Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-16 / 193. szám
1066. augusztus T6. TOr.VA ffROTFr NIÍPÍÍTS-ÍS s Egyéb lakott helyek Változások Júlia-inn j or bari A szedrest vasútállomástól homokos út vezet Júlia- majorba. A dobmtetőn épült tsz- központ udvarából messze lehet látni. A kukorica-, napraforgó-, répatáblákon túl a faddi, a duna- szentgyörgyi tornyokat, a tolnai gyárkéményeket szabad szemmel is lehet látni, tiszta időbe». A major elnevezés ma már képletesnek tűnik. A régi gazdasági épületek anyaga az újonnan épült sátortetős házakba került. Kialakult az utcafront és a villaszerű házak elé az asszonyok virágokat ültettek. A tsz központjában a két „pénzügyi ember”: Lehőcz Istvánná főkönyvelő és Orbán József bérelszámoló az előleg fizetésével vannak elfoglalva. Mire végeztek a szétosztásra kerülő százharmincezer forint borítékolásával, késő délutánra hajlott az idő. Orbán Józsefnek gyerekeket kellett a földekre meneszteni, hogy a tsz-tagok jöjjenek, s vegyék fel pénzüket. Először az asz- szonyok kezdtek szállingózni, többen egyenesen az uborkaföldről jöttek. A konzervgyárral leszerződött csemegeuborkát szedték, ládázták. Azért nem jöttek hamarabb, mert igyekeztek a munkával, hogy meglegyen a Szállítmány, s reggel ne kelljen várni az autónak. Jól fizetett a gondosan megművelt föld, az uborka minden holdja 9500 forintot jövedelmezett. A Júlia- majori tsz-tagok nem sajnálják a fáradtságot, a munkában nincs az a ráérősség, mini a pénzfelvételnél. Nyugodtan vár pénzére Pretz István, a tsz tejkezelője is. Áfái'ta az asszonyoknak az elsőbbséget, s a várakozás közben beszélgetésbe elegyedtünk. Két dolog azonnal feltűnt: az egyik a nála jelentkező kötelességtudat, a másik a létbiztonság szilárd érzése. — Egymással és egymásért dolgozó közösség a mi termelőszövetkezetünk, az Uj Barázda Tsz. Amennyire féltünk néhány évvel ezelőtt, annyira nyugodtak vagyunk most, s bízunk a jövőnk- ben. Nálunk már nemigen vannak kifelé kacsintgató emberek, pedig valamikor más volt a hírünk. Úgy tartották számon Jú- lia-majort, mint egy külön „köz- \ társaságot”, ahol minden nehezen ment. Ez megszűnt. A termelőszövetkezet létbiztonságot adott a tagságnak. Tavaly a ter- mészebeni részesedéssel együtt több mint 70 forint volt nálunk a munkaegység értéke. A településen lakó 96 családból hét dolgozik másutt. A fiatalok elvágyódása szűnőben van. Bennük is felébredt a fészekrakás kedve. Mertzék ötéves házasok, de már saját otthonukban laknak és nem is akármilyenben. Két szoba, összkomfortos házat építettek maguknak, s most a berendezésre gyűjtik a forintokat. A beszélgetés megakadt. Orbán József telefonon, hívta az állat- tenyésztőket. Tulajdonképpen akkor tűnt fel, hogy Júlia-major- nak már telefonja is van. — Hát, igen! mondta Lehőcz- né. — 1960-ban villanyt, az idén tavasszal telefont kaptunk. Ez is hozzásegített bennünket a kietlen pusztai élet megszüntetéséhez. Közelebb kerültünk a kul- turálódáshoz, s ez az embereken is meglátszik. Látni kellett volna, hogy a Júlia-majori emberek hogyan dolgoztak, amikor a telefonoszlopokat társadalmi munkában felállították. A pártszervezet iránt érdeklődve egy párttaggal és egy tagjelölttel találkoztunk. A párt szava mégis sokféleképpen eljut hozzájuk. A Júlia-majori emberek újságot olvasnak, rádiót hallgatnak, tv-t néznek és a maguk módján politizálnak. Kuti néni idősebb asszony, s úgy_ politizál, hogy a saját fiatalságát hasonlítja össze a mai fiatalokéval. — A mi gyerekkorunkban jó volt, ha egy negyedkiló cukor jutott egy hétre. Szegény anyám azt sem tudta, hova dugdossa előlünk, mert addig kutattunk, amíg meg nem találtuk. Most meg, ha nem elég egy kiló cukor egy hétre, két kilót veszünk — mondja; amikor a sorsukkal elégedetlenkedő fiatalokat hallja. A település öregjei fiatalko- rukban nem is hallották Harkány, vagy Hévíz nevét. Ma már fel sem tűnik, ha Karácsonyi bácsi, vagy Kaiser néni tíz napra, vagy esetleg két hétre Harkányba utazik. Azelőtt jó volt, ha bejutottak a szekszárdi vásárra, inkább csak ősszel, amikor egy kis terményt adtak el, hogy az árán téli gúnyát, nagykabátot, vagy lábbelit vegyenek. Most már nemcsak Szekszárdig és Tolnáig látnak. A termelőszövetkezet kulturális alapjából közös kirándulást tesznek, de külföldre is eljutnak a Júlia-majorbeli emberek. Schroth János tsz-bognár tavaly a feleségével, az idén két lányával járt az NDK-ban látogatóban. Az előlegosztáson sok volt az asszony. Megdöntötték „a három asszony egy vásár” sokszor hallott, asszony népet lebecsülő véleményt. Nekünk kellett kezde-' ményezni a beszélgetést. A majori gyerekekre, fiatalokra tereltük a szót, s erről szívesen beszéltek. Két fiatal — Oláh Mihály és Mertz Mihály — nevét említették, akik egyetemen ta nulnak. Hamarjában összeszámoltak néhány gimnazistát, aztán két általános iskolát végzett majori gyereket emlegettek, akiket felvettek a decsi kollégiumba. Tanácstalanság látszott rajtuk, amikor megkérdeztük, mi lesz a többi nyolc általánost végzettel. — Hát — nyújtotta a szót az egyik asszony — ezt magunk se tudjuk. Én is többfelé próbálkoztam a lányommal. Voltunk Tolnán a szövőgyárban, a fodrászoknál, a varrodában, de mindenütt azt mondták, betelt a létszám. Meglepődtek, amikor mint továbbtanulási lehetőségről, a len- gyeli mezőgazdasági szakmunkás- képző iskoláról hallottak. iegyensúlyozott, őszinte em- berek laknak Júlia-major- ban, amely már más, mint a húsz évvel ezelőtti település volt. A „majorságot” tulajdonképpen csak a neve őrzi. Nevének eredetét a néphit úgy tartja, hogy a valamikori földesúr lányáról lett elnevezve. Különösebben nem is érdekli őket, nem .tartják számon. A jelent értékelve, a jövőbe néznek a Júlia-majori emberek. És amikor a jörőbe néznek, olyan gondolatok foglalkoztatják őket: Vajon hogyan rendeződik később a major sorsa? Az aggodalom nem nyomja el bizakodásukat. Megnyugtatja őket, hogy a két szomszédos tsz — a tolnai Aranykalász és a ten- gelici Petőfi — jól gazdálkodó közös gazdaság. Büszkék a maguk gazdasági eredményeire és ha idővel meg is történne az „összeházasodás” valamelyik tszszel, ők sem mennének üres kézzel. A Júlia-majoriak. akikről sokáig úgy beszéltek: „nehéz emberek", beleilleszkedtek, s megtalálták boldogulásukat a közösségi életben. Úgy van, ahogy Pretz István a maga egyszerű, keresetlen szavaival kifejezte: — Jói vagyunk a közösben! Az igaz, hegy kezdetben féltünk, de most mór látjuk, hogy jó útra vezettek bennünket! P. M. Az építőipari dolgozók figyelmébe ajánljuk Kél, ebben az évben megjelent rendelet tartalmazza a termelést közvetlenül irányító építőipari műszaki dolgozók munkahelyi pótlékáról, valamint az építőipari dolgozók különélés! pótlékáról szóló utasításokat. Miután a közelmúltban egyre több vitás kérdés látott napvilágot ezzel kapcsolatban, néhány közérdekű kérdésre ezúton adunk választ, a legújabb, 1966. augusztus 5-én érvénybe lépett rendeletmódosításoknak megfelelően. A munkarend gyakori változása esetén a naponta hazatérő dolgozóknak mely napokra fizethető különélési pótlék? A naponta hazatérő dolgozók kizárólag csak azokra a munkában eltöltött napokra részesülhetnek különélési pótlékban; amikor a közlekedési adottságok figyelembevételével 10 órát nem tudnak állandó lakóhelyükön tölteni. Ezért, ha a munkarend változása következtében úgy tudnak hazatérni, hogy 10 óránál többet tölthetnek állandó lakóhelyükön, ezeken a napokon különélési pótlék részükre nem fizethető. A munkásszálláson történő elhelyezés elegendő-e a különélési pótlékra való jogosultság elbírálásához? Nem. Az 1/1961. ÉM-KPM számú együttes utasítás rendelkezéseinek meg nem felelő, de szociális, vagy egyéb okok miatt külön engedéllyel munkásszálláson elhelyezett dolgozó részére — a szálláson lakás ténye ellenére — különélési pótlók nem fizethető. Hogyan kéll elbírálni a távoliét időtartamát a naponta hazajáró, közforgalmi közlekedési eszközt igénybe venni nem tudó dolgozó esetén? Amennyiben a változó munkahelyre alkalmazott, állandó lakóhelyéről más helységben lévő munkahelyére naponta bejáró dolgozó közforgalmú közlekedési eszköz hiányában a bejárás módját maga oldja meg, az állandó lakóhelyétől való távoliét időtartamának kiszámításánál gyalogos bejárás esetén 4 km/óra. kerékpárral történő bejárás esetén 12 km/óra, motorkerékpárral és gépkocsival történő bejárás esetén 40 km/óra átlagos utazási sebességet kell alapul venni. Naponta történő munkába járás esetén az állandó lakóhelytől távol töltött időt hogyan kell figyelembe venni? Amennyiben a dolgozó állandó lakása szerinti helységnek vonat-, vagy autóbusz-állomása van, a dolgozó bérlete szerinti menetrend alapján a munkakezdetnek megfelelő legutolsó közlekedési eszköz indulása, illetve a törvényes munkaidő letelte után el- érhető — bérlet szerinti — közlekedési eszköz lakóhelyére való érkezési idejét kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha a dogozó lakóhelyén lévő állomás és állandó lakása közti távolság indokolja, a vállalat igazgatója — a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben — a menetrend szerint távol töltött időt napi fél árával megemelheti. Ha megálló hiánya miatt naponta a szomszéd helység megállóját kell igénybe venni, az állandó lakóhelytől menetrend szerint távol töltött időt napi egy órával növelni kell. A inas helységben lévő állomás esetén — kivételesen indokolt esetekben — a vállalat igazgatója — a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben ennél több időt is figyelembe vehet. Gyógyszert helyettesít a rétlecsapolás A napokban, amikor megjelent ségügyi haszna a rétek víztelení- a Népújságban egy tudósítás a tésének. Paks—Faddi Vízgazdálkodási és _ „ ■, T , , Talajvédelmi Társulat munkájá- Dr- Kovats Jeno beszelt ez ról, a mély fekvésű szántók és a uf>,ben az említett társulat elnr- vizes rétek javításáról, felhívta ’ Garay Jánossal. Kérte, víz- szerkesztőségünket dr. Kováts ■®ler\1tsenek minden rétet, ami Jenő megyei főállatorvos. Mint hozzájuk tartozik, mérjék fel namondotta, kár, hogy kimaradt az Syon alaposan az egész terüle- írásból milyen nagy az állategész- t'et ebbo' a szempontból. T A színes, változatos prospektusok között lapul egy csaknem 80 oldalas, a többinél jóval terjedelmesebb országos kiadvány. Kíváncsian forgatom. Mit tartalmaz a mi megyénkről ez az Országos Idegenforgalmi Hivatal által kiadott „Események és műsorok Magyarországon 1966” feliratú tájékoztató? Hazánkfia, vagy az a külföldi vendég, aki Tolna megyére kíváncsi, innen csak rendkívül hiányosan és itt, ott bizony tévesen tájékozódhat. Megtudható belőle, hogy a Sárköz népi hímzéseiről híres, hogy augusztusban nemzetközi lovasverseny lesz Tamásiban, majd októberben megrendezik a szekszárdi szüreti hetet, sárközi táncfesztivállal egybekötve. Említik, még a paksi, a kömlődi halász- csárdát és a szekszárdi csárdát. Meglehetősen szűkszavúak itt is. Szépséghibája ennek is, hogy kétes a szekszárdi szüret megrendezése, a „szekszárdi csárdának” pedig Sió-csárda a neve. (Talán ez az elnevezés többet is ad a tájjellegből, no meg aztán található is egy külön. a Siócsárdát népszerűsítő kis megyei prospektus.) Hézagosságok és pontatlanságok Nincs benne szó az ez evben külön megrendezésre került Sárközi és Ozorai Napokról, a jövő hónapban eseményszámba menő őcsényi repülőnapról. Na és a gemenci erdő. Kimaradt egyéb is, amellyel büszkélkedhetnénk. Ugyanakkor más megyék ifjúsági és mezőgazdasági napokról, a megye rajztanárainak, a művésztelepi alkotóknak kiállításáról tudósítanak. Menynyi szép, értékes, tartalmas kiállítást rendezett pedig ebben az évben a szekszárdi Béri Balogh Ádám múzeum. De hogyan is vehették volna ezt be, hiszen kimaradt a szekszárdi múzeum is a felsorolásból, mintha nem is lenne. Pedig van. Ugyanez a sors érte népművészeti boltunkat is, pedig más megyékből a járási székhelyek hasonló üzletei szerepelnek. Téves tájékoztatás, hogy idegenforgalmi hivatalunk foglalkozik pénzbeváltással. Turistaszállónk sincs a prospektus szerint. Szekszárd nem szerepel nemcsak a campingtá- borok (ezt még el is fogadnánk) de a szállodák felsorolásánál sem. Nem bíztak talán abban, hogy szállodánk és turistaszállónk elkészül? így bizony, ezt az ismertetést olvasva nem biztos, hogy kedve szottyan az idegennek felkeresni a mi — szép tájakban, népművészetben, népi hagyományokban gazdag, de eseményekben sem a legszegényebb — megyénket. Hogy merjen így nekivágni bárki, ha nincs lehetőség a szállásra? Van pedig, ha nem is korlátlanul. Vajon miért ilyen hiányos és tévedésekkel tarkított ez a prospektus? Talán nem indokolatlan pontosságot és gondosságot kérni. Hol itt a hiba forrása? Lehetséges lenne, hogy nem történt meg nálunk kellő időben a rendezvények összegezése? Csak másutt tudták volna időben, hogy mikor, milyen jelentősebb eseményeik lesznek? Fontos pedig időben, közösen tervezni. Fontos. Nemcsak azért, hogy időben közölhessük és ne maradhassunk ki, de amiatt is, hogy kiállításainkra, fesztiváljainkra, a különböző tájnapokra időben megkezdhessük az alapos felkészülést. A pontatlanság oka miben van? A felsorolt hézagos és hiányos tájékoztatás nem éppen a legjobb szolgálatot teszi megyénk értékei és tevékenységünk megismertetésének. A felsoroltaknál több szépséggel szolgálhat Tolnában a természet, az emberi kéz és ész. A beköszöntőben a felsorolás után olvasható, hogy „kiragadott példák ezek”. A kiadvány egyéb gazdagsága ellenére, a mi megyénknél nemcsak a beköszöntőre, hanem az egész tájékoztatóra érvényesek az idézett szavak. Az elején lévő belső lap fonákja szerint ^hárman is ellenőrizték az összeállítást. Ténylegesen mennyiben ellenőriztek? A mi szűkebb pátriánk is része az országnak. SOMI BENJAMINNE A májmétely elleni védekezés leghatásosabb módja, ha a rétről és a legelőről elvezetik a vizet A megyei főállatorvos tájékoztatása szerint Tolna megye legelőinek nagyobb része vizes, ezért igen sok munkát jelent a szarvasmarha-állomány orvosi megóvása a májmételytől. illetve a beteg állatok kezelése. Decemberben például az egész szarvasmarha-állományt és a juhállomány tíz százalékát átvizsgálják évről évre és a tél. végéig kétszer gyógykezelik a fertőzött jószágot. Azonban a gyógykezelés nem mindig eredményes, már csak azért sem, mert bizonyos gyógyszerekből esetenként nem áll rendelkezésre elegendő mennyiség. A gazdasági károsodás nagy. Főként abból adódik, hogy a beteg állat takarmányértékesítése rossz, hiába etetik, sovány marad. A májmétely fejlődéséhez egy szakaszban szükség van á törpe iszapcsiga jelenlétére, viszont a csiga csak vizes helyen él meg. Ebből adódik, hogy a törpe iszapcsiga életfeltételeinek megszüntetésével eltüntethető a legelőről1 a májmétely. Egyébként nem ajánlatos embereknek sem füveket rágcsálni — fejezte be tájékoztatóját a főállatorvos.
