Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-02 / 233. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPTJJSÁG 1966. október 2. AUTÓ—MOTOR KRESZ-tanácsadó A VILLOGÓ llAHYJÍLxi IÁT«4TÓm«I c OQfi Kérdés: Gép­kocsikra hány irányjelzőt kell felszerelni? Válasz* A KRESZ rendel­kezésének meg­felelően az irány- * -jelzésnek olyan­nak kell lenni, hogy a vezető menetirány-vál­tozási szándékát elölről, oldalról és hátulról egy­aránt észlelni le­hessen. A KRESZ meg­említi a mecha­nikus irányjelző készüléket, de a gyakorlatban mindinkább a villanófényűeket alkalmazzák. Az irányjelző számát a gépjár­művek hossza ha­tározza meg. 4 mmél nem • hosz- szabb gépkocsira elegendő egy-egy oldalt elhelyezett irányjelző lámpa. 6 m-nél nem hosszabb gépko­csira előre és hátra kell felsze­relni. Ha élőről kellő rálátás biz­tosítható, úgy az előre szerelendő lámpát oldalra is fel lehet szerelni. 6 m-nél hosz- saabb gépkocsira előre, hátul és oldalra is köte­lező az irányjel­ző lámpák fel­szerelése. A KRESZ elő­írja, hogy a vil­logás nappal, tiszta időben 30 méter távolságból jól látható le­gyen. Ehhez szük­séges, hogy leg­alább 15—20 W- os izzók legye­nek minimum 5 cm3 nagyságú vi­lágító felület alatt elhelyezve. A vil­logok színe, előre narancssárga vagy fehér, hát­ra pedig narancs- sárga vagy vö­rös lehet. Oldal­irányba csak na­rancssárga színű helyezhető el. Igen fontos, hogy A i #pk9CUttM Síit gépkocsin a gyen, amelynek segítségével ellenőríz- villogó jelzőlámpája mellett a vezető- ni lehet a jobb vagy bal oldali irány- fülkéből ellenőrizhető más fény is le- jelző működik-e. ftiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiii 4 KÉM RE PÜLŐ írta: Pintér István Harc az NDK-ban a balesetek megelőzésére A Német Demokratikus Köztársa­ságban most nyilvánosságra hozott adatok szerint 1965 első félévében az összes közlekedési balesetek 6,1 szá­zalékának az volt az oka, hogy a gépkocsivezető előzőleg • alkoholt fo­gyasztott; a szombat déltől vasárnap reggelig történt baleseteknek viszont 18,6 százalékát okozta az alkohol- fogyasztás. A statisztika azt is meg­mutatta, hogy általában ezek a bal­esetek jártak a legsúlyosabb követ­kezményekkel: halálesettel és nagy anyagi kárral. Ezzel kapcsolatban a Német De­mokratikus Köztársaság több közpon­ti lapja állást foglalt, s szigorú rend­szabályokat követel azok ellen, akik úgy ülnek a volánhoz, hogy előző­leg alkoholt fogyasztottak és ezzel saját és embertársaik életét veszé­lyeztetik. A „Berliner Zeitung”-ban például dr. Gerhart Eisler, az Állami Rádióbizottság elnöke, az NDK egyik vezető publicistája a többi között a következőket írja: „Senki sem állít­hatja, hogy természeti vagy társa­dalmi törvényszerűség, hogy olyan sok embernek kell meghalnia csupán azért, mert vagy ő maga, vagy más alkoholt fogyasztott és úgy vezette autóját. Ez ellen minden egyes em­bernek és az egész társadalomnak harcolnia kell. Aki alkohol hatása alatt áll és úgy vezet autót, motor- kerékpárt, vagy mopedet, az poten­ciális öngyilkos, vagy gyilkos”. A cikkíró például azt ajánlja, attól, akit rajtakapnak, hogy alkohol hatá­sa alatt áll és mégis gépkocsit, vagy motorkerékpárt vezet, azonnal be kell vonni a hajtási igazolványt, sőt sú­lyosabb esetekben — bírósági döntés alapján — le kell foglalni gépjármű­vét is. Újfajta kézifék az autóban Sok minden történt már eddig is világszerte a közlekedés-biztonság növelése érdekében. Egyik legújabb szerkezet, melyről azt állítják, hogy a leghatásosabb is. szintén ezt a célt szolgálja. A szerkezet nem egyéb, mint egy önműködő kézifék, melyet egy japán cég gyárt. A .,Handmatic”-nak elnevezett új­donság úgy működik, hogy a lábfék lenyomásakor a kézifék is bekapcso­lódik, a gázpedál lenyomásakor pe­dig újra kikapcsolódik. A biztonsági fék szerkezete egé­szen egyszerű; egy ellenőrző áram­körből és egy vákuumpumpából áll. Az utóbbi az autó kézi- és lábfékét kapcsolja össze. A vezetőre kétségtelenül nyugtató- lag hat az a tudat, hogy két fék áll rendelkezésére, melyet bármikor igénybe vehet, anélkül, hogy sok fe­lesleges mozdulatot végezne. Amikor teljesen lefékezünk és leállunk a kézifék is „behúzva” marad, és csak akkor enged meg, amikor ismét be­gyújtjuk a motort, illetve lenyomjuk a gázpedált. Tehát a gyújtást egyál­talán nem gátolja. Az új fék különösen a lejtőkön és 'az emelkedőkön tesz jó szolgálatot, j Igen fontos előnye a találmánynak, hogy kizárja annak lehetőségét, hogy behúzott, aktivizált kézifékkel ve­zessünk. ' Egyelőre csak két japán autótípus­ba építik be, de gyártói remélik, hogy a közeljövőben minden típusra szabványosítják. A SZATÍRA MESTERE M. J. Szaltikov, írói álnevén Scs edrin, kiváló orosz szatirikus egy-egy művének címét rejtettük el mai keresztrejtvényünkben. író Vízszintes: 1. A cári hivatalnokok korrupt, népnyúzó uralmáról mond ítéletet ebben a művében. 12. UPA. 13. Enyves anyag tulajdonsága. 15. Légnyomás mértékegysége. 16. Még nincs. 18. Tartozást egyenlít ki. 19. Történet csattanóval. 20. Újkeletű. 22. Rámol. 23. Ismert karikaturista. 24. Én adok, te adsz... 25. Hirtelen fáj­dalomra mondjuk. 26. ZAL. 27. Azo­nos betűk. 28. Akik itt vagyunk. 29. Győr-Sopron megyei község. (—30. Most. 32. Szolmizációs hang. 33. Hölgy. 36. Gyermekét. 37. Régi előd. 38. Várható. 43. Vissza: szibériai fo­lyó. 44. Szaltikov 1884-ig ennek a fo­lyóiratnak volt a szerkesztője. 45. Zenei műszó, befejező részt jelent. 46. Szájban van. 47. Műtrágya jelző­je. 49. Fogyasztja. 52. Arab törzsfő. 54. Dunántúli folyó. 55. Somogy me­gyei község. 59. Városrész rövidítése. 60. Cirkónium vegyjele. 61. Üzletem­ber. 63. Szolmizációs hang. 64. Kidob. 66. Gyakorító képző. 67. A bridzs egyik műszava. 69. Népgazdasági ág. 70. Csomagot elküld. 72. ötösfogatot alkot (két sző). 73. Kellemes illatú kristály. 75. Drámát színpadra visz. 77. Kerti építmény. 78. Kesernyés ízű, csonthéjas gyümölcs. 79. Mozi felei Függőleges: 1. Nyugati utazásának tapasztalatait ebben a művében szűr­te le Szaltlkov-Scsendrin. 2. Műtét végzése. 3. Harun al-...; mesebeli keleti uralkodó. 4. Igekötő. 5. Vissza: sziget az Ir-tengerben. 6. Mustárgáz. 7. Hirtelen odanyuL 8. sAD. 9. Kerti munkát végez. 10. Afrikai gázlóma­dár. 11. Ezen forog a mesebeli vár. 14. Szaltikov-Scsendrin regénye, mely­ben a cári Oroszország társadalmi visszásságait ábrázolja. 17. Kettős­betű. 19. VA. 21. Sín anagrammája. 23. Holland légiforgalmi társaság. 28. Konzervatív. 31. Házi munka, névelő­vel. 34. Mutatószó. 35. Az összeadás szava. 39. Mutatósző és névelő. 40. EIF. 41. Sebhely. 42. TYP. 44. Ide szállító, ide ... 45. Hangot ad a ma­dár. 48. Riadalom. 49. A sarkvidéken élő nép. 50. Végtag. 51. Borotvapen­gének is van. 53. Fémtárgyakat be­vonó iparos. 55. Ezen a rövidített néven emlegetik a New York-i ope­raházat. 56. Monda. 57. Ügyirat. 58. IDS. 61. Gondozott udvar. 62. Aradat. 65. Előfordul. 68. Az angol kft. 70. Fal betűi, keverve. 71. Darál, párat­lan betűi. 74. A villamos ellenállás egysége, fon. 76. ö, latinul nőnem­ben. Beküldendő; a vízszintes 1.; 44., és a függőleges 1., 14. számú sorok meg­fejtése. Beküldési határidő: 1966. október 6. déli 12 óra. Kérjük a borítékra rá­írni: „Keresztrejtvény”. A helyes megfejtők között öt szépirodalmi könyvet sorsolunk ki. Legutóbbi rejtvényünk helyes meg­fejtése: Vízszintes l: Védelmi jelleg; 21: Vltava: 57: Kalocsa. Függőleges 1: Határőrség; 35: Katcmafilm; 43; Deb­recen; 60; Eger. A következők nyertek könyvjutal­mat: Salamon Júlia, Tamási, Győrfi Imre, Szekszárd, Papp Istvánná, Bá- taszék, Németh Sándor, Paks, Már­kus Vilmos, Dunaföldvár. A megfej­tőknek a könyvet postán juttatjuk el. imiiiimiiiiiiiimiimiimiimiiiimmmirimiiiimmimimiiimmiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiiiiitiiiiKiiiiiiit — 124 — A főhadnagyot meglepte, hogy parancsnoka a keresztnevén szólította. — Mint a pokol fenekén! — m<$hdta. — Odafent hűvösebb van! — m<jpdta Khelton, s ujjával az ég felé bökött. — Minél magasab­ban repül az ember, annál hűvösebb! Rowers szíve megdobbant. Csak nem a nagy alkalom érkezett el? Nem szólt semmit. — Nézze, Francis, ez nem hivatalos beszél­getés — folytatta az ezredes. — Igazság szerint még nem is volna szabad magával semmit közöl­nöm. De én elmondom, afmál is inkább, mert éppen magának a legfontosabb érdeke, hogy titokban maradjon .:. Holnapután hajnalban indul. Rowers felsóhajtott. — Végre! Khelton felállt, jelezve, hogy vége a kihall­gatásnak. Kezet nyújtott: — Hát akkor a. viszontlátásra, holnap este tíz órakor! Azért közöltem magával már most az időpontot, hogy alaposan kipihenje magát. Sem­mi ital, semmi könnyeiműsködés, semmi éjsza­kázás! Holnapután nagy szüksége lesz odafenn a frisseségére! ... Rowers nagyszerűen aludt a nagy nap előtti napra virradó éjszakán. Eszébe sem jutott a veszélyre gondolni, s nem érzett nagyobb iz­galmat, mintha arra készült volna, hogy va­sárnap hajnalban öt postazsákkal kellene átre­pülnie Amerikába. Frissen ébredt, s elindult be a városba. Egy — 125 — darabig sétált, aztán a szálló felé vette útját, hogy valami frissítőt igyon és lehűljön a tik­kasztó melegben. A bejárat előtt ismét eléje lépett az a borot- válatlan, ócska kabátot, kitaposott cipőt viseli férfi, akinek szolgálatait már kétszer elutasí­totta. „Korunk nagy csodája” azonban ismét megkísérelte, hogy az amerikai igénybe vegye szolgálatait. Ahogy máskor is tette, tolakodóan hadonászott óriási névjegyével, amelyen külön­böző írásjegyek tarkállottak. Ezúttal szerencséje volt. Rowers intett neki, hogy kövesse. „Korunk nagy csodája” azonnal munkához lá­tott, amint Rowers letelepedett az asztalhoz. Állva dobálta piros, kék, zöld képecskéit, egy vérbeli bűvész ügyességével. Teljes magasságá­ban ott állt az asztal előtt, hosszú figurája ide- oda hajlongott. Rowers csak tréfából akart jó­soltatni magának, de volt a szemfényvesztőben valami szuggesztív erő, ami arra késztette Fran­cist, hogy úgy figyelje a színes képecskék játé­kát, mintha az élete függne tőle. A szemfény­vesztő keze hol az asztal fölött lebegett tele képecskókkel, hol, üresen emelkedett a levegőbe, s közben a kártyácskák állandóan változtatták helyüket az asztalon. Aztán a kártyavető ujjait görcsösen összehúzta, egy hirtelen heves mozdu­lattal, mint a sas, amikor megragadja áldozatát, összetúrta a képeket, megforgatta, átrakosgatta — 126 — azokat, majd legyintett a kezével és a levegő­ből varázsolt elő egy újabb sorozatot. Meddig tarthatott? öt percig, tízig, félórát! egy órát? Francis nem érezte az időt, csak ki­meredt szemekkel figyelte a jóst, aki végül he­vesen rángatózni kezdett, majd megmerevedett. Rossz angolsággal suttogta; — ön szerencsés ember! ön a bátrak bátra! Gazdag lesz és boldog, híres és megelégedett! Aztán felengedett a merev tartás. Első hét­köznapi mozdulatként a tenyerét nyújtotta Rowers felé. A pilóta két egyrupiást helyezett bele. A kéz nem húzódott vissza. A jós meg­szólalt: — Öt rúpia, uram! Öt rúpia jár! A pilóta odaadta a bárom rúpia különböze- tet. „Karunk nagy csodája” félre taposott sarkú cipőiben kicsoszogott. S máris ott termett nesz­telen lépteivel Rowers asztalánál a pincér. Ugyan­az, aki előző nap fölajánlotta, hogy a jóst oda- küldi az asztalhoz. — Mit parancsol, uram? — kérdezte. — Naracslevet! A pincér meghajolt. Arcán ugyanaz a szem­telen vigyor ült, . amelyben Rowers előző nap kihívást látott. — Igenis uram, egy narancslevet! És, ha szabadna figyelmeztetnem, helyesen tenné, ha kezet mosna! „Korunk nagy csodája” ugyanis trahomában szenved és nem szeretném, ha alázatosan tisztelt uraságod is elkapná tőle...

Next

/
Oldalképek
Tartalom