Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-28 / 203. szám
1966. augusztus 28. SÖfcNiA WEGTEI NfiPŰJS/tfl 3 II pártalapszervezetek beszámoló, vezetoseg- újjáválasztó ás küldöttválaszló taggyűlései elé írta : K. Papp József, az MSZMP megyei első titkára A Magyar Szocialista Munkáspárt készül a soron következő IX. kongresszusára. A kongresszus a párt legfelsőbb szerve, amelyet legalább négy- évenként hívnak egybe, összehívásának idejét és napirendjét a Központi Bizottság dönti el. A pártalapszervezetek kétévenként beszámoló és vezetőség-új- jáválasztó taggyűléseket tartanak, az előző kongresszus után két évre, és a soron következő kongresszus előtt, amikor megválasztják a felsőbb pártértekézlet küldötteit is. A Központi Bizottság 1966 február 24-i határozata értelmében a soron következő beszámoló, vezetoség-újjáválasztó és küldöttválasztó taggyűléseket szeptember 1. és október 10. között kell megtartani. Az alapszervezeti vezetőségújjáválasztó és küldöttválasztó taggyűléseket megelőzte a Központi Bizottság IX. kongresszusi irányelveinek és a Szervezeti Szabályzattervezetnek taggyűléseken való ismertetése, a párttagság állásfoglalásának, észrevételeinek és javaslatainak a kikérése... A párttagok, élve a lehetőséggel, elmondták véleményüket. Kifejezték egyetértésüket az irányelvekben megfogalmazott célkitűzések- kel. Ezzel együtt sóik helyes észrevételt és javaslatot tettek, amelyek hasznos segítséget adnak az irányelvek pontosabb megfogalr mazásához és a politikai munka végzéséhez. A Központi Bizottság irányelvei értékelik a VIII. kongresszus óta eltelt négy esztendő munkáját. Az elmúlt négy év tapasztalatai alapján megállapítja, hogy a VIII. kongresszuson megjelölt politikánk eredményesnek bizonyult. Á kitűzött cél, a szocialista társadalom teljes felépítésének megvalósításában előre léptünk. Mint ismeretes, a kapitalizmust felváltó új társadalmi rend, a szocializmus, a kommunizmus kezdetben csak elméletben, Marx— Engels tanításaiban nyert megfogalmazást. Gyakorlati megvalósulására — kiegészülve a későbbi kornak megfelelő lenini tanításokkal — először a Szovjetunióban került sor. Ezt követően a marxizmus—leninizmus elmélete alapján több, azóta felszabadult országban folyik a szocializmus építése. Erre az teszi alkalmassá, hogy sohasem avul el, hanem állandóan gazdagodik a nemzetközi munkásmozgalom harcának és a szocialista építés tapasztalatainak elméleti általánosításával. Ez rendkívüli fontossággal bír minden egyes marxista—leninista párt számára. Ezeket a pártokat ez teszi mindenekelőtt forradalmi párttá, vezető szerepre elhivatottá. A kapitalizmus megdöntéséért és a szocialista társadalom kivívásáért, valamint a szocializmus felépítéséért küzdő forradalmi pártok, hazájuk sajátos helyzetéből kiindulva dolgozzák ki minden egyes történelmi szakaszban a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szolgáló politikájukat. T ehát a politika az, arríely a közvetlenül előttünk álló, elvégzendő feladatokra bontja az elméletben megfogalmazott távlati célkitűzéseket. A politika az, amely minduntalan viszonyul az elmélethez, s rámutat arra, hogy az adott időszakra kidolgozott politika hogyan függ össze az elméletben megfogalmazott céllal. A hatalomra került párt esetében szintén a politika tűzi ki a közvetlenül előttünk álló gazdasági építés és kulturális nevelés feladatait, amelyeknek a politikai megértésével, elfogadtatásával tudjuk csak mozgósítani a dolgozó tömegeket a feladatok végrehajtására. Miután leraktuk a szocializmus alapjait, dolgozó népünk a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. Ennek a politikának a megváltoztatása-« ra nincs szükség, mert egész népünk egyetértésével találkozik, másrészről, a szocializmus építése — ami alig hogy elkezdődött — hosszabb időt vesz. igénybe. A Központi Bizottság ezért azt javasolja a soron következő IX. kongresszusnak,; hogy e politika alapvétő fő irányvonalát változatlanul hagyja jóvá az • elkövetkezendő évekre is úgy, hogy azt az új követelményeknek megfelelően fejlessze tovább. Ez vonatkozik a párt munkájára is. Mint ismeretes, eddig az volt a gyakorlat, hogy a pártszervezetek szinte mindenbe igyekeztek konkrétan beleszólni, döntéseket hozni. Ebből egyenesen következett, hogy a munka végzésébe különböző szervek és szervezetek részéről sok a párhuzamosság. Gazdasági, kulturális és politikai kérdésekkel, — kevés eltéréssel *— azonos módon foglalkoznak a párt-, az állami, szakigazgatási és a különböző mozgalmi szervek. A pártszervezeteknek a szinte mindennapos operatív beavatkozása, gyámkodása végső soron a felelősség elmosódását eredményezi. B z új követelmények magasabb követelmények. A párt vezető szerepe is növekszik. A párt egész munkáját ehhez kell igazítani. Ezért elkerülhetetlenül előtérbe került a párt munkájának magasabb színvonalra való emelése, aminek a folyamata elkezdődött. A pártmunka továbbfejlesztésének igen sok összetevője van. Most, amikor az alapszervezeti vezetőség újjáválasztása, küldöttek megválasztása van napirenden és azt követően az üzemi, hivatali, intézményi, városi, járási és megyei pártbizottságokat választjuk újjá, a kérdés úgy vetődik fel, ha a helyes politikai vonal változatlanul adva van, hogyan, milyen módon tudjuk azt a leghatékonyabban megvalósítani. Az utóbbi évek egyre bonyolultabbá váló feladatainak a végrehajtása nagyobb tudományosságot, a feladatok, a döntési jogok és felelősség nagyobb megosztását igénylik. Ebből következik, hogy a pártszervezetek részéről sem volna helyes az operatív beavatkozás, gyámkodás továbbfolytatása. Tovább kell fejleszteni a pártmunka ma is helyesnek bizonyuló jó módszereit, módosítani kell azokat, amelyek eddigi formájukban már nem hoznak kielégítő eredményt. A Központi Bizottság kongresz- szusi irányelveiben a párt legfontosabb feladatát abban jelöli meg, hogy „a párt vezető szervei a párttagság és a dolgozó tömegek bevonásával kidolgozzák a politikai, gazdasági és kulturális élet fő célkitűzéseit. A párt figyelmét a tudományos elemzésre az elvi, politikai irányítás erősítésére és arra kell fordítani, hogy a helyesen kidolgozott politika megvalósítására szervezze és mozgósítsa a tömegeket”. Azonban ezt sem egyedül végzi a párt, hanem együtt az állami szervekkel, a tömegszervezetekkel és mozgalmakkal. A jelenleg soron következő kongresszustól a következőig — az előttünk álló négy évben — a fő társadalmi, politikai feladatmik a szocializmus felépítésének a továbbfolytatása, és az elért szocialista vívmányok védelme. Ezen belül legfontosabb gazdasági célkitűzésünk az ez évben megkezdett harmadik ötéves terv végrehajtása, és ezzel egyidejűleg az új gazdaságirányítás mechanizmusának kidolgozása és bevezetése. Változatlanul betartva azt az elvet, hogy a lakosság életszínvonala a népgazdaság fejlődésében elért eredmények alapján a jövőben is rendszeresen emelkedjék. Kulturális téren a tudomány fejlesztése, fokozottabb összpontosítása a népgazdasági tervekben meghatározott célok megvalósítására. Oktatásügyünk központi feladata az ifjúság szocialista emberré nevelése. A társadalom és a népgazdaság szakemberszükségletének a biztosítása érdekében tovább kell folytatni az oktatási reform végrehajtását, különösen az oktató-nevelő munka tartalmának és módszereinek a megjavítását, a szakmunkás- képzés, közép- és felsőfokú szakemberképzés továbbfejlesztését. Irodalom és művészet terén támogatásban részesítjük a nagy tömegekhez szóló szocialista realista és egyéb humanista alkotásokat, melyek tudatosan állást foglalnak a szocializmus építése, a jelenkor alapvető kérdéseiben, a béke, a népek szabadsága és a haladás mellett. Az ideológiai nevelő munkánknak is mindenekelőtt a párt által kitűzött legfontosabb politikai, gazdasági és kulturális célkitűzések megvalósítását kell szolgálnia. Segítse elő a párt helyes szövetségpolitikája eredményeként a szocializmus építése és a béke védelmében létrejött nemzeti egység növekedését. Ideológiai nevelő munkánkban népünk világnézeti, erkölcsi egységének erősítését tártsuk szem előtt. Ezért elengedhetetlen az eszmei harc a polgári, — kispolgári nézetek és magatartás ellen. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a szocializmus gazdasági és kulturális építőmunkája elválaszthatatlan a szocialista tudatformálástól. A szocialista tudat térhódítása nélkül a szocializmus tudatos építésére való mozgósítás elképzelhetetlen. A szocializmus építése és a szocialista tudatformálás kölcsönösen hatnak egymásra. A szocializmus építésében való részvétel maga is alakítja, formálja az emberek tudatát. Elősegíti, hogy a szocializmus minél tudatosabb építőivé váljanak. A szocializmus építésében való részvétel azonban önmaga nem alakítja át az emberek gondolkodását. Ezért a szocializmus építésére való mozgósítással , együtt elméleti — világnézeti és kulturális nevelő munkára is szükség van. Ebből fakad a pártnak egy nagyon fontos tevékenysége, az elméleti, világnézeti és kulturális nevelő munka végzése, megszervezése és irányítása. B z alapszervezetek vezetőségválasztó és küldöttválasztó taggyűlésein az alapszervi vezetőségeknek számot kell adni- ok a megválasztásuk óta végzett kétéves munkájukról. A beszámolók csak utalásszerűén foglalkozzanak az országosan elért eredményekkel. Részletesen a saját területük politikai, gazdasági és kulturális fejlődését elemezzék, beleértve az alapszervezet, a kommunisták munkájának az értékelését is. Hasonló módon foglalkozzanak az országos és a saját területük feladataival. Hívja fel a beszámoló ezek megvalósítására a kommunisták figyelmét. S végül, a taggyűlés válassza meg az alapszervezeti vezetőséget, és a járási pártértekezlet küldötteit. Áz elkövetkezendő két évre olyan vezetőségi tagokat válasz- szanak, akik képzettségüknél, tapasztalatuknál fogva a legalkalmasabbak a pártszervezet vezetésére. Ez.rendkívül fontos, mert az alapszervezetek csak megfelelő vezetéssel tudnak eleget tenni a rájuk háruló követelményeknek. A korábbi választásoktól eltérően jobban biztosítottak a feltételei is ennek. A Központi Bizottságnak a pártdemokratizmus kiszélesítésére irányuló határozata, hogy a jelölő bizottságokat már az előző, és nem a vezetőségválasztó taggyűléseken választották meg, elősegíti az alaposabb mérlegelést és több ember véleményét kérheti ki a jelölő bizottság, mielőtt a javaslatát megteszi. Különösen fontos az alapszervezet vezetésében és a megválasztásra kerülő vezetőség összefogásában kulcsszerepet betöltő titkár személyének jó kiválasztása, akit szintén a taggyűlés választ meg erre a tisztségre. A pártalapszervezetek a pártnak a legalsóbb, de egyben a legszélesebb bázisai. Aktív munkájukkal, tagjainak kommunista helytállásával az élet minden területén ott vannak. A legközvetlenebbül rajtuk keresztül, az ő segítségükkel valósul meg a gyakorlatban a párt politikája. A szocializmus építésének minden egyes területén elért eredményben benne van a pártalapszervezetek, a helyi kommunisták áldozatos munkája. Megyénk kommunistái sokat dolgoztak azért, hogy a politikai helyzet kielégítő, pezsgő politikai élet van, megyénk ipara, mezőgazdasága jelentékeny eredményeket ért el, a mezőgazdaságban a szocialista szektor megerősödött, továbbfejlődött, előreléptünk az oktatási reform megvalósításában, a művelődés, a kultúra területén. Pártunk Központi Bizottsága által nyilvánosságra hozott kongresszusi irányelvek ráirányítják a figyelmet az elkövetkező négy évben megoldásra váró legfontosabb feladatainkra. A pártalapszervezetek munkája a központi irányelvek, a nagy országos feladatok területükön való érvényrejuttatá- sának, megvalósításának, az ebből adódó helyi feladatok végrehajtásának elősegítésére irányul. Feladatuk, hogy segítsék a területükön folyó gazdasági építő és kulturális nevelő munkát, anélkül, hogy átvennék az ezzel foglalkozó szervek közvetlen vezetései. Ellenkezőleg, a helyi állami, szövetkezeti szervek önállóságának, hatáskörének és felelőssegének a kiszélesítésére, vezetői egyszemélyi felelősségének az erősítésére törekedjenek. Segítsék, ellenőrizzék a munkát. A párta! apszervezeti vezetőség, a taggyűlés időről időre adjon pártmegbizatást az alapszervezethez tartozó minden egyes kommunistának. A pártmegbizatások olyanok legyenek, hogy a kommunistáktól a munkahelyükön, a társadalmi életben a párt politikájáért való kiállást, a párt politikájának a megértését, a dolgozókkal való elfogadtatását, e politika végrehajtására való mozgósítást, kommunista példamutatást kérje számon. Arra kell törekedni, hogy a munkahelyükön való helytállással együtt — sőt azon túl is — minden egyes kommunista végezzen politikai munkát. Mutassák meg, hogy a területükön elvégzendő feladatok hogyan illeszkednék a nagy nép- gazdasági egészbe. É rveljünk az elért eredményekkel és ostorozzuk a hibákat. Azonban itt se vétsük el a mértéket és ne fogadjuk el a hibákat végletekig eltulzó véleményeket sem, melyeknek hirdetői úgy szeretnék feltüntetni, mintha nálunk csak hibák lennének. Az ilyen felelőtlen, vak, vagy a tudatosan ellenséges rosszindulatú rágalmazók a szocialista rendszer lejáratására törekszenek, miközben a kapitalizmust dicsőítik, nem kétséges, hogy milyen célból. A kommunistáknak, bármilyen munkáit végezzenek, bárhol vannak, nagy gondot kell fordítani a dolgozók véleményeinek, javaslatainak meghallgatására és összegyűjtésére. A dolgozók észrevételei — még ha azok nem is mindig helyesek — a hibákra mutatnak rá, vagy jobb politikai munkára utalnak. Ahhoz, hogy a kommunisták megfelelő politikai munkát tudjanak végezni, nem elég maga a pértmegbizatás. A pértmegbizatás legfeljebb csak szervezettebbé teheti a kommunisták munkáját. A párt politikája helyes, a végrehajtás érdekében adott pártmegbizatások teljesítése elsősorban a párttagok felkészültségétől függ. Ez alatt nem a képzettséget értem, a felkészültség ez esetben szélesebb fogalom. A párt politikájának gyakorlati végrehajtása szempontjából a párt politikájának és a végrehajt tás módjának az ismerete a legfontosabb. Nyilvánvaló, hogy az, aki politikailag, szakmailag képzettebb, műveltebb, hamarabb megértheti és jobban tudja meg-« értetni a párt politikáját és aa erre alapozott párthatározatok végrehajtása érdekében is többet tehet. Azért vagyok kénytelen ilyen feltételesen fogalmazni, mert vannak olyan emberek is, akik viszonylag magas politikai, elméleti, szakmai műveltségre tettek szert, mégsem tanulmányozzák megfelelően a párthatározatokat és azok végrehajtásának helyes módját sem ismerik. Enélkül pedig a párt politikájának ar-gyakor- lati megvalósításában nem tudnak érdembeni munkát végezni. Vannak párttagok, akik viszont elhanyagolják a saját képzésüket, nem képesek megérteni az előttük álló, egyre bonyolultabbakká váló feladatokat. Nem mernek és nem tudnak kiállni a párt politikája mellett. Könnyen befolyásuk alá kerülnek egyes destruktív, népi demokráciánk ellen ágáló, rosszindulatú, vagy tudatosan ellenséges érzületű emberek hangulatkeltésének. Vagy a munka során felvetődő fontos politikai kérdésekre nem tudnak választ adni, ami lassítja a párt politikájának minél szélesebb körű megismertetését, elfogadtatását. Végül összegezésként csak annyit,' a párt politikájának jó gyakorlati végrehajtására, a pártmegbizatások teljesítésére való felkészülésbe beletartozik a marxizmus—leninizmus elsajátítása, politikai tudásunk, műveltségünk állandó fejlesztése, éppúgy, mint a párt fontos határozatainak és ebből fakadó állami, szövetkezeti terveknek, feladatoknak az ismerete. B z alapszeirvezetek új vezetőségeinek mindenekelőtt a soron következő munkákra, területük ez évi terveinek, feladatai-« nak maradéktalan teljesítésére kell mozgósítani a kommunistákat és rajtuk keresztül a tömegszervezetekkel együtt a párton kívüli dolgozókat. Emellett adjanak meg minden segítséget a területük állami, gazdasági szerveinek a jövő évi tennivalók jó előkészítéséhez. A dolgozók között; végezendő politikai munkában a kongresz- szusi irányelvek, a kongresszus anyagának, határozatának a minél jobb megismertetésére törekedjenek. Ismerve az üzemi, intézményi, városi, járási, megyei pártértekezletek által megjelölt feladatokat, konkrétizálják a IX. kongresszus határozatát saját munkaterületükre. Szervezzék meg a végrehajtást, hogy mindenki ismerje, mit kell tennie a kongresszus, a központi határozatok helyi végrehajtása érdekében. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt csak úgy tudja szervezni és vezetni az egész nép harcát a szocialista társadalom felépítéséért, ha a párt, minden egyes szerve betölti szerepét, és a kommunisták odaadó munkát végeznek.
