Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-26 / 253. szám

iííee öMöfier M'

foam mfarm mnmm

látatlanban

Bátaapáti légvonalban , alig húsz kilométerre fekszik Szekszárdiéi, de megközelítése elég körülményes. Vonat, autóbuszút és mieginő időben a távolság. Kétszer is meggondolja, aki od'a készül látogatóba.

Bajáról került Bátaapátiba egy fiatal óvónő. Schulcz Erzsébet. Október közepén kerestem fel, írni akartam egy kisközség óvónőjéről.

Ami a kisközséget illeti, abban nincs is hiba. Az 1960-as nép- számlálás adatai szerint 530 ember lakja a hegy tövébe épült kis falut. Sajnos az óvónővel nem sikerült találkoznom. Egy nappal odaérkezésam előtt megbetegedett éti torokgyulladással Baján ápolták.

Az óvodát mégis felkerestem. Kétszer is megnéztem: jó helyen járok-e? Semmi tévedés. Kopár, homokos udvarú ház az óvoda. Az egyik oldalon málott falú szín, deszkák halmaza, de gyep sehol. Beljebb kerülve már kedvezőbbek a benyomások.

Benéztem egy helyiség ablakán, a konyha lehetett. Vadonatúj Lehel hűtőszekrény, tisztára súrolt asztalok. A szobák ajtaja nyitva: Játékok, kis polcok, mintha Liliputba kerültem volna. Cverekek sehol, mert délután négy óra van és csalk délelőtt vannak bent,

A legelső helyiségben kőművesek dolgoztak. Fehér hajú bácsi sbla!k<j)t gittel a folyosón. Őt kérdeztem először, de a kőművesek szobája felé tessékelt:

— Ott a titkár, azzal beszéljen.

Solymár Miklós, a községi tanács titkára, minden iránt érdeklődő, nyílt beszédű ember.

— A felújításra ötvenezer fo-. rintunk van. De házi brigáddal, bölcsőn megcsinálunk mindent, A

1 í tőszekrényt is most vettük, az óvodaépület"“ csalk tavasz . óta a mienk. Állami ház volt, megkaptuk óvodának, a régiből pedig az óvónőnek lett lakása. Két szobát már rendbe tettünk, kicserélték • z alja téglázatát, mert vizes volt.

. test az utolsó helyiséget javítóik. Aztán kibontják az elválasz- ;ó falat, és készül egy nagy játszóterem télire.

Nézem a kőműveseket. Olyan szorgalommal dolgoznak, mintha saját házukat építenék. Kérdem, hogy az udvar miért olyan sivár?

— Nincsenek a mi gyerekeink

gyephez szokva. Sok itt a hasonló homokos rész. De a jövő tavaszra ezt is rendbe tesszük, a szülők segítségével.

— Milyen az új óvónő? Nem szomorította el a környezet?

— Csöppet sem* Inkább fejest

vetette magát a munkába. Két hónap alatt annyi játékot megtanított, hogy csuda. Csajkáiét kicsit türelmetlen. Mindent egyszerre szeretne: szőnyegeket,

függönyöket. Apránként majd sor kerül mindenre, nyugtatjuk, ahogy a pénzből futja. De idő kell. 0 az első óvónő a községben.

I Fehérre mesze^> hosszú , tornácos ház, piros paprikafüzér, cserépben színes petúniák. Félgereblyézett udvar, baromficsipogástól hangos. Kezét kötényébe törölve jön elő az óvónő udvarszomszédja, Vadkerti József né. Nyáron ő vezette a napközis óvodát. Most is- sokat dolgozik, az óvónőt is ő helyettesíti. Mosolygó, barátságos.

— Erzsiké? Csendes, komoly. Nem, nem unatkozik. Elrendezget itthon. Sokat olvas, takarít. Nagyon szereti a tisztaságot. Mindig talál magának munkát. Olyan fiatallka még..;

Kíváncsian nézek be az óvónői lakás ablakán. Három tágas helyiséget takar a könnyű függöny. Az egyik szoba köves, a padló- sat már szépen berendezték. Kényelmes fotelokkal, otthonos szőnyeggel, lakályosra. Sok könyvet látok az asztalon. A sy>ba minden részén az első önálló rezidencia örömé...

i Misiről azt hitiem, hogy 1 . kislány, olyan gönkis vadócokat barátkozó, idegentől nem riadó gyerekké nevelni... *

Az asztalt alig éri fel, szőke feje, mint a lámpás. Kacsasültet majszol, együtt a felnőttekkel, önállóan segítséget nem tűrve. Hogyisne! Füle Gyöngyi már eleiméit kétéves. Egyben a legfiatalabb óvodás. A mama felkapja' dörgöli a szájáról a zsír- foltokat.

— Egy, kettő, három-* — Hajlong szavalásra kész. Kérésünkre vigyázzba vágja magát, szégyenlősen lehajtja azért a fejét. Szemem megakadt az összezárt lábakon. Az egyik melegítőszár feljebb csúszott, ez sokat rombol a vigyázzállás összhangján. Igyekszem komoly maradni.

— Mit tudsz még? Mit tanultatok az óvodában?

A szőnyeg átvedlik tornaszerré, Gyöngyi már gombölyödik is, szabályos bukfencben. Aztán vékony hangon énekel, egy kicsit sejpítve szaval. Kezdeti elfogódottsága egyre jobban felenged, de megsimogatni azért nem hagyja magát.

' — Mondta is az óvó néni, ami-' kor találkoztunk az utcán: a maga lányát nem tudom magamhoz édesgetni! — meséli csillogó szemmel a bányász édesapa. Felesége, aki könyvelő a termelőszövetkezetben, még hozzáteszi:

— Mióta óvodába jár, egyebet se hallunk tőle, mint hogy mit játszottak, hogyan kell állni, milyen éneket tanultak. És van kispohara, csak mindig haza akarja hozni. Nem érti még, ha az övé, miért nem hozhatja el...

I Első óvónő a községben.

I Misit mar

dör, vállra kunkorodió haja,- és szelíd szemed voltak. Nagyra nyitotta, amikor megálltam mellette. Alig ért a térdemig.

— Gyere csak ide, — guggoltam mellé. — Hallom, te óvodás vagy.

Elszaladt, csak egy távoli kerítés biztonságából kíváncsiskodott vissza.

— Ilyen! A Misi ilyen! — magyarázza a bátyja komoly, harmadik osztályos fiatalember. — De nem mindig kísérem óvodába. Már eltalál egyedül is.

Misi különben a második kisfiú, aki elfutott előlem a községben. Nem lesz könnyű ezeket a

nem kell elkísérni, szeret óvodába járni., Gyöngyike szépen szavad.

Az új óvónő szereti a tisztaságot. Sokat olvas, az óvoda érdekében kicsit türelmetlen. Számos játékot tanított meg a gyerekekkel. Nem hangolja le a környezet, inkább fokozza munkakedvét. Rakosgatom össze magamban a hallottakat. A külsejéről még csak annyit tudok, amit két mondat között mellékesen említettek:

— Szép haja van.

Talán látnom kellene. Ujbql meglátogatni, ha meggyógyult már. De fontos az arc? Schulcz Erzsébet portréja. így látatlanban is megnyerő ...

M. I.

FALUSI ESTÉK

Pezsgő élet Kisvejkén

Földszöv. téglagyár

A munkások helyreállították a romos« elhagyott gyárat és ismét dolgosnak

Már a teteje is kezdett beszakadni a Teveli Téglagyárnak, a gépeket elhordták belőle évekkel ezelőtt, a kemencéje megkopott, mintha végképp hasznáihatatli'.n- ná vált volna.

Szombat óta ismét dolgoznak benne. Különböző helyekről hazamentek a volt tevelli téglagyári munkások, áldozatos munkával önként helyreállították az üzemet és a téglagyár ontja a nyers téglát. Különös eset, talán egyedülálló, de azt is mondhatnánk, hogy sajnos ritka eset. Tudniillik végeredményben arról van szó, hogy egy kihasználatlan lehetőséget nem hagynak tovább kihasználatlanul.

Négy évvel ezelőtt, amikor megszűnt Tevelen a téglagyári munka, azzal az indokkal szüntették meg, hogy a szállítási költség túlságosan magas, tekintettel a vasút távolságára. A munka leállta után látszólag, teljesen tönkretették az üzemet. Nemcsak a berendezését hurcolták el, de a négy szárítószínből is csak egy maradt. Az üzemvezető, Lugosi Ferenc azt mondja: egyedül 5 hitt abban, hogy Tevelen ismét lesz téglagyártás. Korábban hét esztendeig üzemvezető volt itt, •yazután az Építőanyagipari Vállalatnál a termelési vezetője, majd a szekszárdi kerámia üzem vezetője lett. Az utóbbi helyen is két és fél évig dolgozott, mégis hazament a romokhoz. Igaz, Tevelen lakik a családja, de ennyi küszködést nem mindenki vállalna így sem, amennyit ő. Két hónapig szervezett, a fél országot bejárta gépeikért, személyesen hívta haza azokat az embereket, akik régen a Teveli Téglagyárban dolgoztak. A legtöbben hazajönnek. Wirt János bácsi is hazajött, bár nem akarták elengedni a Hőgyészi Téglagyárból. Ö a vezető égető.

A fölélesztett Teveli Téglagyár a helybeli földművasszövetkezeté, az, országban elsőként itt dolgozik földművesszövetkezeti téglagyár. Másik két megyében is történik hasonló üzemátvétel, de azokban a téglagyárakban még nem dolgoznak. Tevelen megkezdődött a próbaüzemelés és hétfőn délre már 24 ezer nyers téglát készítettek. Egyelőre csak 50 százalékos a kapacitás, később óránként öthatezer téglát tudnak előállítani, az évi termelés öt-hatmillió lesz. Az üzem ellátja a bonyhádi és a dombóvári járás földművesszövetkezeti TÜ Z.ÉP-telepeit, mindenekelőtt pedig Tevel környékét.

A helyreállítás történetéhez tartozik röviden: a speciális téglaipari gépeket Pápáról kapta Tevel, az ottani téglaipari vállalattól. A munkában segített a Hidasi Brikettgyár, a Bonyhádi Vasipari Ktsz, a Szekszárdi Talajerő-gazdálkodási Vállalat, a Teveli Gépállomás és a Teveli Községi Tanács. Lugosi Ferenc gyárvezető hozzáteszi, hogy az utóbbi inkább erkölcsi segítség volt, de az is kellett. A SZÖVOSZ segítette a MESZÖV-öt, adott 105 ezer forintot béralapra a téglagyár részére és beruházási keretit. A Tevel és Vidéke Körzeti Föld- művesszövetkezet pedig MESZCV- kölcsömt kapott. A MÉSZÖV szakemberei azt mondják, ha teljesen új berendezést kellett volna venni, az körülbelül két és félmillió forintba kerül, így viszont más üzemek és a teveli munkások segítségével, összefogásával csupán 190 ezer forint a helyreállítás költsége.

A félig rom gyár, amelynek környékét már a gaz verte fel, mostantól kezdve új lakóházakhoz, éttermekhez és más szórakozóhelyekhez ad téglát, millió- számra.

— CL J.

Mostanában még csendes a művelődési házak környéke. Sok a munka, fáradtak az emberek, jobban vonzza őket estelente az ágy, mint bármiféle műsor. Vidéken még a földeken serénykednek naphosszat, — sok még a munka.

így aztán egyelőre még csak a fiókok mélyén lapulnak az elképzelések, a tervek arról, hogy miként töltik majd falun az estéket a rossz idő beálltával. S a papírra vetett tervek realitása az elmúlt évek falusi téli estéinek tapasztalataiban rejlik. Általában mindenütt, és például Kisvejkén is.

|J Ismeretterjesztés

„A két világrendszer katonai erőviszonyai”, ,,Az alkoholizmus és bűnözés”, „Szépen, hasznosan” — néhány megszívlelendő tanács a lakásberendezésről, az öltözködésről —, „Abraktakarmány- fejlesztésünk módszerei, különösen az állatállomány fehérjeellátása tekintetében”, vagy „Miért lesz a mustból bor?” és „Modern háztartási gépek és azok kezelése” — néhány előadás címe az idei kisvejkei ismeretterjesztői időszakból.

— Egy-egy előadás alkalmával milyen közönségre számítanak?

— Ügy 60—80 hallgató is eljön egy-egy előadás alkalmával — válaszolja Farkas Já- nosné —, ha nem jön közbe egy disznótor, vagy halottvirrasztás. Kicsi a falu, alig 550-en vagyunk, s nagyon hamar megérezni téli estéken, ha egy háznál keresztelőre, vagy valamilyen nagyobb szabású eseményre kerül sor. Ilyenkor, ha előre értesülünk a dologról, inkább elhalasztjuk későbbi időpontra a rendezvényünket.

Az egész falu népe számára indított ismeretterjesztő előadássorozatokon kívül speciális tanfolyamokat, előadássorozatokat is indítanak. így a szülők akadémiáját, vörös- keresztes vegyes tematikájú. előadássorozatoit, a mezőgazda- sági tanfolyamot és minden hónapban egy alkalommal nyilvános pártnapot tartanak.

|| Klubmunka

— Már negyedik éve lesz az idén, hogy rendszeresen működik az asszonyok klubja. November 15-től március 15-ig hetente egy-egy alkalommal hétfői napon 6-tól este 9-ig együtt kézimunkáznak az asz- szonyok — meséli Farkas Já- nosné. — Akinek égető a dolga, akár a lyukas harisnyákat is magával hozhatja.

— Az ilyen összejöveteleknek csak a közös kézimunká- zás a céljuk?

— Nem. Az ilyen alkalmakkor mindig megbeszélünk valamilyen közérdeklődésre számot tartó nevelési, egészség- ügyi, politikai, vagy éppen

közéleti témát. Egy 15—20 perces előadást, esetleg diavetítést kötetlen beszélgetés köveit.

— Hányán járnak ezekre az összejövetelekre?

— Azt mondhatom, hogy törzsgárda tagunk van úgy harminc.

S, hogy mennyire kedvelhe- hetik a faluban az asszonyok ezeket az összejöveteleket, hogy milyen jó hírük kelt, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy idén megalakul majd a férfiak klubja is. így azután az ifjúsági és gyerekklubot is beleszámítva, négy klub működik ezen a télen majd Kisvejkén.

|| Könyvtár

— Most csak 106 olvasóit tartok nyilván — mondja Kardos Erzsébet, a könyvtáros —, de ez a szám így, önmagában nem sokat mond. ötvenkét 14 éven felüli olvasónk van. De az igazság az, hogy ennél sokkal főbb felnőtt és gyerek forgatja a könyveket. Hiszen egy családból általában csak egy valaki iratkozik be, azután, ha gyerek, ha felnőtt az illető, ellátja az egész családot könyvvel.

— Hány kötet könyv található a kisvejkei könyvtárban?

— Jelenleg 1630. De évente négyezer forintot költünk könyvekre.

— Milyen időközönként cserélik .az olvasók a könyveket?

— Ügy általában 2—3 hetente. A gyerekek sűrűbben.

Az iskola könyvtárában főként milyen könyvek találhatók?

— Az iskolának külön, úgy 350 kötetes könyvtára van. A jelenlegi 72 iskolás általában a kötelező olvasmányokat, meséket, ifjúsági regényeket találhat itt meg.

| Es ami még kimaradt

Pezsgő az élet a kisvejkei művelődési ház környékén nap mint nap. Harmonikatanfolyamra járnak a gyerekek, tánciskolát, társastánc-tanfo- lyamot indítanak minden évben, kézimunka- és furulyaszakkör működik az általános iskola keretében. Van ifjúsági és gyermek színjátszó csoport. A KISZ-csek tánccsoportja mellett működik egy általános iskolai gyermekjáték- és tánc- cs’oport is. Énekkaruk is van. Sokan és szívesen nézik a televíziót is.

Tavasszal, nyár elején, vagy derekán kirándulásokat szerveznek, a résztvevők csekély hozzájárulásával. Az asszonyok klubjának tagjai két és fél napos kirándulásokra utaznak Budapestre. Hasonló „kiruccanást” terveznek tsz-tagok részvételével. A mezőgazdasági tanfolyam hallgatói februárban a Hőgyészi Állami Gazdaságba látogatnak egy kis tapasztalatcserére. A KISZ-fiatalok 3—4 napot a Balaton mellett, Fonyódligeten töltenek majd.

Kisvejke — valóban kis falu. Alig 550-en lakják. Az ott élő pedagógusok munkáját dicséri, hogy a faluban pezsgő kulturális élet van.