Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-24 / 277. szám
4 TOLVA MEGYEI NEPŰJSAG 1966. november 24. A börtönből irányítják a maffiát Az amerikai rendőrség tehetetlen a kábítószer- csempészekkel szemben A National Broad-Casting Cor- len áldozatok, a bódítószerek él- poration amerikai rádió- és tele- vezői, kétszázezer dollárt is fi- vízióvállalat a napokban filmet zetnek egy kilogrammért Az évi mutatott be a bűnözésről, a forgalom a másfél milliárd dol- gengszterszervezetekről és a hír- lárt is eléri. A kábítószer-keres- hedt Cosa Nostra maffia tévé- kedők mesés jövedelmeket vág- kenységéről az Egyesült Államok- nak zsebre. Hetenként 10 000 dóiban. lárt is keresnek, mindössze néA televízió riporterei többek hány kilogramm kábítószeren, között az atalantai szövetségi fegyházba is ellátogattak, Vito Geno- Az Egyesült Államokban ma vese, az amerikai maffiaszervezet 6® Ü00 kábítószer-élvezőt tartanak ismert vezetője tölti itt büntető- • nyilván. Számuk természetesét. Kábítószer-csempészés miatt Ken jóval nagyobb. Évente tizennégy évi fegyházbüntetésre ”aü£’ 12 000—15 000 dollárt költe- ítélték. A félelmetes hírű gengsz- nek. kielégítsék: szenvedéter azonban — úgy látszik —, lyüket. nem él rosszul még a börtönben A kábítószer-kereskedelmet úgy- sem: pingpongozik, kuglizik, szó- , , rakozik és - amint az NBC szolvan teljes egeszeben a Cosa munkatársa, Franok Macgy is Nostra maffia tartja kezében. A megállapította —, valószínűleg szervezet nem válogatja megész- továbbra is irányítja a maffia közeit, és az ingadozókat, vagy tevékenységét. árulókat mindig halállal bünteti. Az amerikai gengszterbandák jog Walacy gengszter — például — mint ismeretes —, igen jól , , ,, , ............. s zervezettek. Külön ellenőrző, ad- ~ ™r. két eve nem. mcr kijonm minisztrációs és könyvviteli szol- a börtönből, mert titkokat árult gálatuk is van. A harmincas el a maffiáról. Elmondta a rendévekben egyetlen gengszter sem őrségnek, hogyan vették fel a mutatkozott sofőr és testőr nél- szervezetbe: Vito Genovese főkul, ma pedig el sem kepzelhetők jártas 'könyvelők és ügyvédek Rok összegyúrt egy papírdarab- nélkül. kát, az előtte álló pohárba dobta, A gengszterek legnagyobb ke- rneggyűjtotta, majd a hamura resetforrása: a kábítószer-keres- mutatva azt mondta: — Aki el- kedelem. A heroin kilója 18 000 árul bennünket, hasonló sorsra dolláros áron jut az Egyesült Ál- jut, lamokba. Az amerikai árusok 1:5 arányban felhígítják, és kilón- Habár ként 32 000 dollárért adják to- vább a kiskereskedőknek. Ezek 8 tovább hígítják — sokszor 1:20 arányban is —, és a szerencsétMásfél millió halászjármű A Földön a különböző''térttereken, tavakon, folyókon kereken másfél millió kisebb-nagyobb halászhajót, bárkát, csónakot tart nyilván a nemzetközi halász-világszervezet. A nyilvántartásból az is kiderül, hogy ezeknek a járműveknek 70 százaléka vitorlás, vagy evezős bárka. A halászvilágszervezet ezeknek a bárkáknak oldalmotorral való felszerelését javasolja. az utóbbi évekbén a gengszter-leszámolások közben ezer ember harapott fűbe, mégis mindössze két gyilkost kerítettek kézre. Frederick Acerman gengszter a börtönben mesélte el, mi történt Leo Formánnál, aki megszökött a maffia pénzével. Vito Genovese magához rendelte egyik bérgyilkosát és a következőket mondotta neki: — Almomban láttam Forman holttestét a gépkocsi poggyászterében. Négy nappal később Formant valóban megtalálták egy gépkocsi csomagtartójában. Halott volt. A községfejlesztési összefogás kiaknázatlan lehetőségei IDŐRŐL IDŐRE BESZÁMO- tagságát. A tsz-nek közömbös le- községek fejlesztésében egy sor LÜNK a községek gyors fejlődé- hét, hogy a falu ifjúsága milyen ipari jellegű üzem, és más gaz- séről. Tehetjük is ezt joggal, hi- körülmények közt tanul? Az or- dasági egység is érdekelt. Ezek- szen sok minden épül, létesül, s vosi rendelőbe zömmel a tsz-ta- nek az üzemeknek a dolgozói is kit ne töltene el örömmel az gok járnak. A villanyhálózat, a ott élnek a falvakban, s ugyanilyen. Az egyik helyen művelő- vízvezeték a tsz-tagok életét úgy nem lehet számukra közöm- dési otthon, a másik helyen or- könnyíti meg. A járdát elsősor- bős a hogyan, mint a tsz-nek. vosi rendelő, a harmadikon isko- ban a tsz-tagok használják. Tehát Ám jelenleg semmi ilyenre nem la. vagy éppen óvoda épül. Vala- itt is, ott is megvan az érdekelt- adnak pénzt, mert nem adhatnak, mennyi létesítmény, hozzátehet- ség. Nem beszélve például az Ha felvetődik valamilyen közös jük, a lakosság összefogásának olyan jellegűekről, mint például létesítmény, mindjárt a tulajdon- az eredménye. Ez csak fokozza az az útépítés. Ez már nemcsak kü- jogi részen problémáznak. A ren- elégedettséget, örömet, hiszen va- lön-külön a tsz-tagoknak érdeke, delkezések értelmében ugyanis ez lahogyan közelebb érezzük ma- hanem a tsz-nek, mint gazdaság- döntő szempont a pénz felhasz- gunkat az olyan létesítményhez, nak is, hiszen egy-egy útszakasz, nálhatóságánál, hovafordításánál. amelyben benne van a saját mun- vagy éppen híd megépítésével a A bürokratikus megkötöttségek kánk, erőfeszítésünk is. gazdálkodás is könnyebb. A mű- tehát akadályozzák, hogy közös A teljes igazsághoz azonban az velődési otthont a tsz rendszere- erővel megoldódjék egy-egy kö- is hozzátartozik, hogy a kétség — 1-------“11~ ----—'— -- t elenül gyors ütem mellett a sür- más rendezvényekre, tehát érde- gős feladatoknak is csak egy ré- ke, hogy épüljön, korszerűsödjön? sen használja közgyűlésekre és zös feladat. A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEszét sikerül megoldani, sőt, néhol A bölcsőde és óvoda működése ZETEK, kisipari termelőszövetkebelátható időn belül nem is tud- érezteti hatását a közös munká- ják magukat utolérni, a jelenlegi ban? feltételek mellett. Éppen ezért zetek ugyancsak érdekeltek min- den községfejlesztésben. Köz________., ........................ _ „ „ A. TSZ-N®K, É*DE*E ’ vétlenül is, közvetett formában k özségfejlesztési összefogást még hog^’ intézményesen hozlájáruL is- A jelenleg ^ érvényben levő jón e feladatok megoldásához, an- rendelkezések értelmében ez a nál is inkább, mert többségük ma két szerv köteles hozzájárulni már anyagiig elég jó körűimé- meghatározott százalékkal a köz- nyek közt van. Jo példa termefelvetődik, hogy nem lehetne-e a hatékonyabbá tenni. Ha a mutatókat nézzük, most is van előrelépés. Az idei tervekben például 45 és félmillió forint kiadás szerepelt, a következő éviben azon- szetesen már 'akad. Tengelicen -^fejlesztéshez. Ennek érteiméban már 57 millió. A társadalmi munkánál ugyanígy lényeges az előrelépés minden évben. így ősz- síté aminek az lett az ered. CóAccoffíihon cx'T I omraffoo holorloc 7 például a tsz-vezetők belátták, hen a következő évre a földmű- hogy közös érdek a bölcsőde léte- vesszövetkezetek és ktsz-ek több . , _ , ... . mint egymillió forinttal járulnak menye, hogy a tsz intézményé- , . _, ... , , . , ... , ... sen felajánlott erre a célra há- hozza- Célszerű lenne a többi érís kiderül, hogy egyes területe- r0mszáfeezer forintot. Viszont az dekelt gazdasági szerv, intézéppen'ou! ahol" különösen^ kívá^ Sg^lfe^f hoTf^vít' ^ ^ is megállapítani egy natos lenne. Az előző években keró évi tsz-hozzájáfásnak íS- blzonyos kőtelező hozzájáru'ást. megkezdődött a termelőszövetke- gyei vlszonylatban is csaknem a Annál is inkább- mert jelenleg ze.„ mte^menyes hozzajarulasa feiét teszi ki a tengelici. Egyéb- még olyan eset is van, mint a oldásához^ De T téren lassú^S ként a szekszárdi járásban járul dalmandi, ahol a gyermekintéz- oldasahoz. De e térén lassú az hozzá legtöbb tsz a községfej lesz- mények fejlesztése elsősorban teshez, es az összeg is itt a legszességében ez lényeges haladás, de a részadatok vizsgálatánál az előrehaladás, 1966-ban mindöszsze i7 tsz fizetett kisebb-nagyobb nagyobb. A paksi járásban négy azért vált szükségessé, mert az összeget, de 1967-re is csak 26 tsz ajánlott fel 107 000 forintot, a állami gazdaság központja oda termelőszövetkezettel tudnak sza- bonyhádiban 4 tsz 15 000, a dóm- költözött, jelentős munkaerőt köt molm ilyen tekintetben Vagyis óváriban két tsz 54 000, a 1amá- illetve vonz a közstebe m2 a kővetkező evben a tsz-eknek siban dig tsz 20 000 forin- * ’ „ " községbe, megtot - nőtt a gyermekletszam is, a gyerA tengelici példa azért jó mód- rnekintézmények gondja azonban még egyötöde sem kíván hozzájárulni a falufejlesztési felada tokhoz. Az összeg is, amit felszer, mert itt meghatározott célra kizárólag a tanácsé. ajánlottak, még a 700 000 forin- ajánlott fel a tsz jelentős c tot sem éri el megyei viszonylatban. Gyakorlatilag tehát elenyé sző megyei viszonylatban a tsz ek hozzájárulása. get. Nyilván, másutt is ez lenne a célravezető. BODA FERENC Bizonyos hasonló feladatok megoldásával néha a tsz is, a -k,el„j-ÜÍ ^1 M_in- tanács is külön foglalkozik. Ilyen például a vízművesítés. Közös denekelőtt azért, mert Tolna meja a gazdasági életet, a tsz-ben ..........................................................................................étkezik, g yében úgyszólván minden köz- erővel több helyen és gyorsabban segben a termelőszövetkezet ural- lehetne vízmüvet is létesíteni. IGAZ TÖRTÉNET A MÚLT SZAZADBÓL Szárazjég a Harson? A Mariner—4 amerikai űrszonda fényképeiből — amelyeket a Marsról készített — arra következtetnek, hogy a bolygón lévő jeges területeket nem közönséges jég borítja, hanem fagyott széndioxid, tehát szárazjég. Egyes kutatók véleménye szerint a Marson nagy mennyiségű jég is van, de ez elsősorban fagyott talajvíz. ........................................................................................................................................................ J elenleg azonban az a helyzet, hogy hol a tanács, hol a tsz erőlködik külön. Gerjenben is így —olyan községfejlesztési tevékeny- indult és sok huzavona után si - j f’ amelyben a tsz ne lenne ér- kerün összeegyeztetni a közös ér- = dekelt a tagjain keresztül de sok dokeket és anyagiakat, “dologban közvetlenül is elintett. 2 Az iskolába a tsz-tdgok gyerme- Skci járnak, perspektívájában néz- ive ezek fogják adni a holnap tszHa már az összefogás kiszélesítéséről beszélünk, természetesen nemcsak a tsz-ekről van szó. A — 103 — Jim Donnelly ezután megsarkantyúzta lovát, majd fiaihoz fordult: — Gyerünk, nagy munka vár ránk! A szálloda előtt ácsorgó emberek gyorsan szétszéledtek. hazafutottak, megtöltötték puskájukat, és zárt ajtók mögött virrasztottak. A gonosz család tagjai ismét az órszágúton lovagoltak. A Római dűlőúton ismét megjelentek a kí- sértetlovasok, a Donnellyék hol itt, hol ott bukkantak fel egészen váratlanul, s lángokban álló házakat hagytak maguk mögött. A Donnelly család történetében rengeteg a bűncselekmény, mégis elmondható, hogy 1877. márciusa és májusa között követték el a legtöbb rémtettet. Ez idő tájt a grantoni, exeteri falvakban élő farmerek esténként kiálltak az udvarba és figyelték, hogy hol, merre pusztít a tűz Lu- canban. El kell mondani, hogy Jim Donnely nem váltotta be azonnal fenyegetését. Előbb ugyanis fel kellett építeni a házat. Joan időközben átköltözött Williamhoz, Jim és fiai pedig a családi ház romjainál maradtak, az istállóban aludtak és éjjel-nappal dolgoztak. Már éppen csak a tető hiányzott, amikor visszatért Michael is. A hét szorgos Donnelly alig három hét leforgása alatt tető alá hozta a házat, úgyhogy ismét lakhatóvá vált; később még csinosították is, úgyhogy az egész környéken a legszebbek közé tartozott. Ma, amikor a törvény keze gyorsan lecsap a bűnözőkre, talán hihetetlennek tűnik, hogy alig nyolc évtizeddel ezelőtt ilyen állapotok uralkod— 104 — tak Kanadában, és hogy a Donnellyék úgyszólván büntetlenül garázdálkodhattak. Akkoriban azonban még az „erősebb törvénye” volt érvényben ebben a fiatal országban. A telepesek magukkal hozták óhazájuk szokásait, íratlan törvényeit, még nem szokták meg a civilizációt, ezenkívül a hatóság sem volt eléggé erŐ6, hogy szembeszálljon mindazokkal, akik könnyűszerrel akartak meggazdagodni, vagy pedig ügyet sem vetettek a friss keltezésű törvényekre. A London Advertiser című lap egyik újságírója, néhány nappal a Donnellyék meggyilkolása után interjút készített egy lucan-i lakossal, és feltette neki a kérdést: — Hogyan vélekedik azokról, akik meggyilkolták Donnellyéket? — Valahányan becsületes emberek. Jó családapák, szorgos farmerek, nagy tekintélynek örvendenek az egész környéken. Mindnyájunk nevében ítélkeztek. Megelégeltük már. hogy állandóan félelemben éljünk. — Más választásuk nem volt — kérdezősködött tovább az újságíró —. Miért nem járták el törvényes úton? A kérdezett ingerülten válaszolt: _ A törvénvnek semmi hasznát sem láttuk. C sak írott szó’ maradt, a bíróság nem szerzett érvényt a mindenféle előírásoknak. A Donnellyék sohasem nyerték el méltó büntetésüket. Végtére is mindenki félt tőlük, senki sem mert ellenük vallani. Az újságíró: — Hát a rendőrség mit tett? — 105 — A kérdezett: — A rendőrség? Nevetnem kell! A Donnellyék elverték, meg elkergették a rendőröket. Mi nem tűrhettük tovább a garázdálkodást, nem akartuk, hogy ujjal mutogassanak ránk az egész környéken. A magunk módján intéztük el a dolgot. Más választás nem volt. Egyszer és mindenkorra leszámoltunk velük. * A Donnellyék, amint fölépítették házukat, hozzáláttak, hogy beváltsák ígéretüket. Mivel nem sikerült megtudniuk, hogy kik gyújtották fel házukat, nem válogattak, sorra gyújtották fel a környéken a tanyákat, farmokat. Azt az elvet vallották, hogy mindenkin bosszút kell állni, így aztán azzal is leszámoltak, akire a fogukat fenték. — Nyolcán támadtak meg bennünket — hajtogatta az öreg Jim —, s mi felgyújtunk nyoic- van-nyolc házat. Ezekben a napokban az éjszakák végtelen hosszúnak tűntek, senki sem érezte magát biztonságban. Az éjjeli utasok nem érhettek hábo- ríthatatlanul céljukhoz, a farmerek, akik dolguk végeztével késő este indultak haza, álarcos támadókkal találták magukat szemben, s védekezni sem tudtak. A Donnellyék mindenkire lecsaptak, megállították a lovasokat, a kocsikat, a szerencsétlen utasokat, fához kötötték, megkorbácsolták őket, elvették pénzüket. A támadók álarcot viseltek ugyan, de mindenki tudta, hogy kit rejt az álarc.
