Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-02 / 259. szám
4 TOT,NA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1968. november í. Az MSZMP Tolna megyei Bizottságának beszámolója (Folytatás a 3. oldalról) kádermunka irányítását. A káderek kiválasztásának és nevelésének alapelveit a párt határozza meg. Elmondhatjuk, hogy a párt káderpolitikája érvényesítése terén van előrelépés a VIII. kongresszus óta. Az alkalmatlan vezetők egy részét lecseréltük. Uj, tehetséges vezetőket állítottunk be helyettük. A régi' vezetők tetemes része továbbképezte magát. Mivel a káderek kiválasztásának és nevelésének a VIII. kongresszuson megerősített alapelvei helyesnek bizonyultak, a kádermunkát továbbra is ezeknek az elveknek megfelelően végezzük. Ennek érdekében konkrétabban is ki kell dolgozni, hogy a különböző párt-, állami és gazdasági területeken milyen követelményeket állítsunk, a káderek elé. A káderutánpr'-'-st is ezeknek az elveknek figve. .v>bevételével kell biztosítani, különös gondot fordítva a fiatal, tehetséges és a női káderek előléptetésére. A pártbizottságok pedig rendszeresen ellenőrizzék a párt káder- politikájának gyakorlati végrehajtását. Szenteljenek nagyobb figyelmet a személyzeti munka pártellenőrzésére. Biztosítsák, hogy a káderek megítélésében egységesen érvényesüljön a politikai megbízhatóság, politikai és szakmai felkészültség, a vezetőkészség. a végzett munka és a ina ga tar tás. A szocializmus építésének jelenlegi időszakában, amikor a gazdasági és kulturális építőmunka bonyolultabbá váló feladatai egyre nagyobb tudatosságot, szervezettséget, egész dolgozó népünk bevonását igénylik, a munkás- osztály, a párt vezető szerepe szükségszerűen tovább növekszik. A párt vezető szerepe további erősítésének alapja változatlanul az, hogy a dolgozó nén érdekeit szolgáló politikát folytat. Ennek a politikának megvalósításában a párt elvi, politikai irá- n-dtást ad a proletárdiktatúra valamennyi szerve részére, és rajtuk keresztül e politika megvalósítására mozgósítja a tömegeket. A proletárdiktatúra szervei közül legfontosabbak az államhatalom és az államigazgatás szervei. A tanácsok pártirányítása több csatornán keresztül valósul meg. Mindenekelőtt a, tanácsokba beválasztott kommunisták feladata, hogy a helyi államhatalmi szervekben dolgózzanak és őrködjenek. a párt politikájának helyes megvalósításán. A helyes végrehajtás más oldalról biztosított azon keresztül, hogy a párt illetékes szervei minden szinten képviselve vannak a tanácsok választott testületéiben, végrehajtó bizottságaiban. Ezenkívül a br><cs vcyo+Qj a működési területükön lévő pártszervezetek vezetőivel egyeztetik' feladataikat. Az ilyen jellegű munkakapcsolatok a megyei, járási és községi párt- és tanácsszervek, sőt a párt és tanács azonos jellegű osztályai között-eddig is rendszeresek voltak. A párt nemcsak az állam-hatalmi és államigazgatási szervedtől várja politikájának végrehajtását. hanem' igényli ezt valameny- nvi töm.egszervezettől is. legjelentősebb töm egszerveze- tek hazánkban a szakszervezetek, a hatalmon lévő munkás- osztály osztál yszervezeteá. A szakszervezetek a pártot mindenekelőtt a munkásosztállyal kötik össze a termelés, a szocialista gazdálkodás vonalán. Ezért szükségszerű követelmény a szak- szervezetek felé, hogy minél ered mén vesebben járuljanak hozzá a dolgozók mozgósításához, ezen keresztül a szocialista társadalom énítéséhez. Munkájuk egyrészt szervezni és nevelni a dolgozókat, másrészt biztosítani a munkások anyagi, szociális és kulturális igényeinek kielégítését, védelmezni a dolgozók törvényekben, rendeletekben biztosított jogait. Megyénk szakszervezetei betöltik a dolgozók szervezésében, nevelésében és a dolgozók érdekvédelmében rájuk háruló feladatokat. A szakszervezetek megyebizottságai a Szakszervezeték Megyei Tanácsa összefogásával, eredményesen hajtják végre a Szakszervezetek Országos Tanácsa határozatait. Fejlődött és következetesebben érvényesül szervezeti életükben a demokratikus centralizmus. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése kedvezőbb feltételeket teremt a szakszervezeti munka számára, és nagyobb igényt támaszt a szakszervezetekkel szemben. Rajtuk keresztül valósul meg a dolgozók kollektív részvétele a gazdaságirányításban és ellenőrzésben, ők képviselik és védik a szakszervezeti tagság, az egyes dolgozók érdekeit. Elengedhetetlenül szükséges, hogy részt vegyenek az e téren mutatkozó ellentmondások feltárásában és megoldásában. Segítsék elő az üzemi demokrácia kiszélesítését. Tegyék tartalmasabbá a szocialista munkaversenyt. Segítsék a gazdaságvezetést a gazdasági tervek kialakításában, az életszínvonal rendszeres emelését szolgáló alapok megteremtésében. Szervezeti téren erősítsék tovább a demokratikus centralizmust. Folyamatosan hozzák összhangba a szakszervezeti munkát az új gazdaságirányításból adódó követelményekkel, segítsék elő a közgazdasági szemlélet kialakítását, a dolgozók politikai, erkölcsi nevelését. A párthoz legközelebb álló tömegszervezet a párt ifjúsági szövetsége, a magyar ifjúság politikai tömegszervezete, a Kommunista Ifjúsági Szövetség. A párt ifjúsági szövetségét minden szinten közvetlenül a párt irányítja. Ez az irányítás elsősorban eszmei, politikai irányítás, de ez közvetlenebb, mint más tömegszervezetek esetében, mert a párt határozatai kötelezőek a KISZ választott testületéi és szervezetei számára. Ugyanakkor a KISZ önállóan végzi munkáját az ifjúság között. A Kommunista Ifjúsági Szövetség feladata egyrészt, hogy a párt vezetésével a marxizmus —leninlzmus szellemében nevelje, a szocializmus építésére mozgósítsa az ifjúságot, közvetítse a párthoz a fiatalok véleményét, másrészt képviselje a magyar ifjúságot az állami és társadalmi szervek előtt, védje a fiatalok törvényekben biztosított jogait. A Kommunista Ifjúsági Szövetség munkáját értékelni csak azon az alapon lehet, hogyan hajtotta végre a párttól kapott feladatokat, a párt politikáját? Eredményesen segítette-e a párt .tevékenységét a szocializmust építő munkában és az ifjúság .marxista—leninista nevelésében? A kérdés ilyen feltevésére azért van. szükség, mert az ifjúság, a KISZ megítélése gyakran nem reális, szubjektív benvomások, jelenségek alapján történik. Leggyakrabban előforduló helytelen nézőpont, hogy az ifjúság nevelését kizárólag a KISZ feladatának tartják é« minden fogyatékossá “ért. hibáért, amelv az ifjúság életében előfordul, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget okolják. Ugyanilyen torz jelenség az is. amikor az ifjúság megítélése nem a többség, hanem a kisebbség, esetleg égvén ék cse- leTcctetei alapján történik. Ifiúságimk a társadalom elválaszthatatlan része, hibái és eredményei mindig a társadalom éltében gyökereznek. Ezért ifjúságunk problémái n«n Generációs — öregek és fiatalok közötti — hanem társadalmi problémák. Fbből következik, hoev ifjúságunk nevelése, a problémáival való foglalkozás, nemcsak a KISZ feladata, hanem az effész társadalom, az összes állami, társadalma szerv ügye. Az ifjúság nevelésében, magatartásában, munkában és tanulásban való helytállásában és gondolkodásában előforduló problémákért az egész társadalom felelős. Ezen belül a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek megvan a maga tennivalója. Ezt rendszeresen számon kell kérni, mégpedig elsősorban az ott dolgozó kommunista fiataloktól. A fiatalok tevékeny részesei a gazdasági építő és kulturális nevelő munka megyei feladatai megvalósításának. Tevékenyen részt vesznek a termelési versenyekben, társadalmi munkában, kulturális és sportrendezvényeken, különböző vetélkedőkön, valamint