Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-18 / 246. szám

1966. október 18. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Első zárszámadási jelentés jr Ev végén milyen jövedelemre számíthatnak a szövetkezeti gazdák? Közeleg az esztendő vége. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetekben a tagok és a vezetők körében egyre több szó esik a tervek teljesítéséről, és a jöve­delem, a közösből származó része­sedés várható alakulásáról. Köz­ismert és régóta hangoztatott igazság, hogy a sikeres zárszám­adás érdekében egész évben szor­galmasan kell dolgozni, fáradoz­ni, mert a tervek kizárólag csak jó munkával valósíthatók meg. Nyilvánvaló tehát, hogy a szö­vetkezeti tagok jövedelme a vár­ható részesedés, azon múlott, és azon múlik, hogy milyen volt egész évben a fegyelem, a szer­vezettség, egyszóval ahogy mon­dani szokás, milyen volt a do­loghoz való „hozzáállás”. Még javában tart ugyan a vetés és a betakarítás, de megyei szinten már elég megbízható és pontos adatok állnak rendelkezésre, ezek­ből következtetni lehet arra, hogy év végén az idén milyen jöve­delemre számíthatnak Tolna me­gyében a termelőszövetkezeti ta­gok. Erről beszélgettünk dr. Braun Mihállyal, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya terv- és pénzügyi csoportvezetőjével, és Tornóczki Istvánnal, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági osztálya főkönyvelőjével. Elmondották, hogy a kilátások jók, biztatóak. 1063-ban Tolna megyében 17 tsz volt mérleghiányos, s a mérleg­hiány összege 19,5 millió forint volt. 1964-ben 8,4 millió forint­tal 16-ra csökkent a mérleghiá­nyos tsz-ek száma. 1965-ben 3.9 millió forinttal 6-ra mérséklődött a mérleghiányos tsz-ek száma. 1963-ban még 33 közös gazdaság tartozott a gyenge tsz-ek kategó­riájába. 1964-ben 28, 1965-ben 23. „Nem vagyunk ugyan jósok, de úgy látjuk, hogy 1966-ban a gyenge tsz-ek száma tovább csök­ken. úgy gondoljuk, 17—18-ra”. — állapította meg dr. Braun Mi­hály. Itt főleg olyan közös gaz­daságokról van szó, amelyek a természeti feltételek miatt egye­lőre nem bírnak kijutni a gyen­ge kategóriából. (Hógyész, Mó­rágy, Cikó, stb.) Az idei IV. negyedévi tény- szám és hiteltervfelmérés során elég megbízható pontossággal le­hetett megállapítani, hogy az idén leszinök-e és mely tsz-ek lesznek mérleghiányosak. A me­gye termelőszövetkezetei közül a tolnanémedi, a sárpilisi tsz, a szá- razdi Búzakalász Tsz, a bonyhá­di Dózsa Népe Tsz ígérkezik mér­leghiányosnak. Mindössze négy közös gazdaság. Ezekben a mér­leghiány várható összege körül­belül 3 millió forintra tehető. Ci­kó, Mórágy, Hőgyész esetében a körülmények adják a gyengeség okát és magyarázatát. Sárpilis, Szárazd és Tolnanémedi vonatko­zásában azonban természeti adott­ságokkal egyáltalán nem magya­rázható a várható mérleghiány. Megkérdeztük dr. Braun Mihály- tól, hogy a felsorolt négy közös gazdaságban a mérleghiányra való tekintettel meglesz-e vajon a tagok betervezett részesedése? Nem valószínű, hogy meglesz. A megye többi közös gazdasá­gában azonban általában a ter­vezettre, vagy annál valamivel magasabb részesedésre számíthat­nak a tsz-tagok. 1964-ben megyei átlagban 12 750 forint volt az eey dolgozó tagra jutó részese­dés. 1965-ben ez az összeg elérte a 14 020 forintot. Egy esztendő le­forgása alatt 9,7 százalékos a nö­vekedés. Országos értékelés sze­rint tavaly Pejér megye után Tol­na megye közös gazdaságai érték el ilyen téren a legnagyobb fej­lődést. 1966-ban 14 600 forint megyei szinten az egy dolgozó tagra jutó tervezett részesedés. Az eddigi terméseredményeket, és tervteljesítéseket figyelembe véve, dr. Braun Mihálynak és Tornóczki Istvánnak egyöntetűen az a véleménye, hogy számítani lehet a betervezett részesedésre. Ha csak közbe nem jön valami. A vetési, a betakarítási munkák elhanyagolásából még sok vesz­teség származhat, bár a közös gazdaságokban minden jel arra mutat, hogy amit az idén a ta­gok megtermeltek, azt idejében és jó minőségben akarják beta­karítani. Ehhez az időjárás egye­lőre még kimondottan kedvez. A tsz-tagok közösből származó jö­vedelme tehát 1966-ban is vál­tozatlanul növekedést mutat, ör­vendetes a fejlődés, főként ak­kor, ha figyelembe vesszük, hogy ez az első esztendő, amikor a közös gazdaságoknak amortizációs alapot is kellett létesíteni és en­nek az összege nem kevesebb, mint 47 millió forint. Ez egyéb­ként azt jelenti, hogy az idén első esetben a gépek nagy ré­szét már nem hitelből, hanem sa­ját erőből vásárolták a tsz-ek. Javult a közös gazdaságokban a szociális gondoskodás, a földjára­dék összege is megjnövekedett, ám még ez sem befolyásolja a részesedés alakulásában az egyen­letes fejlődést. Az eddig gyen­gének tartott tsz-ek közül az idén kiemelkedő eredményeket értek el, Závodon, Szakcson, Kurdon, Ozorán, a dunaföldvá- ri Dunagyöngye Tsz-ben, a szek­szárdi Jóreménység Tsz-ben. Ezekben a hetekben a szövet­kezeti gazdák és vezetők még a vetéssel és a betakarítással fog­lalkoznak. A főkönyvelők azon­ban már a szokottnál is nagyobb gonddal figyelik a bevételeket és ezzel egyidőben kellő információ­val látják el a szakvezetést. Ha­marosan kezdetét veszi az igazi zárszámadási hangulat. Novem­ber első felében .kétszer egyhetes oktatáson vesznek részt a terme­lőszövetkezetek főkönyvelői Du­naújvárosban. E rövid tanfolya­mokon a zárszámadások előké­szítése, és lebonyolítása lesz a fő téma. Új jármű: a nyerges autóbusz A szekszárdi 11-es számú AKÖV műhelyében november 7-re elkészül az első nyerges autóbusz A nyerges teherautók cserél- szereltük fel. A vontató járműtől — Elöl, a motor helyére szerel­hető szállítókocsijaikkal jól be- függetlenül világítható és fűt- jük fel az olajkályhát. Praktikus vált, gazdaságosan felhasználható bető iesz akkumulátor, illetve berendezésű jármű lesz ebből. nyomán töbtTTüíföldi országban olajkályha segítségével. Harminc ÁJlami gazdaságok, termelőszö- már nyerges autóbuszokat is ké- ülőhely lesz a kocsiban. vetkezetek és főkent az epito­szítettek. így a nyerges vontató ,, ipari vállalatok nagyon jól hasz­járművek alkalmassá váltak ve- Ezüstösen csillognak az új le- nosjthatják majd az ilyen kocsi- gyes szállítási feladatok ellátó- mezek a nyerges autóbusz kocsi- kat munkósaik szállítására. Re­SS ? “***”• ■* «“• méljiik. e„„ ■> WMMNK « reggel személyszállító kocsiját olyan labas és vontatóra kapcso autóbuszhiányt. Sőt, véleményem veszi fel és munkahelyére szál- láskor felcsavarható kis kerekek- szer;nt _ jegyezte meg Probst l it 30—40 embert. A személyszál- re támaszkodik, mint bármelyik Jakab _ régi‘ karoSszériák fel­he°yen0mWadPós°íedolg0zókUtzáI "yergfs szállítókocsi. Külsőleg el- használás4vaI tágas lakókocsik is mára öltözőül, pihenőhelyül, készült, csak a festese, tényé- építhetők nyerges rendszerrel, szükség esetén ebédlőként szol- zése van hátra. A kocsi belsejé- .... gálhat. Ezalatt a nyerges vontató bon Probst Jakab és Szegedi ~ Mikorra varhato a nyerges sem tétlenkedik, hanem teher- László iakatoSok dolgoznak, őket autóbusz próbaútja? vábbít A0munLÄeateU0vei is- bízták meg a nyerges autóbusz _ Ha megkapjuk a még hiány- mét felveszi személyszállító kocsi- kivitelezésével. zó anyagokat, november 7-re fel­iét és hazaviszi a munkásokat. _ gumiszőnyeggel burkol- tétIenül elkészülünk ezzel a kocsi­Az ésszerű elgondolás nyomán val — mondják a lakatosok, nálunk Szekszárdon, a 11-es szá- Juk a kocsi padlóját - mondta mú Autóközlekedési Vállalat mű- Probst Jakab. — Ezután az ab- helyében készül az első nyerges lakok javítása következik. Az autóbusz. Ikarusz-gyárban dolgoztam 15 — Munkánknak kísérleti jelle- évig a fehérfémes műhelyben, ge van. Az egyik selejtezésre ke- 1952-ben, amikor ezt a kocsit rült Ikarusz 30-as autóbusz al- gyártottuk, talán én készítettem vázát és karosszériáját használjuk hozzá az ablakkereteket. Ezeket fel erre a célre megfelelő átala- m0st elég nehéz lesz szétszedni cítással — tájékoztatott Kozma és felújítani... L. J. Az új mechanizmus propagandistáinak A termékek ára és önköltsége A termékek ára — égyes ki­vételektől eltekintve — maga­sabb, mint önköltsége. Többet ad­nak érte a fogyasztók, a felhasz­nálók, mint amennyibe előállí­tása került. Az ár és az önkölt­ség különbözete a nyereség. Az új gazdasági mechanizmusban a vállalatok nyereségük növelésére törekednek, vagyis arra, hogy az egy év alatt előállított termékek összes vállalati költsége és az el­adásuk alkalmával kapott ár­összeg között, a pozitív különbö­zőség minél nagyobb legyen. Fz csak akkor érhető el, ha az ár nem függ szorosan az önköltség­től. Amennyiben a termék ára ugyanannyival csökkenne, mint önköltsége, akkor a vállalati nye­reség csak a termelés fokozásá­val volna növelhető. Amennyivel emelkedne a termelés, annyival nőne a nyereség is, de az egy-egy termék árában jelentkező nyere­ség változatlan lenne. Az ár azonban az önköltségnek nem ilyen szoros függvénye. A költséget változtató tényezők nem hatnak azonnal az árra is. Az árak, vagy azoknak egy része — a piac aktív működése esetén — elsősorban az előállítók és a fel­használók együttes értékítéletei alapján alakulnak ki. Ezék az értékelések gyakran eltérnek az előállítási költségek arányaitól, hiszen éppen a piac a vállalati költségek társadalmi megítélője. A tényleges és a társadalmilag szükséges költség nem azonos. A piacon csak a társadalmilag szük­séges ráfordításokat ismerik el a termék árában. Ami a vállalat­nál szükséges költségnek mutat­kozik, az nem feltétlenül bizo­nyul annak a piacon. Közismert tény, hogy az avult termékeket nem fizetik jól, a korszerűekkel pedig magas árat lehet élérni az önköltséghez képest. Ha a terme­lésben sok a selejt, nagy az anyagpazarlás, az állásidő, mind­ezek csökkentik a nyereséget. De mi is tartozik a termék önköltsé­gébe? Minden vállalati költség bele­számít az önköltségbe. Ilyenek elsősorban a közvetlen termelő- munka bér-, anyag-, energia- és szerszámköltségei. Ezeken kívül a gyártmányok önköltségét terhelik az üzemi és a vállalati általános költségek. Sőt, a vállalati költ­ségek közé számítanak azok a befizetési kötelezettségek is, ame­lyeket a dolgozóknak járó mun­kabér alapján a költségvetés kap (társadalombiztosítási hozzájáru­lás, illetményadó). Néhány éve a lekötött álló- és forgóeszközök után eszközlekötési járulékot kell fizetni, s ez a lekötött eszközök­től elvárható minimális nyereség kifizetője. Az ár csak hosszú időszak át­lagában alkalmazkodik a termé­kek önköltségének arányához. Aminek az előállítása kétszer annyiba kerül, nem biztos, hogy az ára is kétszeres lesz. Sok ter­mék a felhasználást illetően más termékkel helyettesítési viszony­ban áll. A felhasználó ezeket használhatóságuk szerint értékeli, s ez nincs mindig arányban a termelési költségekkel. Egyes ter­mékekből tartós hiány lehet. Eze­ket — s az előállításukra fordí­tott munkamennyiséget — a piac felértékeli. Más termékek iránt külföldön nagy a kereslet. A vi­lágpiaci értékítéletek kihatnak a belső piac áraira is. Így a piac az egyik termékben a benne rejlő átlagos munkamennyiségnél töb­bet, a másiknál kevesebbet ismer el társadalmilag szükségesnek. Így az egyik termék árában vi­szonylag magas, a másikban vi­szonylag alacsony nyereség le­het. Az árarányoknak az önköltség- arányoktól való időleges elszaka­dása alkalmassá teszi az árakat arra, hogy a piaci viszonyokról a termelőknek tájékoztatást nyújt­sanak, és ösztönözzenek a na­gyobb nyereséget biztosító termé­kek — tehát a társadalmilag hasz­nosabb, a piacon keresettebb ter­mékek — előállításának bővíté­sére. Az áraknak az új gazdasági mechanizmusban termelést szabá­lyozó, műszaki fejlesztésre ösz­tönző szerepük lesz. Ennek a sze­repnek éppen azáltal tudnak meg­felelni, hogy igen eltérő nyere­séget tartalmaznak. A vállalatok fő törekvése a vállalati nyereség növelése lesz. Ezért igyekeznek majd minél korszerűbb termelési eljárásokat alkalmazni és minél keresettebb cikkeket gyártani. Ez elősegítheti, hogy a kereslet és a Kihálat összetételében is egyen­súlyba kerüljön. Így közeledhe­tünk ahhoz az állapothoz, amikor mindenből nagyjában annyit ter­melünk, mint amennyire a ter­melőerők átlagos fejlettségi szint­jén a társadalomnak szüksége van. Rövidesen a múlté válik az az állapot, amikor az ár automati­kusan fedezte és igazolta az ön­költséget, s így minden ráfordí­tás társadalmilag szükségesnek látszott. Nemcsak a költségek megtérülését, hanem a befize­tendő nyereséget is eleve tartal­mazta eddig a legtöbb ár. Ennek megfelelően az önköltség hatá­rozta meg az árat. Az új gazda­sági mechanizmusban inkább az ár fogja meghatározni az önkölt­ség felső határát. Megszabott keretek között történő ármozgás a piac „nyelvén” mondja meg. hogy ér-e annyit a termék, mint amennyi munkát belefektettek? Dr. PIRITYI OTTÖ Nyolc év alatt húszezer mestervizsga Az első mestervizsgát — 194) óta — 1958-ban tartották, ki len: évig ugyanis szünetelt a „mester­vizsgáztatás”. Azóta az országban több' mint húszezer szakember tett mestervizsgát — megyénk­ben a számuk meghaladja a két­százötvenet. A mestervizsgákat a KIDSZ szervezi és bonyolítja György műszaki fejlesztési osz­tályvezető. — A nyerges autó- .. buszra mintegy 100 ezer forintot Jt^_ ^ biztos! költünk, ebből 30 ezer forint az anyagköltség. A kocsit kellően — Jól megcsinálták annak ide­— Hol lesz a kocsi fűtőberen­átalakított légiékes hátsóhíddal dezése? Felemelték a dohány- felvásárlási árakat: Szabolcsi és Debreceni dohányét 25—30°.'0-kal, a Kertiét 22, a Szuloki és a Havanna dohányét 33, a Hevesi zöld dohá­nyét 50%-kal. A felemelt felvásárlási árak, kedvezményes természetbeni juttatások, ingyenes védőszer és permetezési költségtérítés mellett érdemes dohányt termelni. Kössük meg mielőbb az 1967. évi dohánytermelési szerződést! (6) le. A jelentkezők között azonban nemcsak kisiparosok és kisiparos­jelöltek vannak, hanem olyan vállalati és szövetkezeti dolgozók is, akiknek az önállósulás szán­déka nélkül, a magasabb szak- képzettséget igazoló mesterlevél, a mesteri cím megszerzése a cél­juk. Budapesten és 14 megyeszékhe­lyen (a Tolna megyei jelentkezik Pécsett vizsgázhatnak) hetvenöt szakmában lehet mestervizsgát tenni. Alapfeltétel, hogy a vizs­gára jelentkezőknek a szakmun­kásbizonyítvány megszerzését kö­vetően legalább három évi szak­mai gyakorlata legyen. Ezt mun­kakönyvvel, vagy szövetkezeti tagsággal lehet igazolni. Szak­munkás-bizonyítvány hiányában nyolcévi szakmai gyakorlat szük­séges. A mestervizsgákról közelebbi tájékoztatást a KI OS? megyed titkárságainál adnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom