Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-17 / 271. szám

TOLNA MEGYEI}? VOM PROLETÁRJAI EGYESÖUETEK i NLfUjüÄE A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 271. szám ARA: 60 FILLÉR Csütörtök, 1966. november 17. Aláírták a magyar—bolgár árucsere-forgalmi és fizetési megállapodást Budapesten szerdán a Külke­reskedelmi Minisztériumban alá­írták a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság 1967. évi árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvét. A megállapodásnak megfelelő­en a jövő évben a kölcsönös áru- szállítások 40 százalékkal halad­ják meg az 1966. évi árucsere­forgalmat. A gépipari termékek kölcsönös szállításának lényeges növekedését irányozták elő. Magyarország szerszámgépeket, Diesel-mozdonyokat, Diesel-mo­torkocsikat, mezőgazdasági gépe­ket, televíziókészülékeket, Ikarus autóbuszokat, ipari varrógépeket, különféle műszereket, garázsbe­rendezéseket, alumíniumot, hen­gereltárut, gyógyszereket, pamut­Az ember, aki megtette kötelességét Az embernek kötelességei van­nak. írott és Íratlan szabályok, szokások, rendeletek határozzák meg életünk rendjét. Ezeket em­berek alakítják ki, betartását em­berek tartják kötelességnek. Tu­lajdonképpen ezt annyira termé­szetesnek vesszük, hogy élni, vi­selkedni másként nem is tudunk. Megdöbbenünk egy sikkasztás, lopás hallatán. Mert ezt is ember követte eL És természetesnek vesszük, hogy ezért büntetés jár, mert ez az ember megszegte kö­telességét, vétett a közösség ellen. És azt is természetesnek tart­juk, ha talán nem is beszélünk róla: ki az, aki teljesítette köte­lességét? Aki úgy él, mint azt a kor követelménye, normája elő­írja, azt észrevenni jószerint nem is kötelességünk. Ez így termé­szetes. Az ilyen ember benne van abban a társadalomban, amit munkájával alakít, amelynek er­kölcsi normáját maga is egyre magasabb szintre emeli. Ebből következik, hogy az embert a tenniakarás hatja át. És ha to­vább megyünk, ebből a tenniaka- . rásból következik a kötelesség. A közös, meg az egyén hasznára váló kötelesség. Tulajdonképpen arról van szó, hogy van-e értel­me többet vállalni, többet tenni annál, amit a kor erkölcsi nor­mája előír? A kérdésre a válasz, azt hiszem egyértelmű: igen. A vállalásokról sokat beszéltünk az idén. Többet a szokásosnál, mert ez a vállalás is többet je­lent a szokásos mindennapi tettnél, a mindennapi mennyiségi és mi­nőségi munkánál. Ezekben a na­pokban, a kongresszus előestéjén sokat beszélünk róla: Hogyan tel­jesítettük kötelességünket? Mert arról van szó, hogy az a többlet, amit az országban, a megyében, az iparban és a mezőgazdaságban, de a szellemi munka sok-sok terü­letén is, a normán felül válla­lunk, az kötelességgé lép elő, az­zá válik, amikor valamilyen do­log megvalósítására vállalkozunk. S most ejutottunk ahhoz, hogy mérlegelni tudjuk: az ember, aki többet vállalt, megtette-e köte­lességét? Tolna megyében több ezer mun­kás, paraszt és szellemi dolgozó vállalkozott a többre: kombájno- sok, traktorosok, állattenyésztők, az ipari munka sok-sok területén, az év elején, amikor a vállalások elkészültek, minden ember azzal a tudattal írta alá vállalását, hogy az számára már kötelesség, s azt teljesíteni becsületbeli dolog. A szellemi munkás is mérlegre teszi most, megadtam-e minden tőlem telhetőt, hogy a beosztot­tak, a tőlem függő emberek vál­lalásukat, kötelességüket teljesí­teni tudják. A kötelességek teljesítésére adandó válasz jórészt már meg­fogalmazódott. Ez a válasz is egyszerű és igen egyértelmű. Az elmúlt hetekben üzemi, hivatali, intézményi párttaggyűléseken, já­rási és városi pártértekezleteken már megtörtént a számvetés. A küldöttek, s a beszámolók a poli­tikai helyzettől, ennek értékelésé­től nem elvonatkoztatva, számot adtak a gazdasági munka mene­téről is. Közeleg a kongresszus. Az egész országban mérlegre te­szik, mit tettünk, mit ígértünk’ Ma már tudott az is, hogy mit teszünk a kongresszus munka­asztalára. Mit tesz oda a megye egésze, mit ad ebbe az ember? Felesleges ezúttal sorolni a szá­mokat. A kilók, mázsák, méterek nem tükrözik, s nem adják visz- sza, még összességében sem, amit a megye, a megye lakossága a kongresszus munkaasztalára tesz. Azt a nyugodt, jövőbe vetett, bi­zakodó kedvet, hangulatot, azt a munkakedvet, amely a vállalások teljesítésénél tapasztalható, nem mérhető mércével. Amikor le­tesszük a kongresszus asztalára a munka eredményét, a produktu­mot, azt, hogy a termelőszövet­kezetekben a gazdálkodási szín­vonal emelkedett, a jövedelmek már közel állnak ahhoz, amit el szeretnénk érni, ebben is benne van a kötelességnek egy nagy része. Nem választható el vég­eredményben a gazdasági munka a politikai hangulattól, sőt a po­litikai érettségtől sem. A gazda­sági munka kihatása, az ember ráhatása a dolgok menetére, az idén különösen érezhető volt. Az a kongresszusi verseny, amelyről talán a kelleténél kevesebbet be­szélünk, hatását nem eléggé mélységében vizsgáljuk, végered­ményben azt bizonyítja, — ha időt szentelünk ennek vizsgála­tára —, hogy az emberek megtet­ték kötelességüket. Arra a köte­lességre gondolok, ami több a normánál. S ha valaki azt mond­ja, hogy van olyan munkás, értel­miségi és paraszt is, aki még a társadalom követelte normának sem tett eleget, ez is természe­tes. Ilyen is van. Soha nem ta­gadtuk ezt. Sajnos erről talán többet beszéltünk, mint azokról, akik megtették kötelességüket. Nem szükséges, hogy túlságosan sokat magyarázzuk azt, ami tény: az adott szó, a vállalás, a köteles­ség teljesítését a kommunistáktól látják az emberek. Ezt követik. Normának tartják, ahogy a kom­munisták dolgoznak, s ez már megnyugtató. PÁLKOVÁCS JENŐ szövetet és egyéb árukat szállít a Bolgár Népköztársaságnak. Bulgária szemszámgépeket, vil-. lamos targoncákat, emelőgépeket, mezőgazdasági gépeket, négyten­gelyes tehervagonokat, ötezer­tonnás teherhajókat, teherautó­pótkocsikat, rádiókészülékeket, akkumulátorokat, horgany- és ólomtömböt, ammóniákszódát, különféle vegyianyagokat, karbi- dot, marónátront, háztartási por­celánt, szőlőt, bort, paradicsom­pürét, különféle konzerveket, do­hányt és más cikkeket szállít a Magyar Népköztársaságnak. Ezen kívül a megállapodásban előirá­nyozták a műtrágya és vegyi­anyag kölcsönös szállítását is. A jegyzőkönyvet magyar rész­ről Darvas László külkereskedel­mi miniszterhelyettes, bolgár részről Velicsko Kidrinov külke­reskedelmi miniszterhelyettes ír­ta alá. A jegyzőkönyv aláírása alkal­mából Velicsko Kidrinov nyilat­kozott az MTI munkatársának: — Néhány évvel ezelőtt csak húsz-huszonötmillió, s most már több mint hatvanmillió rubel értékű árut cserél a két baráti ország. A jövő évben Bulgária többek között két ötezer tonnás tengerjáró teherhajót szállít, s a magyar ipartól Diesel-mozdonyo­kat is kap. Elismeréssel nyilatkozott az árucsere-forgalom bővüléséről Darvas László külkereskedelmi miniszterhelyettes is. A gondos piackutatás lénye­ges segítséget nyújtott a két or­szágban egyaránt szükséges ter­mékek kiválasztásához. Az ösz- szes forgalomnak a felét gépipari árukkal bonyolítják le a kapcso­latok bővülésére. A könnyűipar és az élelmiszeripar is még sok lehetőséget nyújt. Kézintunkáző gyerekek (Képriport az ötödik oldalon.) A választók húsz százaléka nem szavazott Brazíliában Rio de Janeiro (MTI) Brazíliá­ban kedden este lezárták a sza­vazóurnákat. A választók a szö­vetségi képviselőház 409 mandá­tumáról, a szenátus 23 helyének sorsáról, valamint sok ezer álla­mi és városi tisztségről döntöttek. Bár a szavazás kötelező, becs­lések szerint a választóknak mintegy húsz százaléka távol­maradt az urnáktól. A választási kampányt a nyu­gati hírügynökségek jelentése szerint apátia jellemezte, s ezt csak időnkint „élénkítette fel’' égy-egy lövöldözés. A választási kampánynak összesen hat halott­ja és három sebesültje van. A választáson csupán két párt indulását engedélyezték a brazil katonai vezetők: a hatalmat gya­koroló Arena párt mellett csupán egy hivatalos ellenzéki párt lép­hetett sorompóba. A szavazó­jogosultak száma 21,5 millió .volt, Megkezdődött árvízkárok Róma (MTI) Az olasz árvíz pusztításáról még mindig nincs hivatalos értékelés. Az eddigi Tanácskozik a bolgár pártkongresszus Szófia (MTI) A Bolgár Kom­munista Párt IX. kongresszusá­nak szerdai ülésén a BKP külön­böző vidéki szervezeteinek kül­döttei szólaltak fel. Valamennyi­en támogatták a Központi Bizott­ság beszámolójának megállapítá­sait, és mélyrehatóan elemezték saját vidékük, munkaterületük eredményeit és megoldásra váró feladatait. A reggeli ülésen hangzott el Dobri Dzsurov hadseregtábor- nokinak, a Bolgár Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének be­széde. Egyebek között hangoztat­ta: a pártirányítás a hadsereg fejlesztésének legfőbb elve. Ezzel kapcsolatban Dzsurov rámutatott, hogy Kínában — különösen a „kulturális forradalom” kezdete óta — durván megsértik ezt az elvet. A bolgár nemzetvédelmi mi­niszter megbélyegezte az ameri­kai imperializmus szennyes viet­nami háborúját és kijelentette: készek vagyunk rá, hogy önkén­tesekkel is segítsük a vietnami népet. Vidékre utazott a BKP kongresszusán részt vevő magyar küldöttség Szófia (MTI) Szerdán reggel vidéki látogatásra utazott az MSZMP küldöttsége, amely Ko­mócsin Zoltán vezetésével részt vesz a Bolgár Kommunista Párt IX. kongresszusán. A magyar vendégek szerdán megtekintették a várnai hajó­gyárat és a város környékén épült Aranyhomok és Druzsba tenger­parti üdülőhelyeket, csütörtökön pedig a Tolbuchdn megyei Sabla falu termelőszövetkezetében tesz­nek látogatást. A delegáció, program szerint, csütörtökön este tér vissza Szó­fiába. az olaszországi felmérése adatok szerint a vasútvonalak károsodása 20 milliárd líra és a szakértők úgy vélik, hogy a jövő évi mezőgazdasági termés tíz szá­zalékkal fog csökkenni — ez négyszázmilliárd líra Veszteséget jelent. Firenzében lezárták a Ponte Nuovo-t és a Ponte Carraiat, mert repedéseket találtak rajtuk a szakértők. Az AP jelentése sze­rint a firenzei archeológiái mú­zeumban az árvíz nyomán való­ságos ásatásra van szükség, hogy a múzeum földszintjét borító iszapból kibányásszák, majd pe­dig restaurálják a felbecsülhetet­len értékű etruszk vázákat. Az ár számos vázát összetört, ezek da­rabjai szanaszét szóródtak. Való­színű, hogy míg a felső emelete­ket hamarosan ismét megnyitják a látogatók dlőtt, a földszint még évekig zárva marad. Párizsban az UNESCO ülésén kedden öt északi ország — Nor­végia, Svédország, Dánia, Finnor­szág és Izland — jelentette, hogy külön-külön félmillió dollárral járulnak hozzá Firenze műkin­cseinek helyreállításához. New Yorkban az olasz művészet meg­mentésére alakult új bizottság, amelynek tiszteletbeli elnökévé Kennedy özvegyét választották, kedden bejelentette, hogy két és fél millió dollárt szándékozik összegyűjteni az olasz árvíz során megrongálódott műalkotások helyreállítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom