Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-02 / 259. szám

Í966, novem&er X, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 11 A PÉNZ KOMÉDIÁJA Ifjúsági irodalmi pályázat indul MSzép szá“ áruméi Bizottsága Á KISZ Központi & történelem folyamán megle­hetősen sok mindent gyűjtöttek össze arról az eszeveszett kör­táncról, amelyet az emberek rop­tak a pénz körül. A gyűjteményt napjainkban is lehet bővíteni. A pénz komédiája, ahogyan Ráth- Végh István nevezi, minden kor­szak jellemzője volt, legfeljebb más-más külsőt öltött. Mi is tulajdonképpen a pénz? A közgazdászok öt kritérium­mal határozzák meg a pénz lé­nyegét, illetve funkcióját: 1. ér­tékmérő, 2. fizetési eszköz, 3. for­galmi eszköz, 4. a kincsképződés eszköze, 5. világpénz. A Révai Nagy Lexikon egyebek közt ezt írja a pénzről: „Napja­inkban a kultúra magasabb fo­kán álló népeknél általános ér­tékmérőt, fizetési és csereeszközt jelent. A fejletlen kultúra és szer­vezetlen állami élet korszakaiban szó sem lehetett általános érvé­nyű fizetési és csereeszközökről, hanem pusztán a mindennapi gyakorlati élet hozta létre azt a Szokást; hogy a gazdaságilag egy­másra utalt területek olyan ja­vakkal fejezzék ki a dolgok ér­tékét, amelyek ott általános szük­ségleteknek voltak tárgyai.” A tudományos meghatározások mellett kialakultak a köznapi meghatározások, jelezvén, hogy a pénz hatása, szerepe sokkal szé­lesebb körű, bonyolultabb annál, minthogy egy definícióval ki le­hetne fejezni minden tulajdonsá­gát. Az a bizonyos csengő-bongó fémdarab valóban megtestesíti a pölitikai gazdaságtanban tanult funkciókat, való igaz, hogy a tár­sadalmi fejlődés egy bizonyos szakaszán alakult ki. De nem vé­letlen, hogy e kritériumok mellé az emberi fantázia egy sor nem éppen tudományos, de nagyon is találó meghatározást szült: „Aki­nek üres a zsebe, ne ugráljon", „A pénzre nincs ráírva a szárma­zása", ,,A pénz nem boldogít", „A pénz nagyhatalom". Amint látjuk, e mondások még "hz ellentétektől sem mentesek. Amit kifejeznek, voltaképpen nem más. mint az a körtánc? amelyet egyes emberek lejtenek körülötte — bódultán, önmagukról megfe­ledkezve. Ez az élettelen pénzda­rab észrevétlenül hatalmába ke­ríti az embereket, vadabb táncot járat velük, mint az egzotikus lam-tamosok. A pénz látása vak­ká teszi az embert, csengése sü­ketít. érintése görcsös fogást idéz elő a kézben. A pénz komédiája a legnagyobb társadalmi komédia. A középkor uralkodói messze földről hozattak udvarukba híres mestereket, „tudósokat”, hét la­kattal zárták őket a vár valame­lyik zugába, minden kísérleti le­hetőséget rendelkezésükre bocsá­tottak, lefejezéssel ' fenyegették őket, könyörögtek nekik, a király­lány kezét helyezték kilátásba — arra az esetre, ha aranyat csinál­nak. Persze, egyik alkimistának sem sikerült ez, s a méregbe gu­rult uralkodók bizony gyakran le is üttették az alkimisták fejét. A pénz utáni tülekedés nem ismert határt. A spanyol és portugál uralko­dók hajókat építtettek és szerel­tettek fel, hogy embereik isme­retlen vidékekbe utazzanak, kincslelő helyeket keressenek, vagy ha másképpen nem megy, raboljanak. Kolumbus a pénzért való versenyfutás közben jutott el mérhetetlen nélkülözések árán Amerikába. De a pénzért való tü­lekedésben magát az új kincs­forrás — Amerika — felfedezőjét is kisemmizték. szegény ember­ként kellett meghalnia, Zsigmond magyar király, ami­kor még csak szeretett volna ma­gyar király lenni, így vált pénz­komédiássá. Amint köztudott. La­jos király lánya, Mária nem akart hozzámenni feleségül, márpedig uralomra jutásának ez volt az elő­feltétele. Erre egyszerűen fegyve­resen kötelezte Máriát a házasság megkötésére. Igenám, csakhogy az uralkodáshoz pénz is kellett. Fe­leség akkor már volt, gazdag ho­zománnyal, Zsigmond gondolt egy nagyot és merészet, egyszerűen elzálogosította 200 000 forintért a hozományt, azaz