Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-04 / 183. szám

1063. augusztus 4. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 1 Vizsgáznak a kályhák Megint esik az eső, és ez túlmenően azon, hogy megnehezíti az aratás befejezését, gondot okoz a gyümölcstermesztőknek is. Gyümölcsösökben járva már sokfelé szembetűnik az almafák levelein a füstösbariea folt, a gyümölcsökön a berepedező barna szemölcs, a varasoaas megannyi jól ismert bélyege. Pedig a piacon a vevő az egészséges gyümölcsöt keresi, exportra csak egészséges, hibátlan gyümölcsöt lehet átadni. A varasodás (fuzikladium) ál­tal megtámadott fa levelei lehul­lanak, súlyos esetben augusztusra a ía teljesen lomb nélkül marad­hat. Ha a gomba csak a levélzetet támadja meg, akkor is mennyi­ségi és minőségi termésveszteség következik be, hiszen a növény á gyümölcsben felhalmozott táp­anyagot a levélben készíti. Még szembetűnőbb azonban a kártétel, amikor a varasodás a gyümölcsöt is megtámadja, mire az varas fol­tokkal tarkított, deformált, korcs növekedésű, ízetlen lesz. Ezek utált lássuk, hogyan tud­juk mindezt a kártételt megelőz­ni? Ha a lehullott lombot ősszel, vagy kora tavasszal aláforgatjuk, nagymértékben csökkenthetjük a gomba kártételét, mert az első­sorban a lehullott lombon telel át. A későbbiekben és főleg nyár közepétől azonban feltétlen szükséges a rendszeres ké­miai védekezés alkalmazása. Közismert a rézgálicból és mész- ből készített bordói lé gombaölő hatása, 0.5—0,7 százalékos tö­ménységben varasodás ellep is jó eredménnyel használható. Vannak azonban almafajták, amelyek érzékenyek ' réztartalmú szerekre, ezeken a bordói lé perzselést okoz. Ilyenek a Jonathan, Baful, Parker pepin, Sárga szépvirágu, Téli fehér, Kálvin, Fehér Klára alma. Coy renet stb. A rézre nem érzékeny fajtáknál is megvan a bordói lének az a hátránya, hogy foltot hagy a gyümölcsön, ezáltal rontja az áru piacképességét. Vé­gül nem utolsó szempont, hogy a rézgálic beszerzése egyre na­gyobb nehézségekbe ütközik. Mindezen okok miatt előtérbe kerülnek a szerves hatóanyagú rézpótló szerek. Ezeknek megvan az az előnyük, hogy — azon túl­menően, hogy könnyen beszerez­hetők — nem okoznak perzselest, és a permetlé elkészítése sokkal egyszerűbb, mint a bordói lé ese­tében. Emellett kitűnő védelmet biztosítanak a gombabetegségek ellen. Azokon a fajtákon, amelyek nem érzékenyek rézre, alkalmaz­hatjuk a rézoxiklorid tartalmú szereket. Ne feledjük, hogy ezek gyári­lag közömbösített szerek, a permetiékészítés során nem kell hozzájuk meszet adni. Csupán a por alakú készítményt feloldjuk vízben, Vitigranból és Cupravitból 20 dekagrammot, Miltoxból 40—60 dekagrammot számítva hektoliterenként, és máris permetezhetünk az így nyert lével. A fent említett, réz­re érzékeny fajtáknál azonban in­kább Tiezene-t 20 dkg/hl, Zine- bet 20 dkg/hl, Orthocidot 20—10 dkg/hl használjunk. Mész termé­szetesen itt sem kell a léhez. Amikor az almafa-varasodás e'- len védekezünk, nem feledkezhe­tünk meg az almafa-lisztharmat- ról és az állati kártevőkről sem. Lisztharmat ellen ugyanis a fel­sorolt szerek egyike sem nyújt védelmet, ez ellen Thiovitot kell még a léhez keverni, 30 dkg-ot hl-enként. Ezek a szerek kever­hetők egymással,^anélkül, hogy hatásuk csökkenne. Sőt. Akkor védekezünk eredményesen és gaz­daságosan, ha a permetléhez még rovarölő szert is keverünk. Példá­ul 50—60 dkg/hl Wofatoxot, ameij almamoly. pajzstetű és levéltetű ellen is hatásos, vagy 30 dkg/hl Hungária DL 40-et, vagy 15—2G dkg/hl Lard Tox DL permetező­pasztát, vagy 40—50 dkg/hl Perni- tet. Ez utóbbiak az almamoly el­len nyújtanak védelmet. Ha olyan permetlékeveréket ké­szítünk, amelybe teszünk hl-en­ként 20 dkg Tiezene-t, 30 dkg Thiovitot és 50 dkg Wofatoxot, az alma valamennyi számba jö­hető gombakórokozója és rovar- kártevője ellen egyszerre tudunk védekezni. Ha pajzstetű, vagy le­véltetű nem fenyeget, csak alma­moly ellen akarunk védekezni, Wcfatox helyett Hungária DL 40, Lard Tox, vagy Pernit is megfe­lel. Ha lisztharmat nincs, a Thto- vit elhagyható. Tehát mindig aszerint állít­suk össze a keveréket, hogy varasodás, lisztharmat, vagy rovarkártevők fenyegetnek-e inkább. A varasodás és az almamoly az, ami ellen nem lehet eleget per­metezni. Ahhoz, hogy az alma­termést biztonságosan betakarít­hassuk, rendszeresen, 10—14 na­ponként kell permeteznünk. Ureczky András Tolna megyei Növényvédő Állomás-I A Déldunántúli Áramszol gáltató Vállalat \ szekszárdi üzletigazgatósága ' felvesz építőipari technikust beruházási munkakörbe. \ Fizetés megállapodás szerint/? Jelentkezés: Szekszárd, Be- - zerédj u. 9. (40) Mint arról már beszámoltunk, a Belkereskedelmi Minisztérium TÜZÉP Főigazgatóság hőenergia-felügyelete a csatári kerámia­iizemben készült kályhák vizsgálatát végzi. A tüzeléstechnikai vizsgálat három különböző belső megoldású kályhán történik. Csak e vizsgálat után ellenőriz a KEK MI, mely jó eredményese­ién a sorozatgyártásra adja meg az engedélyt. Képünkön Su- nyovszky Zsigmond és Mihók József a hőenergia-felügyelet mun­katársai vizsgálat közben. Fotó: Bakó Jenő DUNA-PARTI beszélgetés ... A p m állás m A KD. Vízügyi Igazga­tóság gépészete (Székes- fehérvár, Balatoni u. 6.) alkalmaz változó munka­helyre, Fejér, Veszprém és Tolna megye terüle­tén lévő munkahelyek­re: kotrómestereket, gép­kezelőket (felsőkenő, Sz—100-as vezető, DT- rezető) nehézgépkezelő­vizsgával, vagy anélkül Is, de legalább 1 éves gép vezetői gyakorlattal, építőipari. gépkezelőket (könnyűgépkezelő-, ne­hézgépkezelő-jogosít­vánnyal, vagy szakmun­kás-bizonyítvánnyal, esetleg megfelelő gép­kezelő-gyakorlattal). Ét­kezést nem biztosítunk, munkásszállás van. Bé­rezés kollektív szerződés szerint. Felvétel esetén egyszeri útiköltséget té­rítünk. Jelentkezés sze­mélyesen, vagy levélben a fenti címen. (7) Érettségizett gyors­éi gépírni tudó, gyakor­lattal rendelkező női •munkaerőt alkalmaz a Tolna megyei Növény­védő Állomás. Jelent­kezés az igazgatónál Fácánkerten. (42) A MÜ. M. 505. SZ Szakmunkásképző Inté­zet pályázatot hirdet vasbetonszerelői szak­mából szakoktatói ál­lás betöltésére. Feltételek: technikumi végzettség, vagy szak­munkás-bizonyítvány róhirdeté középiskolai, de leg­alább nyolc általános iskolai végzettség, vala­mint 5 éves gyakorlat. Jelentkezni: Szekszárd, Széchenyi utca 4—8. az. _________(*7) A szekszárdi fmsz. azonnali belépéssel fel­vesz 2 személy zöldség-, gyümölcs átvételben jár­tas kocsikísérőt. Bére­zés kollektív szerint. Jelentkezni lehet szek­szárdi fmsz., Széchenyi u. 62. (Szekeres.) (18) A dombóvári fmsz. építőipari technikust keres azonnali belépés­sel. Fizetés megegyezés szefint. (32) m ELADÓ ü Jolana lapgitár, erő­sítők, hangfalak (hang­szórók), pergődob el­adó. Szekszárd, Szé­chenyi u. 26. órásbolt­ban. (34) Dombóvár központjá­ban ház nagy telekkel, beköltözhetően olcsón eladó. Érdeklődni: Kos­suth 41. alatt. (il) Szekszárd Rákóczi u. 122. sz. alatt kétszoba- konyhás ház OTP-köl- csönnel beköltözhetően eladó. (35) Kis Fukszvölgyben 700 n-öl szőlő eladó. Érdeljlődnij Szekszárd, József utca 58. (30) Saját készítésű nád­palló nagyobb mennyi­ségben eladó. „Meg­értés Mg. Tsz. Závod”. . a»­s e k ... Danuvia motorkerék­pár OTP-hitellel eladó Bonyhád, Böíyai F. u. 10. (13) m VEGYES « A Pécsi Közúti Igazga­tóság közli, hogy a dunaföldvári Duna-hí- don javítási munkák végzése miatt a közúti forgalmat az alábbi módon korlátozza: 1966. augusztus i. 9, 10, 11, 16, 17, 18 és 10-én 0 óra 0 perctől 3 óra 0 percig teljesen lezár­ja. Egyébként a fenti napokon 12 érától 20 éráig mindkét irányban, de fél szélességben for­galomtereléssel korlá­tozza. A teljes lezárás Ideje alatt a közúti közlekedés Bátaszék— Baján keresztül tör­ténik. (25) A szekszárdi fmsz. Széchenyi u. 38. sz alatt, minden délután 4 órától 6 óráig bodza­bogyót átvesz minden mennyiségben. Felvásár­lási ár kilogrammonként 2 Ft. (10) Dunaföldváron lehe­tőleg a község belterüle­tén műhely céljára bérbe vennénk egy nagyméretű, vagy kettő közepest mé­retű szobát, akár ut­cai. vagy udvari részen. Ajánlatot: a „Kövendl Sándor” Tolna megyei Cipész Ktsz. 19. sz. fiókjánál Dunaföldvár. lehet közölni, iüá) * Szótlanul ülnek egymás mel­lett. A méltóságteljesen höm­pölygő nagy folyót nézik. Árad a Duna és ilyenkor sok minden úszkál a vízen, amely az „idő­milliomos” embereknek beszéd­témát jelent. De ők ketten most nem társalognak. A pádon ülő két öreg szeme a paksi Duna­kanyar egy távoli pontjára sze- geződik. Hajó közeledik. — Már ennyi idő lenne? Nézd csak János, ott jön a személy- szállító. — Hát bizony már itt ülünk jó másfél árúja, — válaszol a másik. Az érdeklődés középpontja most már a motoros, mely egyre kö­zelebb kúszik a hajóállomáshoz. Megkezdődik a verseny, kinek jobb még a szeme, melyikük tudja előbb elolvasni a nevét. A vetélkedő győztes a pörge bajú- szú, János bácsi. Még messze a hajó, de már böngészi a betűket: — Rá .. kóc... zi. Tudod, Vendel, az, amelyik tegnapelőtt is ezen a járaton közlekedett. — A te szemed barátom még ilyen nagyszerű? Bezzeg én még mindig nem látom a feliratot., összefutnak szemeim előtt a be­tűk. A „Rákóczi" lerakja az utasait, felveszi a felszállókat és motor­jai hangos robajjal viszik Buda­pest felé. A két nyugdíjas bácsi mindaddig kíséri szemével, míg el nem tűnik a felső kanyarban. Közben asz ég is megváltozik. Sötét felhők takarják el a napot. A Dunára megint csend borul. E csendet ismét az „éles szemű" bácsika töri meg: A — Tudod, Vendel, hol szeret­nék most lenni? — Na hol János? — A cséplőgép tetején. Rakos­gatnám a gabonát az etetőbe. Akkor legalább tudnám, hogy 20 évvel fiatalabb vagyok. — Nem mondon, én is jobban szeretnék valamelyik halászhajón dolgozni, mint itt tétlenül néze­getni, csak mindig emlékezni a múltra. Megint egy. negyedóra hallga­tás következik, majd János bácsi megkérdezi tőlem hány óra és így beszédbe elegyedünk. Ha ketten vannak nem sokat beszélnek, is­merik egymást közel negyven évei és ki tudja hányszor mondtáld már el egymásnak izgalmas tör­téneteiket. De ha idegen akad a társaságukban, megered a nyel­vük. — Jó hogy itt van fiatalember, mert máskülönben kikaptam vol­na az asszonytól, ha nem me­gyek haza a megbeszélt időpont­ra, — mondja János bácsi. — A kisunokámra vigyáz otthon, de délelőtt el kell mennie valahová, így rám vár a dajkálás. — Én még kinn maradok a parton ebédig, — sóhajt egyet a másik öreg. — Tegnap már meg­főztem magamnak. Az pedig meg­vár! A két paksi öregember, Tóth Vendel és Rakus János, régi bau­rátok. Barátságuk különösen ak­kor vált igazán erőssé, mióta a negyvenöt évig tartó munka pi­henését együtt élvezik. Közülük Vendel bácsinak nehezebb. Fele­sége néhány évvel ezelőtt meg­halt, fia pedig családjával együtt Romániában él. Maga főz, mos, takarít, tesz-vesz a kis családi ház körül. Valamikor állandóan a Dunát járta, most sem tud meg­válni. A nyárnak minden napján, ami­kor az idő engedi, mindketten itt üldögélnek a part hüs fái alatt, a kis pádon. Órákig elnézegetik a vizet, a sűrűn közlekedő hajó­kat és elmesélik egymásnak él­ményeiket. Igaz, már valameny- nyit kívülről ismerik, de hát az időbe belefér. — Most még valahogy kibír­juk itt a parton, de télen aztán nagyon nehéz, — mondja Ven­del bácsi. — Esik a hó, vagy az eső, bekerget bennünket a házba. Ott meg mit csináljon a ma­gunkfajta öreg? Mindennap nem akarok kellemetlenkedni Jánosék- nál sem. Egyedül meg nagyon nehéz. — Tavaly voltam az Alföldön a lányoméknál, — kapcsolódik a beszélgetésbe Rakus János. — Diskuráltam ott egy hozzánk ha­sonló öreggel, aztán azt mondta, hogy náluk van valami napközi otthon. Olyan mint itt a faluban nálunk, a gyerekeknek. Reggeltől estig együtt vannak az öregek, a nők is, férfiak is és beszélget­nek, társasjátékoznak, szóvtil kel­lemesen töltik el a hosszúi napo­kat. Még ennivalót is kapnak. — No látod János, ez kellene nekem is, — felel az öreg. — Jó volna ha itt is csinálnának egy ehhez hasonló napközit. Nehéz az egyedülálló idős em­bereknek. Dolgozni már nem tud­nak, a beszélgetés, az egymással való érintkezés jelenti csupán a szórakozást számukra. A napközi sokat segítene rajtuk. FERTŐI MIKLÓS M

Next

/
Oldalképek
Tartalom