Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-08 / 212. szám

4 TOI KÄ OTEGYE1 NEPÜJSÄÖ WSE. szeptember S; Rendkívüliség nélkül, rendkívülien Rapszodikus beszélgetés Békés Ferenc tanulmányi felügyelővel ÍKTER3Ú A burgonyafelvásárlásról — Azóta? És azóta, hogyan tel­nek a napok? Az „azóta'’ az elmúlt közel egy évre vonatkozik. Békés Ferenc, a bonyhádi járás tanulmányi fel­ügyelője akkor kapott kitüntetést. A közbejött családi tragédiák ke­serítette nap, mégis örökké em­lékezetes marad életében. Édes­apja elvesztésén érzett mély gyász, és munkája megbecsülésé­ért, elismeréséért kapott kitün­tetés boldogsága — fanyár ve- gyületté ötvöződött benne. Azóta amióta átvette az Állami díj III. fokozatát, egy év múlt el. Erre az egy évre vonatkozik a kérdés: — És azóta hogyan telnek a napok? Milyen és mennyi mun­kával? — Nem mondhatok semmi kü­lönlegeset, közérdeklődésre szá­mot tartó, nagyszerű munkáról sem beszélhetek. Dolgozom, mint azelőtt. * — Mi a probléma a váraljai iskolával? — térünk át más té­mára. — Ott? Oh, nem volna ott sem­mi nagyobb baj, ha volna peda­góguslakás — ered meg a csen­des szavú Békés Feri bácsi mon­danivalója egyszerre. Ez más. Ha nem róla van szó, akkor igen, akkor beszél ő szívesen. — így ugyanis amolyan átmenőház az az iskola. Aki teheti, elmegy ha­marosan jobb helyre. Emberileg érthető. A lakástalanságból adó­dik, hogy hamar lábrakap ott mindenféle intrika is. Ez pedig csöppet sem használ az oktatás­nak. — És mit lehet tenni az ottani helyzet ellen? — Egyelőre mi tűrés-tagadás csak rosszat tettünk. Volt ott egy pedagógus-házaspár. Ok már évek óta maradtak Váralján. Most át­helyeztük őket Kétyre. Hiába. Oda igazgató kellett. Az termé­szetes ugye, hogy kinevezést an­nak adunk, aki megérdemli. Ezért valahogy szeretnénk rendet te­remteni Váralján is. ♦ A tanulmányi felügyelőt ritkán lehet az íróasztala mögött talál­ni. Állandóan a járást járja, az iskolákat látogatja. Az adminiszt­rációra az esti órákban kerül sor. — Most már könnyebben fára­dok — mondja félig panaszosan, inkább bölcs beletörődéssel. — Még néhány esztendeje is előfordult nap mint nap, hogy éjjel két óráig égett az asztali lámpám. Most már azért ritkábban ... De még igen. S ilyenkor készülnek a dolgozatok, a tanulmá­nyok, a cikkek. Van, amelyik megjelenik, mások meg még egy kis simításra várnak. * — A Békés Feri bácsi nagyon alapos és szigorú ember. — mondják a megye pedagógusai. S szinte egyhangúan, s azonnal, hirtelenjében hozzáteszik: — De roppant igazságos. Min­denkitől maximumot követel. De amikor ítéletet mond, az emberi, indokolt és igazságos. Igazán jól ismerik őt a fel­ügyelete alá beosztott iskolák pe­dagógusai és növendékei egy­aránt. És Békés Ferenc őket? — Miért került el X. más köz­ségbe? — Megsértődött valamiért, az­tán gyorsan felmondott. Amikor elfogadtuk a felmondást, bizony kicsit megszeppent. Azután elfo­gadta azt a helyet, ami éppen kí­nálkozott. Jelenleg azért jól érzi magát — És Y? — Vele más volt a helyzet... — és mondja is. Hiszen minden­kit név szerint ismer: kinek-ki- nek a képességeit, indulatait, em­beri magatartását. * Irkalapok halmaza az asztalon. Teli számjegyekkel, mások a toll­bamondás, fogalmazás szövegével- Másodikos, negyedikes fiúk és lá­nyok töltötték meg a sorokat nagy-nagy gonddal, odaadással, — amint arról a külalak bes,zé! — Kísérlet. Pedagógiai megfi­gyelés. A pedagógusok rengeteg munkája fekszik benne. Végig­nézni rajtuk nagy öröm. Hány sarka van a Földnek? Az Antarktiszon kutató föld­rajztudósok nem egy pólusról be­szélnek, hanem négyről: — A szorosan vett földrajzi Déli-sarkról, a délkörök találko­zási pontjáról, amely 2800 méter magasságban fekszik és átlagos hőmérséklete mínusz 51 fok. — A mágneses Déli-sarkról, ahová az iránytű mutat. — A geomagnetikus Déli-sark­ról, ahol a mágneses saroknak voltaképpen lennie kellene, ha a mágnesség egyenletesen oszlana el a Földön. Ez 1410 kilométerre fekszik a tengerparttól, 3420 mé­ter magasságban, a déli szélesség 78,27 és a keleti hosszúság 106,52 foka alatt. A hideg pólusa is ugyanezen a vidéken fekszik. — A „viszonylagos elérhetetlen­ség” pólusáról, azaz a partoktól legtávolabb fekvő pontról, amely a déli szélesség 82,06 és a keleti hosszúság 54,58 foka alatt fek­szik, magassága 3960 méter, ebből mintegy 3 ezer méter a jég. A Párizsban 1955-ben rendezett nemzetközi tudományos értekez­leten elhatározták, hogy a föld­rajzi sark tanulmányozását az Egyesült Államokra bízzák, a mágneses sárkét Franciaországra, a geomagnetikus pólus vizsgála­tát a Szovjetunióra, amely bei rendezte a Vosztok-állomást és az „elérhetetlenségi pólusét” szin­tén a Szovjetunióra, amelynek tu­dósai ezt a pontot 1957. december 14-én érték el. Igen, amint Békés Ferenc mondja, valóban rengeteget dol: goztak a hibák kijavításával a pedagógusok. De az összesítő sta­tisztikák is előkerülnek a boríté­kokból. Arról már nem beszél, hogy ez az ő munkája. — Igen, az összesítés már el­készült. Fel kellene dolgozni ezt a valóban érdekes anyagot. Cik­ket, tanulmányt írni belőle, róla. * A kitüntetés átvétele óta sok munkás hétköznapot és vasárna­pot hagyott maga mögött Békés Ferenc. Úgy dolgozik, mint régen. Tehát ugyanolyan jól, mint ami­kor úgy vélték, kitüntetés jár szorgalmáért. Nem látványosan, csak csendes szigorral, önfegye­lemmel. Tájékozottan, ismerve a járás közoktatásügyének minden búját-baját, örömét. Ismerve a Pedagógusokat, a diákokat, — szóval mindent, mindent, amit egy tanulmányi felügyelőnek is­mernie kell. Az estéit a pedagó­giai megfigyelések feldolgozásá­nak szenteli, tudományos munkát végez. 4 KÉM REPÜLŐ Irta: Pintér István E Valóban. Semmi rendkívülit Énem tesz. S munkájában éppen 5 ez a rendkívüli. MÉRY ÉVA l Az őszi mezőgazdasági munkák meggyorsításának fontos előfel­tétele, hogy a termelőszövetkeze­tekben folyamatosan történjék a cukorrépa, a burgonya szállítása, átvétele, felvásárlása. A zökke­nők minden esetben hátráltatják az egyéb tennivalók elvégzését is. Késleltetik magát a betakarítást és legtöbbször a gabona magágy­készítését is. A felvásárlás zavar­talansága tehát roppant nagy je­lentőségű. Ezzel kapcsolatban kértünk tájékoztatást Szigeti Ti­bortól, a megyei tanács vb. fel- vásárlási osztálya előadójától. — -Az érintett termelőszövetke­zetek kezdhetik-e vajon a bur­gonya szedését? — A leszerződött burgonya fel­vásárlását 1966-ban 18 erre ki­jelölt földművesszövetkezet, és Mözs, Tolna, valamint Bogyiszló esetében a MÉfí végzi. A bur­gonyaszedés megkezdésének elő­feltétele, hogy beinduljon a fel­vásárlás. — Itt is ez a leglényegesebb kérdés, Szigeti elvtárs? — Még a múlt héten megálla­podtunk a földművesszövetkeze­tek érintett vezetőivel. Ennek a megállapodásnak az a lényege, hogy szeptember 10-től a termelő- szövetkezetek által leszei-ződött és eladásra felkínált burgonyát kö­telesek átvenni. — Miért volt szükség külön megállapodásra? — Az idei burgonyatermés kedvező. Ennek következtében állott elő az az örvendetes hely­zet, hogy amíg más években ha­zánkban lő megye vásárolt más megyéből burgonyát, addig az idén mindössze három megyének volt arra szüksége, hogy más megyéből elégítse ki „a belső” szükségleteket. Jórészt ezzel ma­gyarázható, hogy itt nálunk, Tol­na megyében 70 vagon nyári bur­gonya átvétele majd csak most, ezután fog megtörténni. Nem volt rá kereslet, tehát a földben maradt. Egyébként a szerződésben foglalt átvételi ha­táridő kezdete szeptember 15-e volna. A földművesszövetkezetek érthető módon igyekeztek ragasz­kodni ehhez a dátumhoz, első­sorban a közismert tárolási ne­hézségek miatt Egyéb szempon­tok azonban mindenképpen indo­kolják a felvásárlás korábbi meg­kezdését. Szombattól minden fel­kínált burgonyát kötelesek az fmsz-ek átvenni, de természete­sen csak abban az esetben, ha az érett és megfelel az egyéb feltételeknek. — Mi igaz abból a hírből, Szi­geti elvtárs, hogy a burgonya felvásárlási ára változik, hogy ol­csóbb lesz? — Ilyen híresztelésekről már mi is hallottunk. Ennek azonban, legjobb tüdomásom szerint, nincs semmi alapja. Bár az a jövőben előfordulhat, hogy a kereslet és a kínálat menet közben is vál­toztat az árakon. De itt most konkrétan a burgonyára1 vonat­koztatva az a helyzet, hogy ma­radnak az eddig érvényben lévő árak — mondotta Szigeti Tibor. — ir — Nem javul az emberiség egészségi állapota Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint az emberiség egészségi állapota nem hogy ja­vulna, -de rövidesen a romlásá­val kell számolni, ha nem sike­rül növelni a képzett egészség­ügyi dolgozók számát. A világszervezet évi jelentése kimutatja, hogy 1965-ben leg­alább 14 — 3 millió lakosnál népesebb — afrikai országban nem működött egyetlen orvos­vagy ápolónőképző intézet sem. Az emberiséget sújtó főbb be­tegségek helyzetét a jelentés a következőkben ismertette: 1965 végén 76 százaléka annak az egymilliárd 586 millió ember­nek, akik eredetileg maláriás vi­déken éltek, most teljesen men­tesek ettől a betegségtől. To­vábbi négy ország jelentette az elmúlt évben, hogy végleg felszá­molta a maláriát: Bulgária, Tai- van, Jamaica és Trinidad, vala­mint Tobago. A kolera úgyne­vezett „El tor” válfaja Délkelet- Azsia új területeire hatolt be. sőt továbbterjedt Afganisztánba és Nepálba is, de túlnyomórészt meg tudták fékezni. A himlő fel­számolására az Egészségügyi Vi­lágszervezet tízéves tervet dolgo­zott ki. A nemi betegségeik, ki­vált a szifilisz, előfordulása nö­vekvő tendenciát mutat. Ezzel szemben eredményt tudtak fel­mutatni állatkísérleteknél egy ha­tékony immunizációs eljárással: Máig is szerte a világon több mint 10 millió leprabeteg él. A veszettség ellen új vakcinát ta­láltak, amely kiküszöböli a ko­rábbi oltóanyagoknál előfordult bénulásos veszélyt. A rák elleni harc területén új nemzetközi ku­tatóintézet létesült a franciaor^ szágü Lyonban, ahol az idén már megkezdték a kutató munkát. = IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIlIHlvIllllllllllllllllllllllllllllIIIIIIIIItlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH — 61 — Nincs már mit kockáztatnom. Azért nézek bátran szembe az igazsággal. És most már me­hetsz. Ha találkozol Roseval, üdvözlöm. Mondd meg, hogy nem haragszom rá. Száz közül kilenc­vennyolc amerikai lány ugyanúgy cselekedett volna, mint ő... Francis már másnap találkozott Rose-val. A lány meglátogatta őt szülei lakásán. Francisnak nem igen jutott eszébe az elmúlt két esztendő­ben a lány, de most úgy találta, hogy alaposan megszépült. A lányt egyáltalán nem hozta zavarba, hogy ő kereste fel a fiút, nem az látogatta meg őt. — Mit nézel, Francis? Hát öregebb lettem én is, két esztendővel... Francis nevetett: — Most nem tizennyolc éves vagy, hanem húsz. Ebben a korban két év nem öregedést, hanem szépülést jelent. Nem vagy már kislány, Hose... A fiú minden mellékgondolat nélkül szólt, de a lány elértette: — Mi, amerikai lányok, modernek vagyunk, Francis... — Modemek! Akkor rendben van! Én is modem vagyok! Rose valóban modern volt, s céltudatos. Más­nap együtt utazott víkendre Francissei. Rower- séknek nem volt nyaralójuk, de Mr. Rubin a szabadságos új tisztnek és lányának szívesen rendelkezésére bocsátotta a hét végére nyaraló­ját, csak a látszat kedvéért biztosítva a fiút arról, hogy ők ezen a héten nem hagyják el a — 62 — városbeli házukat, mert a „felesége, Mrs. Rubin gyengélkedik". A víkend nagyszerűen telt. Rosa megmutatta, hogy valóban modern amerikai lány. Nagyszerű étkezéseket rögtönzött konzervfélékből. Odakint volt magnetofon, lemezjátszó és sok lemez. Francis nagyszerűen érezte magát a lánnyal, aki még a gondolatát is leste. Mennyivel más egy ilyen úrilány, mint Betty, aki egyébként amúgy is ottmaradt- a tisztiiskola bárjában, mi­után búcsút vett Francistól, s még egy ezüst cigarettatárcát is ajándékozott neki. S Francis, jóllehet már elmúlt szívében a Rose iránt érzett diákszerelem, mégis büszke volt rá, hogy a lány valósággal felkínálkozott neki. Jól emlékezett még arra, miként álmodo­zott este lefekvéskor az érettségi előtt: pilóta lesz, s Roset feleségül veszi. A lány nagy sze­repet játszott ezekben az ébi-en végigszőtt ál­mokban, hiszen — ezt Francis soha nem feledi el, amíg csak él — a lány kijelentette: „csak legalább huszonötezer dolláros férfihez” megy feleségül. S most a lány kezdeményez! Nem két­séges, az első szóra hozzámenne feleségül. Csak­hogy Francis aíkfcor már egy csepp kedvet sem •érzett hozzá, hogy Roset elvegye. Egy-egy ilyen kellemes víkend az más. XII. A lány azonban úgy látszik többre vágyott, mert átölelte Francis nyakát és gügyögve meg­kérdezte: — 63 — — Szeretsz? Francis jobbnak látta, ha Kitér a válasz elől, s a régi jól bevált módszerhez folyamodott. Fe­leletül megcsókolta Roset — azt gondolja belő­le, amit akar. A lány rövid szünet után yallatóra fogta Francist. — Hallom, voltál szegény Ni éknél. Rettenetes dolgokat mondhatott... Francis bólintott. — Szegény —■_ sóhajtott a lány, de a fiú úgy érezte, hogy nem őszinte. — Szívből sajnálom. — Szörnyű lehet vakon élni — mondta Fran­cis, akit bosszantott, hogy a lány szóba hozta a fiút. Nem a féltékenység diktálta, hogy nem akart hallani Nickről, hanem a félelem: bár­mennyire is szeretné, nem tudja elfelejteni azt, amit Nicktől hallott... — Sajnálom. És szegény azt hitte, feleségül megyek hozzá. Csacsi fiú! Csak játszottam vele, amolyan csitri dolog volt az egész... Francis elkomorult: — Nézd, darling, nekem semmi közöm hozzá... Anyám mondta, hogv az egész város jegyesek­nek tekintett benneteket. Talán mégsem volt az olyan játék? — A lány felcsattant: — Jó, nem volt olyan játék. De modernnek kell lenni. Hozzáköthetem magam egy nyomorék emberhez? Te hozzákötnél engem?

Next

/
Oldalképek
Tartalom