Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-16 / 245. szám

«* .*«' TOLNA MEGYEIv vrLMe!mstmu ggyesOueiexi népújság A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANAGS LAPJA XVI. évfolyam, 245. szám ARA: 8« FILLER Vasárnap, 1966. október 16. Moszkvába utazott Kádár János, Kállai Gyula és Czinege Lajos A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kormányának meg­hívására szombaton baráti látoga­tásra Moszkvába utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, és Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, va­lamint Czinege Lajos honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja. Búcsúztatásukra a Nyugati pá­lyaudvaron megjelent Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán és Szirmai Ist­ván, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai. Ben­kei András belügyminiszter, Csa­nádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter, Púja Frigyes, a Központi Bizottság osztályvezetője és Mód Péter a külügyminiszter első helyettese. Ott volt a búcsúz­tatásnál F. J. Tyitov. a Szovjet­unió magyarországi nagykövete is. (MTI) Szovjet—lengyel barátsági nagygyűlés Moszkvában Moszkva (TASZSZ) A Kreml vettek részt. Leonyid Brezsnyev, kongresszusi palotájában szóm- Alekszej Koszigin, Nyikolaj Pod baton délben szovjet—lengyel gornij, Wladyslaw Somulka, Jo- barátsági nagygyűlés volt, ame- zeí Cyrankiewicz, valamint a lyen — gyárak, üzemek képvi- Szovjetunió és Lengyelország párt- selci, pártmunkások és közéleti jánák és kormányának más ve- személyiségek, tudósok és diákok, zetői jelentek meg a gyűlésen « a szovjet fegyveres erők képvi- Leonyid Brezsnyev és Wladys- selöi és külföldi vendégek — law Gomulka mondott beszédet. Leonyid Brezsnyev beszéde Leonyid Brezsnyev hangoztatta, hogy a Szovjetunió és Lengyelor­szág barátsága az európai földrész békéjének és biztonságának egyik fontos tényezője. Az SZKP főtitkára hangoztatta, hogy a szovjet és lengyel vezetők találkozása hasznos és eredmé­nyes volt. A tárgyalások napi­rendjén szereplő kérdések között fontos helyet foglalt el a Szovjet­unió és a Lengyel Népköztársaság gazdasási kaocsolatainak bővítése. Leonyid Brezsnyev rámutatott, hogy a szocialista országokat ma már nem elégítheti ki az egyszerű árucsere. A modern termelés tör­vényei egyre sürgetőbben követe­lik, hogy mélyítsük el a nemzet­közi szocialista munkamegosztást, a termelési szakosítást és koope­rációt. Természetesen, szigorúan önkéntes, kölcsönösen előnyös együttműködésről van szó. sokol­dalú regionális vagy kétoldalú kapcsolatok formájában a konk­rét feltételektől és a részvevő szo­cialista országok konkrét érdekei- lől függően. A szónok kijelentette hogy a Szovjetunió új nagyszerű sikerekkel, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának építésében aratott sikerekkel köszönti a szovjet állam fenn­állásának közelgő 50. évfor­dulóját. Leonyid Brezsnyev hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió mindenkor nagy figyelmet szentel a nukleáris fegyver elterjedése megakadályo­zása kérdésének. „Üdvözöljük azt a bizonyos fejlődést, amely az utóbbi időben mutatkozott e kér­désben. és minden erőfeszítést megte­szünk avégett, hogy megkös­sük a megfelelő nemzetközi szerződést, amely megfelelne min len nép, minden állam — akár van nukleáris fegyvere, akár nincs — érdekeinek. A betakarítás gyorsabb, a vetés lassiíbb a A hosszan tartó száraz időjárás hatása részben kedvezően, részben pedig hátrányosan mutatkozik meg a mezőgazdasági munkában. Szombati ülésén azt állapíthatta meg a megyei mezőgazdasági ope­ratív bizottság, hogy a kapásnövé­nyek termésének betakarítása sok­kal gyorsabb, mint tavaly ebben az időszakban, viszont a gabona­vetéssel elmaradtak a közös gaz­daságok. A vetés lassúbb ütemé­nek oka csak részben az, hogy szá­raz a talaj, s így nehezebb a talaj­előkészítés. A lassúbb ütemet arra is vissza lehet vezetni, hogy míg az elmúlt esztendőben ősszel 350 —400 erőgépet üzemeltettek ket­tős műszakban, most csupán 180 az ilyen gépek száma. Átlagosan a hét végéig a vető- k szántásban 80,7 százalékig, a bú­tavaiyinál zavetésben 61 százalékig jutottal: a szövetkezetek. Betakarították a kukoricatermés 60,3 százalékát, a napraforgónak 93 százalékát, a cu­korrépának 76,1 százalékát. To­vább tart a silózás, a kukoricaszár egy részéből készítenek silótakar- mányl. Az állami gazdaságok vé­geztek a cukorrépa betakarításá­val, de a vetés előkészítésében ha­sonló nehézségekkel küszködnek, mint a tsz-ek. Az operatív bizottság vélemé­nye, hogy ezekben a napokban már semmiképpen ne a szállítás­hoz használjanak a gazdaságok több erőgépet, hanem a vetéshez, hiszen ha tartós esőzés jönne, nem lehet vetni, és nincs biztosíték ar­ra, hogy októberben befejeződjék a gabonavetés. Egy ilyen szerződés bizonyos aka­dályt képezne a nukleáris háborús veszély további fokozódásának út­jában és kedvezőbb légkört terem­tene a leszerelési tárgyalások elő­rehaladásihoz”. Brezsnyev miután megjegyezte, hogy a lengyel küldöttséggel foly­tatott tárgyalásikon különös fi­gyelmet szenteltek az európai helyzetnek, a következőket mon­dotta: „Lengyelország, a Szovjetunió és inás szocialista országok erőfeszítései az európai biz­tonság szavatolására egyesül­tek és közös kifejezést talál­tak a bukaresti nyilatkozat pontos és világos tételeiben. E nyilatkozat valóra váltását az európai politikánk előterébe he­lyezzük”. Az Egyesült Államok elnökének nemrégiben elhangzott beszédét érintve az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára sajnálattal álla- p.futta meg: nincs jele annak, hogy Washingtonban logikus kö­vetkeztetéseket vontak le a háború után: világban végbement válto­zások döntő lényéből. Leonyid Brezsnyev „furcsa és megrögzött tévedésnek” nevezte az amerikai politika vezetőinek azt a kísérletét, hogy úgy állítsák be a dolgot, „mintha az Egyesült Államoknak a Szovjetunióhoz és más európai szocialista országok­hoz fűződő kapcsolatai akadályta­lanul fejlődhetnek az Egyesült Ál­lamok Vietnam elleni agressziója és a más államok ügyeibe való amerikai beavatkozás ellenére”. — Már nem egy ízben kijelen­tettük. hogy amennyiben az Egye­sült Államok fejleszteni akarja a Szovjetunióval a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat. — és ezt elvben mi is szeretnénk — ak­kor ennek útjából el kell hárítani a legfőbb akadályt: mer kell szüntetni egy szocia­lista ország, a VDK elleni ka­lóztámadásokat, abba kell hagyni a vietnami nép ellen folytatott agresszív háborút, nem szavakban, hanem tettek­kel kell tiszteletben tartani inás országok és népek füg­getlenségét, szuverenitását és területi sérthetetlenségét” — jelentette ki Leonyid Brezs­nyev. Leonyid Brezsnyev kijelentette, hogy a határok sérthetetlenségé­nek elismerése az európai béke alapja. Megjegyezte, hogy Bonn (Folytatás a 2. oldalon.) A járási pártértekezletek küszöbén Ezekben a napokban megye- szerte sok száz küldött készülő­dik a jövő héten sorra kerülő járási küldöttértekezletekre. Nem­csak az ünnepi öltözéket készí­tik elő, de sok küldött rendezi mondanivalóját is, hogy képvi­selje megbízóit, hogy ezeken a tanácskozásokon a közös döntés — egyéni felelősség jegyében ve­gyen részt. Kevesebb a látványosság a mos­tani kongresszusi készülődés so­rán, mint a korábbiaknál. Jobb a tartalmi munka, több az ilyen jellegű cselekvés. Négy esztendő­vel ezelőtt még, érthetően, domi­náltak a gazdasági kérdések. Most sokoldalúbb a számvetés, össze­függéseiben elemzik az ideológiai, társadalmi, politikai, világnézeti jelenségek sokaságával. A kongresszusi tézisek vitái a párttagság figyelmét az előttünk álló teendők összetettségére, bo­nyolultságára és nagyságára irá­nyították. A járási küldöttértekezletek olyan szintű munkatanácskozások, melyeknek életközelségére bizto­síték az is, hogy ott minden köz­ség, valamennyi pártszervezet képviselve lesz. E fórumok — az alsóbb szintű, nívós tanácskozá­sok sok konkrét vitája után — a legilletékesebbek a járások poli­tikai. társadalmi, gazdasági je­lenségeinek felismeréséhez és ál­talánosításukhoz. Kissé távolabb, ugyanakkor mégis közvetlen kap­csolatban vannak a változó élet­tel. Itt, ezen a szinten tudják le­mérni, hol tart egy-egy járás a szocialista építés, a kommunista helytállás, a szocialista tudat ala­kítása terén. Mozgósító szerepük van a több száz főnyi küldött részvételével tanácskozó járási pártértekezle­teknek. A küldöttek megismerik a gondos munkával készült, szinte az élet valamennyi terü­letét felölelő beszámolókat és hozzájárulnak a területük legfel­sőbb szintű pártfórumainak elem­zéséhez. Hazaérve, egységes cse­lekvésre mozgósíthatják a párt­tagságot. Olyan időben zajlanak le ezek a tanácskozások, amikor az őszin­te légkör mellett a nagyfokú tett- rckészség ‘a fő jellemzője párt­tagságunknak, amikor a párton- kívüliek kongresszusi versenyvál­lalásaik teljesítésével is bizony­ságát adják: nekik is ügyük a pártkongresszus. Miről adhatunk itt számot? Elbizakodottság nélkül elmond­hatjuk, hogy nincs szégyenkezni­valónk. Elmondhatjuk, hogy a nagyszerű, közösségi szemléletű emberek ezreit, tízezreit nevelte a párt, a mozgalom Tolna me­gyében. Naponta bizonyítanak a kommunisták. Helytállás, szocia­lista emberség, szerénység és po­litikai szilárdság. így van ez a tolnai üzemek kommunista ifjú­munkásainál, a dombóvári és bá- taszéki vasutasoknál, az aparhan- ti sokgyerekes tsz-parasztasszony­nál, a bonyhádi mezőgazdasági üzem nagyszerű gépészeinél, vagy a gyulaji falusi ember kommu­nistává érett pedagógus fiánál. Egységben összeforrott az öreg és fiatal, a különböző pártszerveze­teknél mindig a tömegek közt te­vékenykedő áldozatos ember. Munkájával, egyszerűségével, kommunista magatartásával nap mint nap kivívja a bizalmat a diósberényi szegényparasztok kö­zül elindult járási párttitkár, a cselédsorból kiváló vezetővé nőtt tengelici tsz-elnök. Szívet me­lengető, örömteli érzés tapasz­talni fáradhatatlan, önzetlen tö­rekvéseiket Azok az alapszerve­zeti párttitkárok, akik az első sorban küzdenek a párthatároza­tok valóra váltásáért, a pártveze­tőségi tagok és bizalmiak, akiket a feladatok naponta próbára tesz­nek, a szakszervezetekben, álla­mi szerveknél tevékenykedő kom­munisták — mind, mind azt iga­zolják, hogy nagyszerű nevelő erővel bír pártunk. Közéleti emberek, funkcióban, vagy anélkül. Nem hibátlanok. Kommunisták, akik a közösségért fáradoznak. Támogatják a tömegek a párt politikáját. Mi az a többlet, amit a kommunisták adnak? Odaadó küzdelem a párt politikájának egyre teljesebb megvalósításáért, türelmes magyarázat és mozgó­sítás, miközben élenjárnak. Ón­ként vállalt, nemes feladat. Soha nem járt gondtalansággal — most még kevésbé — az élen­járó párthoz tartozni. Sokszor kell vizsgázni tudásból, önálló­ságból, tapasztalatból és lelkiis­meretből; A mindennapi munka mellett a párttagoknak sokszor az estéi sem szabadok. Eseten­ként nem mentesek a vívódások­tól sem. Miért? Az összefogás el­lenére sem mindenki számára érthető azonnal minden. Különö­sen igy van ez új tennivalóink­nál. Van még értetlenség és vissza­térő gondunk is. Vitatkoznak nem egy helyen megyénkben is a pártonkívüllek funkcióba állítá­sáról, az iskoláztatásnál a szár­mazási kategóriák eltörlése dol­gában. Utóbbit a gyakorlati tor­zulások is zavarják, táplálják. Nemcsak négy esztendeje volt, most is van tisztáznivalónk a munkás-paraszt szövetség, az osz­tályharc torz értelmezésével szemben, a több éves és újonnan keletkezett ellentmondásokkal csatázva. A szellemi, anyagi hagyaték sem kevés nehézséget okoz még építőmunkánknál. Az előítéletek­kel, az idegen nézetekkel és hi­bás gyakorlattal meg kell küzde- nünk, mert különben „lassan szé­led a vert történelem". Gondjaink, problémáink a töb­bet, a jobbat akarásból adódnak, társadalmi fejlődésünk velejárói. Egészséges, gyorsító türelmet­lenség, tettrekészség fűti párttag­ságunkat. A kommunista költő vi­lágos tömörséggel így írt erről: „...S az értelmes erő lánctalpas traktorával szaggatnám fel gyorsabban ezt a tájat: — tűnjön el a falvak borzassága és a tanyák siindisznó-szuszogása" (Váci Mihály) Embernemesítő, országépítő munkánk igen fontos tanácskozá­sai a járási küldöttértekezletek, melyek elemzik a járások sajá­tosságai szerint az eredményeket, a fogyatékosságokat. Megjelölik területük párttagságának, alap­szervezeteinek az erőfeszítéseket is igénylő feladatokat. Köszöntjük a járási pártérte­kezleteket, üdvözöljük a küldött elvtársakat. Köszöntésükkel egy­idejűleg kívánjuk, hogy a párt­értekezleteken és a következő években még inkább erősödjék a kommunisták nagy családja: tu­dásban, összeforrottságban és , helytállásban. Kívánjuk. hogy minden egyes kommunista szán­déka szerint tudja erősíteni azt a bizalmat, mely a pártonkívülie- ket az MSZMP-hez fűzi. Kívánjuk, hogy sikeresen ta­nácskozzanak. Járuljon hozzá minden járási pártértekezletünk* hogy tanácskozása fontos állomá­sává váljon a politikai tisztázó­dásnak. a világnézeti nevelés ja­vításának, szocializmust építő munkánk meggyorsításának. Vál­janak munkaprogramjaik sikere­ink újabb forrásává. SOMI BENJAMINNE

Next

/
Oldalképek
Tartalom