Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-11 / 215. szám

f Mehiv« S'zoríá^áxú ?iosi "gyeteui Könyvtár Péj53_leonardó da Vinoi u.i. psz.ügy VILÁG PROLETÁRJAI EGYEStlUETEI í NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 215. szám ÁRA: 80 FILLÉR Vasárnap, 1966. szeptember 11. Felépítik a kongresszusig 3. o. Autó — motor 4. o. 1 Irodalmi melléklet 6—7. o. Négyszemközt az arvossal 9. o. fl dunaújvárosi tanácskozások Néhány hónapig ismét Tolna megyeiektől „hangce” Dunaújvá ros, illetőleg a város egyik nagy eilőadói terme. Már hagyományai vannak ezeknek a kora ősszel kezdődő, és késő őszig tartó ta­nácskozásoknak, amit megfelelő épület híján, a megyén túl kell megrendezni. A termelőszövet­kezeti vezetőknek fáradságosabb, kényelmetlenebb, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági osztályá­nak költségesebb, de végső soron minden áldozatot megér. Mi is ezeknek a tanácskozásoknak a tulajdonképpeni célja? Többféle és összetett. Az ágazatok veze­tői az egy hót leforgása alatt egymás között is kicserélik az esztendő legfrissebb termelési, szervezési tapasztalatait. A jó és hasznos módszerek mintegy ki­cserélődnek, elterjednek. Az előadásokat általában sok- sok gyakorlati és elméleti isme­rettel bíró szakemberek tartják. Ez is. nagyon jó alkalom arra, hogy szőnyegre, terítékre kerül­jön egy-egy tisztázatlan, vagy feszültségeket teremtő termelési probléma. Annak idején például a gabonatermesztés fontos kér­déseiben az egy nevezőre jutást jórészt a dunaújvárosi tanácsko­zás segítette elő. Korábban, más években a gabonabetakarításra való felkészülés és különöskép­pen az ezt követő silóbetakarí­tás a megye termelőszövetkeze­teiben roppant nagy gondot és igen sok nehézséget okozott. E téren hihetetlenül gyorsan kö­vetkezett be a változás. E tény megintcsak arra vezethető vissza, hogy a dunaújvárosi tanácskozá­son összegeződtek, kikristályosod­tak a nézetek és elterjedtek a jó, követésre méltó tapasztalatok. Nem csoda hát, hogy a terme­lőszövetkezetek vezetőitől ismét nagy érdeklődés nyilvánul meg a tanácskozások iránt. Jelenleg az üzemgazdászok „tanfolyama” tárt. Az eddigiektől eltérően, ez év őszén a brigádvezetők részé­re is biztosítja a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya e rö­vid, néhány napos tanfodyamot. Jövő héten a termelőszövetkeze­tek állattenyésztési brigádveze­tőin a sor. Néhány hétig egyéb­ként az állattenyésztési és a nö­vénytermesztési brigádvezetők foglalják majd el a tanácskozó­terem széksorait Más években az ellenőrző bizottságok elnökei vehettek részt a tanácskozáson. Az idén, az elnökök helyett a tsz-ek az ellenőrző bizottságok egy-egy tagját küldik tanulni és tapasztalatokat szerezni. A dunaújvárosi tanácskozások színvonalasak, és igen hasznosak. Túlzás nélkül állíthatjuk, a kö­vetkező esztendőben jó irányban hatnak vissza a termelésre. Az idei őszi szezonban az új gazda­sági irányítási rendszer helyes értelmezése és alkalmazása már előkelő helyet kap az előadások­ban. Elsősorban a gyakorlati élet gondjairól, problémáiról van szó. Ez már hagyomány. De mindezek mellett néhány újszerű és eredeti előadást is előirányoz a tematika. Egyebek között pél­dául a vezetés színvonalának a javulását óhajtja elősegíteni He­gedűs András, pszichológiai tár­gyú előadása. A megyei operatív bizottság ülése Az őszi feladatokat csak a traktorok maximális kihasználásával lehet megoldani __ A sok eső miatt nagyon nehéz ősz előtt áll a mezőgazdaság. Nemcsak azért, mert a szántás­ban és a silózásban elmaradtak a szövetkezetek és a talajmun­kákban az állami gazdaságok is, hanem mert a jó termésekből adódóan több lesz a szállítani va­ló. Az utóbbi persze örvendetes, de erőfeszítéseket kell tenni, ah­hoz, hogy minden terményt meg­mentsenek, veszteség nélkül be­takaríthassanak. Tegnap ülést tartott a megyei mezőgazdasági operatív bizottság, felmérte a helyzetet. Általános vélemény, hogy a nyári betakarí­tás, az aratás és az utána követ­kező időszak is igen jó mun­kával telt el megyénkben. Szűcs Lajos, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályvezetője tájé­koztatást adott a szeptember ele­ji országos helyzetről, ennek alapján ugyancsak nincs ok kap­kodásra. De