Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-21 / 249. szám
.1966. október 21. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 MEGÉRI? Megéri-e a nagy befektetés? Kimondva, kimondatlanul ott lebeg a kérdés minden vitánál. Majd minden községben napirenden volt már, vagy napirenden van a művelődési otthon építése. A költségek többnyire meghaladják a milliót. Vajon a nagy kulturális befektetés megtérül-e, megéri-e? Iregszemcsén, Tolna megyében az elsők közt épült tágas, korszerű művelődési otthon. 1960- ban kezdte meg működését. Ireg- szemcse nagy község, ennek ellenére, komoly anyagi megerőltetést jelentett a művelődési ott-f non megépítése. Hosszú időn keresztül éppen azért vajúdott a sorsa, inert nem tudták előteremteni a milliós költséget. Ezúttal arra a kérdésre kerestünk választ, hogy megérte-e a nagy befektetés? Ha magát a kérdést boncolgatjuk, mindenekelőtt megállapíthatjuk róla) hogy túl általános, ezért sok félreértésre is adhat okot. Milyen szempontból kell eldönteni. hogy megéri-e a nagy befektetés? Anyagi szempontból? Úgy, ahogyan a termelő jellegű beruházások gazdaságosságát vizsgálják? Ha ebből indulnánk ki, akár minden művelődési otthon építési tervét el kellene dobni, hiszen a költségek forintban talán sohasem térülnek meg. De szabad-e így vizsgálni az ilyen terveket, törekvéseket? Egyértelmű a válasz: nem. A köz- művelődés nem pénzforrás, üzlet. Ezt pedig azért kell hangsúlyozni, mert a művelődési otthonok ellen ágálok közt elég sok olyan ember akad, aki éppen ilyen szempontból nézi a hasznosságot. Olyan összehasonlításokat tesznek például, hogy nem lenne-e jobb inkább a termelés fejlesztésére fordítani ezeket a milliókat, mert elvégre mégiscsak a termelésből élünk, az az elsődleges. Nos, I néztük az iregszem- csei tapasztalatokat. 1960-ban épült meg a tágas művelődési otthon és körülbelül két év múlva már kicsinek (!) bizonyult. Itt elsősorban nem az vetődik fel, hogy miért nem voltak előrelátóak, miért nem méretezték még nagyobbra, hanem azt igazolja, hogy gyorsan birtokba vette a falu lakossága, élt a lehetőséggel, hasznosította az új létesítményt. Olyannyira, hogy közben a kulturális igények is megnőttek, sokoldalúbb igény merült fel abban a faluban, ahol korábban vajmi kevés történt közművelődési téren. Amint Sipos József művelődési igazgató (egyben MSZMP-csúcstitkár is a faluban) mondotta, megfelelő klubhelyiségek is kellenének a nagyterem, könyvtári részleg, szakköri helyiségek mellé. A falu lakossága annyira igényli ezt, hogy foglalkoznak is a művelődési otthon bővítésével. Emeletet szeretnének húzni az épületre. Az igények itt is a klubok irányába tolódnak el, de ez korántsem jelenti, hogy a falu nélkülözni tudja a művelődési otthont. I Művelődési otthon klubokkal — ez a törekvés. Még felsorolni is nehéz lenne, hogy mennyi mindennel foglalkozik az iregszemcsei művelődési otthon. Moharos Henrik járási népművelési felügyelő szavai szerint a művelődési otthon nemcsak sokoldalú, hanem tartalmas munkát is végez. A felnőttoktatás szervezésétől kezdve a színházi programokig, úgyszólván minden megtalálható a tervben. Kihelyezett technikumi osztályok működnek a faluban a felnőttek továbbképzése érdekében. Ebben része van a művelődési otthonnak is. Különféle felnőttakadémiák működnek évről évre: nők, pedagógusok, közalkalmazottak akadémiái. Ezeket is a művelődési otthon szervezi. A nők akadémiája keretében például ilyen összejöveteleket szerveznek: egy női fodrász bemutatja a legújabb női frizurakreációkat, közben a falu orvosa előadást tart a helyes hajápolásról. Más alkalommal jogi előadásra kerül sor. Az még nem fordult elő, hogy a foglalkozást érdektelenség miatt ne tudták volna megtartani. Különféle szakkörök működtek, illetve működnek a művelődési otthon keretében: a sorban szerepel, amely a technika megismertetését segíti, de olyan is, amelyik a más jellegű ismeretterjesztés céljait szolgálja, vagy az öntevékeny színjátszókat fogja ösz- sze. Sikeres volt a fotoszakkör működése is, éppúgy, mint a néptáncosoké. Két zenekar is működik a művelődési otthon keretében. Már több eves múltra tekint vissza a női kamarakórus, amelynek tagjai pedagógusok, de igen népszerű a kézimunkaszakkör is. Néhány hét alatt kialakult egy színházlátogató törzsközönség. Amikor hirdetik a Déryné, vagy a kaposvári színház előadását, már eleve tudják, hogy milyen törzsközönségre számíthatnak. Nemcsak a falu belterületén lakók, hanem szőlőhegyről és Csehi-pusztáról is rendszeresen ott ülnek a nézőtéren. Ha esik, ha fúj, ők nem maradnak el. Sipos József igazgató és Máté Ilona, a gazdasági ügyek intézője egyaránt tanúsíthatják, hogy a törzsgárda, a színházlátogató közönség többsége elsősorban a falu paraszti lakosságából tevődik össze. | Sokféle módon próbálják kitágítani az emberek látókörét. Összedolgoznak a különféle szervekkel, így sok olyan feladatot is meg tudnak oldani, amire a művelődési otthon egyedül nem lenne képes. Az idén több mint 300 iregszemcsei utazta körül a Balatont. A társasutazás költségeit a tsz fizette, a lebonyolítást pedig a művelődési otthon szervezte. Látszólag egyszerű kirándulásról lévén szó, de nem.. . Iregszemcse alig több mint 20 kilométerre fekszik a Balatontól, de még mindig nagyon sok olyan idősebb ember élt* a faluban, aki nem látta a magyar tengert, vagy sohasem adatott meg neki, hogy szórakozásképpen felkeresse. Most budapesti kirándulásokat szerveznek. Budapestből eddig legtöbb iregszemcsei legfeljebb a Corvin Áruházat látta, korábban pedig a Teleki téri zsibvásárt. Most azon fáradoznak, hogy egyebet is meglássanak fővárosunkból. Tehát a művelődési otthon forintot nem hoz — legalábbis keveset. Inkább viszi a pénzt. Haszna tehát semmiképpen sem mérhető közvetlenül forintnyereséggel. Viszont annál nagyobb értékű, amit az emberek tudati gyarapítása érdekében tesz. BODA FERENC A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum a Tolna megyében fellelhető órarégiségekből rendezett kiállítást. A napórától, a kulccsal felhúzható zsebóráig, zenélő órák és más egyéb érdekességek láthatók. A kénen díszes empire órák a XIX. sz. elejéről. Rotó: Bakó fenő A KPVDSZ Megyehisottsága titkárának válássá A Népújság 1966. október 14-i számában megjelent cikkével kapcsolatban (Interjú: Szekszárd kereskedelmi felügyelőjével) engedjék meg, hogy egy-két észrevételt tegyünk: 1. Székszárdon kevesen dicsérik, viszont sokain, korholják, szidják a kereskedelmet, a vendéglátást. Ez természetes és sajnos, mert éppen azok a megalapozatlan, több esetben valótlan cikkek, melyek a kereskedelemmel kapcsolatban megjelennek a sajtóban, igen rossz hangulatot keltenek a lakosság körében, és természetesen csak a kereskedőt lehet szidni, mert az az oka mindennek. A kereskedőnek udvariasnak, szolgálatkésznek kell lenni mindenkor, de azt Önök is elfelejtik, hogy ez az egyik oldal. A máslik oldal, hogy a 'kereskedelmi dolgozó más területen ugyancsak ügyfél, és. más területeken éppen úgy nem kap udvariasságot, mint ahogyan ő nem ad. Ez nemcsak kereskedelmi probléma, ez társadalmi probléma, és ebből egyedi esetet kiragadni, véleményünk szerint, nem helyes. • 2. A tejárusítás megszűnt vasárnap és a lakosság méltatlankodott, Éppen a megjelent cikkek miatt tette a lakosság egy kis része, de nem az egész. Nem az intézkedés félresikerült, hanem az Önök cikkei, amikor ténylegesen félreértelmezik az érdekvédelmet és csak azt látják, hogy pár kereskedelmi dolgozót a többség érdekében munkába lehet vasárnap is állítani. Elfeledték úgy látszik, hogy ebben a társadalomban legfőbb érték az ember, mindegy, hogy kereskedő, vagy nem kereskedő. Arról azonban nem olvastam még, hogy a sajtón keresztül követelték volna, hogy Szekszárdion is legyen paladkos tejárusítás, mely egyszeriben megszüntetné a problémákat, és nem lenne szükséges, hogy a családanyák, vagy nem családanyák vasárnap is rendelkezésre álljanak a tej bal tokban. Nekünk és mindenkinek, aki ebben az országban él, kötelessége elkövetni mindent a dolgozók életkörülményeinek javítása érdekében. Éppen ezért nem a vasárnapi munkát kell követelni, hanem azokat a technikai felszereléseket, melyek éppen lehetővé teszik egyre inkább a dolgozók heti pihenőnapjának biztosítását, és annak a családi körben való eltöltését. 3. Nem vagyunk önellátóak sem, éppen úgy a piacról élünk, mint, ön, talán nehezebb körülmények között, de igyekszünk úgy rendezni életünket, vásárlásainkat, hogy ezek miatt ne kelljen követelnünk a heti pihenőnapon más dolgozók munkába állását. 4. A vendéglátóiparnak tovább kellett volna a Sörkertet üzemeltetni. Igaz, de a gátló körülményéket jó lett volna a vállalatvezetővel a cikk előtt megbeszélni, így reális tényeket közölhetett volna, ami nagyon sok olvasóban a felháborodás helyett talán a megértést tette volna első helyre. Véleményünk szerint, nem szükséges a lakosság hangulatát rosszul sikerült sajtócikkekkel rontani, mert az nagyon káros lehet. Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendégláróipari Dolgozók Szakszervezete Tolna megyei Bizottsága. Szekszárd. GRÁBICS ISTVÁN MB. titkár - * A szerkesztőség megjegyzése: Kell ehhez a válaszhoz kommentár? Nem. A város lakóinak döntő többségét érintő kérdésekre sokféleképpen lehet reagálni. így is. A szekszárdi dolgozók, a megyeszékhely rangját féltő patrióták Grábics István válaszától megnyugodhatnak: a kereskedelemben minden rendben van, kizárólag néhány rosszul sikerült sajtócikk zavarja békés városunk nyugalmát. Előadások — kiállítások — könyvvásárok Megkezdődtek a műszaki könyynapok előnyösen lehet szakkönyvet vásárolni. A Műszaki Könyvklub tagjai sok, központilag 50 százalékkal leárazott könyvhöz juthatnak hozzá, ezenkívül helyileg is — a helybeli könyvesbolt vezetőjének belátása szerint — van mód, a központi listában nem szereplő könyvek egy részének az árcsökkentésére. A klubtagság egyéb előnyökkel is jár, illetve kizárólag előnnyel, mivel semmiféle kötelezettséget (tagdíj, stb.) nem írnak elő. A klubtagok megkapják a következő évben kiadásra kerülő szakkönyvek jegyzékét és előjegyzés alapján ezeket 13 százalékos engedménnyel vásárolhatják meg. A városban nyolc vállalatnál szerveznek nagyobb, műszaki könyvnapi rendezvényeket. Ma reggel \az ipari tanuló-iskolában nyílik meg az egyhetes kiállítás és könyvvásár. A DÉDÁSZ-nól négy napon keresztül mutatják be az új, és régebbi kiadású műszaki könyveket. A Tanácsi Építőipari Vállalatnál is a napokban rendezik meg a kiállítást és vásárt. Megrendezik a műszaki könyvnapokat ’a Műszergyárban, az AKÖV-nél a Vasipari Vállalatnál, a F aápari Vállalatnál és a Tanácsi. Tervezőirodánál isi Október 15-e és november 6-a közt rendezik meg országszerte a műszaki könyvnapokat. Szekszár- don az idei műszaki könyvnapok első eseménye az ÉM. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál kedden rendezett könyv- kiállítás; volt, a vállalat műszaki vezetői ismertették a fontosabb szakkönyvéket, tartottak előadást a szakmai továbbképzés, a műszaki irodalom rendszeres tanulmányozásának fontosságáról. A kiállítás ezután „vándorútra kelt ’, az építésvezetőségeken, munkahelyeken tártának előadással, kiállítással egybekötött könyvvásárt. E három hét alatt ugyanis Igen Vállalatunk 1966. november 15-tel megkezdi a törköly bérfőzését. Előjegyzéseket már most elfogadunk a vállalat telephelyén és a 21—66 telefonszámon. Újított berendezéseinkkel biztosítjuk a pálinka jó minőségét. T. m. Szesz- és Üdítőitalipari V., Szekszárd, (191) *
