Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-07 / 186. szám

1906. augusztus 7. fÖLÜÄ ÄEOTEI 'StPtjSKÖ Robbantás a Benedek-szurdikban A teherautó lent maradt a Mé- rey utcában, gyalog jött fel a szakasz. A létrákat, póznákat, pallókat is csak nagy üggyel- hajjal tudta felhozni a lovas kocsi. Böröcz János szakasz­parancsnok bosszankodik, amikor jelentik: a munkának váratlan akadálya van. A felrobbantásra ítélt barlangok közül néhányban laknak. — Pedig a tanácsnál megígér­ték, hogy intézkednek.. Nincs mit tenni, várni kell, amíg jönnek a tanácsi emberek. Pedig jó lenne sietni. .. délután a világbajnoki döntőt közvetíti a tv. De hiába, a munkásőrszakasz most nem karhatalmi feladato­kat kapott, az ő „szakmájuk” kü­lönben is a robbantás. Így hát a bentlakók kilakoltatására nincs joguk. Annak azonban semmi akadálya, hogy néhányan beszél­getésbe elegyedjenek a pince lakójával, Falatin Árpáddal. — Hány éves, papa? — Hetvenkettő. — Aztán miért lakik itt? — Ez van, nincs jobb. Előkerül az asszony is, ő veszi át a szót — Sajnos, nem telik különbre. — Dehát a tanács nem intéz­kedik? Becsaptak akik még nem elég érettek arra, hogy kulturált körülmények kö­zött lakjanak, elég sok gondot okoznak a városgazdálkodásnak Akad végül olyan is, aki vissza­kerül az elhagyott nyomortelepre. Mint Falatin Árpád és Bertók bennünket. a községi kocsi. Az egyik bar­langból előkerül egy penészrágta munkakönyv: Andrevics Katalin névre állították ki Szekszárdon, 1957-ben. A munkakönyv külön­ben teljesen üres, tulajdonosának kilenc éve nem volt sehol sem munkaviszonya... Félórába is beletelt, míg a mun­kásőrök kipakolták a holmit, hoz­záláthattak tulajdonképpeni fel­adatukhoz. Először a feladatot is­merteti Böröcz János, a műszaki szakasz parancsnoka. Majd egy kis „vizsgáztatás” következik. Mi­ből áll a gyújtózsinór, hogyan működik a gyutacs, hogyan szá­mítjuk ki a szükséges robbanó­töltetet, .. — Láthatják.;; Már-már szánalom fogja el a fiatalabb munkásőröket. Ekkora nyomorúságot talán nem is lát­tak. És ezen a két idős emberen csakis szánakozni lehet. Vilma. Aztán vidékről is jön né­ha egy-egy család és elfoglal egy barlangot. Pár hónap múlva már lakásért jelentkezik a tanácsnál. Vagy itt akarnak maradni vég­leg. A környék ugyanis nemcsak szép, jó levegőjű, hanem meg­Hogyan számítjuk ki a robbanótöltetet?..... Az első robbantás után. Közben megjönnek a tanács képviselői is. Az első pillanatban meglátszik, hogy nem először járnak itt, a Benedek-szurdikban. Péterfi Kálmán igazgatási osz­tályvezető első szava felelősségre vonás: — Hát, Vilma néni, maguk még mindig itt vannak? írásban is megkapták, meg szóban is, hogy el kell hagyniok a barlan­got! Vilma néni — láthatóan ő a „házigazda” —, hangot vált. Érzi, hogy itt nincs mese, olyannal áll szemben, aki ismeri az ügyet. — Hát mégis kitesznak bennün­ket a lakásunkból? — Jogosan. — Pedig azt gondoltuk, hogy már itt maradhatunk vénségünk- re. Itt születtünk, itt is halha­tunk majd meg... — Volt maguknak szép laká­suk is, a fél város dolgozott rajta társadalmi munkában, de eladták háromezer forintért, az árát meg elitták... — Nem igaz, csak kétezret kap­tunk érte. Nem tudtuk, hogy nem szabad... becsaptak bennünket. . . A kis epizód egyszerre vilá­gossá teszi az egész feladat fon­tosságát a munkásőrök előtt. Be kell robbantani ezeket a barlan­gokat, hogy egyszer s minden­korra lakhatatlanná váljanak. Elő­ször öt évvel ezelőtt számolták fel a szekszárdi szurdiklakásokat A kertvárosi sorházakba költöz­tették a benedekvölgyi, lisztes­völgyi és szücsényvölgyi barlan­gok lakóit. Hamarosan kiderült azonban, hogy nem elég új laká­sokba költöztetni az ittenieket, a pincék, ha épek maradnak, las sacskán újra benépesülnek. A volt szurdiklakók túlnyom' többsége megbecsüli az új la kast, igyekszik széppé tenni a környezetet is. Vannak néhányan, Az akció gyakorlat is. Fél­tucatnyi szervvel levelezett a szurdik-barlangok felrobbantása ügyében a városi tanács, haszta­lanul, Végül is a munkásőrség műszaki szakasza vállalkozott a kivitelezésre, beiktatta az egészet a kiképzési programba. Elkészülnek az állványzatok, majd elsőként a második raj pa­rancsnoka, Németh József jelent: — Parancsnok elvtárs, jelen­tem, a barlangot robbantásra elő­készítettük. .. — Mennyi robbanóanyagra van szükség? — Egyszer három kilogrammra és egyszer öt kilóra. Ezenkívül négy gyutacsra és tíz méter gyúj­tózsinórra. — Vételezzétek fel, élesítsetek és hajtsátok végre a robbantást! Újabb negyedóra múlva vörös rakéta szökken a magasba, majd hatalmas dördülés: az első rob­bantás kitűnően sikerült. Utána még jó néhány robbanás reszket- teti meg a levegőt az akció befe­jezése után pedig a kiértékelő megbeszélésen állapítják meg: A szakasz jól hajtotta végre fel­adatát. A városi tanácsnál pedig vég­legesen lekerül a napirendről a Benedek-szurdik ügye. JANTNER JÁNOS terem itt a gyümölcs, a krumpl1, a zöldség. A szőlőkaró pedig ki­tűnő tüzelő... Mindez kőhajítás- nyira van a barlangoktól. Amikor az egyik szőlőtulajdonost értesí­tették, hogy robbantás lesz, elő­fordulhat, hogy egy-két tőke sző­lője, vagy gyümölcsfája tönkre­megy, jelentkezzék kártérítésért, a következőket mondta: — A legnagyobb kártérítés szá­momra az, ha megszüntetik eze­ket a barlangokat. A vita gyorsan lezárult, a mun­kásőrök kipakolják a holmit. Vil­ma néniék barlangjából is, meg a szomszédból is. Annak tulajdo­nosa nincs itt, reggel -járt bent a tanácsnál, haladékot kért. Nem kapta meg. Itt, a szomszéd ház­ban befogadják ideiglenesen. Vilma néniék holmiját pedig Bagóvölgybe — ott van egy kis bérelt földjük, tanyájuk —, viszi É A gombás betegségek Idézünk: „Tisztelt Szerkesztő’ ség! Nagy érdeklődéssel olvastunk a Négyszemközt-rovatban a lábak gombásodásáról. Hallottunk azon­ban az emberi test más részein, sőt, a belső szerveket is megtá­madó, életveszélyes gombás fer­tőzésekről, amelyek leginkább a nyári nagy mezőgazdasági mun­kák idején szokott fellépni. Le­gyen szives bennünket felvilágo­sítani, milyen betegségek ezek? A fertőzött növényeknek milyen szerepe van ezen betegségek ter­jesztésében? Hogyan lehet ezen bajokat elkerülni? Vannak olyan betegségek, ame­lyek terjesztésében a különböző gombákkal fertőzött növények játsz- szák a főszerepet. Ezeket a beteg­ségeket, a fertőzött fűszálak, toklá­szok, gabonaszemek, stb. rágcsálás, szalmaszálaknak, töviseknek fog­piszkálóként használata, tövisszúrás, s általában növényekkel való dol­gozás közben kapja meg az em­ber. Közülük egynek, a sugárgom­bának (aktin omikózis) kórokozója, a legújabb vizsgálatok szerint, a száj üregben, szuvas fogakban, a foghús leped ékében, a mandulák üregeiben, stb. állandóan jelen le­het. Megfelelő körülmények között (sérülés, foghúzás, stb.) bármikor kiválthatja a betegséget. A növé­nyi eredetű gombás betegségek, az állati eredetűekkel szemben, a bő­rön kívül, a belső szerveket (tüdő. máj, vese, gyomor, belek. . . stb.) sőt az idegrendszert és a csontokat is megtámadhatják, s a gyógyító orvosi tudomány mai fejlettsége el­lenére is igen gyakran halálosan végződhetnek. A bőrön elrútító hég- szövetképződéssel, forradással, gyó­gyuló gennyedésekkel sipolyokat; és fekélyesedéseket. hoznak létre. A tünetek annyira szeszélyesek és változatosak, hogy felismerésük sokszor nehéz. Főképpen növényi anyagokkal foglalkozó és mezőgaz­dasági munkát végző egyéneken fordul elő, de bárki kj van téve a fertőzésnek. Védekezés: Az ilyen gombák el­leni védekezésiek legbiztosabb mód­ja a tisztaság. A növényi anyagok­kal való foglalkozás (aratás, csép­ié«, gabonamagvak forgatása, ros­tálása, szórása, szecskavágás, stb.) után tetőtől talpig mosakodjunk meg! Minden étkezés előtt gondo­san mossuk meg legalább kezünket. Szalmaszálakat, töviseket ne hasz­náljunk fogpiszkálóként. Óvakod­junk a tövis- és toklász-szúrásoktól, s általában a növényi anyagokkal való sérülésektől! Beteg, szuvas fo­gainkat tömessük be, vagy ha már késő, húzassuk ki. A gennyes, tá­lyogé®, állandóan gyógykezelésre szoruló mandulákat, távállítassuk eb A beteg, gennyes, gyulladásos foghúsunkat gyógykezeltessük! Ál­talában igen nagy gondot fordít­sunk szájunk tisztaságára. Beteg­ség esetén azonnal forduljunk or­voshoz. Zsugorvese Kaptuk az alábbi sorokat: „Ked­ves Négyszemközt az orvossal. Családunkban már többen haltak meg vesezsugorodásban. Nagyon kérem a Négy szemköztöt, legyen szives megírni, hogy ezt a súlyos betegséget mitől lehet megkapni? Mi az oka a beálló halálnak? Válaszunk:, A vesezsugorodás gennyvizelésből, vesegyulladásból, s általában olyan esetekben lépnek fel, ha a betegséghez hegesedés is társul. Gyermekkorban a zsugor­vese igen ritkán fordul elő. Jel­lemző a vese koncentrálóképességé­nek hiánya, s vége felé a vérnyomás fokozott, s mindinkább emelkedik. Csökkent a só és a víz kiválasztás is* A betegség sokáig elhúzódhat. Erős fogyással jár. Hugy vérűség, vagy szívelégtelenség okozza a ha­lált. Nyers koszt Kedves Négyszemközt! Hallót* tam egy újfajta, tejnélküli cse- csemőtáplálékról, a nyers koszt­ról. Ha lehetséges szíveskedjék e táplálék elkészítési módját lap­jukban ismertetni. Hálás köszönet­tel: Több édesanya nevében egy olvasójuk. Kedves Olvasónk! A választ, inr» d okaira való tekintettel, soron kí­vül ismertetjük: Jól fejlődő, jól szopó csecsemőnek, 7 hónapos kor­tól egy teljesen tej nélküli, úgy­nevezett nyers étkezést is nyújtha­tunk. Ez 2—3 száraz, nem zsíros mozsárban megtört kekszből, egy reszelt almából vagy körtéből, nyá­ron őszibarackból áll, amelyhez 50 gramm parancslevet vagy fel­hígított 3 kávéskanál citromlevet adunk. Édesítőül két kockacukor­ból főzött sűrű szirupot, vagy két kávéskanál mézet adunk. A csecse­mők ezt szívesen eszik. Hibája, hogy sok pepecseléssel jár és drága. Napszúrás „Tisztelt Négyszemközt az ora vossall Itt a forró nyári időszak ideje — ha nificsen is olyan nagy meleg, amilyet várunk — mégis eszembe jut a sokat hallott és emlegetett „napszúrás” betegség. Kérem, legyen szíves megírni, az életben van-e, gyakran fordul elő „napszúr ás”? Komoly betegség-e ez? Ha ez így van. hogyan kell ellene védekezni? Kedves Olvasónk! Napszúrás van; sőt strandokon még ma 1 is elég gyakran előforduló betegség. Oka: A napszúrás a napfény ibolyán­túli sugarainak hatására jön létre. A fejnek és különösen a tarkó táj­nak a besugárzása jár ilyen veszély- lyel. Leggyakrabban strandolók kapják meg, akik, ha árnyékban elalszanak, — sokszor nem gondol­nak arra, — hogy bizonyos idő el­teltével már nem lesz felettük ár­nyék. Felismerése: A napszúrás enyhébb eseteiben, gyengeség, émelygés, hányinger, fejfájás lép fel. Súlyos esetben az arc kipirul, a test forró, lüktető fejfájás, hányás, káprázás, fülzúgás kínozza a beteget. Gya­kori a magas láz. Izgatottság, ér­zékcsalódások, dehriumok, görcsök; eszméletlenség és mély alvás (kő-* ma) is előfordulnak. Nem nevezhető napszúrásnak az az állapot, amely a túlzott napfür­dőzés következtében, a bőr meg- égése kapcsán lép fel. Ilyenkor nyomott hangulat, rossz közérzet, émelygés, étvágytalanság, szívdobo­gás, fejfájás, álmatlanság jelentke-* zik. Elsősegélynyújtás: A beteget vi­gyük árnyékos, szellős helyre. Le­gyezzük, testét, törülgessük hideg- vizes ruhával, fejét polcoljuk ma­gasra és tegyünk rá jégtömlőt, vagy hidegvizes borogatást. Adjunk hi­deg italokat, teát, feketekávét, sze­szes italt itatni tilos» Sürgősen küldb .iünk orvosért.. • Kedves Olvasóink! A Négyszem­közt az orvossal rovatunk minden beérkezett levélre és kérdésre vá­laszol. Ha válaszunk késik, annak oka a nagy levéltorlódás, amiért szíves türelmüket kérjük. A válar szokat a beérkezés sorrendjében adjuk meg. Szerkesztőség.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom