Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-21 / 223. szám

5.7(38. szeptember 21 fSEKÄ SfEGTE! NEPÍÍTSAÖ s A tőkétől — a pincéig '.k . . ki a szívét letagadja, nincs bájos mosolya...” Az énekszót a baktai dombtetőről hozza fe­lénk a szél. A szőlész-borász szakközépiskola tanulói közel 150-en, többnyire lányok, segéd­keznek a Szekszárdi Állami Gaz­daság szőlészetében. Szorgosan hajlonganak a tőkék között. A vi­dám nótaszó mellett bizony gyak­ran hallani a szüreteken oly gya­kori kiáltást: — Puttonyos1.?... Jöhet a put­tonyos! A gazdaság komplexbrigádjai is együtt szüretelnek a fiatalok­kal. Gyakorlott mozdulatokkal dolgoznak. Ha elhalkul a nóta, azonnal benyújtják az „óvást"’. Dél felé megérkezik a telepve­zető, a szakiskola tanárának kí­séretében. Előkerül a refrakto­méter, mellyel a szőlő cukorfokát mérik. — Gyenge húszas átlag az opor­to, — mondja Glósz József telep­vezető és elmagyarázza, miként kell a műszerrel dolgozni. — bél­re befejezzük az oportó szedését és átmegyünk h másik részre, kadarkát szüretelni. Sietni kell a munkával, mert itt-ott már a rothadás jelei mutatkoznak a tő­kéken. A gazdaság baktai részén 8ú holdról szüretelnek. Billenős ke- ........ ... csík szállítják a leszedett szőlőt A szóló a zuzo-bogyozo gépesből a pneumatikus presbe jut. Min- a Borkombinátba, ahol folyama- den munkát a gépek végeznek tosan, a beérkezés sorrendjében A hatalmas erjesztőkádak ban 5100 hektó bor érik dent a gépek végeznek! A zúzó- bogyózóból gép szállítja a szőlőt a pneumatikus présekbe, melyek­ből a must üvegcsöveken keresz­tül jut az emeleti erjesztő ka- dakba, a törköly pedig a kijelölt vermekbe. Az emeletre Kovács Ferenc pincemester kalauzol. Ra­gyogó tisztaság mindenütt. Fehér csempékkel kirakott 300 hekto­literes erjesztő kádak legtöbbjé­ben már forr a must. Két ember, kezében hőmérővel és vödörrel, a kádak tartalmának hőmérsékletét méri. — Naponta háromszor, reggel, délben és este mérjük a hőmér- sékletet, — tájékoztat a pince­mester. — A maximális erjedési hőmérséklet 28 Celsius fok. Éppen tegnap délben mértük a 3 at­moszféra nyomás alatt erjedő 80 hektós acélkád hőmérsékletét, amely a megengedettnél közel !0 fokkal volt magasabb. Azonnal át kellett fejteni az egészet. Ebben az időszakban a munká­sok napi 14 órát is dolgoznak. Az erjesztőkádak befogadóké­pessége csupán 5100 hektoliter, de a kombinátnak 16 000 mázsa szőlőt kell feldolgozni-, amely több mint 11 000 hektoliter. A pincékben már minden elő­készület megtörtént a bor foga­dására. Az új pincerész is te1- jesen elkészült. Fehér csempével kirakott folyosóin még templomi csend fogad, de néhány nap múl­va itt is serény munka fogadja majd a látogatót. FERTŐI MIKLÓS folyik a „feldolgozás”. — Két komplexbrigádunk dol­gozik ezen a területen, — tájé­koztat a területvezető. ■— Mind­egyikük 40—40 hold megmunká­lását vállalta. A terv holdanként 30 mázsa, amelynek fejében 190 forint jut mázsánként A terven felüli termés 20 százalékát ter­mészetben kapják meg. Jó termés ígérkezik, így előreláthatólag minden brigádtagnak 7—8 má­zsa szőlőt, vagy ennek megfelelő összeget adhatunk. A vidám hangulat még inkább erőre kap, ahogy az utolsó szőlő­tőkék felé közelednek. Megtelik a kád, a lovas kocsi pedig lassan leereszkedik a dűlőúton a völgy­be. Viszi a „bornakvalót” a kom­binátba, látogatásunk második állomására. A gazdaság többi területéről. Bátaszékről, Görögszóból, Pör- bölyről egymás után érkeznek ide a buktatókádas kocsik. kombinát udvarán hatalmas gyűj­tőkádba öntik a _ terhüket ahonnan a szőlő a zúzó-bogyózi gépekbe jut. A feldolgozó érdekessége: min \r. üreg pince mélyén már várja a bori a hordók glédája Foto: BAKÓ Verseny a terven felüli lakásokért Egy évvel ezelőtt még másfél méteres víz állott a Gróf Pái utcai szekszárdi lakótelep házai­nak alapár kában. Akkor még nagy teljesítményű szivattyúk bir­kóztak a talajvízzel. A helyze­tet, már azt, hogy itt. valaha is épületek fognak állni, kilátás­talannak ítélték azok. akik csak felületesen ismerték a Tolna me­gyei Állami Építőipari Vállalat munkásait. S különösképpen a Bocz-fiele építésvezetőség dolgo­zóit kéll megismerni ahhoz, hogy megértsük azt a szinte gigászi küzdelmet, amit itt a vízzel, sárral, a mozgó talajjal folytat­tak, hogy lerakhassák egy leendő nagy munkahely alapjait. A munkahely az idén kelt tu­lajdonképpen életre. Olyannyira, hogy ma már három huszonnégy lakásos ház átadásához hetek hiányoznak, ugyanakkor a negye­dik épület legfelső szintjének fö- démezését éppen csütörtökre vir­radóra végezték él, mert itt két műszakiban dolgoznak a daru- kezelők, a darukiszolgálók. És az ötödik ház második szintjén is túl vannak már. Sőt az itt épülő ABC-áruház alól is kihordták már a zsaluzatot, hozzáfogtak a szereléshez..: És elkezdték a ha­todik huszonnégy lakásos ház alapjainak ásását is, ugyanakkor folyamatos a közművesítés ezen a lakótelepen. — Több mint kétszázötven munkás dolgozik pillanatnyilag a területen — mondotta Bocz elv­társ, az építésvezető, —, most már nagy munkaterület áll a szakipar rendelkezésére. S így nem csoda, ha észrevehetően gyorsul az építkezés. Amíg a három első ház belsejében dolgoztunk, nehezen látszott munkánk eredménye. Prokos Józseftől, a vállalat szakszervezeti titkárától tudjuk meg, hogy itt minden dolgozó részt vesz a szocialista munka- versenyben. A munkások, mű­szakiak arra vállalkoztak, hogy terven felül huszonöt lakást készítenek el. S ehhez a válla­láshoz igazították az építkezés programozását is. Az anyagellá­tás, a szakmunkás-biztosítás a folyamatos termeléshez, ma, mér nem gond. A munkahely komplexumnak — a hat 24 lakásos ház, az ABS- áruház és a terület közművesí­tése — a befejezési határideje a jövő év vége. A munkák állása szerint ennél jóval korábban be­fejezik itt az építkezést. Esetleg a néhány méter hosszúságú út nem készül el. Most azonban még teljes üzem­ben van ez az építkezés. A száz­ötven főnyi alvállalkozói csoport: most már folyamatosan tud dol­gozni. Sőt, a vállalások teljesí­tése révén, mód nyílik arra, hogy a télen is dolgozhassanak a kő­művesek, s a szerelők. A korábbi években nagy gondol jelentett a nyári létszám téli foglalkoztatá­sa. Huszonöt terven felül késziH’í lakásért folyik a verseny a Gróf Pál utcai bérháznegyedbem Az építés vezetői és a szakszervezet gondoskodik arról, hogy a dolgo­zók kongresszusi versenyét rend­szeresen értékeljék. így azután a kőműves és szakipari brigádok állandóan figyelemmel tudják kísérni vállalásuk teljesítését. Az építkezés szentiéi ője meg úgy győ­ződhet meg az építők vállalásá­nak teljesítéséről, hogy még e héten átadásra'készen, állványo­zás nélkül láthatja már a har­madik házat, és a jövő hét ele­jén befejezik az országút mel­letti mustárszínűre vakolt hu­szonnégy lakásos ház külső mun­káit is. Terv a mezőgazdasági úthálózat fejlesztésére A Földművelésügyi Miniszté­rium műszaki fejlesztési főosztá­lya felmérte a mezőgazdasági út­hálózat helyzetét és kidolgozta továbbfejlesztésének tervezetét. Bár az utóbbi esztendők nagy­arányú mezőgazdasági beruházá­sai során számos új út is létesült, a mezőgazdásági üzemek jelenlegi úthálózata nagyjából még a száz év előtti állapotot tükrözi, nagy többségében alkalmatlan a gépek és a nagy tömegű terményt szál­lító gépi járművek közlekedésére. A mezőgazdasági útépítés eddig jóformán kizárólag a bekötőút­építésre korlátozódott; összesen 1800 bekötőút készült, mintegy 2000 kilométer hosszúságban. En­nek csaknem a fele 1958 óta a termelőszövetkezetekben épült. Újabban azonban mind sürgetőbb az igény "a belső, majorokon, ál­lattenyésztő telepeken belüli út­hálózat és a külső, szántóföldi üzemi utak iránt is. A mezőgazdaság teljes útezük- séglete számítások szerint mint­egy 4000 kilométer bekötő-, 3300 kilométer belső, és 60 000 kilo­méter külső üzemi utat jelent. A belső úthálózat kiépítését csakis ott kezdik meg, ahol a telepek végleges formája kialakult, az első burkolt üzemi utakat pedig a nagy, összefüggő szőlő- és gyü­mölcs-ültetvényeknél létesítik. A tervezet foglalkozik a mező- gazdasági útépítésnek gazdasá­gosabb műszaki megoldásával is. A bekötőutatenál be akarj filc ve­zetni az úgynevezett taüajstabili- zációs eljárásokat, amelyek révén nagymennyiségű kő. szállítása ta­karítható meg. A belső utak a nagyobb megterhelést jobban bí­ró betonburkolattal készülnének. A szántóföldi üzemi utaknak nem egészen 20 százalékát makadám-, aszfalt-, vagy egyéb burkolattal látnák el, mintegy 50 000 kilo­méternyi pedig olyan földút len­ne, aminek nagy részét maguk a mezőgazdasági üzemek is el tudnák készíteni. A mintegy 17 000 kilométer- burkolt és 50 000 kilométer föld­út kiépítése a mostani kalkulá­ció szerint mintegy 15 milliárd forintba kerül. A mezőgazdaság teljes úthálózatának létrehozása természetesen igen hosszú időit igényel. Az eddiginél gyorsabb ütemű útépítés azonban végső soron gazdaságos beruházás, mert a megfelelő utakon kisebb üzem­anyagfogyasztással jobban ki­használhatok és kevésbé rongá­lódnak a szállítoessközök. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom