Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-02 / 181. szám

tóim- Z6j£SZ3X'(i«-Jgye térni Köny y t ár _ Leonardo de \Tinci y. NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 181. szám ÁRA: 6« FILLÉR Kedd, 1066. augusztus 2. (-------------------------'l T ausz János belkereskedelmi I miniszter nyilatkozata | s. o.-A vasárnap sportja I “ I L_ “ _J KETTŐN ALL A VASAK Szabályt erősítő kivétel a Vár­dombi Gépjavító Állomáson Gya­log János, aki évek óta szívesen dolgozik Balaton kombájnnal. Az idén az őcsényi határban július végéig 170 holdról takarította be ezzel a géppel a termést. Ö volt az egyedüli, aki önként elvállal­ta a Balatont, sőt, ragaszkodik hozzá. Szabályt erősítő kivétel, mert a mezőgazdasági üzemek­ben általában ettől a géptől ki­mondottan félnek. Olyannyira, hogy a Balaton a silány munka szimbólumává lépett elő, elriasztó példája, lett annak, miként nem szabad a mezőgazdaság számára gépet gyártani. Tavaly volt rá eset, hogy az egyik közös gazda­ság vezetői tüntetőén kivonultak a járási gépelosztási tanácskozás­ról, amikor arról értesültek, hogy nekik ezekkel a kombájnokkal kell aratni. A javítószolgálat em­berei legtöbbet a Balatonokkal kínlódnak. Elmondják, az a leg­nagyobb és perdöntő hiba, hogy nincs bennük az anyag. A gép nem elég erős ahhoz, hogy a kö­vetelményeknek megfeleljen, haj­lik, kopik, törik. Sokan már évekkel ezelőtt hangoztatták, hogy a Balatonokat legjobb volna minden további nélkül kiselejtezni. Az az igazság, hogy az átszervezés óta a terme­lőszövetkezetekben volt idő meg­felelő tapasztalatokat szerezni, más erő-, valamint munkagépek minőségéről is. Általában a tsz- tagok és vezetők véleménye ez­zel kapcsolatban tárgyilagos, és elfogulatlan. A jóra, nem mond­ják, hogy rossz, a rosszra viszont nem mondhatják, hogy jó. Az SZK—3-as és az SZK—4-es arató­cséplő gépeket hozzák fel rend­szerint pozitív példáiként. Az igénybevételt tekintve, a megye mezőgazdasági üzemeiben általá­nos és elterjedt a vélemény: az SZK—3-as és 4-es utolérhetetlen és szinte elnyűhetetlen. Arra kel­lene törekedni, hogy ilyen, szin­te elnyűhetetlen gépeket adjon az ipar a mezőgazdaságnak. Ez az a géptípus, amelyiktől nem sajnál­ták beleadni az anyagot, s éppen ezért minden szempontból meg­felel a követelményeknek, a kí­vánalmaknak. Vannak azonban más gépek, amelyekkel a Balatonhoz hason­lóan, a mezőgazdasági üzemek­ben egyáltalán nincsenek meg­elégedve. Péti József, a regölyi Ngpäkarat Tsz elnöke egy vita során' elmondotta, véleménye sze­rint sokkal gazdaságosabb pél­dául egy szovjet silókambájnt felújítani, mint egy új magyar silókombájnt vásárolni. Lehetsé­ges, hogy ebben a megállapítás­ban van némi túlzás. Ennek el­lenére mindenképpen figyelemre méltó, az ezzel kapcsolatos bíráló megjegyzések sokasága. Nemcsak Péti József az egyedüli bíráló. Feltétlenül elérkezett az ideje, annak, hogy ilyen szempontból maguk a gyárak végezzék el a szükséges és a nélkülözhetetlen közvéleménykutatást, akár az AGROKER-ek közvetítésével, akár más módszerekkel. Évek óta hangoztatott kisebb-nagyobb ki­fogásokat lehetne összegyűjteni, s közülük jó néhányon minden to­vábbi nélkül azonnal lehetne vál­toztatni némi ötletes, ám egy­szerű módosítással, tökélesítéssel, Erre annál is inkább szükség van, mert a gépgyárak a jövőben egyre nehezebben találnak pia­cot, egyik-másik gépféleségre. Jól felfogott érdekük volna tehát egységesebben, átfogóbban ismer­ni azoknak a mezőgazdasági üze­meknek a véleményét, amelyek az erőgépet, vagy munkagépet használják. Gregorits Jakab dombóvári Alkotmány Tsz elnöke példákra hivatkozva bizonyítja, hogy a közös gazdaságnak az á gép a legdrágább, amelyikből „megspórolták” a belevaló anyag egy részét. Szerinte a jövőben er­ről a témáról az eddiginél jóval többet kell beszélni. A termelő- szövetkezet szívesen megfizeti a jó gépet. A több pénzt sem saj­nálja, viszont a gépgyárak se sajnálják az anyagot. Kettő he­lyett inkább legyen egy, de olyan hogy arra építeni lehessen. A jövőben az lesz a gyakorlat, hogy a mezőgazdasági üzem válo­gat. A tsz-ek vezetői alaposan meghányják-vetik, hegy mikor mit vásároljanak, mire költsék a pénzt. Feltétlenül egyik döntő szempont lesz majd egy-egy gép­féleség híre-neve, más szóval már­kája. Az eszi'-nem eszi állapoto­kon kezdünk túljutni, s ez jó dolog. Abban sincs semmi rossz, hogy a mezőgazdasági üzemek részéről sürgetően jelentkezik az óhaj, a minőség fokozására. Van azonban ennek a kérdésnek egy másik oldala is, amely éppen itt érdemli a legnagyobb figyelmet. Arról van szó nevezetesen, hogy a mezőgazdaságban a gépek élet­tartamát, használhatóságának ide­jét az is meghatározza, hogy mennyire bánnak vele gazdaként, E téren a helyzet korántsem nevezhető megnyugtatónak, avagy kielégítőnek. Gyakran megrövidíti az új munkagépek élettartamát a hozzáértés, a felelősség hiánya, a szükséges ellenőrzések elmu­lasztása. Elképesztően nagy szá­mok bizonyítják ezt, az AGRO- KER nyilvántartásaiban. Kimutat­ható, hogy hihetetlenül és indo­kolatlanul nagy az alkatrész­felhasználás. Éppen az önállóság jogán, a tsz-ek dolga azt is meg­vizsgálni, hogy mi rejtőzik e mögött. A két dolog elválasztha­tatlan egymástól. Egyik oldalon valóban jogos benyújtani az ipar­nak az igényeket, a másik olda­lon azonban indokolt körülnézni, a közös gazdaságban is és meg­vizsgálni, hogy valójában egy-egy gép esetében mi a gyakori meg­hibásodás oka? Nem mindig a gyár a hibás, sokszor az az em­ber, akire a gépet rábízták. Mi bizonytja ezt legjobban? Is­mét a Balaton példájára kell hi­vatkozni, illetőleg a Várdombi Gépállomás dolgozójára, Gyalog Jánosra. Közismert a Balatonok minősítése. Ám nagyon érdekes, hogy megfelelő ember kezében még e? a gép is késes produkálni. Apad a Duna Elsőfokra mérsékelték a készültséget Rajka és Gönyü között Vízállásjelentés Szombattól hétfőig csak jelen- cirkálnak a gátakon és éjjel- vízzel. A vízügyi igazgatóságok G1 téktelen csapadékot mértek a nappal ügyeleti szolgálatot tarta- nagyteljesítményű és 57 hordoz- Duna vízgyűjtő területén. Ezért nak. A Duna bal partján, Üj- ható szivattyúval másodpercen- a folyó felső szakaszán már ro- Mohács és Dunafalva között, ahol ként csaknem száz köbméter vi- hamosan apad a víz. A magyar tavaly a sok buzgár okozott gon- zet emelnek át a belvízcsator- szakaszon Dunaremeténél szom- dot, megelőző erősítési munká- nákba és a folyókba. (MTIj baltól vasárnapig — a második latokat végeznek. Kandafok kör­árhullám következtében még nyékén a szivárgás csökkentésére néhány centiméternyit áradt, de homokkal terhelik és magasítják hétfő reggelre már 28 centimé- a töltést A Duna alsó magyar terrel apadt a folyó. Ezért a szakaszán egyébként az utóbbi . _ . , Győri Vízügyi Igazgatóság intéz- egy év alatt jelentősen fokozó­kedésére hétfő reggel a Dunán <jott az árvízvédelmi biztonság. Rtáár,ái ^ 4 pkrhnTv° Rajka és Gönyü között harmad- Ebben az időszakban több mint fokroi elsőre, a Rába és a Mar- egymillió köbméter földdel erő- 6738, cal torkolatánál, továbbá a mo- sítették a gátakat a folyó két tÍT soni Duna győri szakaszánál pe- nartián romlásnál <53, Dombormai 752, dig harmadfokról másodfokra Galgocnyaknal 767, Gerjennel mérsékelték az árvízvédelmi ké- A Zala folyónál harmadfokú ár- Paksnál 724 centiméter, szükséget. vízvédelmi készültséget tartanak. A Sió vízállása. Borrévnél 607 Yalrn??ra - centiméter. Palánknál 540, Sió­emberek számításainak megfele- áradt folyo árhulláma a torkolat agárdnál 464 Medinánál 335 cen- loen — a magyar szakaszon utol- közelében, Balaton magyaród tér- .^éter érte az előző áradást és annyira ségében átömlött a gát koroná­ellaposodott, hogy Váctól délre ján és mintegy ezer holdnyi ná- A Kapós vízállása: Bombóvár- már nem növelte a Duna víz- dast és rétet elborított vízzel, nál 165 centiméter, Kurdnál 244, szintjét. Hatására azonban lelas- Lakott terület nem került ve- Pincehelynél 294 centiméter. szombat délutáni ftoSiméte- SZélybe' A Duna vízállása Budapestnél, rés tetőzéstől hétfő délig csak 704 A korábbi esőzések és meg- előrejelzés alapján ma 700 centi- centiméterre csökkent a vízállás áradt patakok az országban 22 500 méter, holnap 685, Mohácsnál ma és keddre — az előrejelzések holdnyi területet öntöttek ei bel- 835, holnap 840 centiméter, szerint — 700 centimeter várha­tó. A gyors apadásra tehát csak a hét közepétől lehet számítani. A gátakon továbbra is éjjel­nappali figyelőszolgálatot tarta­nak, Dél-Pest kivételével a buda­pesti védvonalakat másodfokú árvízvédelmi készültség őrzi. A lezárt csatornákból változatlanul át kell emelni a vizet a Dunába. Baja térségében a Duna víz­szintje vasárnap meghaladta a 800 centimétert, s ezért Baja és az országhatár közötti folyó­szakaszon másodfokú árvízvédel­mi készültséget rendeltek el. Mo­hácsnál szerdára várják az ár­hullám tetőzését, amely mintegy másfél méterrel marad el a múlt évi maximumtóL A Duna bara­nyai szakaszán tehát nincs köz­vetlen veszély. Óvatosságból azon­ban az Alsódunavölgyi és a Dél­dunántúli Vízügyi Igazgatóság in­tézkedésére biztonsági őrjáratok A hadsereg lázadó egységei átvették a hatalmat Nigériában Jakubu Gowon alezredes, a az általa vállalt pénzügyi köte- nigériai hadsereg tisztje, aki a lezettségeket. „Külpolitikánk vál- hadsereg lázadó egységeinek ne- tozatlan marad és minden külső vében tárgyalt a katonai kor- beavatkozást, agressziós cseleké­in ány képviselőivel, hétfőn a ni- detnek tekintünk” — mondotta, gériai rádióban bejelentette, hogy A Reuter a nigériai események- átvette a hatalmat az országban, ről szóló tudósításában azt írja, Hangoztatta, hogy hatalomra- egyelőre nem lehet tudni, milyen jutása a legfelső katonai tanács szerepe volt Gowon alezredesnek többségének hozzájárulásával tör- a lázadásban, ö is hausza-törzs- tént. Megerősítette, hogy Ironsi beli, mint a hadseregnek azok a tábornok nigériai államfőt a Iá- tagjai, akik múlt hét pénteken zadók elfogták és hollétéről — fellázadtak Ironsi kormánya ellen, valamint az ugyancsak foglyul- Gowon hangoztatta, hogy „az ejtett Faguiyi kormányzóról — egységes kormány nem állta ki nem tudnak. az idő próbáját. Gowon 12 évet Gowon utasítást adott a fegy- töltött a nigéria hadsereg szolgá- veres erők tagjainak, hogy ma- latában. Tanulmányait Nigériá- radjanak laktanyáikban, mert ban, Ghánában és a sandhursti nem szabad terrorizálni a lakos- angol katonai főiskolán végezte, ságot”. Hangsúlyozta, hogy foly- Hétfőn reggel még lövöldözés tatni fogja elődje nemzetközi és folyt Lagos térségében, s hír sze- egyéb vonatkozású politikáját, rint a lázadók egy híd két olda- tiszteletben fogják tartani az Ián foglalták el állásaikat. Ez a előző kormány által kötött összes híd köti össze Lagost a száraz- nemzetközi megállapodásokat és földdel. A francia sajtó Couye de MurviUe magyarországi útjáról Párizs (MTI) A hétfő reggeli „Hasznos látogatások^ — de. ..15 francia lapok értékelik Couve de című vezércikkében rámutat: a Murville magyarországi és csen- francia külügyminiszter megle- szlovákiai látogatását. „A mér- hetősen korlátozott célokat tű- leg pozitív — írja a Figaro — zött maga elé. Nem arról volt a jó megállapodásokat azonban szó, hogy megegyezésre jusson most meg kell valósítani a gya- magyar és csehszlovák partnerei- korlatban. Prágában és Buda- vei a megvitatott problémák pesten is rokonszenwel, szívé- megoldásáról, hanem csupán ar- lyesen fogadták a francia kül- ról, hogy kicseréljék nézeteiket, ügyminisztert és megértést mu- Nem kétséges — írja —, hogy tattak a francia kormány kü!- Budapest és Prága hajlandó lett politikai koncepciója iránt — volna ennél tovább is elmenni, emeli ki cikkében Oglastro, a Ilyen körülmények között a lá- lap kiküldött tudósítója togatás legfőbb eredménye, hogy Yves Moreau, az Humanité megerősítette Franciaország és a meglátogatott országok kapcso­latainak kedvező fejlődését, amit egyébként a csehszlovák és a magyar külügyminiszter korábbi párizsi látogatásai indítottak ei. A cikkíró hangsúlyozza, e téren még sok a tennivaló, Magyaror­szágnak a nyugati országokkal folytatott külkereskedelmében Franciaország csak 7 százalékkal van képviselve. Elsősorban a francia kormányon múlik, hogy hitelkönnyítésekkel és a behozatal fokozásával változtasson ezen a helyzeten. Budapesten és Prágá­ban is élénken sajnálják, hogy Nyugat-Németország e téren több realizmust mutat, kezdeménye­zőbb és rugalmasabb, mint Fran­ciaország. Az Humanité vezércikke ezután rámutat: a nemzetközi kérdések­ben Franciaország osztozik a szo­cialista országoknak a vietnami helyzet miatti aggodalmában és az európai enyhülést kereső tö­rekvéseiben is. Gouve de Mur­ville, bár óvakodott állást fog­lalni Bonn politikáját illetően, hangsúlyozta, Párizs szeretné, ha Nyugat-Németország megjavítaná viszonyát Közép- és Kelet-Európa országaival, mert ez egész Euró­pa érdekét szolgálná.

Next

/
Oldalképek
Tartalom