Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-04 / 183. szám
2 TOIA'A MFC.YFT WfiPŰJSAtí I960, augusztus l. Álekszej Koszigin programbeszéde (Folytatás az 1. ólairól) Alekszej Koszigin a továbbiakban kijelentette, hogy a szovjet kormány külpolitikájának célja: a szocialista országokkal együtt biztosítani a kedvező nemzetközi feltételeket a szocializmus és a kommunizmus építéséhez. A szovjet külpolitika alapját az az irányzat képezi, hogy erősíteni keli a szocialista, országok egységét és összefor- rottságát, támogatni kell a szabadságukért harcoló népe- , két, jobban együtt kell működni a fiatal fejlődő államokkal; érvényt kell szerezni a békés együttélés elveinek, határozottan vissza kell vágni az imperializmus agresszív erőinek és meg kell akadályozni egy újabb világ- háború kirobbanását. A szónok a továbbiakban rámutatott: a társadalmi haladás legnagyobb ereje, az egyetemes béke fő támasza a szocialista országok közössége. Harci barátságunk a vietnami néppel nagy jelentőségű az imperialista agresszió visszaverése szempontjából —. mondotta a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, majd rámutatott: bonyolult helyzetben, az amerikai imperializmus szüntelen provokációi közepette .harcol az új társadalom felépítéséért a kubai nép. Ebbein a harcban a forradalmi Kuba a legőszintébb támogatásunkat élvezi. Az SZKP és a szovjet kormány nagyra értékeli a Varsói Szerződésben részt vevő államok legutóbbi tanácskozásának, valamint a KGST-országok pártvezetői és kormányfői találkozójának eredményeit. — A szocialista közösség nemzetközi pozíciói sokkal erősebbek lehetnének, ha biztosítva lenne az egység és a sokoldalú együttműködés a Kínai Népköztársasággal is, — jelentette ki Koszigin. — Sajnos minden arra irányuló kísérletünk, hogy rendezzük kapcsolatainkat a KNK-val, eredménytelen maradt. Koszigin hozzáfűzte: A kínai vezetők és a kínai.sajtó rendszeresen támadva az SZKP-t és a Szovjetuniót, elferdíti és meghamisítja pártunk és államunk irányvonalának lényegét. Az imperializmus elleni harcról szónokolva, a kínai propaganda a támadások célpontjává egyre inkább az SZKP-t és a Szovjetuniót teszi s ez által —, ami teljesen nyilvánvaló —, jó szolgálatokat tesz az amerikai imperialistáknak. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány meggyőződött róla, hogy a szovjet—kínai kapcsolatokban keletkezett feszültség ellentmond a szocialista világrendszeren belüli szocialista kapcsolatok természetének. A szovjet kormány a Kínai Nép- köztársasággal kapcsolatos politikájában és kapcsolataiban továbbra is az SZKP és a szovjet nép őszinte törekvéséből indul ki, hogy a marxizmus—leniniz- mus és a proletár internacionalizmus elvei alapján helyreállítsák a baráti viszonyt és egységet a népi Kínával. Ez az álláspont megfelel a szocialista országok érdekeinek, köztük a népi Kína érdekeinek is, valamint az imperializmus ellen, a békéért és a szociális haladásért vívott közös harc érdekeinek. Koszi gin a továbbiakban kijelentette: » Szovjetunió támogatja az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokban folyó nemzeti felszabadító mozgalmakat, törekszik a barátság további erősítésére az Egyesült Arab Köztársasággal, Algériával, támogatja Szil-iát, Irakot és más arab országot abban a törekvésükben, hogy erősítsék nemzeti függetlenségüket és társadalmi haladást érjenek el. Az Egyesült Államok vietnami agressziójával kapcsolatban a szónok kijelentette: a szovjet kormány a jövőben is minden tőle telhetőt elkövet, hogy segítse a vietnami népet az amerikai megszállók mielőbbi kiűzésében. A szónok ezután rámutatott: az Egyesült Államók politikájának jóvoltából a nyugatnémet revan- sisták abba a veszélyes illúzióba ringatják magukat, hogy a német kérdés az ő feltételeik alapján oldható meg. Koszigin figyelmeztetett: nem vehetik revízió alá a második világháború következményeit. Európában létrejött a szocialista államok elszakíthatatlan szövetsége. Ez a szövetség, amelynek tagja mind a Szovjetunió, mind pedig a Német Demokratikus Köztársaság, rendelkezik olyan erővel, hogy' örökre elzárja a német militariz- mus elől a kelet felé vezető utat. Koszigin hangöztatta: a Szovjetunió hajlandó tovább keresni azt a lehetőséget, hogy a német kérdést a két német állam létezésének ténye alapján rendezzék. Az európai problémák vizsgálá- sának egyik leginkább megfelelő formája egy összeurópai értekezlet összehívása lenne. Koszi- gin hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kész részt venni ilyen értekezleten bármely időpontban, amely más érdekelt államnak megfelel. A Szovjetunió folytatja határozott harcát az agresszió politikája ellen. Az Egyesült Államok kormányának számot kell vetnie azzal, hogy a nemzetközi helyzet élezésének útján haladva a szovjet—.amerikai kapcsolatok jövőjét veszélyezteti. Ennek ellenére úgy véljük — mondotta a szónok —, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok lehetnének jobbak is a jelenleginél. Rendezésükhöz szükséges, hogy ßz Egyesült Államok betartsa a nemzetközi jog szabályait és megszüntesse a más országok és népek belügyeibe való beavatkozást A leszerelés kérdését említve Koszigin megjegyezte: dacára a rendkívül feszült nemzetközi helyzetnek és a vietnami háborúnak, részleges intézkedéseket már most meg lehetne valósítani ezen a téren, legalábbis meg lehetne állítani a fegyverzetek további halmozódását. Koszigin programbeszédét azzal fejezte be, hogy a Szovjetunió továbbra is a h^.e és a békés együttélés, a ívtmzetközi feszültség enyhítésének politikáját folytatja. Legalább annyira, mint más államok — mondotta —, készek vagyunk a magunk útját megtenni, hogy partnereinkkel talál-, kozhassunk az államok közötti megértés és egyetértés kialakításában. A szovjet kormány megalakítása után szünetet rendeltek el, majd délután 17 órakor ült össze a szovjet parlament két háza, hogy meghallgassa Álekszej Koszigin miniszterelnök kormánynyilatkozatát. Az egyórás nyilatkozatot, amely felerészben foglalkozott bel- illetve külpolitikai kérdésekkel, a másfél ezer képviselő, a teremben jelenlévő több száz vendég, köztük a diplomáciai testület tagjai, valamint az ülésszakról tudósító mintegy 70 külföldi újságíró nagy érdeklődéssel hallgatta. A beszéd elhangzása után a Legfelső Tanács egyhangúlag elfogadott határozatban helyeselte a szovjet kormány bel- és külpolitikájának a kormánynyilatkozatban ismertetett irányvonalait. Ezt követően Andrej Tupoljev akadémikus, a világhírű repülőgép-tervező a két ház külügyi bizottságainak megbízásából nyilatkozattervezetet olvasott fel. A nyilatkozat a Legfelső Tanács állásfoglalása a Vietnam elleni amerikai agresszió fokozódása kérdésében. Megélénkültek a harcok Pleiku térségében Hétfő óta megélénkültek a harcok a „Pálfordulás” elnevezésű hadművelet keretében, amely már március 10-e óta folyik, elsősorban a Pleiku térségében lévő fontos amerikai támaszpont védelmének biztosítására. Szerdán közel háromórás harcot jelentettek a térségből. A harcok erősségét jelzi az is, hogy az 1. amerikai gyorshadosztály több száz főnyi csapatát szállították a helyszínre. Szerdán megjelentek a B—52-es óriásbombázók is az amerikai szárazföldi erők támogatására. A szerdai harc alig két kilométerre folyt a kambodzsai határtól. A dél-vietnami szabadságharcosok kedd este a Saigon— Dalat útvonalon két kormány- állás ellen intéztek támadást. Szerda reggel a Mekong deltájában volt említésre méltó gerillaakció. A saigoni amerikai katonai szóvivő szerdán 24 légibevetésről tett említést, hangsúlyozva, hogy a tájfun okozta szélsőséges időjárás miatt a légierő tevékenysége „alatta maradi a napi átlagnak'’. A szóvivő csak szerda reggel erősítette meg a haiphongi kikötő ellen intézett újabb bombázást. Azt mondotta, feltételezhetően sikeres volt a támadás, a pilóták mindenesetre magas füstoszlopot jeleztek. A szóvivő cáfolta, hogy a légierőt veszteség érte volna. íz „ütköző övezet* A nyugati hírügynökségek szerdán ismertették Rusk amerikai külügyminiszter azon bejelentését, hogy az amerikai pilóták utasítást kaptak, tartsák tiszteletben a kínai határnál lévő „ütköző övezetet”. Rusk ezt a bejelentést május 11-én tette meg, az amerikai képviselőház megajánlási albizottsága előtt. Rusk e nyilatkozatban nem közölte a jelzett „ütköző övezet” méretét, hivatalos körök szerint körülbelül ötven ki lomé teres sáyról van szó. Amikor a Rusk-nyilatkozat elhangzott, Hanoi és Haiphong térsége még „nem bombázandó” övezetnek számított. Azóta az amerikaiak már nem kímélik a VDK egyetlen lakott területét sem, amire példa a kedden végrehajtott újatjb súlyos légitámadás — június 29-e, július 7-e után a harmadik — Haiphong ellen. Malaysiái delegáció utazik Dj akartába Malaysiái delegáció utazik csütörtökön Djakartába, hogy megbeszéléseket folytasson az indonéz vezetőkkel a két ország ellentéteinek rendezéséről — jelentették be Kuala Lumpurban. Moerdani indonéz ezredes, akit állandó misszióvezetőnek már korábban elküldték Malaysiába, szerdán délelőtt kijelentette, hogy a _ bangkoki egyezmény indonéz részről történő ratifikálásának, s az indonéz—malaysiai viszony normalizálásának kilátásai rendkívül biztatóak. Kuala Lumpür-i ’ megfigyelők úgy tudják, hogy Razak miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter a közeljövőben Djakartába utazik az egyezmény aláírása végett. Erre még augusztus 17-e, az indonéz nemzeti ünnep előtt sor kerül. A malaysiai misszió djakartai látogatásának híre — mint az AFP írja — bizonyos meglepetést keltett amiatt, hogy Sukamo nemrég kijelentette: a „konfrpn- tációs politika” folytatódik. Mint az Antara és a Reuter jelentéseiből kitűnik, Báli szigetén újabb heves összecsapások voltak a szélsőjobboldal és a baloldal erői között. A kormány a múlt hónapban ezer ejtőernyőst küldött Bali-ba. Mint ismeretes, a szeptember 30-a puccskísérletet követően a szélsőjobboladli muzulmán csoportok szörnyű vérengzést rendeztek a szigeten. Úgy tudják, hogy legkevesebb 5000 baloldali érzelmű embert — közöttük sok kommunistát — gyilkoltak meg, még asszonyaikat, gyermekeiket sem kímélték. Djakartában egyébként Suharto, az ország katonai diktátora egyórás megbeszélést folytatott Sukarno elnökkel, majd újságíróknak kijelentette, hogy a Malaysia ellen irányuló indonéz „konfrontációs politika” azonnal és békésen véget ér. „Hass, alkoss, gyarapítsT Ötmilliárdért... — A közúti járműgyártás feladata a harmadik ötéves tervben — A közúti járműgyártás termelését öt esztendő alatt több mint két és félszeresére, külkereskedelmi forgalmát majd négyszeresére kell növelni, 1970-ben már 7QQ0 autóbuszt, 7000 traktort, 4150 tehergépkocsit, és 1700 dömpert kell készítenie autó- és traktorgyárainknak. Ez összetett, nehéz feladat, hiszen nemcsak a termelés növelése a cél: a kereskedelmi forgalmat a kapacitásnál kétszerié gyorsabb ütemben kell fokozni, elvégre a nagy sorozatok gyártása is csak akkor gazdaságos, ha a termékekre vevő is akad a világpiacon. A termelés fejlesztéseinek terve reális alapokon nyugszik, a KGST- ben a baráti országokkal már 1970-re is megkötöttük a szállítási keretszerződéseket A Szovjetunió pl. egymaga a'harmadik ötéves terv utolsó esztendejében már 4000 autóbuszt vár tőlünk — ezek a szerződések tehát mindenképpen nagy biztonságot adnak a tervezett befektetésekhez. De ezt a biztonságot el is veszthetjük. ha csak 4000 autóbuszt adunk, s nem 4000 jó, korszerű, világszínvonalon álló autóbuszt. Egyszóval járműgyártásunknak a következő öt évben a gyártmány és gyártásfejlesztés éppen olyan feladata, mint a kapacitás fejlesztése. E célokra ötmilliárú forintot kapott az autó- és traktoripar a népgazdaságtól. Az ötmilliárd forintnak majdnem a felét az autó- és traktor- ipar vállalatainak rekonstrukciójára, korszerűsítésére fordítják. Az Ikarusz és a Csepel Autó együtt másfél milliérdot kap erre a célra. Az előbbi gyár a ráeső részt főképp a nagy sorozatok gyártásához szükséges nagy teljesítményű, automatikus, és félautomata gépek beszerzésére költi, új szerszámüzemet épít belőle, és fejleszti a szerszám- és készülékparkját. A Csepel Autó a motorgyártás teljes korszerűsítését fedezi ebből az összegből, olyan motorgyártó kapacitást fejlesztve ki, amelynek révén képes lesz majd a futó kül- és belföldi gépkocsik tartalékmotor- és alkatrész-ellátására. A Gödöllői Gépgyár az új dömperhez kap új üzemcsarnokot. A Vörös Csillag pedig új traktorszereidét építhet, a régi, csaknem száz esztendős épület helyére. így összesen kb. 7—10 új üzemcsarnok épül majd az ágazat gyáraiban — a szükségletnek megfelelően. Szükség lesz új munkásellátási és szociális intézmények építésére is, hiszen 1870-re 16 ezer emberrel többet foglalkoztat majd a járműgyártás mint 1965-ben. Ez a szám is utal a fejlesztés nagy mértékére, hiszen bár a korszerű gépek és berendezések százait állítják majd munkába, s számtalan célgép szerkesztésén fáradoznak máris a konstruktőrök — mégis szükség lesz erre a 16 ezer új munkavállalóra is, hogy a feladatoknak eleget tehessenek. Miközben a nagyobb termeléshez, s a korszerű gyártási eljárásokhoz szükséges épület és gépi beruházások specifikus programja lassan határozott körvonalat ölt — elkészültek a konstruktőrök az új korszerű gyártmány-családok első mintapéldányaival is. Ezek az új Ikarusz buszcsalád 9 és fél; 11, és 16 és fél méteres változatai, városi, városközi, és elővárosi kivitelben. Az új Csepel tehergépkocsik, 8 és 12 tonnás, tervei is a szerkesztők asztalára kerültek már. Elkészült a réginél kétszerié nagyobb teljesítményű nyergesvontatású cementszállító mintapéldánya, és megszületett egy korszerű, 8000 literes, üzemanyag-szállító speciál- kocsi, amely szinte önmagát szolgálja ki — 9 műveletet végezve automatikusan, pl. önmagát tölti és üríti. Készül az UE—28-as és a D4KB alaptraktorok mellett majd szintén gyártásra kerülő 50 lóerős egy- és kéttengelyű traktor változata is. Az előbbi rendkívül fürge lesz, gyorsasága óránként 40—45 kilométer, szállítási feladatokra tehát kiválóan alkalmas. A kéttengelyes változat „erénye”, hogy a fejlesztése teljesen egyidőben folyt a hozzákapcsolható munkagépek szerkesztésével így a próbák után a traktor és a mezőgazdasági munkagépek sorozatgyártása egyszerre indulhat. Ezek a tények biztatóak, arra utalnak, hogy a gyártmányfejlesztési munka is direkt sebességgel indult s így bizonyosan nem lesz akadálya annak, hogy a két és félszeresére fejlesztett kapacitású gyártó- és szerelőüzemekből valóban világszínvonalon álló járművek kerüljenek a piacokra. Győrben pedig már állnak az új motorgyártó üzem falai, várják a gépeket, s az új 200 lóerős motort, amelyet szakembereink most keresnek külföldön. Az ágazat vezetői ugyanis úgy döntöttek, hogy a költséges és időt rabló hazai fejlesztés helyett inkább egy kész, kifejlesztett, kipróbált, motor gyártási jogát vásároljuk meg külföldön, s így időt, fáradtságot megtakarítva rögtön korszerű, nagy teljesítményű motorral láthatjuk el járműveinket. Az új motor „meghonosítását” jövőre tervezik, és 68 elejére a sorozatgyártás megindítását. Közben a Csepel Autónál már folynak a régi motor rekonstrukciós munkálatai. Ennek