a munka, ami a kö­vetkező hónapokban elvégzésre vár. temérdek. A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának felmérése szerint jelenleg körülbelül még *200 hold tarlóterület vár szántás­ra _ és az őszi vetéshez is meg keil szántani 66 ezer holdat. Megkezdődtek az őszi betaka­rítások: a kukoricatörés, a cukorrépaszedés, s még előbb a burgonyaszedés. Ugyanakkor a silókukoricának csupán 55 százalékát takarították be átlagosan a megye szövetke­zetei. Az operatív bizottság, amely vezető megyei szakemberekből és vállalati vezetőkből tevődik össze, úgy Látja, legfontosabb a vető­szántásók szorgalmazása, nagyobb ütemben való végzése. Emellett szeptemberben a mélyszántásra is mozgósítani kellene minden le­hetséges erőt. mert októberben már kevés gép jut a mélyszán­táshoz. Crdög Árpád, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának főagronó- musa bejelentette: az összes SZ—100-as traktort kettős műszakban fogják dol­goztatni az ősszel is, amíg az eke ki nem fagy a földből, illetve amíg lesz szántani való terület. Az utóbbi időben jobban igénylik lik a szövetkezetek a gépállomási traktorok munkáját. A naprafor­gó betakarításához 60 kombájnt átalakítottak/a gépállomások és a gépjavító állomások. Horváth József, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztály- vezetője kéri a termel őszövetke- zetakert, használják ki minél job­ban a gépeket kettős, illetve nyújtott műszakok szervezésével. Vannak a megyében szövetkeze­tek, amelyek jó időre befejezték a tarlószántást, viszont sokan van­nak, amelyek elmaradtak. A kü­lönbség a munkaszervezés hiá­nyosságaiból ered. Tolnai Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese, az operatív bizottság nevében felhívja a közös gazdaságokat, legyenek azon, hogy novem­ber 30-ig minden őszi munka befejeződjék a megyében, te- I hát a mélyszántás is. finnek érdekében tolmácsoljuk az operatív bizottság kérését vala­mennyi vállalathoz, arhelynek kapcsolata van a mezőgazdaság­gal, segítse az őszi munkák no­vemberi befejezését, a kongresz- szusi verseny jegyében. Különösen a szállítások megkönnyítésében segíthetnek. Jóval több lesz a ter­mény, mint a korábbi években, hiszen cukorrépából, burgonyából és kukoricából is kiválóak a ter­méseredmények megyénkben. A szabad ég alatt ne maradjon semmi. Segíti ezt a célt a Gabona­felvásárló és -Feldolgozó Vállalat azzal, hogy a napraforgótermés 40 százalékát nyersen átveszi. A szövetkezetek az idén még nem vették igénybe vasárnaponként az AKÖV tehergépkocsijait. Éljenek a lehetőséggel, mert később torló­dik minden, kevés gép jut majd a szállításhoz. vagy két gazdaság kivételével be­fejezték, és az őszi vetések alá 70 százalékát megszántották a ta­lajnak. A jövő héten, ha az idő engedi, elvetik az őszi árpát. Kényszerszüret van a Hőgyészi Állami Gazdaságban, azon a te­rületen, amit elvert a jég, bár a szőlő még nem elég édes. Hazánkba érkezett az Egyesült Államok Kommunista Pártjának küldöttsége Az MSZMP Központi Bizottsá­ga meghívására néhány napos lá­togatásra hazánkba érkezett az Egyesült Államok Kommunista Pártjának küldöttsége Gus Hali­nak, a párt főtitkárának vezeté­sével A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tapja, a KB titkára, és Garai Róbert, a KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője fogadta. (MTI). Igen fontos szempontjából, az egész hogy ország az idei ősszel is a szükséges területen vessenek kenyér- gabonái, a közös gazdaságok. Őszi árpa helyett lehet vetni takarmánybúzát, de ez nem mehet a kenyérgabona vetés- területének rovására. A megye állami gazdaságaiban, a mélyszántás kivételével, jól ha­ladnak 'a munkák. A silózást egy. Az iráni sah látogatása Balatonaligán Mohammad Reza Pahlavi Arya Mehr, Irán sahinsahja és Fa­rait Pahlavi Shahbanu, valamint kíséretük szombaton délelőtt a Balatonaligai Állami Gazdaságba látogatott el. A vendégeket a lá­togatásra elkísérte Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács titkára, SjMrka Károly kül- ügyminiszter-héíyettes, Bonyhádi Károly,' a Magyar Népköztársa­ság teheráni nagykövete, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának elnöke. A magasrangú vendégeket megérkezésükkor Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, Dé­gen