a politikai megmozdulásokon. Különösen eredményesek a nemzetközi imperializmust leleplező „Vádoljuk az imperializmust” akció és a vietnami műszakok. Megyénk Kommunista Ifjúsági Szövetségére is érvényes az országos értékelés, hogy az eszmei, politikai munkája elmarad a termelési mozgalmak mögött. Ezért a jövőben a különböző mozgalmak, és akciók továbbfolytatása, formáinak jó megválasztása és tartalmasabbá tétele mellett nagyobb gondot kell fordítaná az ifjúság marxista—leninista nevelésére. A pártszervezetek tegyék hatékonyabbá a pártirányítást. Vegyék figyelembe, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével növekszik a Kommunista Ifjúsági Szövetség felelőssége és önállósága. A pártszervezetek segítsék a KISZ öntevékenységének, kezdeményező készségének további erősödését. A Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájának segítése érdekében a pártszervezetek vegyék figyelembe a KISZ KB-nak az ifjúsági munka időszerű kérdéseiről szóló állásfoglalását. Anélkül, hogy a Hazafias Népfronttal, a nőmozgalommal, az MHS-sel, TST-vel és a többi tömegszervezettel és mozgalommal részletesebben foglalkoznánk, elmondhatjuk. hogy hasznosan segítették a párt politikájának megvalósítását. A jövőben is bizton támaszkodunk munkájukra a dolgozók mozgósítása, nevelése, világnézeti, politikai, szakmai továbbképzése, műveltségi színvonalának emelése terén. A pártirányítás ezek felé is elvipolitikai irányítás legyen, a párt- szervezetek segítsék az önállóságuk továbbfejlesztését. Tolna megye kommunistáinak ezrei tevékenykednek a tömeg- szervezetekben, a munkásőrségben, az. önkéntes tűzoltótestületben, a Vöröskeresztben, a földművesszövetkezetekben és más társadalmi szervezetben. Részt vesznek a társadalmi életünk minden megnyilatkozásában, teljesítik a párttagok legszebb hivatását, a tömegek között élnek, szervezik a szocializmus felépítéséért folyó harcot. Kedves Elvtársak! A megyei pártbizottság arra törekedett, hogy beszámolójában számot adjon a párt politikájának, végrehajtásáról, megyénk kommunistáinak munkájáról. A beszámoló ráirányította a figyelmet az eredményekre, a fogyatékosságokra, és megjelölte a tennivalókat. A megyei pártértekezlet feladata, hogy a beszámolót mérlegelje, kiegészítse, a feladatokat pontosítsa és az újonnan megválasztott megyei pártbizottságra kötelező határozattá esned- jo, A megyei pártibizottság és revíziós bizottság beszámolója feletti együttes vitában az első felszólaló Sebesi Sütő Albert, a Bonyhádi Zománegyár párttitkára .* Számíthatnak a Bonyhádi Zománcgyár kollektívájára Az üzemi párttitkár elöljáróban foglalkozott' a megye harmadik nagyságú üzemének pártmunkájával. A 90 főnyi párttagból hatvannak van rendszeres pártmeg- bizatása. Nemcsak az üzem politikai munkájában vesznek részt, hanem közülük többen pártnapi előadók, szemináriumvezetők az üzemein kívül is. Hasznos volt a tömegszervezeti és üzemi gazdasági vezetőkkel közösen tartott tanácskozásuk, azóta eredményesebben tevékenykednek az üzemi munkások között. A felszólaló a továbbiakban beszélt az exporttervek 103 százalékos teljesítéséről, mely terven felül hárommillió forint többletet jelentett a népgazdaságnak, emellett a belkereskedelemnek is ötmillióval több értékű zománc- árut adott a bonyhádi üzem. Foglalkozott a felszólaló azzal, hogy mit tesznek a zománcgyáriak a termelés és a termékek korszerűsítése érdekében. Ebben az évben nyolcféle ízlésesebb, formatervezett edény prototípusát mutatták be a kereskedelemnek. Jövő évre tizenhármat terveznek. A jövő esztendőben térnek át a széntüzelés helyett a korszerűbb pakuratüzelésre. Az új gazdasági mechanizmusról szólván, elmondta. hogy üzemükben közel 50 vezető bevonásával készítették el az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos javaslataikat. Kemény Jóxsef, a madorsai Igaxság Tsx párttitkára: Továbbra is szükséges minden kommunista összefogása Miután röviden foglalkozott a madocsaj termelőszövetkezet gazdasági fejlődésével, adatokkal is érzékeltette az évről évre gyarapodó részesedést, szóvá tette a kertészetben termelt áruk ez évi értékesítési nehézségeit. Nem sima a kommunisták útja! Nemcsak a felszabadulás utáni esztendők, de a mögöttünk álló négy év is azt bizonyítja — hangsúlyozta. Híven tükrözi a beszámoló a VIII. kongresszus óta eltelt időszak megyei erőfeszítéseit. „Eredményeink es megnagyobbodott feladataink arra köteleznek, hogy továbbra is fogjunk össze, együttesen cselekedjen a kommunista hadsereg és a vezérkar.” Virág István, a megyei pártbizottság titkára: Mindjobban érezhető a nagyüzem előnye Megszilárdultak a közel fél évtized alatt Tolna megye mező- gazdaságában a szocialista termelési viszonyok, megerősödött a szövetkezeti tulajdonforma parasztságunk tudatában is. Túlnyomó többségük nemcsak formailag, hanem már szivével is a szövetkezet gazdájává vált, nagy átalakuláson ment keresztül. A tsz-parasztok is mindinkább áttekintik a termelést, a szövetkezet fejlődését. Szövetkezeti gazdaságaink zömében megszilárdult a vezetés. Egyre több egyetemet végzett parasztfiatal kerül a termelés irányító posztjaira — mondotta többek között Virág István elvtárs. Központi alakjai mezőgazdaságunk fejlődésének a szövetkezeti parasztemberek, falusi pártszervezeteinkben működő párttagságunk. Munkájuk során — ha sok problémával is — a VIII. kongresszus útmutatásai szerint dolgoztak. Megyénkben 1962-höz képest, a termelés 25—26 százalékkal nőtt a szövetkezeti szektorban, mely évi 6—6 és fél százalékos emelkedést mutat. Nagy jelentőségű a háztáji árutermelés, melynek jellemzője, hogy erősen megcsappant a szarvasmarha-, ugyanakkor nőtt a baromfi-, a sertés- és juhállomány. A legfontosabb terményekből teljesítettük felvásárlási feladatainkat. Ma már mind jobban érezhető a nagyüzem előnye, noha még vannak bosszantó tényezők, melyek fékezik a mindenoldalú kibontakozást. Miután összegezte a főbb megyei termelési eredményeket, körvonalazta a feladatokat. A korszerű betakarítógépek és a sürgető tárolási gondok megoldása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium, á mezőgazdasági gépipar és a többi illetékesek is többet tehetnénekA zöldség- és burgonyaértékesítés zökkenőiből le kell vonni a tanulságokat. A felvásárlás régebbi rendszerétől eltérően megyénkben a földművesszövetkezetek kerültek kapcsolatba a termelő tsz-ekkel. Ez útkeresés, melynek során kutatják a termelés és fogyasztás közti út lerövidítésének módszereit. Támogatjuk a konstruktív útkeresést, azonban nem értünk egyet olyan törekvésekkel és szemlélettel, amely fékezi a nagyüzemi zöldségtermesztést és nem biztosítja a fogyasztó kielégítését. Széles körű elemző munka folyt a párt Központi Bizottságának megbízása alapján megyénkben is, hogy milyen tendenciák tapasztalhatók a szövetkezeti mozgalomban, mi akadályozza a termelés gyorsabb ütemű fejlesztését. Mérsékeltebb a mezőgazdasági termelés fejlődése nálunk mint az iparé, vagy a szomszédos országoké. A mezőgazdasági népesség csökkenése, magasabb kora perspektívában veszélyezteti céljaink megvalósítását. Mezőgazdaságunkban tehát az elért eredmé nyékét, az egészséges fejlődést negatív vonások is kísérik. Az eddig megtett és várható intézkedések a mezőgazdasági termelés fejlesztését, az árutermelés növelését szolgálják, mely egész népgazdaságunknak, a munkásparaszt szövetségnek érdeke. Miután szóvá tette a mintegy 8000 holdnyi őszi vetés mielőbbi elvégzésének sürgető tennivalóját, befejezésül a következőket mondotta: „A IX. kongresszus irányelveiből is világosan lehet látni, hogy a jövőben sem lesz kevesebb a tennivalónk." (Folytatás az 5. oldalon.)
