptetését és hatékonyságát biztosítani. 4. A feladatok helyes meghatározásá­val a felesleges kettősségek fel­számolásával biztosítani, hogy egyrészről a párt- és a tömeg- szervezetek, másrészről az álla­mi, gazdasági szervek illetve a tanácsok eredményesen és a leg­hatékonyabban tudjanak dol­gozni és együttműködni a nép- gazdasági feladatok megoldásán. 5. A pártnak a gazdasági mun­ka terén is be kell töltenie ve­zető szerepét, a központi és te­rületi pártszerveknek, a párt alapszervezeteinek kell orszá­gosan és helyileg biztosítani gazdaságpolitikánk érvényesíté­sét, az országos és helyi érdekek megfelelő összehangolását. Az anyagi ösztönzés összhangban van a szocialista elmélettel Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Pártunkat, társadalmunkat esz­mei-politikai vezetőjét, tevékeny­ségében a munkásosztály forra­dalmi elmélete, a marxizmus-le- ninizmus vezérli. A marxizmus— • leninizmus, mint minden igazi tudomány a gyakorlattal kölcsön­hatásban szüntelenül fejlődik. Pártunk alapvető feladata a sok­oldalúan kifejtett ideológiai mun­ka: a. alkotó módon alkalmazza & fejleszti a marxista elméletet és választ ad a fejlődés új kérdései­re; b. propagálja és terjeszti a marxista—leninista elméletet, a kommunista világnézetet, harcot folytat az ellenséges szemléletek ellen; c. a tömegek céltudatos ak­tivizálásával az elméletet a társa­dalom anyagi erejévé változtatja. Az ideológiai területnek csupán néhány kérdését kívánom röviden érinteni, elsőként a szocialista tu­dat, az anyagi érdekeltség és az anyagiasság összefüggéseit. Ná­lunk az utóbbi időben aggodal­muknak adtak kifejezést, hogy egyrészt az életszínvonal emelke­dése, másrészt különböző negatív hatások következtében csökken a forradalmi szellem és teret nyer az önző anyagiasság, társadalmun­kat az „elpolgáriasodás” veszélye fenyegeti. A párt a szocialista tu­dat, közgondolkodás erősítése mel­lett sokszor szól az anyagi érde­keltségről, sőt, a gazdasági médiá­ra zmus reformja kapcsán még nö­velni is kívánja azt. Véleményünk szerint itt különböző kérdésekről van szó, közöttük két olyan jelen­ségről, amelyik közül az egyik ká­ros és leküzdendő, a másik pedig teljes összhangban van a szocialis­ta elmélettel és gyakorlattal. Az ismert korábbi hibák és az ellenforradalmi demagógia a szo­cializmus ingadozó híveinél átmé­ri stileg kiábrándulásra és a szo­cialista eszmétől való eltávolodás­ra, nem egyszer valamiféle „él­jünk a mának” hangulatra veze­tett. Az életszínvonal 1957-ben be­következett jelentős emelkedése, a . kisipar, a kiskereskedelem fel­lendülése, a telekvásárlás, a csa- ládiház-építés, a személygépkocsi­vásárlás, a külföldre utazás töme­gessé válása, a nyugati tőkés or­szágokkal létrejött széles felületű érintkezés kétségtelenül a kispol­gári gondolkodás, az önző anya­giasság szemléletének bizonyos fokú megerősödéséhez vezetett. A kispolgári gondolkozás töb­bi között a kispolgárság létéből is fakad. De mai viszonyaink között lehetővé kell tenni mindazt a ma­gánkezdeményezést, ami segí ti a szocialista célok megvalósítását, a torzulásokat pedig, amelyek ezt hátráltatják, le' kell küzdeni. Ez lenini politika. Az eredmény a szocialista állam és rendszer meg­erősödése, a szocialista forradalom továbbfejlődése. Más kérdés a kispolgári gondolkodás, a haszon­lesés, az önző anyagiasság szelle­me, ez idegen a szocializmustól, ez ellen megalkuvás nélküli elvi har­cot kell folytatni. Megint más kérdés a dolgozók anyagi érdekeltsége a szocializmus építésében, amely a szocialista eszmével, gyakorlattal teljes össz­hangban van, ezért erősíteni kí­vánjuk. Valljuk és hirdetjük, hogy a szocialista társadalom építése, a tömegek tudatos cselekvését, áldo­zatkészségét, önzetlenségét, közös­ségi szellemének erősítését kíván­ja meg. A kettő azonban nincs el­lentétben egymással, hanem ki­egészíti egymást. A párt a szocia­lista eszme terjesztésén és elmé­lyítésén munkálkodik és egyide­jűleg hirdeti, hogy a szocialista társadalom épí­tésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Sőt, jelenleg a Szocialista bérezési elv hatékonyabb érvényesítése a feladatunk, más szóval növelni akarjuk a dolgozók anyagi érde­keltségét, azt, hogy aki munkájá­val többet ad a társadalomnak, az a javakból is jobban részesedjék. A gyakorlat ebben a kérdésben is bizonyítja a párt álláspontjá­nak helyességét. Azokban az évek­ben, amelyekben a dolgozó töme­gek, munkások, parasztok, alkal­mazottak életszínvonala jelentő­sen emelkedett, sok százezerrel nőtt azoknak a kommunistáknak — és pártonkívülieknek — a szá­ma, akik a párt, a tömegszerveze­tek, a tanácsok, a Hazafias Nép­front-mozgalom aktív tagjaiként,' anyagi ellenszolgáltatás nélkül, minden .szabad idejüket, sokszor egészségüket feláldozva, a szocia­lizmus tudatos építőiként vették ki részüket legnagyobb társadal­mi feladataink megoldásából. Ezekben az években épült fel és vált erős szervezetté, például a munkásőrség, amelynek tagjai ön­zetlenül, öntudatból, hivatásbeli munkájuk példás ellátásán túl vállalták és vállalják belső ren­dünk, a nép hatalmának, szocia­lista vívmányainak fegyveres vé­delmét. Ezekben az években szü­letett és növekedett tömegessé a szocialista bri gádmozgalotm, a szocializmus tudatos építőinek, élenjáróinak nagyszerű mozgat­dális, vagy törzsi erők ellen. Európában azonban «a nacionaliz­mus már betöltötte pozitív szere­pét az önálló nemzeti államok kialakulása idején. Még ma is léteznek olyan polgári erők nyu- gateurópai országokban, amelyek nemzeti érdekek védelméhez csat­lakozva szembe kerülnek az ame­rikai imperialista, nyugatnémet revansista törekvésekkel. Az ilyen erőkkel lehetséges és szükséges is együttműködni, azonban a nemzeti érdekeket Európa orszá­gaiban következetesen már ré­gen a munkásosztály képviseli, a reakciós burzsoázia pedig az osz­tályharcban a nacionalizmust, s modem ipari proletariátus meg­jelenése óta az osztályellentétek ködösítésére, más népek elleni uszításra használja fel. Ezért pár­tunk, mint minden forradalmi párt, következetesen harcol a burzsoá nacionalizmus ellen. Újabban az imperialisták és a reakció honi maradványai szeret­nék felszítani a nacionalizmus eszméjét a szocialista országok­ban, éppen azzal a céllal, hogy a régi recept szerint megosszák és kijátsszák egymás ellen e né­peket Szocialista országokban is akadnak # egyes emberek, akik rövidlátó módon kacérkodnak a nacionalizmussal és ezzel, — bár azt szolgálni vélik, ártanak a szo­cialista ügynek. Az imperialisták azonban hiába reménykednek, lista osztály érdekeinek védelmé­ben léptek fel és imperialista ellenségeinkkel szövetkeztek, ak­kor éles volt a harc, de ez ebben a formában már a múlté. Jelenleg a Magyarországon mű­ködő egyházak és az állam vi­szonyát, mindkét fél számára el­fogadható egyezmények szabá­lyozzák, kielégítően. Amióta az egyházak vezetőd a szocialista társadalmi rend megszületését és fennállását tudomásul vették és a helyzetet a reális valóság alap­ján ítélik meg, nem egy társa­dalmi kérdésben is közös neve­zőre tudtuk hozni álláspontunkat. Az állam, az egyház számára el­fogadható és a nép érdekeinek, szocialista építőmunkájának meg­felelő helyzet kialakításában a párt, az állam helyes politikája mellett szerepe van a hívő töme­gek demokratikus állásfoglalásá­nak. Szerepük van az egyházak vezető testületéiben reálisan gon­dolkodó embereknek, és a külön­böző egyházak, gyarapodó számú, haladó papjainak is, akikkel a Hazafias Népfront keretében a kölcsönös tisztelet alapján, egyet­értésben dolgozunk népünk ja­vára. A tapasztalatok alapján mi üd­vözöljük a marxisták és keresz­tények között a nyugati orszá­gokban megkezdődött párbeszé­det, amelynek célja, hogy a hala­dás és a béke érdekében a közös fellépés alapjait és módozatait megtalálják. A Központi Bizottság referá­tuma összegezte a tudományos élet, a kutatómunka területén el­ért fejlődést, s az elmúlt évek tapasztalatai alapján felhívta a figyelmet: A következő években arra kell törekednünk, hogy az ipar, a mezőgazdaság, kulturális életünk igényelje a tudomány fokozot­tabb segítségét, s határozzon meg konkrét, időszerű feladatokat, amelyeket a tudomány eszközei­vel kell megoldani. Kutatóink, a tudományos élet vezetői építsék és erősítsék a kapcsolatot az ipar, a népgazdaság termelő- munkáját irányítókkal, az üze­mekkel, s olyan tudományos té­mák művelését állítsák előtérbe, amelyek társadalmunk céljait a legeredményesebben szolgálják. A tudományos eredmények megalkotói és felhasználói kö­zös erővel munkálkodjanak a tudomány kincseinek eddigi­nél gyorsabb hasznosításán. a szocialista országokat veze­tő marxista—leninista pártok nagy forradalmi tapasztala­tokkal rendelkeznek, népeik között szocialista, testvéri ba­rátság épül, alapvető érdeke­ink közösek, és a burzsoá na­cionalizmus nem fog éket ver­ni közénk. Tovább gyarapodott népünk műveltsége Kedves Elvtársaik! A mi társadalmunkban a mű- „ „ veltség, a szakmai ismeretek, a Az utóbbi négy évben népünk tudás megszerzésének külön- műveltsége tovább gyarapodott. ]yjző útjai vannak. Vannak, akáfc Minden általános, iskolát végzett tskoLai keretben sajátítják el, 100 tanuló közül 42 középisko- mások pedig egyénileg képezik Pártunk a szocialista hazafiság Lában’. 41, pedig szakmunkás- magukat. Olyan 'gyakorlatot ja- lényeges elemének tekinti a tanuld intézetben folytatja ta- vasolunk — és elkezdtük ennek munkásnemzetköziséget. Ezért ’"‘ülmányait Ma évenként másfél- bevezetését — mely mindenki- ideológiai munkájában az inter- saer annyi szakembert bocsátó- nek lehetővé teszi, hogy bár­nacionalizmus, a más népek iránti nak 10 egyetemein^ ^kóláink, mely oktatása intézményben vizs- barátság szellemében neveli a 32 .egyetfl^1’ f“sÍJolai..ha11' gázhasson és megfelelő tudás magyar népet. A proletár inter- gatok azama 1937—38-ban össze- esetén erről bizonyítványt is nacionalizmus eszméjével egyesül ^ ’ tagoSfcT ttSSni'* ^hassan' a szocialista haza, a nemzetközi I^P-Pr • tag^,atfs, munkásosztály, a szocialista -- foiskolal hallgatok öntetében lagrendszer érdekeinek azonos- olyan fejlett európal kapita­lista országokat előztünk meg, mint Anglia, Franciaország, Olaszország, Svédország. E té­nyek szocialista építésünk leg­szebb eredményei közé sorol­hatók. vi- azonos­sága, és az ezekhez való hűség. Pártunk, a leninizmus tanításai­hoz híven hű a proletár interna­cionalizmus eszméjéhez. Fő fel­adatunk a szocialista társadalom felépítése hazánkban. Ebből ki­indulva ' hozzuk döntéseinket, de azok nem lehetnek ellentétesek a szocialista világrendszer országai­nak, a nemzetközi Társadalmunk becsületet szer­zett minden munkának. A VIII. kongresszus egyik je­lentős döntése a származási ka­Á szocialista hazafiság kérdése . Tisztelt Elvtársak! Ideológiai munkánkban kiemel­kedő fontosságú a szocialista ha­zafiság elmélyítése, a naciona­lizmus elleni harc, az interna­cionalizmus erősítése. Népünkben erős a hazaszere­tet érzése, történelmi múltunk, nemzieti kultúránk értékes ha­gyományainak őrzése, ápolása. A múltban az uralkodó osztályok, a nemesség és példájukat követ­ve a burzsoázia az alkotmányon kívül helyezte, jogtalanná tette a dolgozó népet. De még akkor is a mostoha sorsra kárhoztató!: dolgozó nép volt a haza igazi Védelmezője, a nemzet fenhtartó ereje. A nép akkor is szerette a szülőföldet, a hazát. Százszor in­kább szereti ma, amikor' a szülő­föld, a nép saját, igazi, édes ha­zájává vált, amikor a haza és a magyarság fogalma azonos a független országban szabadon élő néppel és a társadalmi haladás­sal, az emberiség jövőjét jelentő, szocialista társadalom emelkedő, hatalmas művével. A nacionalizmus polgári eszme, amely ma még pozitív szerepet tölt be a világnak azokon a he­lyein, ahol a népek még az ön- •>uó nemzet megteremtéséért, és a függetlenségükért harcolnak az imperializmussal, a reakciós feu­Meghecsülést biztosít a fizikai munkának, amely mind több szaktudást, elméleti ismeretet és szellemi erőfeszítést követel. Az ipar, a mezőgazdaság a szak­munkások tízezreit igényli. V az igény nem csökken, hanem a technika fejlődésével állan­, . ..................................... ,. dóan növekszik. Ezért olyan . .. , ................ munkás- tegonak eltörlése és az uj egye- iskolarendszert, iskoláztatást, pá­o sztalynak közös érdekeivel es téma, /oiskotói felvétek rendszer lyaválasztást és nem utolsó sor- közös frontban, egységesen kell bgvezetese volt. A döntés helyes- ^ ol közhangulatot kell'ki­harcolnunk közös ellenségünk, az seget a gyakorlat igazolta. A fel- alakítanunk, amely megfelel en- ímperializmus ellen. Ezért mi el- veteti remdszier követelményei: a ítéljük a kínai vezetők jelenlegi felkészültség, a tehetség, ráter­irányvonalát, amely a világforra- mettség és a magatartás foko- Az ifjúság nevelésében, okta- dalomról sűrűn hangoztatott sza- zottabb helytállásra serkent és fásában alapvető szerepük' van vak ellenére mindinkább látha- jobb tanulásra, a képességek fej- a pedagógusoknak. Nevelőink tóan nacionalista, nagyhatalmi, lesztésére ösztönöz. Az ez évi többsége hivatását áterezve, mun- hegemon törekvéseket mutat. egyetemi felvételi vizsgákon a kájával, magatartásával igazol- Elvtársak! korábbinál nagyobb lehetőséget ía> hogy a nevelésben a párt, Az ideológiai kérdések közül biztosítottunk a felkészültség rendszerünk hűséges szövetsége- érinteni szeretném még a vallásos mellett a tehetség, a rátermettség se- Most is azt kérjük tőlük: so- világnézethez, a vallásos embe- és a magatartás figyélembevéte- ha el ne felejtsék, hogy népünk rekhez, az egyházakhoz való vi- lére. Nem számolva a ma más legféltettebb kincsét, a jövő nem- szonyunkat. Pártunk álláspontjáé munkakörben dolgozó munkások zedeket bízza rájuk, kérdésekben alapjában mindvégig és parasztok gyermekeit, a fizi­helyes volt. kai dolgozók gyrexnekeinek ará­Pártunk világnézete szemben «ya országosan nem csökkent, a áll minden idealista világnézettel, hallgatók 44—45 százaléka közü- így a vallásos világnézettel is. Ez lük való. Nem mehetünk elazon- eszmei harcot jelent. Hazánkban ha*1 sza nélkül, amellett, hogy vallásszabadság van, pártunk ke- ©gyes — különösen budapesti — rül mindent, ami a vallásos erű- egyetemeken arányuk alacsony, berek érzéseit sértené, de nem 1961. óta közoktatásunk , egé- mond le arról, hogy küzdjön a szét átfogó reform megvalósítá- felvilágosodottságért, a tudomá- sán dolgozunk. Az oktatási re- évben 554 millió forintról 778 nyos világnézet elterjesztéséért, form eddigi tapasztalatai igazol- millióra, a tanácsi és üzemi köz- Az osztályharc frontja szerintünk ták a lefektetett alapelvek he- művelődési könyvtárakba beirat- nem a hívők és nem hívők között lyességét. Az iskolareformmal a kozott olvasók száma több, mint húzódott es nem ott húzódik ma Központi Bizottság behatóan fog- 2 millióra, a kölcsönzött kötetek sem. Bármely felekezethez tar- lalkozott. A gyakorlati végrehaj- száma pedig 30 millióról 49,5 mil- tozó hívők szabadon gyakorolhat- tás néhány torzulását és hibás ér- lióra emelkedett. Az is figye- ják vallásukat, hátrányos meg- telmezését kijavítottuk. Folytat- lemre méltó, hogy a múzeum- különböztetésben nincs részük, nunk kell azonban erőfeszíté- és tárlatlátogatók száma az utób­egyen jogú állampolgárai^ hazá- seinket, hogy az eredeti célnak bi években kétmillióval nőtt, nak. megfelelően csökkentsük a ta- hogy a múlt év hangversenyei­A felszabadulást követően vol- <nulók megterhelését, ugyamak- nek és esztrádműsorainak 1,2 tak éles.politikai harcaink külön- kor minden iskolatípusban kor- milliós közönsége felerészben ko- böző egyházak vezetőivel^ de szerű műveltséget nyújtsunk, te- moly 7jenét hallgatott, hogy a nem egyházi, hanem világi es gyük hatékonyabba a tudoma- - _ , ,,, hatalmi kérdésekben. Amikor ny©s, szocialista világnézeti ne- mozilatogatok 65 <0 százaléka egyes egyházi vezetők még a velést, s készítsük fel tanulóin- szocialista filmeket tekintett meg, Habsburg királyi házhoz való hű- kát a tudatos szakmaválasztásra régért, a földbirtokos és kapita- és választott, élethivatásukra. Tisztelt Elvtársak! Kulturális politikánk eredmé­nyességét bizonyítja, hogy a szocialista közművelődés 'az utóbbi négy esztendőben né- xPÜnk újabb, még szélesebb tömegeit fogta át. A könyvforgalom az utóbbi 3t (Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom