Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-16 / 270. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉrŰJSÁG 1966. november 16 Mindjobban megérnek a feltételek a kommunista és munkáspártok új nemzetközi tanácskozásának összehívására Brezsnyev felszólalása a Bolgár Kommunista Párt kongresszusán Szófia (MTI) Kedden reggel folytatta munkáját a Bolgár Kommunista Párt IX. kongresszusa. Az ülésen EncSo Sztajkov, a BKP Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Először Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárának adta meg a szót. Brézsnyev a szovjet kommunisták nevében üdvözölte a kongresszust, majd a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődéséről szólt. Kijelentette: „A két világrendszer közötti bonyolult, feszült és sokrétű harc viszonyai közepette fokozott mértékben érezzük a testvéri szolidaritás és valamennyi kommunista párt állandó elvtársi kapcsolatainak szükségességét, — mondotta. — Számos testvérpárt az Utóbbi időbetl — nem véletlenül — hangot ad annak a véleménynek, hogy mind jobban megérnek a feltételek a kommunista és munkáspártok új nemzetközi tanácskozásinak összehívására.” Brezsnyev ezután kifejezte azt a meggyőződését, hogy állandóan erősödni fog a nemzetközi kommunista mozgalom egysége, és elismeréssel szólt a Bolgár Kommunista Pártnak — Dimitrov pártjának — áz egységért, az eszmei tisztaságért vívott tevékeny harcáról. A vietnami helyzettel kapcsolatban kiemelte: a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a nemzeti felszabadító mozgalom szövetségének egyik legragyogóbb megnyilvánulása ma az a nemzetközi támogatás, amelyet a szocialista országok és a világ haladó erői nyújtanak a vietnami népnek az amerikai agresszió ellen vívott harcában. Brezsnyev hangsúlyozta: a Szovjetunió és más szocialista országok — mindaddig megadják a sokoldalú, konkrét és hatékony segítséget Vietnamnak, amíg meg nem szűnik a vietnami nép elleni agresszió. Brezsnyev ezután így folytatta: ,,A testvérpártok mindén igyekezete ellenére a kínai vezetők elutasítják még az akcióegység gondolatát is, a kínai népben ellenséges érzéseket igyekeznek szítani a szocialista országokkal szemben, makacsul folytatják szakadár tevékenységüket a nemzetközi kommunista mozgalomban. Az £>ZKP Központi Bizottságának főtitkára ezután kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kínai nép és kommunista pártja le fogja küzdeni a nehézségeket és elfoglalja majd ismét helyét a szocialista közösség és a kommunista világmozgalom összekovácsolódott soraiban. nak megfelelően a szocialista országok következetesen védelmezve a béke ügyét, leleplezve az agresz- szorokat, növelve védelmi képességüket, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélését valósították meg külpolitikájukban. Ezzel kapcsolatban elismeréssel szólt arról a tevékeny szerepről, amelyet Bulgária betölt a világbékéért, az európai biztonságért, a Balkán békéjéért vívott küzdelemben. Megállapította, hogy a nemzetközi porondon megnövekedett Bulgária tekintélye, és Bulgáriának jelentékeny szerepe van abban, hogy a Balkán „puskaporos hordóból olyan övezetté vált, ahol normális jószomszédi kapcsolatok alakultak ki az államok között”. Leonyid Brezsnyev kifejezte azt á meggyőződését, hogy a BKP kongresszusa új nagy lépést jelent Bulgária fejlődéséhen, és nyomósán hozzájárul a szocialista világrendszer erősödéséhez, szolgálni fogja á kommunista és munkás világmozgalom ügyét. Á beszéd végén a küldöttek szűnni nem akaró tapssal ünnepelték az SZKP-t és a bolgár— szovjet barátságot. Testvérpártok köszöntötték a kongresszust Az SZKP vezetőjének beszéde után a délelőtti ülésen négy bolgár felszólalás következett. A délelőtti ülésen üdvözölte a kongresszust több testvérpárt delegációjának vezetője. Nicolae Ceausescu, a Román KP Központi Bizottságának főtitkára a nemzetközi helyzetről szólva megbélyegezte az amerikai imperializmus vietnami agresszióját. A lengyel küldöttség vezetője, Ryszard Strzeleczki, a LEMP Politikái Bizottságának tagja, egyebek között kijelentette, hogy a Vietnamnak nyújtott segítség akkor lenne a leghatékonyabb, ha a Kínai KP vezetői nem utasítanák vissza az erőfeszítések összehangolását. Brezsnyev ezután arról beszélt, hogy a 81 kommunista és munkáspárt 1960-ban megtartott értekezletén kidolgozott fő irányvonalAlexander Dubcek, a Csehszlovák Kommunista Párt KB elnökségének tagja, a Szlovák KP első titkára kijelentette, hogy a CSKP Központi Bizottságának az a szilárd álláspontja, hogy mindent meg kell tenni a marxista—leninista egység érdekében. Dubcek méltatta a széles körű elvtársi eszmecserék, a pártok közötti kölcsönös tájékoztatások és a közös akciók jelentőséget. „Ebben látjuk mi — mondotta — á komrriu- nista és munkáspártok világkonferenciájához vezető utat. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Komócsin Zoltánnak, a párt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vesz a Bolgár Kommunista Párt IX. kongresszusán, kedden délután koszorút helyezett el Georgi Dimitrovnak, a bolgár és a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló személyiségének mauzóleumánál. A koszorúzási szertartáson bolgár részről megjelent Ivan Mi- hajlov hadseregtábornok, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a bolgár kormány elnökhelyettese, és több más hivatalos személyiség. Dr. Münnicli Ferencnek 80. születésnapján a Szocialista Munka Hőse kitüntetést adományozta az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Ta- ponti Bizottságának titkára, & nácsa dr. Münnich Ferenc elv- Politikai Bizottság tagjai, társnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, nyugalmazott állam- miniszternek a magyar és a nemAz MSZMP Politikai Bizottsága kedden délben dr. Münnich Ferenc tiszteletére ebédet adott, amelyen Kádár János pohárzetközi m^ásmozgalornban sok köszöJntöjében itatta Münnich Ä °Ä Ferenc kiemelkedő munkáját és harcának, a magyar forradalmi mUnkás-paraszt kormány létrehozásában és vezetésében végzett érdemeit. Magyar Partizánszövetség. A finn kormányküldöttség megérkezett Moszkvába Moszkva (TASZSZ) A finn terelnek meghívására hivatalos kormányküldöttség kedd délelőtt látogatást tesz a Szovjetunióban. Moszkvába érkezett. A küldött- A vendégeket a Leningrádi Páség Paasdo miniszterelnök veze- lyaudvaron Alékszéj Koszigin és tésével koszigin szovjet minisz- más szovjet vezetők fogadták. Megkezdődtek a szovjet—finn tárgyalások vábbá Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes, Gromiko, Patolicsev, Szikacskov — és más miniszterek. A szovjet kormány kedden ebédet adott a finn kormányküldöttség tiszteletére. A Kremlben Paasio finn miniszterelnökinek Koszigin szovjet miniszterelnöknél tett látogatását követően megkezdődtek a szovjet—finn tárgyalások. Szovjet részről a tárgyalásokon részt vesz Alekszej Koszigin, tokimagasló értékű munkásságának valamint egykori spanyolországi elismeréséül — 80. születésnapja harcostársai nevében otthonában alkalmából — a Szocialista Mun- köszöntötték kedden este — 80. ka Hőse kitüntetést adományozta, születésnapja alkalmából — dr A kitüntetést kedden délelőtt Münnich Ferencet. A szívélyes a Parlament Munkácsy terme- hangulatú baráti találkozón részt bén Dobi István, az Elnöki Ta- vett Gábor István, a partizán- nács elnöke adta át. Jelen vol- szövetség főtitkára, továbbá a tak: Kádár János, az MSZMP volt spanyolországi önkéntesek Központi Bizottságának első tit- közül Tömpe István, a Magyar kára, Kállai Gyula, a forradalmi Rádió és Televízió elnöke, Se- munkás-paraszt kormány elnöke bes Sándor, a belkereskedelmi és Biszku Béla, az MSZMP Köz- miniszter első helyettese is. Szabadságharc-kori dokumentumokat találtak Huszonnégy évvel „öregebb” volna el az 1848-as szabadságharc, lenne Budapest, ha nem bukott A főváros történetének ,ez az érdekes adata most derült ki — Sa- jószentpéterén. Azért itt, mert a miskolci Lévay József tudományos könyvtár vezetője, Hunyadi József ebben a községben talált egy sereg értékes dokumentumot a szabadságharc idejéből. Legfontosabb közülük a Közlöny című hivatalos lap 1849. július 22-i száma, amely Budapestnek írja a magyar fővárost. Mégpedig annak alapján, hogy Szemere Bertalan miniszterelnök már 1849 július elején elrendelte Pest, Buda és Öbuda egyesítését, új névvel: Budapest. Szerepel még a megtalált irományok között az 1848-as pesti képviselők eredeti teljes névsora, valamint több példány a Debre- cehben és Pesten megjelent Esti Lapök-ból. Ennek a sajtóorgánumnak akkor Jókai Mór volt a szerkesztője. Dobi István részvéttávirata N. G. Ignatov elhunyta alkalmából Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét N. V. Podgornijnak, a Szovjetunió .Legfelső Tanácsa., Elnöksége elnökének, N. G. Ignatov- nak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökhelyettesének, az OSZSZSZK Legfelső Ta nácsa Elnöksége elnökének él- 1 hunyta alkalmából. Mindennapjaink demokráciája & balesetmentes közlekedésért Vasárnap délelőtt Szekszárdöh a BM-klubban mintegy 400 AKÖV-dolgozó gyűlt össze, hogy a téli felkészülés feladatait beszélje meg. Nem egyszerűen őszi csúcsforgalomról van ugyanis szó, hanem ehhez járulnak a különböző időjárási tényezők — csúszós, havas, sáros út, köd stb. — mint komoly nehézségek. E megbeszélés immár hagyományos célja, hogy a feladatok baleset- mentesen legyenek megoldva. Ezekről beszélték az előadók is, mint Piegl Ferenc a vállalat igazgatója. A * balesetmentes közlekedés jogi oldalát világította meg dr. Bodony István közlekedési ügyész. Rendőri vonatkozásáról beszólt Töllösi Kálmán rendőr százados. A műszaki állapot és a karbantartás fontosságát hangsúlyozta Sipter Géza a vállalat főmérnöke. Ezután pénzjutalmat kaptak azok a gépkocsivezetők, akik 200 —300 és 400 ezer kilométert tettek meg balesetmentesen. Mintegy húszán kaptak 200, s tízen 400 forintos jutalmat egyenként. A vállalatnál egyébként több száz hasonló gépkocsivezető van már. E megbeszélés keretében adták át az életmentésért kitüntetett Hajdú György gépkocsivezetőnek, a Tóina és a Somogy megyei lap egy-egy példányát, amelyekben a hőstetteiről szóló cikkek megjelentek. Olyan .fényképeket is kapott, amelyek kitüntetésének átvételét örökítik meg. Végezetül balesetmentes közlekedéssel kapcsolatos filmet nézték meg a résztvevők. Természetesnek tekintjük, hogy tanácstagi beszámolón, képviselői fogadóórán szóvá tesszük azt, amit hibának tartunk; az üzemi termelési tanácskozáson, termelőszövetkezeti közgyűlésen keményen bíráljuk a visszásságokat; felhasználjuk az újságok, a rádió nyilvánosságát, hogy segítséget kérjünk helyi gondjaink megoldásához. Valóban: természetes is ez, hiszen így, vagy úgy, de mindenképpen közös ügyeinkrői szólunk, mert az egyes ember sorsának alakulásában mind nagyobb részt vállal a társadalom. És éppen ezért ennek fordítottja is igaz; az egyes embernek is mind nagyobb aktivitással kell bekapcsolódnia az állami, társadalmi, helyi ügyek intézésébe. Míg előbbi mind általánosabb valóság, addig utóbbinál sok és sokféle a tennivalónk. Többféle, idevonatkozó tanulsággal is szolgál mindaz, ami egyik községünkben történt: a tanácsülésen — tizenhét felszólalás után! — úgy határoztak, hogy társadalmi munkábarf rendbe hozzák a községet az új településsel összekötő utat. Kátyús, sárral elöntött három kilométeres útszakasz ez: kétszáznál több családnak jelent könnyebbséget rendbe tétele. A felszólalók nagy többsége helyeselte az elhatározást, s két hét múlva, amikor az első társadalmi munkanapra sör került, szerszámmal felfegyverA tettek „igen“-je kezve meg is jelentek mintegy háromszázan. Hamar megcsappant azonban a lelkesedés, amikor kiderült: a leginkább érintettek közül igen kevesen vannak jelen, s a tanács által biztosítandó kő- zuzaléknák negyede érkezett csak meg, a többi még valahol vagonban van. Baj volt a szervezés körül is, az emberek egy része álldogált csak; másokat ide-oda küldözgettek. A következő vasárnap már csak ötven körül volt az önkéníes munkások száma... A tanácsülésen az új településen élők tanácstagjai választóik régi kívánságaként tolmácsolták az út rendbehozatalát: ám amikor ugyanezek a tanácstagok társadalmi munkára hívták választóikat, egyszeriben megcsappant az érdeklődés. És tovább rontotta a helyzetet a már említett szervezetlenség stb. A történet nem egyedülálló: sajnos, sűrűn előfordul, hogy nincs elég becsülete az önzetlen aktivitásnak, s ugyanakkor az is, hogy az emberek csak a szavakig, a kívánságokig a bírálatig jutnak el, de a legfontosabbhoz, a tetthez már nem. A szavak és tettek szoros kötődése alapja, mondhatni létezési feltétele a szocialista demokráciának. És ez egyaránt érvényes ..felfelé”, meg „lefelé” is: nem elég igényelni az állampolgárok fokozott közreműködését, hanem biztosítani kell annak szervezeti, formai feltételeit is — mint ahogy például kormányrendelkezés határozta meg az üzemi termelési tanácskozások új rendjét, tartalmi gazdagítását azzal, hogy a gazdasági vezetés számára határidőhöz kötötten kötelezővé tette a válaszadást —, s ugyanakkor a közgondolkodás formálásával mind szélesebb köriben szükségletté kell tenni a közügyekben való részvételt. Szükségletté? Igen,,azzá! Már ma is sok olyan polgára van hazánknak — hiszen sok százezer aktivista tevékenykedik a különböző társadalmi szervezetekben —. akik nem elégednek meg azzal, hogy kitöltik szavazólapjukat, hogy egy-egy gyűlésen felszólalva helyeslik politikai, gazdasági céljainkat, hanem napról napra, munkájukon túl is tesznek, cselekednek jobb holnapunk, gazdagabb életünk érdekében. Tanácstagok és szakszervezeti bizalmiak, népi ellenőrök és népfront- bizottságok tagjai, a nőtanácsban tevékenykedők, KISZ-esek — életünk valamennyi területén ott vannak már azok, akik jól tudják, hogy a tett, a cselekvés a legnyomósabb igen szavazat a szocializmus mellett. Ennek társadalmi méretű kibontakoztatása, minden állampolgárral való megértetése pedig nemcsak nagyszerű feladat, hanem — történelmi szükségszerűség is! (Folytatjuk) MÉSZÁROS OTTÚ
