Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-14 / 192. szám
7 REEL EKIOREÉN VBEN Lebontották az állványerdőt, most már zavartalanul gyönyörködhetünk a Hevesi Sándor téri új színházépületben, amely méltó • arra, hogy hat-hét esztendőn át, egészen a Nemzeti Színház Dózsa György úti végleges otthonának felépítéséig, kényelmes hajlékot nyújtson az ország első színházának. Háztűznézőben a Hevesi Sándor téren Korszerű hajlékba költözött a Nemzeti Színház EGY LEGENDA OSZLATÁSA 1964. végén s a következő év elején kíváncsi érdeklődők százai lesték, alig titkolt riadalommal a Blaha Lujza tér környékén, miként bontják a Nemzeti Színház régi épületét, amely mellesleg soha nem volt sem végleges, sem ideális otthona a Nemzetinek. Az igazi Nemzeti Színház ugyanis az egykori Kerepesi út elején, a mai Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán állt, míg 1908- ban ki nem mondták felette a megfellebbezhetetlen ítéletet: tűzveszélyes, tehát le kell bontani. Hamarosan azonban kiderült, hogy mennyire hamis volt ez a hivatalos indok. Arról volt szó, hogy Máder Rezsőt, a Habsburg-család törvénytelen fiát megmentsék. Máder bérelte akkoriban a Népszínház épületét, amely 1908 nyarán csődbe jutott. így bérelték ki végül is a Nemzeti Színház számára a Népszínház épületét, ezenfelül olyan előnytelen szerződést kötöttek Máderral — kilenc éven át ésvi 30 ezer korona apanázst fizettek! —* amely egyedülálló a nagy gazdasági tranzakciók történetében is. Merőben újjászületett a színpad és a nézőtér. A Hevesi téri bejáraton át a tágas előcsarnokba érkezünk, ahol a ruhatárakat helyezték el. Innét két oldalt márványlépcső vezet az emeleti dohányzóba. A 750 személy befogadására alkalmas nézőteret a földszintről és az emeletről egyformán megközelíthetjük. A látvány, amely itt fogad — káprázatos! Háromemeletes volt a régi Magyar Színház, kétoldalt páholysorral. Szinte még az első sorokból is kényelmetlenül lehetett csak látni, míg például a harmadik emeleti erkély — az úgynevezett kakasülő! — egyszerűen eladhatatlan volt. Annál elavul- tabb nézőtéri rész alig akadt az országban. Ezzel szemben ebben az új épületben mindössze egyetlen erkély van. Mindenünnen pompás rálátás nyílik a színpadra. Szürkés- barna faburkolat fedi az oldalfalakat,. míg a mennyezetet -tört felületű gipsz álmennyezet rejti. De nemcsak a szemnek kellemes ez az új hajlék, hanem rendkívül célszerű, jól felszerelt a művészek számára is. Százhúsz áramkörös, hazai gyártmányú, úgynevezett Converta fényszabályozót szereltek föl; vadonatúj elektroakusztikai berendezést is kapott a színház, amely a stereo- hanghatás szempontjából ma már nélkülözhetetlen egy színházépületben. A művészi munkának tehát minden előfeltételét biztosították, méltóan azokhoz a Nemzeti Színház-i hagyományokhoz* amelyek e nagy múltú intézmény történetét képezik. Október elsején, a Budapesti Művészeti Hetek eseménysorozatában, díszelőadás keretében nyitják meg az új színház, kapuit. Madách Imre drámai költeménye, „Az ember tragédiája’7 szerepel a raegnvitóest műsorán. BÁNOS TIBOR A Nemzeti Színház méltó, végleges otthonának fe*építését az úri Magyarország így odázta el. El kell tóiát oszlatni azt a hamis legendát* amely a Blaha Lujza téri színházépület lebontása körül kerekedett: ez sosem volt az igazi Nemzeti Színházi ' SZÍNHÁYTÖRTÉNELEM / A HEVESI TÉREN A Hevesi Sándor téri Magyar Színház alapkövét éppen hetven esztendővel ezelőtt, 1896-ban rakták le. Egy esztendővel később volt a megnyitó előadás. Aztán hat és fél évtizeden át a magyar színháztörténelem jelentős, nagy korszaka zajlott le ezen a színpadon. Olyan kiemelkedő színészegyéniségek játszottak itt, mint Bajor Gizi, Blaha Lujza, Jászai Mari, Küry Klára, Márkus Emília, Pálmay Ilka, Tőkés Anna, Beregi Oszkár, Csortos Gyula, Hegedűs Gyula, Kabos Gyula, Rátkay Márton, Rózsahegyi Kálmán, Somlay Arthur, Törzs Jenő, és Uray Tivadar. Persze a nagy sikerek árnyékában ott húzódtak a kevésbé jelentős, de a korra nagyion is jellemző bukások! Egymásnak adták a kilincset a bukott és a bukásra „jelölt” kapitalista színház- igazgatók, akik kevés pénzzel, és művészi ízlés híján igyekeztek itt színházat csinálni, más szóval nyerészkedni. Ezt az eltemetett, múltba tűnő Magyar Színházat azonban hiába keressük ezekben a napokban a Hevesi téren. A régi színház épületét gyökeresen átépítették. Ügyszólván a négy falon kívül semmi sem emlékeztet itt az egykori Magyar Színházra, s ez idő szerint ez a legszebb, legmutatósabb színházépület hazánkban! EGY KIS SÉTA Ha a színészbejárón át közelítjük meg az új épületet, az irodákhoz és az öltözőkhöz jutunk. Tizenöt négy-, illetve nyolcszemélyes modem, kényelmes öltöző várja itt a színészeket, s minden két öltöző között zuhanyozó is van. A színház reliefekkel díszített homlokzata A <50 személyes nézőtér. jjMTI fotók — Mező Sándor felvételei) A kultúra Irodalmi műsorok a munkásszállásokon A hajdani vándor- színészek, a múlt század elejének magyar aktorai járhatták olyan lelkesen és elszántan a haza tájait, mint ahogy öt fiatal budapesti amatőr előadóművész hét éve látogatni kezdte ai építőipari, vasas, textiles és más munkásszállásokat. Idegen világ volt a színház a perem- kerületek ideiglenes barakkszállásain élő általában néhány elemit végzett munkások számára, akiknek napi munkája után az ital és kártya volt rendszerint minden szórakozása. Az öttagú brigád lelkes ifjú versmondói a szálláshelyek folyosóin, előtereiben, udvarszegletében, vagy éppen valamelyik hálóteremben szavalták Petőfi és Arany költeményeit, a világirodalom legszebb verseit. Az „Üstökösök találkozása” és a „Vallomás” című irodalmi összeállítással indult útjára ez az akció a Pillangó utca környékén felépült munkásszállótömb lakói előtt, hogy hét é v után 53 műsort és háromezer előadást érjen meg a szak- szervezetek Egressy klubjának zenés irodalmi műsoraként. A hét év előtti ideiglenes barakkszállások helyett azóta korszerű szállótömbök épültek, ahol a lakók ma már jórészt ünneplőbe öltözve várják az előadókat. A szereplőgárda az igények arányában növekedett: már az első három esztendőben 25 színész csatlakozott az öttagú csoporthoz, köztük több neves előadó- művész. Később már rendező és dramaturg közreműködésével készültek a műsorok. Megszületett az új műfaj: a pódiumjáték. A „Ha rózsaszál leszel” című magyar népballadaműsor folytatásaként bemutatták a skót balladákból összeállított színpadi játékot „Robin Hood, a zöld fák fia” címmel; a ciklus harmadik tagjaként a betyárballadákra épült „Zavaros a Tisza” az idén tavasszal került a közönség elé. Három Móricz-novellából „Látófa” címmel szerkesztettek műsort és most készül az „Égi madár" pódiumváltozata. A pantomim és az opera népszerűsítésével is kísérleteztek az irodalmi műsorokhoz hasonló sikerrel. Donizetti két vígoperájának, a Don Pas- quale-nak és a Szerelmi bájitalnak egyórás pódiuxnváltoza- tát mindenütt nagy tapssal jutalmazta a hallgatóság. Mintegy másfél év óta már budapesti és . vidéki színházi brigádok is látogatják az ország munkásszállásait. Az akcióban részt vevő művészek misz- sziónak tekintik ezeket a szerepléseket — gázsijuk csekély részéért — vállalva, a fáradságot és a rossz körülményeket is. Televízió, könyvtár és rádió még nincs minden munkásszálláson, sok helyen az országban si- várabb a kép, mint a hét év előtti fővárosi barákkszállá- sokon. Nem lets jelentőségű tehát, ha az ismeretterjesztés a világnézeti és esztétikai nevelés követeii a műkedvelő színjátszók és hivatásos színművészek elviszik a színházat azoknak, akik előtt az eddig ismeretien volt. VARGA ARANKA BATSÁNYINÉ, BAÜMBERG GABRIELLA: VERSEK AZ ELDOBOTT RŐZSA Míg szépségében az ágon virágzott, az ifjú, vágyott rá letépte hát, s most — látva keblén a hervadt virago eldobta s porba hullott a virág. Talán a sorsom benne kell olvasnom, , ifjúság tűntén ez vár engem is? Ó, engedj inkább, Istenem meghalnom, rövid tavaszom míg el nem virít. üjévi jókívánság egy barátomnak Kívánom, hogy — így mondja a barátság, találj egy jó, a szerelmedre méltó lánykát, egy lányt, ki szép és hű, gazdag, okos, derék, barátságodért megérdemlenéd. BÜNBÁNAT NÉLKÜL Öt szeretni bűn lenne? — Nem, nem hiszem, hiába! De ha mégis bűnné válna halálomban sem bánom meg sosem! A KÖLTÉSZET ALAPJA Üdv, kedves költészet neked, mert legyőzöd félelmemet, ami prózában tilos lenne, nincs benne bűn, így versbe szedve. Egy lány nem vetemedhet arra. hogy nyíltan kimondja, szeret, mert manapság csak az tetszik, ki csal és a szerelmesek mind ízléstelenek. Én ezért lettem a Múzsák szolgája, ki itt szolgál, szívét kiöntheti, nem is pirul, mert nem bánja senki sem, hogy miről szólnak a versei. Ha látom hát a kedvest közelemben, megdobbantja szívem tekintete, ő az, kiáltja, ő és indul, száll vele, s „szeretlek téged” ezt zengi csak néki versem. _____ Csányi László fordításai Baumberg Gabriella, aki a halálban sem szakadt el a szeretett férfitől, s a tapolcai temetőben ott nyugszik Batsányi János mellett, korának jelentős osztrák költője volt, s Bécs Sapphójának hívták. Verseskönyve (Gedichte von Gabriele Batsányi géb. Baumberg) 1805-ben jelent meg, s csaknem valamennyi verse Batsányi iránti oithatatlan szerelméről szól. Nem volt nagy költő, irodalomtörténeti jelentőségét mégsem szabad kétségbe vonni: Batsányi jogán is helye van irodalmunkban, s végső nyughelyei is magyar földben talált. Fordítóra eddig mégsem akadt. Verseiből néhány itt, s ezúttal jelenik meg először magyar nyelven.