Imre, az Otszágos Vízügyi Főigazgatóság vezetője és dr. Radnóti István, a gazdaság igaz­gatója fogadta. Fiatalok virág­csokrokkal köszöntötték az iráni uralkodót és feleségét. Dr. Radnóti István tájékoztatta a vendégeket a gazdaság mun­kájáról, majd megtekintették a kiterjedt állami gazdaság több részlegét, köztük a 240 holdas őszibarackost és az öt holdas rózsatáblát. Az iráni vendégek elismeréssel nyilatkoztak a látottakról, majd tovább folytatták útjukat és a nap folyamán a Balaton-part több nevezetességét tekintették meg. Kállai Gyula mondott beszédet a szigetvári emlékünnepség megnyitóján A zászlódíszbe öltözött, külső képében is megszépült Szigetvár­ra szombaton a kora reggeli óráktól kezdve érkeztek a jubi­leumi emlékünnepség vendégei, akiket zenés köszöntő fogadott a vasútállomáson és a Zrínyi téren. A vendégek sorában üdvözölte!: több száz jugoszláv látogatót. A szombati program első jelen­tős eseményeként nyílt meg a megyei járási és községi tanács együttes ünnepi ülése. A Him­nusz elhangzása után dr. Nagy Gyula, a megyei tanács vb-elnök- helyettese köszöntötte az ünnepi tanácsülés résztvevőit és vendé­geit, köztük Kállai Gyulát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a magyar forradalmi mun­kás—paraszt kormány elnökét, aki az ünnepi tanácsülés diszel- nöki tisztjét töltötte be. Az ün­nepi tanácsülést a szigetvári Zrí­nyi Miklós úttörőcsapat köszön­tötte. majd dr. Nagy Gyula, a megyei tanács vb-elnökhelyettese mondott a szigetvári várvédelem és jubileum jelentőségét méltató beszédet. Ezután Kállai Gyula, a forra­dalmi munkás—paraszt kormány elnöke szólt az ünnepi tanácsülés résztvevőihez: Bevezetőben tolmácsolta Ba­ranya megye lakosainak a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a ma­gyar forradalmi munkás—paraszt kormány baráti üdvözletét és jó­kívánságait, majd így. folytatta: — A szí veti vár védelem a ma­gyar nemzeti függetlenségért folytatott évszázados küzdelmek­nek olyan nagyszerű tette volt, amely a későbbi korok embereit is újabb és újabb hősi harcokra lelkesítette. Bár a szigetvári ostrom óta 400 év telt el, a nemzeti függet­lenségért és szabadságért vívott harc a világ számos részén ma sem került le a történelem napirendjéről. Ma is vannak olyan erők, amelyek más népek elnyomására, kizsákmányolására törnek, s ezzel az emberiség nyu­galmát, békéjét fenyegetik. Ezek közptt a legveszélyesebb az amerikai imperializmus, amely a világ csendőrének tekinti magát, amely napja­inkban semmivel sem igazol­ható barbár háborút folytat a szabadságát védő vietnami nép ellen. Kijelentette: — ‘ Nem lehet legyőzni azt a népet,- amely igazságos ügyért harcol. Meggyőződésünk, hogy a hős vietnami nép is győzelmet arat: megvédelmezi függetlensé­gét és tovább halad előre a tár­sadalmi fejlődés útján! Népünk és kormányunk ne­vében újólag teljes szolidari­tásunkról és támogatásunk­ról biztosítjuk vietnami bará­tainkat. Kállai elvtárs ezután Szigetvár fejlődéséről szólt, majd bejelen­tette, hogy Népköztársaságunk Elnöki Ta­nácsa ezt a történelmi múltú helységet várossá nyilvání­totta. ' Szigetvár város további fejlődé­sének is csak egy útja van, mu­tatott rá Kállai elvtárs — az, amelyen egész országunk és né­pünk halad: a szocializmus tel­jes felépítésének útja. Ahhoz, hogy ezen előrehaladjunk, most minde­nekelőtt saját tevékenységünk tö­kéletesítésére: fegyelmezettebb, pontosabb, jobb munkára van szükség az élet minden területén. Ehhez megvannak az ország- építő terveink. Megkezdtük és eredményesen folytatjuk harma­dik ötéves tervünk végrehajtását. Napirenden van a gazdaságveze­tés. a gazdasági mechanizmus tö­kéletesítésének nagy munkája. Az év végén kerül sor pár­tunknak IX. kongresszusára, mely összegezi eddigi munkánk tanul­ságait és tapasztalatait és megha­tározza a következő évek felada­tait — mondotta. Kállai Gyula beszéde után az együttes tanácsülés ünnepi hatá­rozatban méltatta és jegyzőkönyv­ben örökítette meg Szigetvár hősi védelmének, a 400 éves jubileum­nak emlékét, majd Kállai Gyula kitüntetéseket nyújtott át a Zrí­nyi-kultusz ápolásában Szigetvár fejlesztésében kitűnt dolgozóknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom