Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-03 / 260. szám
A MEGYEL VTLÁG PBOLETÁRFAI. EGYESÜLJETEK! A,MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam 260. szám ARA: 60 FILLÉR Csütörtök, 1986. november 3. Termékeny vita a megyei pártértekezlet második napján Megválasztották a pártbizottság tagjait, a kongresszusi küldötteket és az új végrehajtó bizottságot Szerdán, a kedden félbeszakadt vitával folytatódott a megyei pártértekezlet. A vitakedvre jellemző volt, hogy nem kevesebb, mint huszonnégy küldött mondta el véleményét az elért eredményekről, a meglévő hibákról és a tennivalókról. A küldöttek számos olyan javaslatot is tettek, amelynek nemcsak á saját területük, a megye, de az ország is hasznát látja. Az idő véges — ezt kellett tudomásul venniök azoknak a küldötteknek, akik bár hozzászólásra jelentkeztek, de idő hiányában ők csak írásban mondhatják el véleményüket. A vitában, amit a tettrekészség, a megye további fejlődéséért érzett felelősség jellemzett, részt vett Nemes Dezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. A késő délutáni órákban a vita lezárása után K. Papp József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára kapta meg ismét a szót a pártértekezlet elnökétől. K. Papp elvtárs összefoglalójában ismételten hangsúlyozta: a vita igen termékeny volt és nagy segítséget ad a megye kommunistáinak a további munkához. Ezután a jelölőbizottság javaslata alapján megválasztották a hatvanegy tagú megyei párt- bizottságot és a kongresszusi küldötteket. Tolna megye kommunistáit tíz szavazati jogú és egy tanácskozási jogú küldött képviseli az MSZMP IX. kongresszusán. Estébe hajlott már az idő, amikor összeült az új megyei pártbizottság, hogy a megyei pártértekezlet befejezéseként megválassza az új, tizenegy tagú végrehajtó bizottságot. A megyei pártértekezlet második napján, a pártbizottság és revíziós bizottság beszámolója feletti együttes vitában az első felszólaló ván a családtól, az iskolától, a munkahelytől, a társadalmi szervektől. Ne állítsuk szembe a szülői nevelést a társadalmival, ne javasolja senki a KISZ-nek, hogy mondjon le politizáló szerepéről, és nem a KISZ feladata a rendőri munka a renitens ifjak közt. Befejezésül beszélt a KISZ kommunista és tömegszervezeti jellegének erősítéséről, valamint arról, hogy minden párttagnak kötelessége: többet, jobban cselekedni az ifjúság szocialista neveléséért, a KISZ politikai munkájának segítéséért. Arany István, a möxsi Új Élet Ts» elnöke: Sikereink fő forrása: megerősödött a pártszervezet Sxabó Sándor, a Simontornyai Bőrgyár esúcsvexetőségének titkára: Konkrét párt munkája van az üzem kommunistáinak örvendetes a megye ipari fejlődése, ezt az ütemet tartani kell. A megye munkásosztályának 15 százalékát magába foglaló Si- montomyai Bőrgyár korszerűsítésére sokat fordított szocialista államunk. Az ország marhaboksz felsőbőrgyártásának felét a simon- tomyai üzemben termelik. A termelés, a jó üzemi összhang érdekében, soha ne bomoljon meg az egyensúly a politikai, gazdasági vezetők, a kétkezi munkások között. Érzékeny műszer a dolgozók véleménye, mindig bízni kell bennük, támaszkodni kell rájuk és szavukra adni kell. Az a vezető, aki nem teszi ezt, olyan vezérré válik, akinek nincs katonája — hangsúlyozta a bőrgyári párttitkár. — Sok vita előzte meg korábban vezetőségválasztó taggyűléseinket: passzív-e, aktív-e a párttagság. Megvizsgáltuk e vita alapján, mi az igazság. Szó sem lehet passzivitásról. Az üzem 160 főnyi kommunista kollektívájából 80 százaléknak van konkrét pártmegbízatása. Párttagságunk a napi fáradságos termelői munka után vállalja a társadalom érdekében kifejtett pártmunkát. Taggyűléseink aktívak, betöltik szerepüket, mert a korábbival szemben a gazdasági tennivalókat politikai oldalról tárgyaljuk, így mozgósítunk. Két javaslattal járult hozzá a pártértekezlet tanácskozásának sikeréhez a simontornyai küldött. Kérte, hogy az üzem kollektívája személyesen is többször találkozhasson a megyei vezetőkkel, majd megbízatása szerint szóvá tette, hogy a munkáslakta területekről hozott párthatározat hatása jobban érződjön Simontor- nya község szociális és egyéb ellátása terén. Négy esztendővel ezelőtt a gyengék közt volt a mözsi termelőszövetkezet, bizonytalankodott tagsága is. A Minisztertanács vándorzászlaját azóta kétszer is elnyerte és — szerénytelenség nélkül elmondható — a jók közé került. A gazdasági és politikai sikerek fő titka, hogy mind számban, mind pedig hozzáértésben, összeforrottságban megerősödött a szövetkezet pártszervezete. Mö- zsön a tsz-ben dolgozó tagság 18 százaléka párttag, a pártszervezet minden kommunistája politikai feladatnak tekintette a szövetkezet megszilárdítását. A tsz-elnök — miután illusztrálta néhány adattal kiemelkedő terméseredményeik négyesztendős átlagát, — cáfolta az állattenyésztésükért korábban kapott elmarasztaló kritikát. Javasolta megyénk küldötteinek, tegyék szóvá a pártkongresz- szuson, hogy legyen gyakorlatiasabb nálunk a tudomány. Nem megfelelők a termelőszövetkezetekhez küldött vetőmagok, elmaradtak a nemesítésben. A komplex gépesítés, — különösen a kukoricabetakarítás gépesítése — érdekében javítsák a kutatók a gyakorlatot szolgáló munkájukat. Sólymost Mihály, a BM Tolna megyei Rendőr-főkapitányságának vexetője : Szilárdabb rendszerünk, javult a közbiztonság Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkárai A párt vezető szerepe és az egész társadalom tevékenységének összefüggései A szocializmus teljes felépítésének szakaszába érkezve, megállapíthatók a kiemelkedő eredmények. Követte a gazdasági változásokat a társadalmi viszonyok átalakulása. A lakosság valamennyi rétegénél megnőtt az igény és az érdeklődés a marxista-leninista gondolkodás, világ- szemlélet iránt. Fejlődésünk mai szakaszában a társadalom valamennyi tagjának tevékeny részvételére van szükség. Ezt figyelembe véve, napirendre került, hogy az élet által túlnőtt — csak régebben helyes — munkamódszeren, szervezeti kereteken változtatni kell, mert gátolják, vagy akadályozni fogják a tömegek önálló cselekvőképességét. Nőtt a tömegek igénye, cselekedni akarása a társadalmi gondok megoldásáért. Jobban részt kívánnak venni a politika kialakításában, nagyobb részt kérnek a megvalósításból. Tökéletesíteni kell társadalmi mechanizmusunkat, mert a sok formalitás, a semmiért nem felelős különböző bizottságokban elviszik az energiát, a munka és lehetőségadás helyett végnélküli tanácskozásokat eredményeznek. Részletesen foglalkozott a továbbiakban .a párt vezető szerepe további növelésének és a tömegszervezeti munka javításának néhány főbb összefüggésével. Vitatkozott azokkal a jószándékú nyugtalankodókkal, akik a tömegszervezetek önállóbb és következetesebb munkáját látván, a párt vezetőszerepén esett csorbáról beszélnek. „Társadalmi méretekben valósul meg a párt politikája. A tanácsok, a SZOT, a KISZ intézkedéseit a párt politikájának szelleme hatja át. Mindig a kommunista párt mindennapi feladata volt és maradt a dolgozók napi és távlati érdekeinek védelme. Ezt kell látni ezeknél az önállóbb tömegszervezeti állásfoglalásoknál.” Elválaszthatatlanul összefügg a párt vezető szerepének további erősítése, az állami és tömegszervezeti munka önállóságának fokozásával, felelősségük növelésével és feladatkörük pontosabb körülírásával. Tudják meg a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták, hogy ők a szocializmus építésének melyik frontján, milyen kérdésekben felelősek a párt előtt, tagságukat mire mozgósítsák. Hangsúlyozta, hogy nincs megtisztelőbb pártmegbízatás, mint a tömegek közt élve, a tömegszervezetekben dolgozni. Segítsük nagyobb önállósághoz és öntevékenységhez a tömegszervezeteket. Ifjúságunk helyzetéről, az ifjúság erkölcsi-politikai arculatának és a KISZ munkájának megítéléséről beszélt részletesen. Az egyes jelenségekből általánosító, ferde megítélés zavarja a felnőtt társadalom, és az ifjúság kapcsolatát, gátolja a helyes nevelést. Mi neveltük ifjúságunkat, erényeivel, hibáival a miénk. Az igaztalan, általánosító vádakkal a felnőtt társadalomról mondanánk lesújtó ítéletet. A jövő generációjának, az ifjúságnak a nevelése nagy gondot, türelmet, fáradságot és összehangolt munkát ki* A főkapitányság vezetője elmondta, hogy a BM pártértekezletének "küldöttei a pártbizottság és revíziós bizottság beszámolójával egyetértenek, elfogadják és elfogadásra ajánlják. Hozzászólásában részletesen foglalkozott társadalmi rendszerünk erősödésével, a közbiztonság szilárdulá- sával. A párt helyes, következetes és humánus politikája következtében erősödött a korábban szemben állók beilleszkedési törekvése. Felszólalása további részében elemezte a növekvő turistaforgalom főbb tapasztalatait, majd a bűnözések okaival, részletesebben a társadalmi tulajdon kárára elkövetett vétségek körüli lazaságokkal foglalkozott. Hozzászólása befejező részében arról szólt, hogy a rendőrség és lakosság kapcsolata tovább javult, a jogok tiszteletben tartása, a kötelességek elősegítése, a bűnözés elleni közös harc alapján. Takács Mihályné, a Nőtanács megyei titkára: Változott megyénk asszonyainak szemlélete A tömegmozgalmakban és tömegszervezetekben működő kommunisták felelősek a párt politikájának a tömegek mindennapi meggyőzése útján történő megvalósításáért. Megyénkben a korábbinál szembetűnőbb, hogy a négy év alatt mennyit fejlődtek a nők szemléletben, a munkában, a tanulásban és a társadalmi életben helytállva. A közösségi, társadalmi, politikai munkában több száz kommunista és pártion kívüli asszony kovácsolódik egybe megyénkben. A nőtanács titkára a sokoldalú nőmozgalmi munkából kiemelve, részletesen foglalkozott a mező- . gazdaságban dolgozó nők helyzetével. Miközben szemléletük is . fokozatosan átalakul, nélkülözhetetlenné tették magukat a növény- termesztésben. Egyre inkább a gazda szerűével nézik a közöst a falusi asszonyok, bírálják a hibákat, ha nem is mindig fogadják eh tőlük. Több helyi segítséget kell nyújtani, hogy a dunaföld- vári, váraljai asszonyok példáját követve, még inkább meghonosodjon a termelőszövetkezeti nők körében is a szocialista brigádmozgalom. A nőknek a vezetés be (Folytatás a 2. oldalon)
