Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-19 / 247. szám
366. október 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Vita a „Divat-ifjúság’-ról Az ifjúságvédelmi albizottság ülése A Népújság október 2-i számában megjelent „Divat-ifjúság?” című cikket megvitatta a városi tanács ifjúságvédelmi albizottsága, kibővített ülésen: pedagógusok, orvosok, a fiatalkorúak ügyésze, a Nőtanács képviselői, a városi tanács művelődésügyi osztályának munkatársai, Módos István osztályvezető elnökletével. A bizottság tagjai mindenben egyetértettek az újságcikkel, sőt — sajnos — olyan példákkal egészítették ki, amelyek még aggasztóbbak, mint a cikkben szereplő esetek, a serdülő korú ifjúság egy részének ferde, rossz divatjai, tévelygései, a gitárhangversenyen való szervezett üvöltés, az elhanyagolt külső, ami ..gyanús alakká” tesz fiatalembereket, a szeszes ital szinte kötelezően divatos fogyasztása, a céltalan magányos vagy csoportos csellengés, mintha senkihez sem tartoznának stb. Amit ehhez hozzátettek a pedagógusok, orvosok meg az ügyész, az bizony nagyrészt bűnügy és huliganizmus, illetve a szülők baklövése, „anti-nevelés” továbbá elítélendő közömbösség a felnőttek részéről. De nem csu pán a bajokat mondták el, hanem útmutatást, is adtak, mit kellene tenni. Az újságíró számára élményt jelentett, milyen bátran és őszintén beszélnek ezekről a kényes kérdésekről és nem úgy általában, hanem konkrétan. Igaz, hogy ez természetes, hiszen a szocialista értelmiségnek ez a része, amelyik közvetlenül foglalkozik az emberekkel és a neveléssel, nemcsak tudja, hanem érzi is: a lakkozásnak, a dolgok megszépítésének, a mellébeszélésének lejárt az ideje. A továbbjutáshoz őszinteség kell és tevékeny munka. Egyedül Módos István művelődésügyi osztályvezető kifogásolta, hogy az újságcikk nem említi a jót, a pozitívumokat, az ifjúsági brigádokat, a diákok nyári munkáját, a kulturális munkában elért eredményeket. Végül leszögeztük a vitában: nem az ifjúságról van szó, hanem az ifjúság egy részéről, egy kisebbségről (a cikk is világosan leszögezi), de mivel ez a kisebbség divatos dolgokat művel, veszélyes, rossz hatású másokra is. Arról nem is beszélve, hogy ezekből az üvöltözőkből, a gyanús alakokból, a pohártörőkből, az utcán a nőket minősíthetetlen hangon leszólító fiúkból is embert kellene faragni, amíg nem késő. Nézzük először az ifjúságvédelmi bizottság ülésén elhangzott kiegészítéseiket tömören, majd a javasolt tennivalókat. Dr. Kiss István, a fiatalkorúak ügyésze elmondása szerint az utóbbi másfél-két évben nőtt a fiatalkorú bűnözés. csupán a szülői nevelésre, a nevelés hibáira vezethetők vissza. Általában a felnőttek felelősségét kell keresni, fölébreszteni, erősíteni. Valamennyien ezt hangoztatták, a pedagógusok és az ügyész egyaránt. Továbbá azt, hogy a rendőrség és a KISZ hatékonyabban dolgozzon az ifjúság nevelésében. Az anti-nevelés ______ a következő: a gyerek minősíthetetlen magatartást tanúsít, szigorú megrovást kap, erre a szülő fölháborodik, hogy üldözik a gyerekét. Úgy fejezte ki az illető pedagógus, hogy az iskolával szemben nevelnek a szülők jó néhány gyereket, azzal, ha védik, amikor nincs igaza. Ez a felfogás még károsabb, mintha a szülő nem törődik a gyermekével. A nemtörődömség mutatkozik meg abban az esetben, amikor a tanuló farmernadrágban elmehet a tanévzáró ünnepélyre, elengedik. De ugyanez a nemtörődömség jellemzi a vendéglátóipart, amikor kiszolgálnak szeszes italt a fiatalkorúaknak. Egy tanár méltatlankodva fejtette ki: ha ellenőrzéskor megbüntetnék ilyen esetben a felszolgálót, az még mindig kisebb veszteség számára. mint hogyha elveszítené a tervteljesítés után járó prémiumot. Tehát inkább „itat” mindenkit, még a gyereket is. Az illető tanár egyetlen egy esetben látta a szekszárdi Sörkertben, hogy egy pincér visszautasította egy serdülő korú rendelését. A nemtörődömség, a közömbösség sora ezzel nem ért véget. Határozott véleménye az ifjúságvédelmi bizottság tagjainak, hogy kötelessége szólni ilyen esetben minden felnőttnek, szóljanak az üzletvezetőnek. Szóljanak közbe az utcán, ha huliganizmussal, verekedőkkel, szemtelen suhan- cokkal találják szemben magukat. A közelmúltban (a cikk megjelenése után) is történt utcai verekedés: a szekszárdi zeneiskola előtt éjjel kegyetlenül elvertek egy fiatalembert valami tizen, és a BM-klub alkalmazottjai, nagyrészt nők, szóltak a rendőrségnek, maguk is segítve a banda bekísérésében. Persze ez hálátlan feladat és sokszor nem is mernek közbeavatkozni. Tehát önmagában a felnőtt társadalom összefogása ilyen módon nem elég. Szükség van külön ifjúságvédelmi önkéntes rendőrség megszervezésére, amelynek tagjai rendszeresen ellenőrzik a szórakozóhelyeket, a fiatalok viselkedését, járják a megyeszékhely utcáit késő este is. Dr. Kiss István ügyész azt mondja, két év óta hadakozik ezért, de egyelőre a KISZ is csak ígéri a segítséget. Dombóváron már megvalósult az ifjúságvédelmi önkéntes rendőrség, rendszeresen ténykedik. Igen jó lenne, ha fiatal értelmiségiek is részt vennének Szek- szárdon hasonló tevékenységben. Helytelen az a felfogás, hogy amíg nem történik bűncselekmény, nem szólhatnak közbe. A tanácskozás résztvevői feltétlenül szükségesnek tartják ifjúsági klub működtetését és örömmel hallották, hogy ismét megalakult Szek- szárdon. Remélhetőleg ezúttal nem süllyed „szekszárdi Ilkovics- csá”. Ha betévednek rendzavarok, huligánkodók, ki kell őket dobni és javíthatatlanság esetén kitiltani, nem pedig a klubot megszüntetni. Továbbá úgy vélekedik Szekszárd Város Tanácsának ifjúságvédelmi albizottsága, hogy a KISZ tudna nevelni, ha árnyaltabb programot adna, tehát például mást a gimnáziumnak és mást a Népbolt KISZ- szervezetének, korosztályokról, j fokozatosságról nem is beszélve. Legelső segítség pedig az önkéntes ifjúsági rendőrség megszervezése kell, hogy legyen a KISZ részéről, és az úgynevezett veszélyeztetett gócok felmérése mindazokkal, akik dolgoznak az ifjúságvédelemben. Gemenczi József Gabona után s , I ■ jól dolgozott napraforgóban IS Tringer József Évről évre nehéz gondban vannak azok, akiknek aratás előtt a gépállomások kombájnjait el kell osztani. Mégpedig azért, mert valóságos csapósnak tartják az elosztást azok a termelőszövetkezetek, amelyekhez B—62-es kombájn Kerül. Ilyen körülmények között aztán kizárólag a kom- bájnosra hárul a bizonyítás; igenis, ezekkel a gépekkel is lehet dolgozni, méghozzá jól, és sokat. A bizonyítók sarában elsősorban a tamási kombájnosokat találjuk. Az elmúlt évben Varga Vendel szerezte meg a megyei elsőséget, a második Tringer József lett. Az idén Varga Vendel szovjet kombájnt kapott és a megyei versenyben másodikként végzett. Tehát, azt bizonyította be, hogy a kombájn egyedül kevés: minden azon múlik, ki, milyen szakember ebben a munkában. Tringer József az idén ismételten bizonyított: a megyei elsőséggel a B—62-es kombájnosok versenyében. Ezúttal tamási kom- bájnos, Martinka László került a harmadik helyre. Arra az alkalomra, amikor a győzteseknek a jutalmakat átadták, Tringer József éppen csak a díj átvételére szállt le gépéről. Alig pihenték ki az aratás fáradalmait, máris megkezdték a napraforgó betakarítását. A Tamási Gépjavító Állomás kombájnosai most már ezt a munkát is befejezték. Csaknem 1200 holdról takarították be a Tringer József környező termelőszövetkezetek napraforgóját: Regölyben 160 holdról, Magyarkeszin 300 holdról, Nagykónyiban 180 holdról. A javítóállomás tizenhárom kom- bájnosa közül Tringer József száznyolcvan hold termését takarította be, ebben a munkában is — ugyanúgy mint az aratásban — elismerésre méltóan megállta a helyét. Tehát; jó kombájn . a B—62-essel is megállja a helyét. Bélyeg- és fényképkiállítás Szekszárdim A KPVDSZ kulturális napok keletében bélyeg- és fényképkiállítást rendeztek Szekseárdon a Magyar Nemzeti Bank kulturhe- lyixégében. A kiállításon a hivatal gyűjtőinek anyaga látható. A kiállított anyag 700 bélyegből és 125 képből áll. Amint Börcsök Józsefné, a kiállítás szervezője elmondotta, a gyűjteményben számos igen nagy értékű bélyeg és kiállításon már sikert aratott fénykép látható. Bemutatnak egy ötszázas gyufacímke-gyű j teménvt A pedagógusok beszámoltak arról, hogy elég sok az iskolai lopás. Fiatalkorúak is fogyaszthatnak szeszes italt, legtöbbször kiszolgálják őket, s nem küldik el. Szüreti bálból reggel mentek haza általános iskolás gyerekek. Az egyik általános iskola tanévzáró ünnepélyéről haza kellett zavarni a nyolcadikosok zömét, mert farmernadrágban jelentek meg. Egy részeg ember feküdt a parkban, megdobálták. Jól öltözött fiúk, lányok mentek a szekszárdi vasútállomás felé, az egyik fiú rácsapott egy lányra, verekedtek. Vendégek voltak este a háznál, a gyerek reggel nem kelt fel, nem ment iskolába. Kapott szülői igazolást. A mulasztások 30 százalékát felelőtlen igazolás fedezi. tinnyi elég is. Az okok nem Rét, legelésző tehéncsorda, gémeskút. Néhány méterrel odébb emeletes, zömök épület. A háttérben a szekszárdi szőlőhegy körvonalai. A kép 1907-ből való, a szekszárdi múzeumot ábrázolja a környezetével együtt. Az egykori kép jól illusztrálja, hogy a múzeum, megépülésének időszakában tulajdonképpen nem is a városban volt, hanem a város melletti legelőn. Ma, aki a múzeum környékén sétálgat, természetesen nem legelőn jár, hanem a város központjában. Modern bérházak, emeletes irodaépületek szegélyezik. A legelésző tehenek nemhogy itt, hanem kilométerekkel odébb sem élnének már meg, mert a város terjeszkedése megváltoztatta a környék jellegét. A megyei múzeum létrehozására 1895-ben került sor. Korábban is létezett múzeum Tolna megyében. Apponyi Sándor, a lengyeli kastély ura felvilágosodott szellemű, a tudományokat pártoló egyéniség volt. Ezért rendezhetett itt be már korábban egy kisebb múzeumot, Wosinsky Mór helybeli plébános. Wosinsky Mór felfedezte és feltárta a környéken a világhírű őskori telepet, ami igen nagy jelentőséggel bírt már akkoriban is a társadalom- és természettudományok szempontjából. Ez az őskori anyag képezte a kastély-múzeumot. Közben — 1894-ben — Wosinsky Mórt megbízták a szekszárdi plébánia vezetésével, így Szekszárdra került. Ezután — 1895-ben — került sor a A Balogh Ádám múzeum hét évtizede lengyeli múzeum Szekszárdra való áthelyezésére. Wosinsky felajánlotta törvényhatósági bíróság előtt a vármegyének az 5000 darabból áUó régészeti gyűjteményt, Apponyi Sándor pedig vele egyidejűleg a kastély-múzeumot. A vármegye elfogadta a felajánlást, s a gyűjteményt át is telepítették Szekszárdra. A páratlanul értékes anyagot — más helyiség egyelőre nem lévén — o gimnázium üres termeiben helyezték el. ' Innen számítjuk a Tolna megyei múzeum létrejöttét. Eredeti elnevezése Tolnavármegyei Múzeum volt. Ez a név szerepel az alapító okiratban, amelyet 1897-ben szerkesztettek meg, s 1951-ig ez a hivatalos neve. Ekkor kapta a Balogh Ádám Múzeum nevet. Béri Balogh Ádám II. Rákóczi Ferenc brigadérosa volt. Ä legendás hírű kuruc brigadéros nagy sikereket aratott a labanc seregek felett Tolna megye területén, Szekszárd közelében fogták el, ezért igen méltó nevet kapott a múzeum. A vármegyei múzeum megalapításának gondolata már jóval korábban felvetődött. 1847-ben határozták el a megyei közgyűlésen alapítását. A végrehajtásból azonban nem lett semmi, mert a dicsőséges szabadságharcot követő események lehetetlenné tették. Amikor a sokoldalú műveltségű Wosinsky Mór fáradozásait végül is siker koronázta, létrejött a megyei múzeum, napirendre került a múzeumépület megépítésének gondolata is. Már 1900-ban le is rakták a múzeumépület alapjait, és egy évvel későbben már készen is állt a megnyitásra. Munkáját természetesen Wosinsky irányította, szervezte. Hogy milyen nagy ügybuzgalommal végezte ezt a munkát, arra jellemző, hogy halálának évében, 1907- ben a múzeum gyűjteményanyaga a könyvállománnyal együtt meghaladta az 57 000-et, s ebből közel 40 000 régészeti tárgy volt. Ez a szám akkoriban messze meghaladta egy vidéki kisváros kereteit. Méltán nyerte el Wosinsky Mór a külföldi és hazai tudományos intézmények elismerését, kitüntetését. A Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjának választotta. Sajnos, a múzeum életére vonatkozó feljegyzések nagy része a világháború során elveszett, elpusztult, így Wo«ms- ky Mór halála és a felszabadulás közti időszaktól viszonylag keveset tudunk. Dr. Novák József egyetemi adjunktus vette át a múzeum igazgatását közvetlenül a felszabadulás után. és az 1946-os jelentéséből kitűnik, hogy a háború idején elpusztult a múzeum berendezésének, szakanyagának nagy része. Megkezdődött azonban itt is a helyreállítás, a gyűjtő munka és 1951-ben végre megnyílhatott a felszabadulás utáni első állandó kiállítás. Ettől az évtől lcezdve igazgatója a múzeumnak dr. Mészáros Gyula, aki ma már azzal dicsekedhet, hogy a múzeum ismét igen értékes leletanyaggal rendelkezik. Nem egy olyan leletet őriznek itt, aminek jelentősége messze túlnő még az ország határain is. A Balogh Ádám múzeum kiállításaival, rendezvényeivel széles körű tudományos ismeretterjesztő, felvilágosító tevékenységet fejt ki. A különböző kiállítások váltogatják egymást, állandóan bővül a gyűjteménye, ma már szinte az egész megye segíti, közvetlenül is, gyarapodását. Nap, mint nap érkeznek a jelentések o megye legkülönbözőbb helyeiről, hogy valami régiséget találtak, ami nem egy esetben jelentős ősrégi település feltárásához vezet. Állandóan jön- nek-mennek az emberek a kiállítási termekben, hogy bepillantást nyerjenek történelmi múltunkba, megszemléljék a fejlődés egyes fázisait. BODÄ FERENC