Magyarország egy jelentős részét, s a hozomány­ra felvett pénzből igyekezett meg­alapozni uralmát. Ulászló uralkodása idején fog­ságba vetették a pécsi püspököt, mert kiderült róla, hogy hamisan könyvelte a kincstári bevételeket — mai nyelven szólva, sikkasz­tott, A király szívét azonban könnyen meg tudta enyhíteni né­hány szekér arannyal, s más kinccsel, s Ulászló szabadon is bo­csátotta a sikkasztó püspököt. A mohácsi csatában elesett La­jos királyról feljegyezték, hogy bizony mindig üres volt a tarso­lya. Annyira eladósodott, hogy egyik* külföldi útjára például kí­séret nélkül kellett elindulnia. Nem sokkal a mohácsi csatavesz­tés előtt, a király kénytelen volt megalázkodni egyik udvaronca előtt, mert egy fityingje sem volt. s tőle kért 10 aranyat kölcsön, firályi tekintély ide, királyi te­intély oda. pénzről volt szó . . . őt. pénze nem lévén, kénytelen olt hitelben vásárolni a budai ■-u-askedőktől, azaz még előttük is megalázkodott. Az alkimisták nem tudtak-ara­nyat csinálni. Az emberiség azon­ban rájött, hogy mennyi pénzfor­rás van a földön. Az egyik fancia miniszter kidolgozta, hogyan le­het felduzzasztani a királyi kincs­tárat papírpénz kibocsátásával. Az itáliai polgár, ha pénzszűkébe került, egyszerűen zálogba tette a feleségét. A német papok búcsú­cédulákat árusítottak. A minap olvastam, hogy egy amerikai asz- szony órákon keresztül képes mozdulatlanul ülni. még csak az arcizma sem rezdül meg. A férje pénzért mutogatja. Kiszámították, hogy a vietnami háborúban min­den egyes amerikai katona halála mennyi hasznot hoz a tőkések­nek. Megfigyelték, hogy a vatiká­ni bankok érdekeltek a bordély­házak működésében: ha egy bor­délyházban nagy a forgalom, duzzad a vatikáni kassza. A háború idején szaporodni kezdett a pénz: valahogyan köny- nyebb volt ugyanazért a vala­miért több pénzt kapni. Az egy­szerű ember persze nem ismerte a közgazdasági definícióikat, tör­vényszerűségeket, csak ■ örült a pénznek. Boldog volt, hogy végre megtömhette a zsebét papírpénz­zel. A pénz kérlelhetetlen. Nagyobb úr a királynál, hatalmasabb erő az Ideáknál, kerékbe tör minden meggyőződést, lesújt emberekre, felemel embereket. Ismerősöm nagyon tehetséges, művelt, jó szívű ember. De pén­ze sosincs. Ha hozzájut néhány százashoz, megvenne az égvilá­gon mindent. Ilyenkor szalámit vesz örömében a szomszédja ku­tyájának, villásreggelit eszik, taxival utazik a szomszéd saro­kig. A pénz persze elfogy, más­nap egy száraz kiflit sem tud ma­gának venni, zakóját árusítja, vagy kölcsönt kér. Ha kap. Sok helyen kap. Egész füzetet tölt meg a jegyzet, hogy kitől, mikor, mennyit kért. és törlesztett. Hite­lezői persze nem hagyják nyug­ton, állandóan követelik tőle a pénzt. Néhány helyről már hiva­talból is eltávolították a kuszáit pénzügyletei miatt. Ismerősömet, a tehetséges embert fokozatosan félemészti a pénz, mint a vasat a rozsda. Mert műveltsége nem terjed addig, hogy a pénznek, akárcsak az elemi közgazdasági szabályait felismerné, vagy né­hány köznapion vett tulajdonsá­gait betartaná. Az egyik bűnügyben majd egy évtizedre ítéltek valakit sikkasz­tásért. Az • illető elhatározta, hogy sikkaszt, de csak félmillióig. Fél­milliónál lehúzza a rolót, meg­áll, új életet kezd, visszatér a becsületes útra. még a környék­ről is elköltözik. Bár agyafúrt- módszereket eszelt ki, de azt mondta, hogy ami elég, az elég — a sikkasztásból is. „A félmillió után új életét kezdek, becsüle­tesen élek". Néhány ezerrel a félmillió előtt lebukott. Ha így felületesen nézzük ezt az eszeveszett pénzkomédiát, haj­lamosak vagyunk azt hinni, hogy az ember valójában tehetetlen a pénz hatalmával szemben. A ki­rályok tehetetlenek voltak. A tő­kést a pénz vak uralkodása él­teti. A gyenge jellemű ember napjainkban is szenved a pénz kérlelhétetlenségétől. De vajon nem többre jutunk a minden­napok tisz.tes munkájával? Az így szerzett pénz engedel­mes fém és papírdarabként lapul a zsebünkben, s biztonságosan ve­zet céljainkhoz. BODA FERENC az írószövetséggel, a Rádióval és Televízióval, a Móra Ferenc Ki­adóval, a Magyar Ifjúság Szer­kesztőségével közösen pályázatot hirdet a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordulójá­nak tiszteletére, és megemléke­zésül József Attila munkássá­gára. A pályázat célja: Nyilvánosság elé juttatni a tehetséges fiatalok művészi igényű alkotásait. Részt- vehetnek; 14—26 éves korig azok a fiatalok, akiknek még önálló kötetük nem jelent meg. Választható műfajok: vers, novella, elbeszélés, egyfelvonásos színmű, rádiójáték, tv-film, tv- játék. A pályaművek terjedelme (novella, elbeszélés esetében) nem haladhatja meg a 20 gépelt ol­dalt. A pályaműveket: három ver­set, vagy egy-egy más művészi igényű alkotást 1966. november 1. és 1967. június 1. között lehet be­küldeni, a Magyar Ifjúság Szer­kesztőségének (Bp. VIII. Somogyi Béla u. 6.), „Szép sző” jeligés borítékban. Értékelés: 1966. december 1-től folyamatosan. A legjobb alkotá­sok 1967. december 3-ig a Móra Ferenc kiadó KOZMOSZ-soroza- tában jelennek meg. A tehetsé­A Megyei Kórház (Szek­szárdi felvételre keres vizs­gázott VIR AGKERTÉSZT, valamint alacsony nyomású vizsgával rendelkező KAZÁNFŰTŐKET. és férfi SEGÉDMUNKÁSOKAT, Jelentkezni lehet a személy- zeti irodában. _______(6) A z £M, Tolna megyei Álla­mi Építőipari Vállalat fel­vételre keres viliamosipari technikust, vagy nagy -gyakorlattal ren­delkező f villanyszerelőt elektromos megbízotti munkakör betöltésére. Jelentkezés a vállalat gépé­szeti osztályán Szekszárd, Tarcsay V* ü. irodaház. gesebb alkotásokat rádióban, tele­vízióban is bemutatják. Pálya- díjak: 1. Próza: (novella, elbeszélés; egyfelvonásos, rádiójáték). I db 5000 Ft-os, 2 db 3000 Ft- os, 3 db 2000 Ft-os. 4 db 1000 Ft- os. 2. Vers: l db 2000 Ft-os, 2 db 1200 Ft- os. 3 db 800 Ft-os. 3. Televíziós műfaj: 1 db 7000 Ft-os, I db 5000 Rt- os-. 1 db 3000 Ft-os díj. A pályázat szervezői nagy ér­deklődéssel várják a tehetséges fiatalok próbálkozásait! A Komlói Helyiípari Vállalat mechanikai cipőipari szakmunkásokat azonnali belépéssel felvesz. Bérezés kollektív szerint. Munkásszállást biztosít a vállalat. Jelentkezés: a Kom­lói Helyiipari Vállalat sze­mélyzeti vezetőjénél. Komló, Kossuth L. u. 21. Tel.: 20—92. (8) ________________ 25 literes transport alumínium kanna szalmását vállalja aionnalra: Vasért Vállalat Budapest, VHI., Üllői út 32, Tej és mindennemű folyékony élelmiszer szállítására alkalmas Fogyasztói ár gumi* gyűrűvel: 459,—Ft (290) (») Tolna megyei Tanács építés, közlekedési és vízügyi osztály Szekszárd, felvételre keres építészmérnököt, általános mérnöki», építésztechnikust, mélyépítési teehni- kust, főelőadót közgazdasági egyetemi végzettséggel. Fizetés a-116 I960. Mü. M.'utasítás szerint. Jelentkezni lehet az osztályon, . : (17) A p r o h i r d e t é s e k ... A Szekszárdi Földmű­vess zö vetik ezet szek­szárdi munkahellyel burgonyatárolás föld­munkáinak elvégzéséhez kubikosbrigádokat fel­vesz. Szállást biztosítani nem tudunk. Fizetés teljesítmény szerint. Je­lentkezni lehet Szek­szárd. Széchényi u. 62. Kasza Béla értékesítési előadónál, (18) Különb ej áratú szoba igényes gyermektel m házaspárnak.. vagy 2 személy részére albér­letbe kiadó. Szekszárd. Rákóczi u. 9. (16) MÉH Vállalat szek­szárdi telepe azonnali belépésre segédmunká­sokat felvesz. Jelentke­zés Bogyiszlói út 6. (13) Kisgyermek * gondozá­sát lakásomon vállalom. Bajominé Szekszárd, Csokonai u. B épület T. em. 5. ajtó. (19) Bontásból származó 7060 db holdfa rkú cse­rép eladó. Nagy Vilmos Mőcsény. (20) Elcserélném Szekszár- don kétszobV-összkom­fortos bérházi lakásomat kettő kisebb, esetleg másfél szobásra. ..Csák bérháziért”. jeligére a hirdetőbe, 0)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom