Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-26 / 201. szám

> 1966. augusztus 26. TOLVA MBGYffl NÉPÚJSÁG Tamási lépett egyet KÉT JÁRÁS GONDJA sza- NÉHÁNY ÉVEN BELÜL min- egyéb nagy eseményekkor nagyon kadt három eve Tamásira. den bizonnyal kialakul ennek a nehéz itt az emberek összefogása A község egyik napról a má- hatalmas járásnak egy olyan és a nagy, a távlati ügy érdeké­székhelye, amire ma még nem ben mozgósítani őket, mert leg­A vezetők munkáia meesoka jS, tudunk gondolni. Mert el- többnyire csak a mát nézik. Azt, »adott, a problémák^ ped^ - tl Ä „ÄÄÄ iöId“ úton sárban caplat­sikra szűk lett. ^v!nbhh-telen iöttek^oe^a kö~- SÜí'g°fen ''• És a módosítás" után“ őszig meg bokáig érő porban. “dÓ övezető^ aonarátúsn^k 1 k^- még kel1 majd újabb módosítás, ezt még elszívlelnék. A villanyt reskedelem, Xlszet álíamhat^ \fnyo1^. nagyo?' Éa ebbe" ta­tom _ erősen mee kellett fogni ?f ,. ’ megújhodásával tor be. lan valami igazságuk van. Mel- „Tku: k> kér magának teret. tányolni lehetne a kültelki na­de ezt módosítani kell, mégpedig nak ősztől tavaszig. Tavasztól lom a munka boldogabbik végét. Mert csak így tudtak úrrá lenni a sok­sok nehézségen. n. _. _., ..... ... . gyobb épületcsoportok lakóinak J i ^ kérését... A lakosság segítene. A„^e/^úganak 48 A költségekből magára vállalhat­Csak így tudott Tamási egyet Lemcse szölöhe^en^0 Kombin' na még a úirsadalmi munkán fe- lépni. Mekkora ez a lépés? Ahány várhegyen Ujtáíh2kven ^skő^ ÜU ÍS * V Javasoljunk megoldást? ember, akkorának tartja. son S^kkhegv^ K^kh^tln Nem olyan nehéz: Szekszárdon, son, bzarkahegyen.Kobakhegyen, meg masutt jSi ahol a közvilágí­— Olyan a község, mint volt Kishenyen, Racvolgyben, Fornád- tás korszerűsítése folyamatban Faluból nem lesz város. kecsegen is emberek élnek. Gk is van a leszerelésre kerülő anyu­— a ***** !U“Ä“?Ä2S.“ gok“ "ye"hely" lrí­már arra utalnak, hogy lesz itt még valami. Kérnek, de ebből nem sokat kapnak. Nincs annak értelme, — Ha ml annyi pénzt kap- hogy súlyos ezreket költsenek a nyítani... Véleményem szerint ennek nagy-nagy hatását le sem tudnánk mérni. Tamási lépett egyet. Előrelő­nénk, mint más járás székhelye... fentebb sorolt külterületi telepü- — Majd ha ipar lesz, akkor lésekre, amikor a cél az, hogy ők Ahogy szaporítja ez a nagyon lesz itt élet. onnan bejöjjenek, erősítsek, egy- régj község lépteit, úgy újhodik, segesitsek a falut. Kobakhegy hét úgy változnak lakói. Nem csoda, — Csatorna, lakás, járda, út- hajaj, sok minden kell ide. kilométerre van a község köz­pontjától, Szarkahegy háromra. ha e változást, vezetők és lako­sok, pártfunkcionáriusok és ta­Kardos Ferenc tanácselnök- Ide utat, járdát kellene csinálni. , , , ... helyettesnek elmondtam ezeket Víz, villany is kellene... De hét- nécsiak, gyorsabbnak szeretnek a véleményeket. kilométeres szakasz kiépítéséhez látni. kevés az a pénz, amit egy évben — örülünk annak, hogy a köz- az egész megyében villamosítás- ség lakossága így, s ennyire kri- ra fordíthatnak, tikusan figyeli munkánkat. Tu­dunk arról, hogy mit kíván a KÜLDÖTTSÉG VOLT a külte- lakosság, mert a kapcsolat jó. relétekről a pártközpontban, meg Ez azután nagyon sok oldalról másutt is. Azt mondják az em- érintően jut kifejezésre. Persze, berek, ők is úgy fizetik a kofát, a gondokban elsősorban. Mert a mint a faluban bent lakók. Hát falta össze a legutóbbi népszámláláskor a la- akkor részesítsék is őket ugyan- eggyé: kosság száma még csak 7701 fo 0iyan elbánásban — mondták pa­volt, ma már eléri a nyolc és nászúkat. Pénz kellene, sok, hogy a regi félezret, és lenne a lakosság szá- £ medvében egye- egészségtelen házak helyett Es ez a Tolna megyében egye kat csinálhassunk; pénz, hogy ezt dülálló helyzet azután annyi a S2ép kezdetet gyorsitani tud­plusz munkát ad a község párt- juk> hogy ^ els6 lépés utón jöj_ és tanácsi vezetőinek, hogy má- jön a tübbi mihamarabb. PÁLKOVÁCS JENŐ Több embertől megkérdeztem, a községre vonatkozóan milyen három kívánságuk volna. A véleményeket összesítendó, a tanács egyik vezetője így fog­három kívánságot ma már tízezer is, ha volna hol foglalkoztatni a népet, meg he lehetne annyi és olyan lakást adni, ami az igényeket kielégí gu^ ez^ nem ;s tudják elképzel­tene. De szerencsére Tamásiban há­rom olyan termelőszövetkezet van, amely dolgozó tagjainak az ezerötszáz forintos havi átlagfi­zetést is biztosítani tudja, így az­után nem csodálkozásra való tény, hogy a Miklósvár környé­kén már öt utca épült, több mint 150 házzal. És a községben a Rákóczi utca is már új rész, félszáz új házzal. A községben legalább ezer házépítéssel foglal­kozó ember gyűjtögeti a pénzt. Szóval megél a tamási nép a ma­ga erejéből. De kér — és kap is — a megyétől segítséget. Nemré­gen átadtak egy 18 lakásos bér- házat. Újabb építése is megkez­dődött. Készül a művelődési ház, gondolnak arra is, hogy a felsza­baduló és szaporodó munkaerőt foglalkoztatni tudják: a paplan­üzem már működik és most épül az „Orion”, amely minden vá­gyak beteljesülése lesz, majdnem félezernyi alkalmazottal. El­készült a bank irodaháza, lebont­ják a nagy vendéglőt, ezt meg a bank régi helyére költöztetik. A községben egy olyan mozgás kezdődött, amely sok-sok bosszú­sággal jár. Kiássák az utcákat, gödröket, árkokat húznak a szűz földekbe, feltörik a kövesutat, bontanak, hogy építhessenek. Há­zat, irodaházat, üzletet, mindent, ami egy járási székhelyen kell. Talán majd egy kórházat is. Mert most még rendelőintézet sincs. Az emberek Pincehelyre járnak gyógykezelésre. Amint elkészül a pártszékház, ennek régi helyén korszerű egészségházat rendez­nek be, a község közepén. Mert most a tbc-gondozó együtt van még a csecsemőgondozóval.., ni. Tanácsválasztáskor, meg Csomagolják az őszibarackot. A termés bőséges. (MTI fotó — Bereth Ferenc felv.) Tökéletesebb technológia — több bútorlap Amikor a Dunaföldvári Ken- ménnyel jártak, jelenleg már a dergyár mellett elkészült az új gyakorlati alkalmazást készítik bútorlapüzem, átlagosan 15—15 elő. percet fordítottak a lapuik „süté­sére” illetve Préselésére ía vé- A bútorlapüzemben ugyanis a íro Kv. rlc. hopnés teljesítménye szabja meg vékonyabb pozdorj a! emezek pré­a kapacitásit, mivel mind az elő­iÄ: készítésinél, mind a bútorlapok előtt ezt mintegy 15 százalékkal ‘"ep^y^kálasánal — csiszolásnál, cs^e^tették Most úiabhkísér- szelezesen£l — mrnden különösebb U tecnnolóaia »«Ml lehet növelni leteket vegeztek a tecnnologia a Az újabb lépéssel a korszerűsítésére, a préselesi idő hőprés kapacitását növelik meg. rövidítésére. E kísérletek ered- tovább csökkentik a sütési időt Nagyobb hőfokot alkalmazna!^ Minőségi kifogások és vasárnapi gondok Napi, 1 ontos népélelmezési cikk. Nagy a fo­gyasztás belőle. Fejik, gyűjtik, pasztőrizálják, áttételeken át fut a fogyasztóhoz. Nagymányokról két újdonsült fiatal apa jár át Kismányokra naponta, felváltva, hogy a négy és félhónapot újszülötteknek friss tejet biztosít­sanak. Megteszik, mert muszáj- Másnap estire megsavanyodik a tej, nem viseli el a csecsemők gyenge gyomra. A bonyhádi járás területén 737 az egy eszten­dősnél fiatalabb állampolgár, ebből 171 a bony­hádi. A tizenegyezernél nagyobb lélekszámú Bonyhád lakossága öt év alatt több mint húsz százalékkal nőtt. A Népbolt tejüzleté ben napon­ta 5—600 liternyi tej fogy. Vasárnap nem nyit­nak ki egyáltalán. Ki hogy tudja, úgy oldja meg a tejellátást, előre vásárol, vagy őstermelőtől hordja. Néhány esztendeje jobb volt a helyzet. Hogy mennyi­ben? Talán több is volt a háztáji tehén és a helybeli Petőfi Termelőszövetkezei tejboltjában naponta friss tejhez juthattak a vásárlók. A Petőfi Tsz 1965. január 1-én visszaadta a tejbolt működési engedélyét. * Véleményt és javaslatokat kérünk az illetéke­sek közül néhánytól. Mit mondanak a tejellátás- ról a bonyhádiak? A járási tanács egészségügyi csoportjánál Esz- terhás Ilona járási védőnő így vélekedik: — Mennyisé'gi probléma nincs, de védőnőink­nek is szóvá' teszik a minőségi panaszokat. Az olcsóbb és minőségileg is megfelelőbb csecsemő- tej árusítását kérve, jártunk a szekszárdi tej­ipari vállalatnál, de válaszuk szerint, nem tud­nak csecsemőtejet biztosítani nekünk, az ár­differencia miatt. Javasolnám, hogy a kicsinyek számára közvetlenül a termelőszövetkezetek biz­tosítsák a tejet. A begyűjtőt kikapcsoltba, köz­vetlenül tőlük vásárolhassanak. Kismamákat keresek. A Bacsó Béla u. 13. szám alatt két kisgyer­mekes pedagógusházaspár is lakik. A kertes ház árnyas udvarán nagy bámész szemeit tágra- nyitva figyel egy alig totyogó apróság, körülöt­te a pokróc és a kiságy. Édesanyja, Szemerédi Istvánná a takarítást hagyja abba. — Megpróbáltuk a tejüzletből vásárolt tejjel etetni a picit. Sajnos, mindig hasmenést kapott tőle. Ha ki is hagytunk néhány napot, a követ­kező kísérletnél ismét baj lett. Még tanítványai­mat is kérdezgettem, hol juthatunk házi tejhez. Nagynehezen találtunk a falu végén. Drágább ugyan, de mit tehetünk. Vasárnap is kapunk és azóta semmi probléma a gyerekkel. Mások is hasonlóképp jártak — mondja a fiatalasszony. A szemorvostól tgrt hazafelé Haidinger Lujza a rábízott nyolchónapos aprósággal. Nyugdíjas­ként vállalkozott a kicsi ellátására, amíg be­veszik a bölcsödébe, ök az üzletből vásárolják a tejet. — Nagy baj, hogy vasárnap nincs tej­árusítás. Ilyenkor aztán megesik, hogy a szom­bati tej megsavanyodik. Nálam sokszor bevált az, hogy kétszer forralom — mondja. Mit mond a Népbolt üzletvezető-helyettese? — Előfordulnak panaszok a tejre, főként nyá­ron. Bosszankodnak ugyan a vevők, de tudomá­sul veszik. Mi csak a napi szükségletet rendel­jük, nem tudom, miért kozmái oda, mitől fut­hat össze? A vasárnapi rövid nyitvatartás? Megmondom őszintén, hogy a vendégek egy ré­sze kéri. Mi örülünk, hogy nem kell kinyitnunk, hisz mi is családos anyák vagyunk — mondja. — Ha mégis elrendelnék? — Hát... Nem szívesen. Ha mégis muszáj, megtennénk túlóra ellenében. De akkor felvált­va legyen az fmsz-szel, mert ha elviszik a forgal­mat, vállalják ezt is. A kisgyermekeseknél az is segíthetne, ha friss tejet szállítana a szekszárdi tejüzem szombaton estefelé — javasolja. Megyeszerte hallani minőségi kifogásokat és panaszt, a folyamatos tejellátásról. Elég gyakori, hogy kárbavész a forralt és megsavanyodott táp­láló folyadék. Ki kell önteni. A vasárnapi tej- ellátásnak is meg kéne találni a módját, az ^el­lentétes érdekek és felfogás ellenére. Intézkedést, segítséget várnak az érdekeltek. Üzemeink és kereskedelmi szerveink nehezebb problémákat is megoldottak már. SOMI BENJAMINNÉ egyöntetűbb minőségű, nedves­ségtartalmú pozdorjával „etetik- a prést. Ezáltal — egész évre számítva — mintegy hétszáz köb­méterrel több bútorlapot tudnak gyártani, átadni a hazai bútor­iparnak, illetve exportálni. A bútorlapgyártó kapacitás nö­velése miatt méginkább előtérbe kerül az üzem anyagellátásának a problémája. Egy évtizeddel ez­előtt a kenderpozdorja még ér­téktelen hulladékanyag volt, leg­feljebb tüzelésre lehetett felhasz­nálni. Egyik-másik gyárnál való­ságos pozdorjahegyek képződtek Ma már értékes nyersanyag és a dunaföldvári gyár nem is tudja elegendő pozdorjával, ellátni a bú torlap üzemet. Ezért a szükség­letnek körülbelül egynegyedét más gyárakból szállítják ide. Kü­lönösen a hét végén okoz ez ne­hézséget, amikor — szombat este tíz órától hétfő reggel hatig — a rostikikészítő üzem áll, ekkor teljes egészében „idegen" pazdor- ját kap a bútorlapüzem. Ha el­akadnak a szállítmányok, vagy nagyon megáznak, ez fennakadást okozhat. Ezért látszana célszerűnek a rostkikészítöben is a folyamatos üzemelés bevezetése. A múlt év februárja óta ugyanis a bútor­lapüzem folyamatosan termel, a dolgozók úgynevezett 6-|-2-es rendszerben dolgoznak. (Hat mű­szak után két szabadnap.) Leál­lásra csak a fizetett munkaszü­neti napokon kerül sor. Sokkal jobb lenne a bútwlapiizem anyag- ellátása, ha ugyanilyen rend­szerben működne a rostüzem is. Igaz, hogy az áztatókapacitást nem lehet növelni, ázottkóró- szükségletének egy részét ma is a kisszállási áztatótelepről elé­gítik ki a gyárnak, ezt a mennyi­séget kellene növelni ahhoz, hogy bevezethessék a folyamatos üze­melésit. A modem rostkíkészítő üzem jobb kihasználása nemcsak a bútorlapüzem anyagellátását javítaná meg. hanem a termelési költségeket is csökkentené. (Jl

Next

/
Oldalképek
Tartalom